- Volt ehhez telefonotok is?

- A szálloda átengedett egyet a saját vonalaiból, annak fejében, hogy őket favorizáltuk. Tehát, ha a reptéren az utasnak szállás kellett, akkor őket ajánlottuk. Hordtuk az emblémánkban az ő reklámjukat. Kéz kezet mos alapon, mint a szabadversenyes kapitalizmusban, jött létre az üzlet.
De nappal nehezen lehetett hívni a számot, a régi Krisztina központhoz tartozott, és iszonyú volt a túlterhelés. Jó lenne még egy szám. Kiderült, hogy a XIII. kerületi KIOSZ szakosztályi elnök akar csinálni egy Dráva-taxi nevű csapatot. Rábeszéltem, ne csináljon hülyeséget egy új csapattal, inkább együtt, és legyen az új központ Dráva-Buda 2. Te is csináltál valamit, a Buda is. Beszállhatsz egy bevezetett dologba, jobban jársz. Így lett a mostani helyen, a Reitter Ferenc utcában, egy használatlan kovácsműhelyből a Buda 2.
Társadalmi munkában tataroztuk, a tanács kiutalta a KlOSZ-nak, és kitaláltuk a törvényes formát is. Ez lett a KIOSZ fuvarszervező iroda. Mondanom sem kell, hogy a City ettől gutát kapott, a Részegh Feri közölte, csak az élete árán indulhat egy új központ.
Mégis beindult, 1983. október elején. A 19-es középcsatornán forgalmazott mindkét csapat, a Buda és a City is. Emiatt '83 decemberében ők átmentek a közép 20-ra.

- Ekkor még mindig csupán két csapat volt?

- Igen, de pár hónap alatt sok lett a változás, mert akik a Dráva-taxit csinálták, kiváltak a Budából, és megalakították Óbudán a rövid életű ÉRO-taxit. A Részeghéket kitették a Cityből, tehát az alapítók csapat nélkül maradtak. Erre megcsinálták a Lux-taxit. Az ÉRO bomlásakor a Luxból és az ERO-ból megalakult a Gábriel. Közben a Horváth Pali, aki volt már volános, citys, Budás, megalakította a Rádió taxi kisszövetkezetet.
És vele már egy valódi gazdasági vállalkozás alakult, ami meghatározta, hogy a többi csapatnak is ebbe az irányba kell mennie. A hatóság azt mondta, hogy ha a Paliék szövetkezete fizet az államnak a szolgáltatáson szerzett nyeresége után, akkor a többi csapatnak is fizetnie kell.

- A többi csapat képlékenyebb keretben dolgozott?

- Nem mondanám képlékenynek. Jogilag úgy nézett ki, hogy mi a KlOSZ-on belül, a csapatok tagjainak tagdíjért, tagi jogon szolgáltatást nyújtottunk. A Pali volt az első, aki kivált a KlOSZ-ból.
Ez azért nem volt mindegy, mert gazdasági vállalkozásként többe került a szolgáltatás. Hozta magával a tarifaemelést, mert az ott dolgozó taxisok úgy gondolkoztak, hogy ha nekik ezért fizetni kell, akkor a rezsijük jelenjen meg az áraikban.
Mialatt ez az átalakulás zajlott, azalatt a fővárosban 1982-'83-ban jócskán javult a taxihelyzet. Azáltal, hogy a maszekok jelentkeztek.
Igaz, úgy felduzzadt a létszám, hogy ma már egymásba ér a taxik kipufogócsöve. Elmérgesedett a taxiállomások helyzete, mert a Főtaxi a hagyományalapon meglévő drosztokból egyet sem engedett át, de még beengedni sem volt hajlandó a maszekot. Az sem vált be, hogy a magántaxisok saját állomásokat csináljanak, mert a frekventált helyeken ott voltak a Főtaxi állomásai. Kialakult egy droszt-háború, amit az élet mára úgy oldott meg, hogy ötször annyi a magántaxi, és tetszik nem tetszik, beállnak.
Néha van egy kis purparlé, ami esetleg tetlegességig fajul. Ma is folynak erről tárgyalások, de szerintem ez hatósági feladat, nem érdekképviseleti téma. Hát ezalatt eljutottunk addig, hogy megerősödött a Buda, ahol én is kerestem a kenyeremet. Választások követték egymást, vezetőségi tagok jöttek és mentek. Később a Buda is kisszövetkezetté alakult.

- Az átalakulás nálam külön fejezet, de előbb a megerősödésetek egyik összetevője érdekel. Ahhoz, hogy legyen matrica, szórólap, mindenféle osztható reklámanyag, ahhoz nem kevés forintra van szükség. Ennek a kollektív teherviselése mindenféle manipulációt is lehetővé tehet. A Budánál ki tudtátok ezt valahogyan védeni?

- Nézd, sok mindent hallottunk már. Voltak úgynevezett ügyek. Nekem attól kezdve, hogy beválasztottak a Buda vezetőségébe, egy közgazdasági funkcióm volt. Könyvelni, már addig is könyveltek, tehát a tagdíjakat a pénztáros beírta egy könyvbe.
Amikor odakerültem, választottunk egy pénztárellenőrző bizottságot, ami inkább ellenlábasokból, mint barátokból állt. Hónapról hónapra az volt a dolguk, hogy a taglétszámot, a befizetéseket és a kiadásokat ellenőrizzék. Hiába hangzott el a szöveg a tagok részéről, hogy nyelitek a pénzt, ez sűrűn használt kifejezés volt, egyetlen vizsgálat sem mutatott ki olyat, hogy a pénzeket másra használtuk volna, mint amiről a számlák szóltak.
Tagdíjon kívül meg csak akkor gyűjtöttünk, ha telefonvonalra kellett, hiszen a posta százezer forintos számlája már nem fért be a tagdíjba.
Egyébként egyszerű volt az ellenőrzés is, mert ha egy központ működik, ott nem az a simli, hogy uram bocsá egy ötszáz forintos tagdíjat valaki lenyel. Az pitiánerség. A központba befutnak a rendelések, és ha egy többezer forintos vidéki fuvart valaki a komálós rendszer alapján elvisz, ez már bőven megérheti neki a játékot.
1983-ban lettem vezetőségi tag, és társadalmi munkában részt vettem két központ létrehozásában. Hobbi szinten csináltam. De amikor már egy ötszáz fős csapat pénzügyi dolgait kell hobbi szinten csinálni, az egy lehetetlen vállalás. A nap 24 órából áll, keresni is kell valamikor. Az egészségem is megromlott, ekkor álltam fel egy Buda-gyűlésen, hogy én vállalnám továbbra is a munkát, de akkor, ha ezt úgy megfizetik, hogy ne kelljen kocsiznom. Keressek annyit, mint az utcán dolgozó taxis.

- Hogyan reagáltak erre?

- Volt, aki egyetértett, volt aki nem. Néhányan eléggé megdolgozták a társaságot, és végül az őszinte szó sem nyerte meg a tetszésüket. Akkor 1985 januárjában leköszöntem a vezetőségi tagságomról, és attól kezdve csak taxiztam. Miközben pár hónappal később komoly tiszteletdíjakat szavaztak meg azoknak, akik utánam csinálták a munkát.
Engem ez már nem sűrűn érdekelt, azzal foglalkoztam, hogy megkeressem ami a családomnak kell. Nem vettem részt semmiben, se a Budánál, se máshol. Illetve egy rövid ideig küldöttként a budapesti vezetőség munkájában, ahol összeugrottam a Részegh Ferivel, és onnan is kimaradtam, mert úgy láttam, hogy ez egy szarrágás. Nem láttam eredményesnek a KlOSZ-beli tevékenységet és szerveződést, inkább a magánügyeimre figyeltem.
Egészen 1987-ig, amikor már látszott, hogy a csapatoknak át kell alakulniuk. A KIOSZ központjához megérkezett az akkori igazságügy miniszter levele. Úgy foglalt állást, hogy nem lehet tovább tartani a taxiscsapatok formáját, az 1986-os ügyészi vizsgálatok alapján. Volt abban minden ökörség, még az is, hogy ekkora rádióscsapatok léte az állambiztonságot veszélyeztetheti. Az ürügyet kétségtelenül a Szabad Európa CB-rádión való adása szolgáltatta.
Akkor a Cucóék Rádió-taxijának a kisszövetkezeti formája éppen erősödő félben volt. A Buda akkori vezetősége hívott, segítsek egy kisszövetkezet alakításában. Újra aktív lettem, elképzelésekkel, kapcsolatokkal mutattam a jó szándékomat. Azt hittem, megcsinálható az elit taxi, ami azóta sem jött létre. A Buda tagsága beválasztott abba a 15 tagú csapatba, akik a szövetkezet alapító tagjai lesznek. És a szövetkezet alakuló közgyűlésén felállt a mostani elnök, akkor elnökhelyettesnek lett megválasztva, és javasolta, hogy én ne legyek alapító tagja a kisszövetkezetnek. Ez akkor már szavazás kérdése volt. Nem kis meglepetésemre a szavazásnál ki lettem golyózva, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Azóta kiderült, hogy ezt előre megszervezték. Pozícióféltéstől kezdve sokminden benne volt ebben. Hogy ezt értsd, még az alapszabálytervezés idején megmondtam világosan a jelenlegi elnöknek, a Nagy Zolinak, és még egy embernek, hogy ha én ebben benne leszek, akkor ti nem. És sikerült a kiszolgáltatott helyzetű diszpécsereket megfélemlíteni, hogy ha nem szavaznak ellenem, akkor megkapják a munkakönyvüket. Tudni kell hozzá, hogy a 15 ember többsége belőlük állt, hiszen a kisszövetkezet a diszpécserközpont legális működtetésére szerveződött. Volt, aki ezt azóta már le is merte írni.
Jó, olyan szekér után nem fut az ember, ami nem veszi fel. Volt egy puccs, sikerült.
Persze ennek kapcsán felállt a Királyfi, (Czainkó Zoli) és közölte, hogy ha ez így van, akkor ő nem akar kisszövetkezeti tag lenni. Ezt sajnálom, hozzáteszem, hogy a Buda miatt, mert ő nemcsak mindent tud a taxizásról, de természetes vezetője volt a Buda-csapatnak, és hallgattak is rá az emberek. De hát ő heves vérmérsékletű, és azonnal reagált a helyzetre.

- Itt újra meg kell állítsalak. A történetet több felől hallottam. Azt is, hogy az ellened elhangzó érvekben felemlegették a taxiújságban megjelent cikkedet, és megszólaltak a zsidózó ökörszájúak is. A történést te is elmondtad. Nekem alapvetően kétféle módon értelmezték az ott történteket. Egyszer úgy, hogy az ellened irányult, és a Királyfi félreállása a puccs mellékterméke volt. Mások szerint viszont a te kigolyózásod csak eszköz volt arra, hogy a Czainkó Zolit kiszorítsák a Buda vezetéséből. Kisakkozták, hogy őt nem tudnák, nem is mernék kikezdeni, de ha téged megbuktatnak, akkor a barátságotok miatt Zoli követni fogja a sorsodat.

- Nézd, nem illik ilyet mondani, de abban a csapatban egyetlen olyan ember sem volt, aki ezt így végig tudta volna gondolni. Sőt, talán az egész társaságnak együttvéve sem volt ennyi esze. Szerintem ez senkinek a fejében nem fordult meg, kizárólag engem akartak szövetkezeten kívül tudni. No, kikerültem belőle. Az ember sok békát lenyel.
Megfordult ugyan a fejemben, hogy csinálni kellene egy másik társulást, de letettem róla, mert egy új háborúskodást indított volna. Visszaültem az autómba, és újra jártam az utcát, mint korábban.

< vissza