Csogu kívánsága szerint: Alap fuvarszervezési díj 10.000.-Ft A fuvaronkénti díj: 333.-Ft/db, 150-es fuvarátlagot feltételezve. A kiállási díjon lehet gondolkodni, ha valamelyik társaság meglépi még csődbe is mehet, ha mindenki meglépi a Gazdasági Versenyhivatal kezd vizsgálatot és szab ki komoly bírságot, mint az öt évvel ezelőtti alapdíj emelés ügyében. Ha még emlékszik rá valaki. Egyébként tudomásom szerint ma is léteznek fuvarszervező irodáknál féltagdíjas megoldások nyugdíjasok és másodosok számára. Arról is van tudomásom, ami ennek a fórumnak az alap témája, mármint, hogy az "öreg motorosok" kedvezményes tagdíjat fizetnek, ez több társaságnál ma is így van. Ezt nem verik nagydobra sehol, miután így is éppen elég nagy a feszültség a kollegák között. Egyébként Tomajer jól látja, egyre nagyobb a vetélkedés a taxisokért a fuvarszervező irodák között. Nem véletlen, hogy már több társaság is biztosítást kötött a kollegára. Egyre több fizetős reklámot szerveznek a kocsik oldalára, hogy csökkentsék a költségeket. Igyekeznek mind jobban kiszolgálni a kollegákat. Egyet nem tudnak, dolgozni és árbevételt produkálni helyettük. Ezt sajnos ma még mindenkinek magának kell megtennie, kinek-kinek energiája és vérmérséklete szerint. SAS! Én is napi 10-12 órát dolgozom. Ciki? (a feleségem szerint igen)

SAS komám! Egyszer régen már levezettem Neked a Taxi, Jók, rosszak, azóta kivéreztetett hasábjain, hogy mekkora tévedésben vagy! Nem a fuvarszervező irodák látnák kárát annak ha a taxisok fuvarszám arányos díjat fizetnének. Ebben az esetben ugyanis a felvett fuvarok havi statisztikáját, amely a pénzügyi elszámolás alapját képezné 5+1 évig a fuvarszervezőknek meg kellene őrizni. (jelenleg egy hónapig van meg) Egyébként a kiállított számlán is fel kellene tüntetni ezt a számot, ami nagy valószínűséggel nem egyezne a taxióra által kinyomtatott havi fuvarszámmal. Nyilván azért mert a sok utcai "beülős" is szerepelne benne!!! Egyébként amennyiben ezt az apró szempontot figyelmen kívül hagyjuk a fuvarszervezőknek semmivel nem lenne kevesebb a bevételük a jelenleginél. Miért? Ezért: Tételezzük fel, hogy egy 400 fös taxitársaságnál 60.000.-Ft a fuvarszervezési díj havonta. Ennek az 50%-a legyen az alapdíj, amelyet minden körülmények között be kell fizetni, ez 30.000.-Ft. A maradék 30.000.-Ft egy fuvarra eső díja pedig úgy számítható ki, hogy az egy taxisra eső átlagos fuvarszámmal elosztjuk. Legyen ez az átlag 150 fuvar/hó/taxis. (vagyis az összes fuvarok száma 60.000 db/hó) Végeredmény: felvett fuvaronként 200.-Ft-ot kellene fizetni. Érdemes ellenőrizni visszafelé számítással is ha valakit érdekel! Kategóriákra bontva: 100 fuvar/hó=45.000.-Ft 200 fuvar/hó=65.000.-Ft 300 fuvar/hó=85.000.-Ft A véleményem az, hogy amennyiben ezt egy taxitársaság bevezet, akkor onnan a "munkagépek", akik valójában kiszolgáják a megrendelőket nagyon hamar elvándorolnának. Az ott maradt "hobby" taxisokhoz csatlakoznának más társaságoktól a hasonló mentalitásúak. Heti kérdés. Milyen minőségű szolgáltatást nyújtana ez a taxitársaság megrendelőinek? A helyes megfejtők között egy 1.5 literes üzemanyag utalványt sorsolok ki, amely bármelyik Totál kútnál beváltható!

Öregszel Sas!

Azt hiszem félreértettél. Két lehetőség van. Az egyik, már meglévő érdekképviseletbe kell belépni és ott kifejteni az álláspontodat. Amennyiben sokan léptek be hasonló álláspontot képviselve a ti érdekeiteket kell érvényesíteni. Ha mésem ezt tenné az érdekképviselet vezetése, akkor az a tagság által (általatok) visszahívható és új vezetés választható. A másik út egy új érdekképviselet látrehozása a közös célokat képviselő csoport által. Mindkét esetben részt kell venni a szervezet munkájában, mert ellenkező esetben valóban egy szűk csoport véleményét fogja tükrözni - a legnagyobb jószándék ellenére is - az érdekképviselet álláspontja. Az egyeztetésekre a bejegyzett érdekképviseleteket kötelesek meghívni az államigazgatás különböző szervezetei.

Ne törd a fejed és ne bízd el magad!Az elmúlt hónapokban is többször bizsergett az ujjam. Most azért írok, hogy próbáljátok meg nem elrontani a dolgot az ilyen jellegű beírásokkal mint a tiéd is. A szakma képviselőit ülteti le végre a minisztériumok és egyéb, a jogállam alapját képező szervezetekkel a GKM osztályvezetője. Ez akkor is nagy szó, ha szerinted vitatható a szakma képviselőinek legitimitása. Pedig nem az, csak a taxisok érdektelenségén múlik, hogy egyetlen szervezet munkájában sem hajlandók résztvenni. Pedig elég széles a paletta. A radikális FODESZ-től a higgadt FUVOSZ-ig mindenki találhatna magának megfelelő szervezetet, hogy csak az érdekképviseleteket említsem. Akkor lenne egynek vagy többnek súlya, hogy a Kamarát már ne is említsem. Amikor a kötelező kamarai tagság megszünt sok taxis bontott pezsgőt örömében, mert nem vette észre az akkori kormányzat nem nekik akart kedvezni, hanem saját hatalmát védte a kötelező tagság okán veszélyesen megerősödő kamaráktól. Azután tedd fel magadnak a kérdést. Célszerű-e rögtön az elején, már a kézfogáskor belerúgni a tárgyalópartner lábába? Milyen reakció várható egy ilyen megnyilvánulásra mint ez a te nyílt leveled? Miért kezded a politizálást, amikor ponzosan az lenne a cél, hogy ez az egész pusztán szakmai kérdés maradjon? Pont az a jó, hogy nem a miniszter tárgyal, aki lehet, hogy tényleg nesokára nem is lesz az. Az osztályvezetők viszont hosszú életűek a minisztériumokban.

Ébresztő! A HP által rosszul leírt félmondatokról oldalakon át voltatok-vagytok képesek írni. Most meg kuss van? Gondolat ébresztőnek néhány alap infirmációt mellékelek. Konszenzus A konszenzus' latin eredetű szó, a jelentése: egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között. Előfordul kifejezésekben is, pl. "konszenzuson alapuló döntéshozatal". A konszenzushoz való eljutás azzal jár együtt, hogy minden egyes csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A döntés meghozatala után fontos, hogy a csoport bízzon abban, tagjai belátják, hogy a dolguk a döntésnek megfelelő viselkedés. Ideális esetben azok, aki egy adott lépést szeretnének megtenni, meghallgatják az azt ellenzőket is, mert azzal számolnak, hogy a vita a közös megegyezést, vagy konszenzust meg fogja erősíteni. Elvileg ritka az ellenvélemény meghallgatása nélküli cselekvés, és a döntés során ügyelnek arra, hogy minimális kárt okozzanak a személyi kapcsolatokban. Konszenzus, mint kollektív bölcsesség A kifejezést lehetne egy csoport kollektív bölcsességével is helyettesíteni, azzal kiegészítve, hogy a véleményeltérés és vélemény változatok mértéke az egyes tagok között akár igen nagyfokú is lehet, és ha azt akarjuk, hogy az egyes tagok a döntésnek megfelelően cselekedjenek, akkor ez a különbség fenn kell maradjon a későbbiekben is. Jelentős szakirodalma van mind a kollektív bölcsesség, mind a konszenzusos döntéshozatal témának. A konszenzus rendszerint együttműködéssel jár együtt, nem pedig kompromisszummal Ahelyett, hogy egy véleményt fogadna el a többség, a tagok úgy hozzák össze az érdekelt feleket (sokszor facilitátorok vagy közvetítők igénybevételével), hogy addig tárgyaljanak, amíg egy egy irányba mutató döntéshez nem érkeznek. Ha ezt mechanikusan érik el, akkor az egyszerű csereüzlet formáját öltheti: ha te ezt feladod (megteszed), akkor én ezt adom fel (teszem meg). Az igazi konszenzushoz az kell, hogy a tagok az érdekeltek közti kapcsolatra koncentráljanak, hogy olyan egyetértés alakuljon ki köztük, hogy hajlandóak legyenek a lemondáson (beleegyezésen) alapuló megegyezésre. Kompromisszum Kompromisszum : latin eredetű szó, amely kölcsönös engedményeken alapuló megegyezést jelent. Nagy szerepet játszik a viták, konfliktusok békés rendezésében az élet bármely területén, különösen a politikában Kompromisszum ellenfelek és szövetségesek között egyaránt létrejöhet Az államforma Az Alkotmányban rögzített jogok és kötelezettségek: Az Alkotmány I. fejezete meghatározza az államformát, miszerint Magyarország olyan független, demokratikus jogállam, ahol minden hatalom a népé. Rendelkezik a pártokról, szakszervezetekről és más érdekképviseletekről, amelyek szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, közhatalmat azonban közvetlenül nem gyakorolhatnak. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. XII. fejezet ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.