- Most három hete viszont hármas brékre volt szükséged. Hogyan jutottál odáig?

- Van egy éjjel-nappali itt a BAH csomópontnál.

- Az a bolt, amit ezek a fiatal srácok csinálnak?

- Látom, jártál már itt, akkor tudod, hogy ott mindig lehet cigit venni. Én is azért mentem oda, és amikor kijöttem, ott álltak a barátaim. Teljesen véletlenül futottam beléjük, bár egy pár órával későbbre meg volt beszélve, hogy együtt megyünk diszkóba. Elszívtunk egy cigit, beszélgettünk. Úgy 15 méterrel távolabb volt pár ember és egy nő egy gyerekkel. Ittak, és ami üveg kiürült, kidobták a Villányi útra. Az autók törték szét, ahogy átmentek rajta. A második üvegnél meguntam, mert hetente járok gumishoz, és szóltam. Az egyikük mondta, hogy igazam van, meg nem csináljuk többet. A másik meg a hátam mögül átnyúlt valahogy, és kaptam tőle egy pofont.
A barátaim látták, és odajöttek, hogy ez mi volt. Erre mindketten elővettek egy pillangós kést, és elkezdtek hadonászni, kergették a srácokat. Nem volt nálunk semmi, hogy védekezhessünk. Pontosabban, nálam volt egy riasztópisztoly, rá is fogtam az egyikre. Tíz másodperc alatt rájött, hogy ez nem gázpisztoly, és elindult felém. Beszálltam a kocsiba, bezárkóztam, és rádión kértem segítséget. Attól féltem, hogy betöri az üveget, mint a filmekben.

- Miből tudta meg, hogy a pisztolyod nem veszélyes a számára?

- Hát ezt 200-300 forintért lehet kapni a lengyel piacon, eleve veszélytelen. De akkor úgy tudhatta meg, hogy ilyen helyzetben meg is húzta volna az ember a ravaszt, ha valódi a fegyvere. Tehát abból jött rá, hogy előkaptam, de nem lőttem. Pár perc múlva már elkezdtek szállingózni a kollégák.
Addig ott kergették a srácokat. Az egyik beszaladt a boltba, ahol hozzávágtak egy üveget. A másik srácnak viszont a nyakához tették a kést.

- Megfogták őt, hogy a nyakához lehetett tenni?

- Nem láttam, csak a srác mondta, hogy a kés itt volt a dzsekijénél, húzták rajta, és úgy érezte, mint akit megvágtak. De mint kiderült, nem történt semmi komoly.

- A ruhája sérült valahogyan?

- Nem. És a rendőr azt mondta erre később, hogy csak a gyakorlott késelők ismerik az olyan vágásokat, amivel nem sebesítik meg az embert, csak megijesztik. Mert ilyen könnyű kézzel csak alvilági emberek kezelik a kést.
Amikor észrevették az érkező kollégákat, beszaladtak az egyik házba, és eltűntek. Utánuk mentünk, de hiába néztük át a kertet. A házmesternőtől tudtuk meg, hogy melyik a lakásuk. Mondta, nézzük csak meg, milyenek. Látszott, hogy ő sem szerette őket. Felértünk az első emeletre, nem láttunk senkit. Ilyenkor eléggé feldúltan érkeznek a kollégák, és amikor csengetésre nem jött ki senki, az egyik srác berúgta az ajtót. Mielőtt bedőlt, be lett fújva spray. Csak egy zárt szobaajtót találtunk. Befújtunk a kulcslyukon, és amikor kissé kinyílt, az egyik srác piszolyból is belőtt gázt. Utána tudtak bemenni, és megkezdődött a kezelésbevétel. Azt már nem bírtam, mert asztmás voltam, nem kaptam levegőt, és le kellett jönnöm.
Addigra ott voltak a rendőrök. Elkérték a személyimet, kérdezték, hogy mi volt. Utána mondták, hogy menjek be a Zsombolyai utcába jegyzőkönyvet felvenni. Addigra hoztak le egy megbilincselt embert. Kérdezték, ő volt-e. Igen, felismertem. Végül az egyik srác vitt be a rendőrségre, mert amikor indulni akartam, defektet kaptam. Hozta azt a srácot is, akinek a nyakára tették a kést.

- Hogyan kezelték az ügyet a rendőrök a helyszínen?

- Úgy beszéltek, mintha teljesen nekünk adnának igazat, mégis féltem egy kissé, amikor bementünk. Mert volt már hasonló esetem, amikor előbb a mi igazunkat ismerték el, majd három hét múlva az jött ki, hogy én voltam a hibás, és le akartak tartóztatni. Azért is aggódtam, mert az még le sem zárult.
De amikor bementem, láttam, hogy normálisan kezelik az ügyet. Fiatal rendőrök voltak bent, és megmondták, hogy ebből csakis a támadók garázdasága jöhet ki. Hallottam, amikor az ügyeletes tiszt szólt a másiknak, hogy így kell felvenni a jegyzőkönyvet, mert ők kezdeményezték az egész bajt.

< vissza