Micsoda hülye szokás! Igen, akkor is kellett, akkor is fejre állított bennünket az asszony. Pedig akkor minden olcsó volt - a sör, a vodka, szóval ami fontos volt. De ha valakinek benzinre volt gusztusa, az is olcsó volt. Bár azt csak a ZIL itta, de az kegyetlenül, mértéktelenül, (mint Szása az anyám kölnijét a szene spincében, ahonnan ellopta a 120 basszusos Hohner tangóharmonikámat is, mert csak azon tudta eljátszani a „Bárizsnya-bárizsnya Jobtvoje Máty" című orosz népdalt. Még most is azon töröm a fejem, hogy találta meg a szén alatt? Ekkor tört ketté zenei fejlődésem!)
De hát nagyon elkalandoztam a történetemtől!
Egész éjjel hurcolásztuk az ittas, de inkább részeg utasokat. Mindig elgondolkozom, mi mennyiségű ital fogyott el a pesti éjszakában. Arról nem is beszélve, mi pénzt pucoltunk le a sok szerencsétlen „paliról"! Mondhatnék cifrábbat is, de úri neveltetésem nem enged meg többet
Szegények, - azok voltak. Pénze volt, de nem volt háza. autója, csak torka és egy taxis, aki néhány száz forintért eltűrte, végighallgatta siralmait, keserveit. Mert a taxis egy lelki szemetesláda! "Pali bácsi" számára státuszszimbólum volt beülni egy Volántaxiba. Volt URH, ing, nyakkendő, zakó, - kötelezően. Ma már nincs. (Nem jön rám!) De elmondhatta valakinek, hogy milyen szemét ember a főnöke, és ez megért néhány száz forintot.
Szóval reggel a kocsit el a „spannak", a Csaszinak! Na ő sem volt piskóta a szakmában. Ráadásul úgy beszélt olaszul, mintha eredeti makarónievő lett volna. A „digózós" csajok hozzájártak tanulni a nyelvet spanglizni, és szívni a makarónit (az etikett miatt hogy ne szégyenkezzünk az egész világ előtt amiért a lányaink szájában rosszul áll a csőtészta!) Szóval a Csaszi nagymenő volt bár soha nem járt az olaszoknál, az összes akcentust tökéletesen beszélte. És miután a történetemben is szerepelnek a digók, hát jól figyeljetek!
Volt két igazi barátom, már úgy értve igazi alkoholisták, naná majd absztinensek!
A Kacsa, meg a Gigi. Spanok voltak, ők is minden reggel a belvárosi AERO Presszóban váltottak, ahol volt akvárium, philodendron, vízipálma, szép pincérlányok, vodka tejjel.
Szép kis csapat gyűlt össze hajnalonként. Pincérek, zenészek, lányok és természetesen a krém, - a taxisok.
Kacsa volt az éjszakás, és Gigi - aki jó kolléga volt - a nappalos.
Gigi óriás volt borzasztó erős és rettenetesen gizda. Egy gyengéje volt, a vodka tejjel. És még egy, a foga. Az is egy volt Kihullott, vagy kiverték, a jó Isten tudja csak, de hogy nem orvos húzta ki az biztos. Két embertől félt: a fogorvostól és a 120 cm „magas", 30 kg-os nagymamájától.
ő már nem taxis, kamionos, elhagyott bennünket. Azt mondják a kollégái, együtt volt kitéve a fényképe a falakra Iránban a Sahhéval. A két közellenség, csak így titulálták őket.
Kacsát is jellemeznem kell, bár többen állítják, ez az ami neki nincs. De én ezt nem tudom, nekem „csak" a barátom. Legalább akkora volt mint a Gigi (most 140 kg). De ő dadog, bár azt állítja, csak akkor amikor ideges. (Szerintem mindig ideges, mert mióta ismerem, mindig dadog.)

Szóval reggel ülünk az Aeroban. Várjuk Gigit. Gigi jön, mi kérünk neki 2 deci vodkát tejjel, gyanútlanul ledörgöli, majd felháborodik, hogy ő dolgozni akart de most már nem tud, és micsoda szemétség, és mit szól a nagymama, - és itt meghatódott, - elkezdett sírni. Képzeljétek el ezt az óriást mind az egy fogával zokogni. Egy kicsit féltünk, mert mint már említettem egy kicsit balhés gyerek volt. Felemelkedett és elbódült: még két vodkát tejjel.
Majd belenyúlt az akváriumba és kivett egy ficánkoló kis aranyhalat ami nem volt egy egyszerű mutatvány, körülötte mindeki elázott De így volt ez jól, aki belül, az kívül is. Majd leharapta az aranyhal fejét (haragudott rá). Az aranyról mindig a zálogház, meg az ..ere jutott az eszébe. Ráevett egy kis philodendront, meg vízipálmát, csak úgy nyomtatónak.
A pincérnő arcát látni kellett volna, szegény olyan fehér volt mintha már ki lett volna terítve. Megszokhatta volna, mert Gigi ezt már többször előadta. De Gigi nemcsak gourmand volt, hanem erősen alkoholista is. Még egy kicsit zokogott, hogy mégiscsak jobb lenne dolgozni, és amíg ezt magában elrendezte, megivott még négy felest meg egy liter tejet. Én még ilyen gazdag WC-s nénit soha nem ismertem. Akkora volt a forgalma... (hogy mitől?!)
Amikor már kellően leittasodtunk, kitaláltuk, hogy mossuk le az autóinkat. Autóba már úgysem ülünk, mert egy kicsit ittunk. Hát éppen ezért beültünk és átkocsikáztunk az Iskola utcába. (Gigi ablaka oda nyílt)
Az ablakon kitolattuk a csövet a nagyival, és kinyittattuk a csapot. Nem sajnáltuk a vizet, hiszen utáltuk, de a vodka nem jött a csapból (azt a nagyi adta ki az ablakon). Ennek ellenére a két kocsi gyönyörű lett. Kefe, sampon, szarvasbőr, minden be lett dobva, a vodka is, sajnos tej nem volt - a nagyi nem szerette. Álltunk a kocsik mellett, és ámuldoztunk, csodáltuk a remekművet ma már ilyet nem tudnak. Ilyen részegen így mosni, tisztítani, hát még józanul sem! (Ezen ha manapság kocsit mosatok, mindig megkérdezem, hogy szereti-e a vodkát tejjel, ha nem, be sem viszem a kocsimat. Mosó az ilyen?)
Egy pillanat alatt megdermedt bennünk a vodka. Óriási zajjal egy torinói rendszámú 500-as kis Fiat száguldott felénk, felül nyitva. A benne ülő két digó és két digózó csaj nagy karattyolás közepette belerongyolt az általunk képzett tócsába, mit tócsába, tengerbe. És a kis makaróni zabalók, macskaevők, kis mitugrászok belegázoltak a vízbe, és a lelkivilágunkba. A csajok úgy röhögtek, majd kiestek felül a sibedakon.
Na szépen nézhettünk ki az biztos - sárosán, lucskosan, az autó és mi is toprongyok lettünk.
Kínomban felüvöltöttem: „gyerünk utánuk!" Gigi lefogott, én még ilyen bölcsnek soha nem láttam, vagy én vagy ő ivott túl sokat. Sehova! - közölte stentori hangon. Zsákutca! Beszólt a nagyinak, hogy nyissa ki a csapot.
Úristen, ez megint kocsit akar mosni ! Nem, én ebbe már nem veszek részt! Ennek tényleg elvette az eszét a tej.
De ő már tudta, hogy a mi kis digónk vissza fog jönni - nincs más választása. Jött is, a kis spagetti szívó csajokkal együtt Gigi és Kacsa kiálltak a szűk kis utca közepére és péklapát nagyságú kezüket feltartva megálljt parancsoltak. (A digó azt hitte, a Pisai ferde toronnyal áll szemben, de hogy kettővel! És ráadásul mindkét torony Volántaxis jelvényt mutogat Neki ez már sok volt) Megállt Gigi a csövet felülről betolta, hogy kibe azt nem lehetett látni. De ömlött a víz befelé. Kacsa az egyik ajtót én a másikat nyomtam cefetül, nehogy ki ömöljön a drága víz. A kis olasz mindent megpróbált ablaktörlő, fényszóró, kürt - minden működött. Amikor már nem kapott levegőt vesztére kidugta a fejét a fenti nyíláson, ahol zubogott ki a víz.
Giginekjól működtek a reflexei, eszébe jutott az akvárium, benne az aranyhallal, és úgy ahogy a hal vergődött a kezei között, úgy vergődött a kis olasz is.
Később aztán elengedtük őket és átmentünk a Te+Én-be és ittunk még egy kis tejet vodkával.
Kedves taxis barátaim, ezért azt ajánlom tanulságként lassan hajtsatok a tócsákba, mert soha nem lehet tudni, nem vagytok-e zsákutcában, mert Gigik és Kacsák mindenütt vannak.
Igaz ilyen részegeseket azóta sem láttam taxisban, hacsak néha össze nem találkozunk.

Demeter Mihály