Budapest te csodás

2007.02.24.

TAXISKÖNYV XII.   Háromkirályok

Polgári ötkilós.
AZ ÉN TAXIM EGYSZEMÉLYES UTAZÁSI IRODA
Budapest te csodás

 

- Tulajdonképpen mit csinálsz, ha egy városnéző programot kér tőled valaki?

- Valahol el kell indulnunk.
Mondjuk, hogy a Várból indulunk el és a Hiltonnál szedem fel őket. Csak azért, mert az a legegyszerűbb. A Halászbástyát, meg a Mátyás-templomot automatikusan kihagyom, mert ott lakik, úgyis járt már kint. Rákérdezek, de a gyakorlat az, hogy igen, már ismeri. Elindulunk a Tárnok utcán a Bécsi kapu térre. A Kapisztrán téren állunk meg először. Közben mondom, hogy a középkori Buda bevásárlóutcája. Ez volt a Zsidó utca, aminek ma is emléke van, rámutatok az imaházra. Ezalatt azt is elmesélem, hogy Budapest három részből áll és most Buda következik.

Bécsi kapu tér, Levéltár. Ott látszik az a két összeépített tetejű ház, amiről elmesélem, hogy véleményem szerint egyikben lakott a fiú, a másikban a lány, és amikor összeházasodtak, akkor egybeépítették. Mária Magdolna-templom, Úri utca. Itt laktak az urak. Amelyik palota ismert, rajta van a családi címerük. Néven nevezem őket. Lemegyünk egészen a Dísz térig. Balról a huszárszobor, utána két ház, amin látszik az eredeti festés, azt elmesélem.
A Dísz térről le a Palotába, ott először a belső udvaron egy kör. A földön látható színes kövek a gótikus palota falmaradványainak a nyomán készültek. Lemegyünk a teraszra az oroszlános kapunál. Ott poénkodni szoktam, hogy innen van két haragos, onnan meg két kedves oroszlán. Princ Eugén. Kisétálunk minden esetben a bástyához jobbra. Oda, ahonnan a gótikus épületmaradványokra lehet látni.
Visszasétálunk, le a Palota úton. Amíg járt a kis busz, addig le mertem menni azon a kis úton, mert látványos út ott menni, de már nem lehet. Egy párszor majdnem kétszáz forintomba került.
Lemegyünk, Erzsébet híd, jobbra le a Duna-partra.
Nagycsarnok. Megállunk, nézegetnek, tessék parancsolni, az angol korona szállítója. Onnan vissza a Kiskörútra, elmegyünk egészen a Rákóczi útig. Közben mondom, hogy azért ez a Kiskörút, mert ott fut, ahol a városfal volt.
Nemzeti Múzeum. Ha olyan a szituáció, akkor koronanézés. Ha nincs hétfő, nincs éppen bezárva, és kedvük is van hozzá.
Rákóczi út, Thököly út, Népstadion. Oda bemegyünk, megcsináljuk a kört. Kétszer volt tele. Utoljára akkor, amikor az Armstrong itt énekelt. Egyébként 1953-ban épült, mert amikor a fenekünk kilógott a gatyánkból, akkor nekünk egy ilyen szép nagy stadiont kellett építenünk. Miért? Volt aranycsapat, nem volt televízió, így mégis sokan láthatták. Egyébként meg kitört belőlünk a sztálinista monumentalitás.
Stefánia. A Földtani Intézet, a környező villák. Államosítva lettek, nagyobbik részük nem lakóház, hanem követség. Ajtósi Dürer sor, Dózsa György út. A legszélesebb utca. Itt voltak a felvonulások, korábban több is. Volt rajta egy szobor, két szobor. Most nincs. Amíg beérünk a Hősök terére, elmesélem a Csizma teret, ami izgatja őket. Hozzámondom a Nagy Imre-történetet a jugoszláv követséggel, egészen a Romániába hurcolással és a visszahozatalukkal együtt. Most már a temetést is.

Utána a Hősök terén nem sokat szórakozom a szobrokkal, mert úgyis elfelejtik. De azért az egyik oldalon végigmegyünk, hogy Szent István, első király. Ezerben kapta a koronát. Ez a királyság. Szent László, azóta katolikus az ország. Könyves Kálmán, nem lehet boszorkányt égetni. Sajnos, gondoljanak az anyósukra. Másik oldal. A két Hunyadi, majd Erdély fejedelmei. Drakula nincs közöttük. Utoljára a Rákóczit még el szoktam sütni, hogy nézzék, milyen szép hosszú haja van. A Rákosinak nem volt haja. A hét vezér csak úgy, hogy ők a hét vezér. Miért? Azért kérem, mert a Gesta Hungarorumban úgy szerepelt, hogy hét vezér.
Fölötte a magyar korona és az apostoli kettős kereszt. Mindezt röviden, mert rájöttem, hogy a turisták úgysem jegyzik meg.
Végig az Állatkerti körúton, a Vajdahunyad várba bemegyünk. Azt végigmesélem, de csak úgy, hogy miért is épült. Közben odaérünk az Anonymushoz. Tudják ki volt? Nem. Mi sem tudjuk, ezért hívjuk így. Kint van a behajtási tilalom, mi általában bal szemmel megyünk be, de ki is jövünk.
Népköztársaság útja. Széles sugárút, aminek építési koncepciója van. Nézzék csak, előkertes házak, szervizút, aztán bérpaloták. Ezért hívják kis Párizsnak Budapestet. Alattunk a földalatti, Ferenc Jóska, kis Broadway. Mert nekünk kicsi jutott.
Operaház. Stop, megtekintjük. Kívülről. Ha akarnak, fényképeznek, ha nem, hát nem. Besétálunk a Tokaji Borozóba, ahol mindenki kap egy deci száraz szomorodnit. Azért, mert a Tokajit édes bornak ismerik. Ugyanakkor egy igazi kocsmában, talponállóban vannak. Ha csak hölgyekkel utazom, akkor jó poén, hogy egyedül úgyse mennének be.
Amikor mindenki megitta a borát, tovább a Bazilikához. Bemegyünk, megnézzük. Ha van szent jobb, akkor azt is megnézzük, ha nincs, hát nem.
Nemzeti Bank, Tőzsdepalota. A Cityben vagyunk. Amerikai követség, szemben vele a szovjet hősi emlékmű.
Onnan elmegyünk a Parlamenthez. Megállunk, és csak helyből elmesélem, ami a bédekkerben benne van. Tulajdonképpen lehetne róla egy órát beszélni egy ültő helyben. Ha én arról elmondom, hogy 22 ezer négyzetméteren fekszik és 100 méter magasan van a csillag. Uram bocsá, most már le is vesszük. Szimmetrikus épület, mert akkor két háza volt a parlamentnek. Egyik oldalon a felső-, a másikon az alsóház. Most a másik oldalon a kormány székel.

A Fehér Ház miatt eddig még volt a poén, hogy itt a felsőház, a lordok háza. De maga azt mondta, hogy egykamarás. És akkor jött a poén, hogy nincs rajta csillag. Kommunista székház, és tényleg csak a címer van rajta elöl. Kíváncsi vagyok, meddig. Utána Margit híd, odaát a híd alatt el.
Fő utca, Királyfürdő, katolikus templom, Casanova bár.
A templomnál a Liszt-kapcsolat, a Casanovánál a Brunswick-kastély és a Beethoven-ügy, Mária Terézia szállása.
A Clark Ádám téren át a Lánchíd utcába. Itt Ybl-bazár, Semmelweis-szülőház, majd fel a Citadellához.
A Citadella az egész történelem. Mondom a Szabadság-szobrot, a Stróbl féle memoárkötettel együtt. A Giccsfaludy Strébert nem lehet lefordítani, de a Horthy Pista síremléke című történetet igen.
Le a Gellérthegy utcán, át az Alagúton és föl a szállóba. Ez kb. négy órát vesz igénybe, bár három órában van kiajánlva.
Én három és fél óránál rövidebben jó esetben sem tudom megcsinálni.

 

< vissza