2007.02.10.
- Ha jól tudom, akkor a Peredi Péter elleni hangulatkeltés miatt állt fel a Buda kisszövetkezet szervezése közben.
- Ez igaz, de kizárólag külső szemmel nézve. Valóban azt mondta, hogy mivel a Pétert leszavazták a 15 ember kiválasztásakor, ezért ő sem vállalja. Mire az alakuló ülést vezető jogász lecsapott, mint kacsa a nokedlira, hogy Zoli rendben, szervusz, ki is mehetsz. Úgy látszik, téged is fel kell világosítsalak, miről volt szó. Az a dolog nyitja, hogy ekkor nem '89-et, hanem 1987-et írtunk. Nem egy országos szervnek gondot okozott, hogy van Budapesten egy közel ezerfős társaság, amelyik mobil és rádión keresztül irányítható. És ráadásul a hármas szavára oda fog menni, ahova ő kéri. És itt ez a hármas - most már nevezzük Czainkó Zolinak - aki semmilyen módon nincs kézben tartva. Sem szakszervezet, sem ügyészség nem tette rá a pecsétjét a megbízására - mert nem kinevezés -, sőt egyetlen pártbizottság sem írta alá. Egyszerűen csak van. Nem egy kézben tartott ember, mint ahogy a legtöbb csapatnál ezt sikerül megoldani.
És a Peredivei való jó kapcsolatában megtalálták a gyenge pontját. Ezért ütöttek a Péteren, aki könnyebben volt támadható. Hiszen a Péter, aki nem buta gyerek, és még a valóságosnál is ügyesebbre maszkírozza magát, már a Főtaxinál követett el felróható lépést. Valami előadó lett belőle, mert nem bírta idegekkel az éjszakázást. És párttagként könnyen irányítható emberként 1982-ben megírta a magántaxisokról szóló cikkét, hogy ha nem is mind apagyilkos, de mind nagyon rossz ember. Nem sokkal ezután kiváltotta az iparengedélyt. Ezzel a hinterlanddal elég nehéz valakinek pozitív emberré válnia ebben a társaságban.
- Mi változott a Budánál, amióta kisszövetkezet lett?
- Az semmi esetre sem, hogy a taxisnak mindig a másik rétje zöldebb. Régen is ment a zúgolódás, hogy miért ez a fuvar van, miért nem a másik. Emiatt fakadt ki egyszer az Idomár, hogy bunkó taxis, ne pofázz, neked az van, hogy kuss kettő, három, tizennégy és forgáz. És igaza volt, mert amíg taxiszolgáltatásról beszélünk, addig nincs beledumálás. Az a veszély minden szervezeti megoldásnál fennáll, hogy a jobb fuvarokat a jobb emberek kapják. Amióta kisszövetkezet van, azóta nyíltan és egyértelműen közlik, hogy vannak címek, amelyeket a 15 kisszövetkezeti tag között osztanak ki.
De most is mennek a csókos fuvarok a kedveskéknek. Ha telefonon érdeklődnek, mibe kerül egy út Balassagyarmatra, akkor hallod a rádión, hogy á, csókolom, az olyan 1500-2000 forint körül van. Kétezerért elvisznek? Igen, annyiért biztosan. És tovább nem rádiózok. Maximum annyi, hogy keresem az 1523-at. Hol vagy Jenő, felhívnál-e, mert van itt egy csomag a részedre. Felhívja, ami rádión már nem hallatszik. Cím. Fuvar el.
Én erre mindig azt mondom, hogy az ilyen vidéki út nem érdekel, mert kopik az autó. Nekem a városnézés nagyon jól megteszi, nem kell érte sokat menni. Nem időre megy az utas, ezért kényelmes is. Viccesen hangzik, de szeretem, amikor nem kell kimenni a városból, de kell a nyelvtudásom. Ezért ezek a csókosok nem nyúlnak az én zsebembe.
Ugyanakkor ez a hangyataxi, vagy nevezzük reptéri taxinak őket, meg az összes pályaudvarozó kolléga, már belenyúlnak.
- Gondolom, hogy nem azok, akik rászállnak a Tisza expresszel érkező szovjet tisztekre.
- Persze, hiszen az nem az én világom. De a Wiener Walzerrel érkező utas, aki ugyanúgy beszél magyarul, mint te vagy én, mert nyolc éve származott el innen, az már az én ügyem is. A telefonon megbeszélt pályaudvari fuvarjaimat régóta nem bent varom, hanem a parkolóban. Mindennapos, hogy mire kiér, körülnéz és megtalál, tucatnyian letámadják, hogy uram, taxit parancsol? Ha felveszi a fapofát, és közli, hogy igen, akkor hová tetszik menni? A Hiltonba. Mivel tetszik fizetni. Schillinggel vagy forinttal? Nézze barátom, én úgy tudom, Magyarországon a forint a hivatalos fizetőeszköz. Már el is fordultak tőle. De ez így még egészen diszkrét, mert gyakran úgy zajlik, hogy elkapják a csomagot, beteszik az autóba, és közlik, hogy 300 forint. Ha erre az a válasz, hogy engem innen hetvenért is el tudnak vinni a Hiltonba, akkor jön a csomagok kivágása és a minősíthetetlen megjegyzések. Ugyanez megy a reptéren, az Átriumnál és fent a Hiltonnál is.
- Itt is hangyásznak az Apáczaiban?
- Igen, de csak az Apáczai elején. Hátul a Fórumnál már nem. Már olyan szintig jutott el a lavírozgatók csapata, hogy vannak külföldi kuncsaftjaim, akik képesek a szállóból otthon felhívni, hogy reggel szükségük van egy autóra. Inkább odarendel, kifizeti a háromszorosát annak, ami fuvardíj szerint járna, csakhogy elkerülje az ott tanyázó kollégákat, mert elege van abból, hogy hülyének nézik. És érdekes, a Hiltonnál már bebizonyosodott, hogy igenis, a londiner benne van, emiatt alakulhatott ki ez a játék.
- Itt egy pillanatra visszanyúlnék. Volt egy megjegyzésed, miszerint évekkel azután, hogy eljöttél a Fórumból, megkeresett a Gunszt papa, mert megoldatlan taxisproblémája volt. Rosszkor kérdezek erre a megoldatlan ügyre?
- Nem. Pontosan emiatt keresett. Polgári perbe keveredett egy fiatalemberrel, valamilyen Lajossal, aki az egyik legerőszakosabb volt azok között, akik bejártak a reptérre utast fogni. A szakma etikája úgy kívánná, hogy beállni a drosztra, és várni a sorunkra. De nem. Betették a kocsit a parkolóba, és bent tolongtak. Hát ez a srác, akinek azóta ipara sincsen, úgy járt utast fogni, hogy amikor huszonötödiknek érkezett, akkor is ő volt az első, mire az első utas kijött a gépről. Még azok is rászóltak, akik szintén bejártak utast fogni, hogy Lajos, mit tolakszol, maradjál már. Ráadásul ő volt a legdrágább is. Akkor öntötték le a kocsimat kromofággal, aki egyébként épp a Lajos volt. Mindenki tudta, csak a rendőrség volt képtelen bizonyítani. Nekem megvannak a módszereim, amivel tíz perc alatt bizonyíthattam volna, de ez ugye a rendőrség hatásköre. Hát ekkor keresett meg az öreg, mondván, közös cipőben járunk, mert ugyanazzal lett konfliktusunk.