Sziasztok! Most csak röviden. Köszönöm, Attus! Málna nem tűnik ismerősnek, nem emlékszem rá, hogy valaha is elzavartam volna. :-D Elolvastam, amit írt, megnéztem a fotóját, és a tizennyolcadik érzékem azt súgta, hogy talán Ő nem egy újabb parazita. Ezért méltattam ezt az egészet arra, hogy egyáltalán hozzászóljak. Én segíteni próbálok a magam módján, még akkor is, ha ezt kissé kötekedve, szálkásan teszem. De, csak azért, mert itt ez a rendes gyerek, aki nem akar lehúzni, még nem fogok bólogatni értelmetlen dolgokhoz. Kedves Tomajer, semmit nem utasítottam el, hiszen ez itt nem egy tárgyalás. Én itt véleményeztem, megpróbáltam leírni, hogy melyik javaslatnak miért nincs semmi értelme. Összesen két dolog volt, amire azt mondtam, hogy fölösleges a szónak abban az értelmében, hogy a szakmában nyüglődők helyzetén érdemben változtatni nem fog. Tehát nem a változás, hanem a változatlanság ellen vagyok. :-) Nem gondolom, hogy bármire is helyeselnem kellene, ami az alapproblémán nem változtat érdemben és csak a saját szívattatásunkat eredményezi. Ha csak a létszámkorlátozásban hinni balgaság, akkor én vállalom, hogy balga vagyok. Ráadásul annyira, hogy hiszem, hogy van megoldás. Amikor a drosztrendszert „megreformálták”, akkor azzal hülyítettek bennünket, hogy majd a férőhelyek száma lesz az, amely alapján hozzá tudnak nyúlni a létszámhoz. Kötelezően előírták számunkra a drosztok használatát, ráadásul fizetünk is érte. Most jön a mozis hasonlat: egy ötszáz férőhelyes moziba nem lehet 501 jegyet eladni. Mi lett ebből? Az lett, hogy valaki nagyon bölcsen kitalálta, hogy ez így tök rendben van, ahogy van; egyik taxi fuvarban van, másik pihenőidős, a harmadik meg pont be fog férni a drosztra. Ezt az egyenletet kell tudni megcáfolni, és utána a korábbi ígéreteket számon kérni. Felőlem orrba-szájba adhatják ki a vállalkozói engedélyeket, hogy ne sérüljön a vállalkozói szabadság. De drosztengedély nélkül nincs taxiengedély. Drosztengedély meg nincs, amíg nincs férőhely. És lehet szaladni az Alkotmánybíróságra. Továbbra is állítom, hogy egy korrupcióval súlyosan fertőzött, állásnélküli diplomásokkal teli országban a képzési- és vizsgarendszer átalakítása nem fog létszámcsökkenést eredményezni. Továbbra is állítom, hogy az évenkénti nullás igazolás nem más, mint az eddig látott egyik legvisszataszítóbb, kiszorítósdira tett kísérlet, ami pont a droidtartók malmára hajtja a vizet. Továbbra is állítom, hogy átgondolatlan ötleteléssel, tüneti kezeléssel itt nem lehet rendet rakni. Nem vitatkozni jöttem ide. Irásaim célja a gondolatébresztés. Ezért kedves Peti493, Neked csak annyit, hogy ismét benéztél valamit. Sajnálom. Jók legyetek! :-)

Sziasztok! Vérszemet kaptam attól, amit Csogu írt, úgyhogy folytatom. :-))) „Szigorúbb és drágább vizsgákat kelljen lerakni, ezáltal növelve a presztizsértéket…” Hiénakutya legyek, ha ezt értem! Elmondom, mitől lesz a taxisnak presztizse. Hát, nem attól, hogy szigorú és drága vizsgákat rak le. Presztizse attól lesz, ha az engedélyhez nehéz lesz hozzájutni, mert csak korlátozott számban adnak ki ilyet. Presztizse attól lesz, ha a tiszta, jó állapotú, a középkategória felső osztályába, vagy felső kategóriába tartozó taxikban kulturált, kiegyensúlyozott, napi megélhetési problémáktól mentes sofőrök tekergetik a kormányt. Nem izompólóban, papucsban, kéthetes borostával, nikotinszagú, kávéfoltos akármiben. Presztizse attól lesz, hogy a „góré, dobjá’ má’ el minket a Morrisons’-ba egy rugóé’!” megszólításra nem tárja szélesre az ajtókat, hanem a kedves érdeklődőknek a tömegközlekedés igénybevételét javasolja. Amíg az éjszakában kalandozó fiatalok azon mulatnak, hogy hármójuknak már olcsóbb, ha két szórakozóhely között valami telefonon rendelt ákom-bákom taxival utaznak, mint ha ugyanezt BKV-val tennék, addig teljesen mindegy, hogy a taxis amúgy agysebész, programozó matematikus, esetleg atomfizikus. Ugyanúgy guruló koldust fognak látni benne, mikor a banki hitellel terhelt, agyonmatricázott autójával, ötszázért lemegy a térképről, mint most. Persze én értem, hogy azt feltételezzük, hogy ebben az országban csupa ruppótlan idióta él, és ezért majd csökken a létszám, hisz nem lesz földi halandó, aki képes levizsgázni… De ezt azért senki sem gondolhatja komolyan. Felhívnám a figyelmet, hogy tanfolyam, vizsgáztatás most is van. Kevesebben lettünk? Nem lettünk kevesebben. Többen lettünk. Sokkal többen. Nem szeretem az „ismerek valakit, aki” kezdetű példákat, de… És elnézést érte! Itt élünk mindannyian ebben az országban. Ismerjük, tudjuk, hogyan működnek a dolgok. Mi is vizsgáztunk; láttuk, mikor a félanalfabéta kolléga úgy nézett a tételre, hogy föl sem fogta a kérdést. A mai napig köztünk van, lövése sincs az egészről, de biztonsággal hazaviszi az utast és még csak le sem húzza nagyon. Mutassak olyan taxist, aki egy távoli országból érkezett politikai menekültként, majd ezt követően valutaüzérként tengette napjait? Amikor a valuta-biznisz beszart, és drogot árulni meg nem akart, úgy döntött, taxisként fogja megkeresni a mindennapi betevőt. Igaz, hogy csak pici beszélni madzsar, és tudni, hol lenni Vácsi utka, ám mást sem, de az emberünk taxis vállalkozó. Nem szeretném, ha rasszistábbnak tűnnék annál,mint amilyen valójában vagyok, és azt sem akarom idehazudni, hogy ismerem annyira a várost, mint a rádióról dolgozó kollégák, akik a címre paskolva már azt is tudják, hogy hol kell a Rákóczi úton visszafordulni a záróvonalon, hogy az ív vége pont a kapu elé essen… De én legalább be tudom pötyögni a navigációs ketyerébe a címet. Mert tudom, milyen betüket kell egymás mögé rakni hozzá. Költői a kérdésem, de szerinted az említett kolléga hogyan tett szert a taxivezetői vizsgájára? És az állampolgárság megszerzésének körülményeit már meg sem kérdezem. Kedves Málna! Igy nem lehet csökkenteni a szakmába beáramló munkaerőt. A szakma rejtelmeit tanfolyamokon elsajátítani… Erre inkább nem is írnék semmit, mert tényleg nem személyeskedni akarok. Ha azt mondod, legyen alapkövetelmény az új belépők számára egy érettségi, arra azt fogom válaszolni, hogy egyértelmű, így van. De ennél messzebb én nem mennék. A jelenlegi képzés bőségesen elegendő ahhoz, hogy „neve legyen a gyereknek”, egyébként meg semmit nem használsz az ott megszerzett ismeretekből. Már csak azért sem, mert rég elfelejtetted az egészet. Mint mindannyian. A taxizást úgy lehet megtanulni, ha valaki csinálja. És aki csinálja, az minden nap vizsgázik. Többször is. És olyan is van, aki ezért sokat fizet, de legalább megtanulja. Ha megtanulja. Annak viszont látnám értelmét, hogy legyen valahol valaki, vagy valami, akihez, vagy ahova a taxis-jelölt elküldhet egy fényképes önéletrajzot és - de ez már sci-fi - egy felvételi beszélgetést is megejtenek vele, hogy mondjad, szép testvérem, ki vagy, honnan gyütté’, mit akarsz. Mint minden valamirevaló munkahelyen. Egy szimpla szórakozóhelyen is van pofavizit, csak face controll-nak hivják. Ide meg jöhet tücsök-bogár, hogy aztán szórakozzon velünk. Esetleg még a nyelvtudáson lehetne elgondolkodni, bár többek szerint az én nyelvtudásom kielégítő... :-) Ez természetesen csak egy lapos poén szeretett volna lenni. A magam részéről azt gondolom, hogy például ez lehet az a minőségi tényező, amelyben az egyes vállalkozók, vagy cégek versenyezhetnek egymással. Egy hotelhez, vagy egy multihoz beadott pályázaton biztosan jól mutat, hogy cégünknél a gépkocsivezetők akárhány százaléka beszélni külföldi nyelv. Bár a pályázat eredményét szinte biztos, hogy a jelenlegi körülmények között nem ez döntené el. De nyilvánvaló, hogy a mutatóujjával a tenyerére rajzoló kollega akármilyen hangosan üvöltheti, hogy "tizennyolcezer, hát nem érted, wazzeg?!", mégsem fog egy városnézésbe, vagy egy országjárásba beleesni, és nem csak azért, mert ilyen fuvar már nincs is. Ha valakinek nagyon kell, akkor majd megtanul valamilyen nyelvet, én ebbe sem nyúlnék bele. Ha a jelölt tud prezentálni egy érettségit, akkor jó esély van arra, hogy ragadt rá annyi az iskolában, hogy a "Buda Castle" hallatán ne fordítsa a taxiját Budakeszi irányába. Ez a párbeszéd megvan? - Zum messe, bitte! - Helyileg hova, egész pontosan? - Zum messe, messe! Verstahen Sie? - Jól van, jól van! Értem, hogy messze akarsz menni, de hova?! Lőrinc is messze van, Csepel is messze van; hova a pcsba vigyelek? Persze magyarul is lehet hülye az ember. - Jó napot kívánok, Kéthelyre szeretnék menni! - Hallgatom... - Kéthelyre szeret... - Azt mondja, hogy hova vigyem először! És, ha már itt tartunk, talán el lehetne gondolkozni a gyakorlati vizsgán is. Gyere öcsém, én vagyok az utas, te vagy a taxista! Itt vagyunk a Büdösbükköny utcában, beülök, vigyél ki szépen Rákosrekettyésre, a Klottmayer Ottília utcába! Használhatod a GPS-t, picit beszélgessél velem politikáról, fociról, időjárásról, kutyákról, autókról, de közben kettőnél több motoros futárt ne borítsunk föl, írjál számlát a végén, hogy lássam, ki tudod-e tölteni, aztán számold ki, ha képes vagy rá, hogy mennyit kell visszaadnod a húszezresből, ha a számla végösszege kettőezer-hatszáznegyven forint! Mert, amikor a kollega bekopog, hogy "Te, ne haraguggyá’ mán, de milyen orád van, mer ez kiattaja zárást és nem tudom, hol kell elindíttani...", na, az azért elég gáz. Egyébként csak annyit mondtam, hogy Seiko. De Téged nem a presztizs zavar, Málna. Téged más zavar. Általánosságban is igaz, nem csak a szigorúbb vizsgáztatás kapcsán, hogy hülyének nézzük az egész társadalmat, miközben pontosan tudjuk, hogy nem az. Hülyének nézzük, mikor sunyin matatva beavatkozunk a mérési folyamatba, hülyének nézzük, mikor bevalljuk a minimálbért, miközben 3-4 milliós autókkal dolgozunk. Én értem, hogy minden taxisnak gazdag szülei vannak, jól keres a felesége és egyébként az autót meg az unokatestvére küldte ajándékba Pakisztánból… De ezzel együtt is borzasztó hülyén néz ki negyven centis karakterekkel, egy ötmilliós autó oldalán, a 150-es felirat, mert ezzel a kollega egyúttal azt is hirdeti, hogy Ő ezt ennyiből tartja fönt… Csak kedves Málna, mikor az ember hazamegy (kétnaponta egyszer), hogy tiszta inget vegyen és megborotválkozzon, akkor belenéz a tükörbe. Ha nincs szerencséje, összefut a családtagjaival is és akkor bele kellene tudni nézni a szerelme, a gyermekei, vagy az anyja szemébe. És olyan jó volna látni a tekintetekben azt az embert, akik lenni szeretnénk! A férfit, akire a párja fölnéz, az apát, aki példakép, és a gyermeket, akire büszke az anyja, mert lám, milyen sokra vitte! Ezt látjuk? Ez zavar Téged, Málna, ez zavar engem is. Az a figura, aki a tükörből és a családtagok szeméből ránk néz. Nem így képzeltük az életünket, mikor gyermekként tervezgettük, hogy hogyan lesz majd, ha felnőttek leszünk. Nagyon nem így. Pitiáner kis csalók vagyunk, azzá tettek minket. És pitiáner kis csalónak lenni nem jó. Nagyon nem jó. Ha valaki most azt mondja, hogy érzelmi húrokat pengetek, akkor igaza van. De az ember érző lény. Nem fogod magad jobban érezni attól sem, ha az új belépőknek diplomázniuk kell. És attól sem, ha évenként igazolnod kell, hogy pontosan befizetted a minimálbér után a járulékot. Szeretném, ha átgondolnád, hogy ennek az évenkénti igazolósdinak mi értelme. Segítek. Tegyük föl, hogy kivágnak innen mindenkit, aki egyszer valahol, valamikor megcsúszott, és azóta képtelen utolérni magát! Nem vizsgáztatják le az autóját, megy a levesbe. Sok ilyen taxis van? Sok. Kevesebben leszünk? Nem. Rendszámot fognak bérelni, vagy elmennek droidnak. Rend lesz ettől? Nem lesz rend. Ezek az emberek 24 órából 36-ot lesznek a pályán, hogy jól tartsák gazdáikat és mellette jusson nekik Tesco gazdaságos virslire, meg két doboz Prilukira. Olyat oda fognak pakolni az utasnak, hogy csak úgy füstöl majd. Be fogják fizetni a járuléktartozásukat? Szinte kizárt. Ha addig nem tudták kitermelni, innentől kezdve végképp nem tudják majd. A legjobb esetben is csak az történik, hogy a gazdik majd bejelentik őket négy órára és annak a járuléka talán be lesz fizetve. Kinek jó ez, Málna? Megmondom. Ez annak jó, akinek már most is van 300 autója, vagy kétszáz rendszáma kiadva. Ha az a cél, hogy jót tegyünk velük, rendeleti úton gyártsunk számukra droidokat, akkor az ötleted kiváló. Ha az a cél, hogy kollegákat lehetetlenítsünk el, megfosztva őket a talpra állásnak még az esélyétől is, akkor ez remek eszköz lehet. Ez a cél? Tudod, nekem is lehetnének „remek” ötleteim. Engem például mérhetetlenül zavar, hogy amikor megérkezek kapirgálni a szemétdombra és beállok hatodiknak a sorba, akkor az előttem álldogáló öt taxiból háromban nyugger ücsörög. Milyen jó volna, ha a nyuggereket kiszórnánk, hiszen akkor harmadik lennék, ami aktuálisan azt jelentené, hogy 3 órával előbb kerülnék sorra! Szórjuk ki a nyuggereket, állandóan kint vannak, járulékot nem kell fizetniük, a postás viszi nekik a pénzt, és gombokért mennek mindenhová! – mondanám. De nem mondom. Nem mondom, mert tudom az előttem álló bácsiról, hogy kemény 45 ezer a nyugdíja. Nem mondom, mert talán én is megérem a nyolcvanhármat, amikor majd végre elmehetek nyuggernek és akkor a mostani szavaim fogják kimondani rám az ítéletet. Vagy itt vannak a másodosok. Ezeket is ki kéne rakni! Ezek is minek jönnek ide? Semmi nem elég nekik, miközben én hideg vízből sem lakok jól! Csak lehet, hogy az a másodos pont azért ment el valahová főállásba, mert ebből már nem tudta eltartani a gyerekeit. Szerelemből jár vissza; lélekben taxis maradt. Ujja a szakma pulzusát tapogatja, várja, hogy érezzen végre valamit, hogy az első adandó alkalommal fölmondhasson a munkahelyén. És ez a sok öreg tragacs? Meg a Suzukik? Meg az Astrák? Ilyen autókkal taxizni?! Tiltsuk ki őket a gcibe! Legyen korhatár, meg kategóriahatár, és egyébként meg csak rózsaszínű autóval lehessen taxizni, mert a lányomnak az a kedvenc szine! Az a baj, Málna, hogy amikor Te ötleteket gyártasz arra, hogy hogyan lehetne innen kiszorítani a jobb sorsra érdemes kollegákat, akkor Te semmivel sem vagy különb nálam. Sőt! Mert amikor én odamegyek valakihez és közlöm vele, hogy amennyiben nem rendelésre jött, akkor van egy perce, hogy eltakarodjon, amiből hatvan másodperc már letelt, akkor én nem fosztom meg a munkájától, csupán az adott területen korlátozom a lehetőségeit. Te viszont a teljes piacról zárnád ki őket. De van ezzel még egy probléma. Te nem tudod, mi lesz holnap, a jövő héten, vagy két év múlva. Én értem, hogy jelenleg olyan pontosan fizeted a járulékaidat, hogy az APEH-ban komolyan fontolgatják, hogy esetleg egy szobrot állítsanak Rólad. De ez most van, Málna. Leírom érthetőbben. Én lehetek baromi nagy májer a saját kis szarkupacom tetején. De másfél kilométerrel odébb már csak áldozata vagyok annak a rendszernek, melynek előtte haszonélvezője voltam. Onnan ugyanis nekem kell takarodnom, ha éppen nem rendelésre mentem. Nem tudhatod, mit hoz az életed, milyen banánhéj kerül az utadba, hogy aztán csusszanj rajta egy kiadósat. Olyan rendszert fölépíteni, amelybe az áldozattá válásunk előre bele van kódolva, és amelyben az, hogy áldozatok leszünk-e, csupán tér, idő, vagy éppen a vak szerencse kérdése, nem érdemes. Nézheted ma elégedetten, ahogy a kollegától visszavonják az engedélyét, de lehet, hogy holnap Te kerülsz sorra. Én nem kívánom Neked. Te kívánod magadnak? És kedves Peti493! Azt hiszem, benéztél valamit. Én 21 éve háborúzok, ezért eszem ágában nincs új frontot nyitni. Unom, elfáradtam, méltatlan hozzám és méltatlan hozzátok is. Nem kell innen kigolyózni senkit. Így nem. Van természetes fogyás. Azt kellene elérni, hogy amíg a létszám le nem csökken egy elfogadható szintre, addig ne adjanak ki újabb engedélyeket, de ezt már írtam. Máskor majd megírom, hogy ez miért nem fog sikerülni. De előbb még bevauzok majd a tarifáról is, csak nem most. A hónak köszönhetően nagyon megy a bolt, úgyhogy nem érek rá. Éjszaka is csináltam 4500-at, két kanyarból, pedig csak 6 órát voltam kint. :-) Sziasztok!

Tisztelt Málna! Volna néhány észrevételem az írásoddal kapcsolatban, de nem biztos, hogy örülni fogsz neki, függetlenül attól, hogy kifejezetten kikérted a kollégák véleményét. Jelenleg én sajnos nem érzem, hogy az általad leírtak az én szavaim, javaslataim volnának, ami nyilván nem bír nagy jelentőséggel, de két fuvar közt sajnos bőven van időm arra, hogy a neten időzve fölösleges dolgokat írogassak. Kezdjük az elején! Tökéletesen megértem, hogy nem akartál a városvezetéshez fordulni, de azért ez csak sikerült. A FIDESZ ugyanis ugyanúgy ott kotlik abban a Közgyűlésben, amelyik olyan magasról tesz a taxizásra, amilyen magasról csak bír, mint a szocik, meg a liberálisok. Azt, hogy a FIDESZ rendet és bürokráciamentességet akar, nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy ezt kommunikálják. Tény, hogy ez jól hangzik és valóban ez volna az érdekünk. Mondjuk, azt nem tudom, hogy az általad szorgalmazott évenkénti nullás papír, meg a szigorított vizsga melyiket szolgálná, de erről majd később. Nem tudom, hogy miért vetted az elejére a létszám kérdését, de abban biztos nem lesz köztünk vita, hogy ez minden bajok forrása. Feltéve, hogy Te is így gondolod. Azt írod, hogy elégedettek lennénk, ha most befagyasztanák az engedélyek kiadását. Te és még ki? Mert én nem. Én csak akkor lennék elégedett, ha valaki végre kinyögné - rajtunk kívül -, hogy ennyi taxi ebbe a városba NEM KELL. Háromezernél több taxira itt nincs szükség, leszámítva az évenkénti egyetlen Szilvesztert. Szóval, nekem ne fagyasszák be 5800-nál a kiadható engedélyek számát, még véletlenül se alkossanak erre a mennyiségre rendeletet, mert ez csak a jelenlegi állapotokat konzerválná! Vagy meghúzzák a vonalat ott, ahol kell, vagy minden további ötletelés, reform, anyám kínja teljesen fölösleges. Előbb meg kell határozni egy létszámot, aztán becsukni az ajtót; sajnáljuk, most nincs felvétel! A taxiengedély szóljon személyre, es ne személyre+autóra! Tudj dolgozni akkor is, ha kilövik alólad az autót, vagy éppen nem tudsz kifizetni 250 ezret egy kettőstömegű lendkerék cseréjével összekötött kuplungozásra! Jelenleg ezt hivatalosan csak egy fölösleges ügyintézés után teheted meg, amit két napért, vagy két hétért senki sem csinál végig. A jelenlegi szabályozás teljesen értelmetlen, bürokratikus, hiszen csak sárga rendszámos autóra ülhetsz rá, akkor meg tökmindegy, hogy melyikre. A létszámot nem úgy kell csökkenteni, hogy akinek széthullik a kocsija, az dögöljön éhen! Csökken az magától is, ha valaki végre bezárja az ajtót. Egyrészt nem élünk örökké, másrészt, nagyobb okosság is létezik, mint a taxizás, úgyhogy van olyan is, akit nem innen visznek a temetőbe. Zárt ajtó mellett a létszám középhosszú távon az optimális szintre csökken. Tegyük föl, hogy ez megvalósul! Mit eredményez ez? Először is, a taxiengedély értékké válik, mert nem lehet pótolni, ha valamiért visszavonják, csak akkor, ha az ember adott esetben akár évekig is vár, míg megürül egy hely. Természetesen ehhez újra kell gondolni és rendeletbe kell foglalni a szakma szabályait, valamint ki kell dolgozni a szankcionálás rendszerét. Adott ugye egy optimális létszám és egy szankciókkal párosított szabályrendszer. A taxis teszi a dolgát, kiszámítható jövedelmet, egzisztenciális biztonságot nyújtó foglalkozása van. Ki az az állat, aki ezt alkalmankénti pár száz, vagy pár ezer forintért kockáztatja azzal, hogy megrántja az utast, óra nélkül dolgozik, vagy elzavarja a kollegáját a saját szemétdombjának tekintett utcasarokról? Szerinted? Ha akadna ilyen, hát tegye. Ezren fognak a helyére várni. Önmagában szankciókat, és értelmetlen szabályokat hozni nem más, mint tüneti kezelés. Meg kell érteni, és meg kell értetni az illetékesekkel, hogy a taxizásban jelenleg tapasztalható anomáliák pusztán tünetek, a bajok gyökere a túlkínálatra vezethető vissza. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy kiteregessük a szakma szennyesét. Az a taxis, aki úgy megy ki az utcára, hogy nem tudhatja, aznap lesz-e fuvarja, és, ha lesz, akkor mennyi, szinte törvényszerű, hogy „apró trükkök százaival” próbál meg- és túlélni. Drosztot sajátít ki (védi a piacát); tolja az órát ( korrigálja a ráerőltetett, nyomott árakat és kifizetteti az utassal az alacsony kihasználtság miatti üres kilométereket); ha nem muszáj, nem ad nyugtát, mert feledékeny az órája (spórol a költségein); korrumpál (pacsipénzt ad a fuvarért); korrumpálódik (fejpénzt vesz föl hotelben, vendéglőben, éjszakai szórakozóhelyen); és még akkor sem biztos, hogy be tudja fizetni a járulékait, ha a pályaudvar peronján strichelve szólongatja le a potenciális utasokat. De ezt nem azért teszi, mert minden taxis született utolsó, ganéj bűnöző, hanem azért, mert csak így tud talpon maradni. Vagy így sem. Amíg a betegség megmarad, megmaradnak a tünetek is. Kitalálhatnak nyugtaadós órát, sárga rendszámot, szaktanfolyamot, arcképes igazolványt, drosztmatricát, bármit. Az életünket megnehezítik, de a problémák maradnak. Értelmetlen újabb marhaságokat kitalálni, ha a bajok forrásához nem nyúlunk. Ugyanakkor látni kell, hogy jelenleg a dolognak nincs tétje. Te hallottál már olyanról, hogy valakinek bevonták az engedélyét, mert 8000-ért ment 3 kilométert? Mert pofánverte a saját kollégáját? Mert óra nélkül dolgozott? És, ha bevonják, akkor mi van? 48 órán belül bérel autót, vagy rendszámot es folytatja, ahol abbahagyta. Vagy esetleg még durvább lesz, hogy befizethesse a pénzbírságot. Ha meg végképp meg kell válnia ettől a tevékenységtől, akkor sem fog bánkódni. Ezt a pénzt, amit itt meg lehet keresni, akárhol megkeresheti, legfeljebb időre kell bemenni és nem mehet haza akkor, amikor megunja, vagy kezdődik a meccs közvetítése. Én azt mondom, hogy elsődlegesen biztosítani kell azokat a feltételeket, melyek mellett a taxis, tisztességes, korrekt munkavégzéssel is biztos megélhetést-, a közterhek fizetését- és a vállalkozás időnkénti megújítását is biztosító jövedelemre tehet szert. De abban a pillanatban, ahogy ezek a feltételek adottak, példátlan szigorral kell kiszórni innen mindenkit, aki a szabályok betartására akkor sem lesz hajlandó. Még néhány észrevétel a kimondhatatlan nevű W. képviselő úrral kapcsolatban. Szeretném, ha elhinnéd, hogy valami egészen hihetetlen módon fázok a jelenlegi, KISZ-ben nevelkedett, milliárdos, bűnöző hordától. De, ezzel a hozzáállással a FIDESZ is menjen oda, ahova gondolom. W. úr alapvető szereptévesztésben van. Őt nem azért tartom/tartjuk, méghozzá elég jól, hogy saját magát képviselje, ráadásul velünk, eltartóival szemben. Honnan veszi magának a bátorságot, hogy egy választói problémafelvetésre a saját, személyes problémáját hozza föl ellenérvként?! W. úr semmilyen körülmények között nem hivatkozhat arra, hogy neki mennyit kell várnia a rendelt taxira. Sorolom: 1. Ez az érvelés etikailag elfogadhatatlan egy demokratikusan megválasztott képviselőtől (lásd fentebb!). 2. Logikailag teljesen szar, hiszen azzal, amit mond, Ő maga támasztja alá, hogy a magas létszám sem garancia arra, hogy a szolgáltatás az általa elvárt módon működjön. 3. Abban az országban, ahol fél napot lehet eltölteni egy rendelőintézetben, ahol egy vizsgálatra, vagy egy műtéti beavatkozásra esetenként akár fél évet is várni kell, W. úr ne hivatkozzon arra, hogy negyed órát kell várnia egy taxira. Mindannyian jártunk már hivatalban, hallottunk olyan élsportolóról, akihez 45 perc alatt ért ki a mentő… Nem tudom, van-e törvény, vagy rendelet arra, hogy mennyit lehet várakoztatni az ügyfelet, mennyi idő alatt kell kiérnie a mentőnek, de arra bizonyosan nincs, hogy amikor W. úr a füléhez emeli a telefont, akkor a lakása előtt teremjen egy taxi. 4. Nem gondolom, hogy azért kell ebben a városban 5800 embernek (+hozzátartozók) szarul és létbizonytalanságban élnie, azért kell kaotikus, az utasok számára átláthatatlan állapotokat fönntartani, hogy W. úr 15 percen belül taxihoz juthasson. És sajnálom, tisztelt Málna, de az, aki ezekre nem tudja és/vagy nem meri egy fölfuvalkodott közszolgának a becses figyelmét fölhívni, az engem, minden jószándéka mellett se képviseljen! Köszönöm a fórum „lakóinak” türelmét és elnézést kérek a terjedelem miatt! Legközelebb a vizsgáztatással és a tarifával kapcsolatban fogok bevauzni néhány gondolatot, amiért előre is elnézést kérek. Nincs bennem szereplési kényszer, ezért kész vagyok a fórumot megkímélni a jelenlétemtől. Ennek jegyében: aktivsonar@freemail.hu