Szegény nyugger rendőr bácsi.

Pedig milyen szépen felépítette a maga kis önkényuralmi rendszerét.

:-)

Eközben Európában...

Feladó: UBER Budapest
Dátum: 2015. június 26. 19:05:39 CEST
Címzett: undisclosed-recipients:;
Tárgy: Uber - Fejlemények a szabályozással kapcsolatban

Üdv,

Ahogy értesülhettél róla, a Kormány elfogadott egy a személyszállítási szolgáltatókat érintő törvénymódosítást. Még elemezzük, hogy ez a döntés mit is jelent pontosan az Uber számára, de az mindenesetre üdvözlendő, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium "nem támaszt akadályokat az innovatív fejlesztések elé".

Szeretnénk kiemelni, hogy az Uber változatlanul folytatja működését Budapesten és továbbra is elhivatottak vagyunk a helyi közösség - autósok és utasok - iránt. Továbbra is bíztatunk arra, hogy Uberezz és hangsúlyozzuk, hogy az Uber kiáll az autósok mellett az esetleges nehézségek esetén is.

Ezzel párhuzamosan folytatjuk az egyeztetést a döntéshozókkal arról a javaslatcsomagról, ami szerintünk hozzájárulna egy modern szabályozási keret kialakításához és aminek minden érdekelt fél a nyertese lehetne.

Minden érdemi fejleményről be fogunk számolni Neked.

Addigis válts online módra amikor csak teheted és ne feledd, hogy ezen a hétvégén akár 3200 forintot is kereshetsz óránként + rengeteg rendelésre számíthatsz az egész hétvégés Budapest Essentials rendezvénysorozat miatt, ahonnan és ahova több százan utaznak majd Uberrel!

Jó Uberezést!

Üdv,

Uber

A feltételeket a főváros szabta - a fuvarszervezők útmutatása alapján.

A receptről is írtam korábban, igaz, más kapcsán és most nem fogom kiguglizni. Ezt ültették bele a fővárosi rendeletbe.

A lényeg, hogy igyekeznek minél magasabban tartani a költségeidet. Ez olyan, mintha felgyorsítanák az anyagcserédet; folyamatosan zabálnod kell, mert folyamatosan ürítesz.

A taxison a pénz átfolyik és csak töredéke hasznosul számára.

Épp csak annyi, hogy ne pusztuljon éhen.

A lényeg, hogy sokat kell zabálnod, ezért mindent elkövetsz annak érdekében, hogy a piac minél nagyobb szeletéhez férj hozzá.

Akár még fizetsz is érte.

Szinte bármennyit, még az is jobb mint éhen halni.

Szar tarifa, magas költségek: így láncoltak magukhoz korábban, és így láncoltattak magukhoz a fővárosi rendelettel.

A főváros a kártyalehúzón, a dohányzási tilalmon és a sárga színen kívül nem sok feltételt támasztott.

Kívánságlistát teljesített.

Mi benne a hihetetlen?Ezek szerint te nem tartozol a bárgyú rajongóim táborába, de még a követőim közé sem, mert akkor tudnád, hogy én 4 évvel ezelőtt sem vallottam mást.:-)

Az alábbiakat 2011. január 27-én írtam:

"O. Attila abban alkotott nagyot, hogy a diszkont tarifa mellé kitalálta a – többihez képest – diszkont tagdíjat.

 Szögezzük le újra és újra: a taxist nem a 150-es, fosadék tarifa vonzotta a plushoz!

A taxis azért ment oda, mert:

1. Előző cégénél a magas tagdíj dacára sem kapta meg a megfelelő címmenyiséget, az indokolatlanul felduzzasztott létszám miatt (lásd fentebb);

2. A cégek gyakran olyan követelményeket támasztottak alvállalkozóikkal szemben, amelyeknek a cég által diktált tarifával lehetetlen volt megfelelni (gépkocsik korhatára, kategorizálás);

3. Mindezekkel szemben a Plusnál jóval alacsonyabb tagdíjért hatalmas fuvarszám várta őket és összességében leszarták, hogy valaki milyen autóval megy oda, sőt, kezdetben kategorizálás sem volt.

 

Másodszor tehát ezen a téren kellett volna önkorlátozást tanúsítaniuk. Ha átmenetileg is, de csökkenteni kellett volna a tagdíjat, Uram bocsá’ címarányossá kellett volna tenni. Az évenkénti szemlék alkalmával pedig egy picit vissza kellett volna venni a fene nagy lendületből.

 

A közel 700 taxis zöme VALAHONNAN ment a Plushoz.

 

Senki még csak meg sem próbálta marasztalni őket a korábbi cégüknél azzal, hogy vonzóbb, vagy legalább azonos feltételeket kínál."

 

Ezt a csontot már sokszor lerágtuk.
Rohantak a 150-re, mert fizetni kellett a törlesztőt arra az autóra, aminek megvásárlásába pont egy másik fuvarszervező kergette bele őket, rohantak a 150-re, mert eleinte töredék tagdíj volt mint a másik fuvarszervezőnél, rohantak a 150-re, mert nem volt akkora létszám mint a másik fuvarszervezőnél, rohantak, mert lazább volt a fegyelem.
Rohantak, mert azt gondolták, hogy ott kevésbé lesznek kiszolgáltatva.

Hát, akkor lényegében csak nekem van igazam, amikor azt állítom, hogy a szotyi-tarifa nem eredményezett kiszolgáltatottságot, hanem a kiszolgáltatottság eredményezte a szotyi-tarifát.
Ha a taxisoknak lett volna beleszólásuk a tarifába, akkor az általad leírt törekvések eredményesek lettek volna, de nem volt, azaz ki voltak szolgáltatva a fuvarszervezők kénye-kedvének, hiszen a piac feletti ellenőrzést akkor már rég óta ők gyakorolták és gyakorolják a mai napig.
Amikor a megélhetésedet jelentő piac folyamataiba nincs beleszólásod, akkor kiszolgáltatott vagy, alapvetően azoknak, akik azt ellenőrzésük alatt tartják. Ennek egyik következménye, hogy mások mondják meg, mennyiért kell dolgoznod.
Ok-okozat, tudjuk követni?

Matekból mindig gyenge voltam.
A kiszámíthatóság nálam azt jelenti, hogy reggel, amikor a taxis beül az autójába, akkor előre tudja, hogy a munkaideje előre eltervezett végéig mekkora bevétele lesz.
Hát, engem arról viszonylag nehéz lesz meggyőzni, hogy ezt egy céges jobban tudja, mint egy mezítlábas.
Egyik sem tudja előre, maximum azt, hogy mennyit kell(ene) megcsinálnia.
A taxizásban a bevételek nem tervezhetők, soha nem is voltak azok.
Természetesen az, hogy jövő héten tagdíjfizetés van és ezért a következő napokban addig maradok kint, amíg össze nem jön az annyi, szintén nevezhető egy tervnek, csak ennek nincs köze a kiszámíthatósághoz, bár kétség kívül egy (ki)számítás eredményeként áll föl a napi terv.
:-D

A szotyi-tarifa nem tette kiszolgáltatottá a taxisokat; az már a kiszolgáltatottságuk egyik következménye volt.
Aki ezt oly módon akarta megszüntetni, hogy közben bebiztosította, hogy a taxis továbbra se tudjon szabadulni a fuvarszervezőtől, az egy jókora pofont adott a szarnak, ilyen értelemben ténylegesen a világ hülyéje, függetlenül attól, hogy én miként akarom bemutatni.
A taxizás jó ideje maga az instabilitás, a kiszámíthatatlanság, legyen akár mezítlábas, vagy céges az illető.
Ennek megtapasztalásához elegendő egy okosan kiharcolt "szigorú ellenőrzésbe" beleszaladni.
:-)

De minek a végén?

:-)

A rendelet egészére vonatkozik, onnantól hatályos és erről nem indítok vitát.