„És most a tavalyihoz képest nagy a lemaradás!” Rossz oldalról nézitek! Mindig a tavalyi, meg tavalyelőtti nyárhoz hasonlítjátok a helyzetet, hogy akkor sokkal jobb volt, mint az idei. Innen a nagyfokú pesszimizmus. Ha viszont a jövő nyárhoz, vagy az azt követőhöz hasonlítanánk, akkor egészen más lenne a helyzet. Rájönnénk, hogy az idei nyár a következőkhöz képeszt (én így mondom hogy képeszt) qurva jó! (:-DD

Hülyén hangzik, bizony nagyon hülyén. De én már jártam így a valóságban. Igaz nem a biztonsági övvel kapcsolatban, hanem egy olyan esetben, amikor az egyik kolléganőmnek a lakásába, elhalt férjének az egyik „jó” barátjának a felesége szívességet kért, hogy ott lakhasson a garzonjában, amíg az orvoshoz jár kezelésre. (Anno: 1974) Ő balga módon megengedte, s ennek az lett a vége, hogy a saját lakásából kizárta. Eddig szép nem? Na most jön a csavar. Az egyik ügyvéd azt tanácsolta, hogy lakatossal nyittassuk ki a zárat, majd pakoljuk össze a cuccait. Azt tegyük egy megőrzőbe, s mivel az új zárhoz nem adunk neki új kulcsot, ezért a kolléganőm kerül birtokon belülre. Eddig ezt meg is tettük. De erre az történt, hogy a nő a még nyitott ajtón bejött, leült egy székre, várta a férjét, aki meg is érkezett. De ahelyett, hogy elmentek volna, elrohant a rendőrségre, ahol feljelentett minket azzal az indokkal, hogy a feleségét személyi szabadságában korlátoztuk. Pontosabban nem engedjük ki a lakásból. Kidobni nem lehetett, mert ez könnyű testi sértésnek számít. Magától meg nem akart kimenni. A lényeg az, hogy a feljelentés alapján bíróság tárgyalta az ügyet, és mi mondhattunk bármit, az ítélet az volt, hogy személyi szabadság korlátozásának vétségét követtük el, s el is ítéltek. De mivel büntetve eddig nem voltam, csak 7000 forintot kellett fizetnem. Ezért mondom, hogy te nem teheted az utasra az övet, ha ő nem engedi, vagy nem kér meg erre. Viszont ha közlöd vele, hogy a büntetést Ő fogja fizetni, akkor pánikszerűen kapcsolja az övet. Én még hozzá szoktam tenni, hogy ezt jól tetszett tenni, mert tegnap kaptam vissza a jogosítványomat próbaidőre, mert alig féléve ittas vezetés közben felborultam, amikor ütköztem egy vasúti átjáróban egy nemzetközi gyorssal. Ne tudd meg, ilyenkor még hátul is elkezdik bekapcsolni magukat külön kérés nélkül is. Szóval egy a lényeg. Te nem teheted erőszakkal rá az övet, de gondolom fizetni sem szeretnél, ezért valahogy meg kell oldanod a helyzetet. Erre van a példa. Mindenki azt alkalmazza, amelyiket akarja.(:-)))

A második kérdésedre saját tapasztalatból tudok válaszolni. Amikor bevezették a biztonsági övet — s még csak az első üléseken volt —, akkor kezdetekben a sofőrt büntették, ha az utas nem volt bekötve. Ez így volt magánautó és taxi esetében is. Na most büntettek is a rendőrök rendesen, ha éppen nem volt más dolguk. De van egy másik törvény, ami nem KRESZ-ben található. Pontosan nem tudom, hogy hol, de a lényege az, hogy ha te valakinek korlátozod a személyi szabadságát, akár egy biztonsági öv becsatolásával is, amit az utas nem akar bekapcsolni, akkor ezért téged jogosan feljelenthet személyi szabadság korlátozása vádjával. Tudom, hogy ez hülyén hangzik, de az ítélet attól függ, hogy a felperes, vagy az alperes ügyvédje-e az „ügyesebb”. Ilyenkor csak egyet tehetsz, hogy addig nem indulsz el, amíg az utas nem köti be magát az övvel, ahogy én is tettem. Így a netán előkerülő rend éber őre egy megoldatlan feladat elé fog kerülni. Egyszer megbüntethetne, hogy ott állsz, ahol állsz. Ha pedig az utasítására elindulsz, akkor rögtön meg kell, hogy állítson, hiszen nincs az utasod bekötve. Ez egy számára megoldhatatlan probléma. Igaz, hogy ha jól tudom, akkor a magánautóban a sofőrt büntetik, a taxiban pedig az utast. Ha így van, vagy nincs így az mellékes, mert az utassal közlöd ezen tényt, mármint azt, hogy a az öv be nem csatolásáért ő fizet. Tapasztalataim szerint még az, az utas is bekapcsolja az övet, aki azzal a csatakiáltással száll be az autóba, hogy: — Én nem szoktam ám bekötni magam soha! Az anyagi érdekeltség bizony csodákra képes. Végezetül még egy apróságra azért figyelni kell, hogy véletlenül ne egy térfigyelő kamera látómezejében állj, mert ott a fényképen nem biztos, hogy látszik az, hogy azért állsz, mert az utas nem hajlandó magát bekötni. Ilyenkor lassan ki kell menni a látómezőből, s ott kell végrehajtani az akciót. (:-)))

Nem címkiadó, de ha valaki a szigeten véletlen minket rendel, akkor odaküldik a droszthoz, s te reménykedhetsz, hogy oda is talál. (:-))

Akkor szeptembertől nagy kilépési hullám fog elindulni? (:-))

„[i]Én azért tartottam fontosnak, hogy ezt a kérdőívet kitöltsük, hogy új vezérigazgatónk, Gyula úr, kicsit képbe kerüljön, ami a szakma helyzetét illeti és ne tegyen olyan blamás kijelentést többet, amit tett az egyik kollégánknak, hogy : EGY VÁLLALKOZÓNAK RENDELKEZNIE KELL PÁR HAVI TARTALÉKKAL! (amennyiben ez valóban elhangzott)[/i]„ Mostanában ritkán jutok gép elé, ezért csak késve reagálok. Ez a kérdőív kitöltése nagyon jó dolog. De őszintén sajnálom azt akinek kiadják feldolgozásra, mert minden kérdésre legalább 100 féle válasz fog érkezni. (Már, ha lesz legalább 100 ember, aki kitölti. Remélem többen kitöltik.) Ha most felszorozzuk a kérdések számával a válaszokat, akkor egy feldolgozhatatlan halmazt kapunk. De ne nekem legyen igazam, és szurkoljatok azért, hogy minél többen kitöltsék. Egy vállalkozónak „pár havi tartalék”. Ez egy közhely. Nagyon jól hangzik, ha elhangzott, ha nem. De én mondok egy újat, s ez is olyan jól fog hangzani, mint az előző. Kapjunk némi tagdíjkedvezményt, s rögtön lesz havi tartalékunk. Hogy miért mondom ezt? Mert volt egy korábbi beszélgetésem egy jó pár évvel ezelőtti vezérrel. Igen bementem hozzá, és konkrétan megkérdeztem, hogy hogyan van az, hogy mindenkitől beszednek reklámdíjat egy bizonyos fuvar megszervezése/megnyerése érdekében, ugyanakkor eleve kizárják a fuvarokból a „B” és „C” kategóriát. Továbbá a transzfer árakon teljesített fuvarokból még nem tudni mennyit kell majd leadni a pénztárban. A válasz rövid, tömör és érthető volt. Íme: A Főtaxi nem lehet veszteséges. Mondanom se kell, hogy rögtön úgy felment bennem a pumpa, mint amikor hajnalban álmosan kótyagos fejjel a fajansz csésze mellé ülök. Meg is kérdeztem rögtön úri modort magamra erőltetve, hogy hogyan értsem, hogy a Főtaxi nem lehet veszteséges? Talán nem egy csónakban evezünk? Az összes veszteséget csak a vállalkozó taxisok viseljék, mert a Főtaxi az nem lehet veszteséges? De ha már sikerült egy rossz üzletet kötnünk, akkor a veszteséget talán közösen kéne állni, kinek-kinek erejéhez mérve. No a lényeg az lett, hogy cirka 1 óráig voltam bent. Közben ide-oda telefonálások voltak, aminek az lett az eredménye, hogy a transzfer árból ugyan le kellett adni egy bizonyos összeget, de ezt akkor ott pontosan meghatározták. A történethez még csak annyit, hogy a beszélgetés ideje alatt az volt az érzésem, hogy a vezért ugyan tájékoztatták a tervezett szerződésről, de nagyon egyoldalúan. Mert ugyan örült a szerződés megnyerésének, de annak „áráról” — ami a taxisokat sújtja — semmit nem tudott. Ez a mostani helyzetünk is nagyon hasonlít az akkorihoz. Bár most nem szerződést kötöttünk egy másik céggel, hanem az élet hozta így, hogy nem jól megy. De nekünk azért nem megy jól, mert mindenki másnak nem jól megy. Ezt érezzük a bőrünkön. De hogy idézzem régmúltból kissé tájékozatlan főnökünket: „A Főtaxi nem lehet veszteséges.” Most is hasonló a helyzet, csak az élet hozta így. Azon a kérdőíven nagyon szerettem volna látni egy olyan kérdést, hogy: „Ön hogyan képzeli a mostani kialakult nehéz gazdasági helyzet átvészelését?” Lehet, erre is sokfajta válasz érkezett volna, a hülyeségtől az okosig bezárólag minden. De amíg a olyan a hozzáállás, hogy egy telefontulajdonos cég nem lehet veszteséges, vagyis pontosabban nem lehet vesztesége, csak nyeresége, vagyis a költségeinél csak több bevételt realizálhat, addig ne számítsunk semmi jóra. Ezt miért írtam le? Mert egy másik cég másik vezetőjével telefonon beszélgettem két éve, s neki is ez volt a véleménye. De visszatérve a tartalék kérdésére. Nem tudom ki hogyan van vele, de nekem nem tegnap, vagy tegnapelőtt fogyott el a tartalékom, hanem szép lassan fogyatkozott az évek folyamán. Nekem már legalább 3 éve nagyon nincs tartalékom. Ez különösen most érződik napjainkban. Aki nem így van vele, az tegye fel a kezét, ha velem találkozik az utcán. (Ez utasokra nem vonatkozik. Ők bátran emeljék fel a kezüket leintés céljából.Hátha mások is olvassák.) Már be is fejezem, mert gondolom elég unalmas vagyok, főleg olvasva. De engedtessék meg egy másik közhely emlegetése. „Egy vállalkozónak több lábon kell állnia.” Ezt is sokszor hallottam már sok helyről. Az egyik kollégánk is hallhatta, mert Ő már tett az ügy érdekében. Ő már most is több lábon áll. Vállal kocsiablak tisztítást. (:-))

„Most nem dadáskodunk...most egy jó vastag kötelet keresünk egy erős gerendával...” Átalakítod a szekeret?

„Álljunk össze!” Mi, taxisok olyanok vagyunk, mint a pár napos tej. Ha a sok megsavanyodott taxis összeáll, még csak túró (se) lesz belőle. Igaza van Apukának. Mindegyik panaszkodik, de ha arról van szó, hogy tegyünk valamit, akkor valamilyen módon magyarázatot talál arra, hogy tulajdonképpen a mostani helyzet neki nagyon jó. Csak akkor minek panaszkodik, nem értem.

„Azért irtam azt, hogy a kommunizmus maradványai, mert ezek az emberek a kommunista rendszer időkben is ott ültek, és a privatizáció sem tudta őket innen kisöpörni. Sajnos.” Hajaj. Ha jól belegondolok, én is a kommunizmus maradványa vagyok, mert a fényesen ragyogó kommunizmus hanyatló csillagának egyre jobban halványuló fényénél ültem a volán mögé. A privatizáció sem tudott kiseperni, mert még most is ott ülök. (:-)) De nem inkább ott van a baj, hogy emberek kerülnek valamilyen kis pozícióba, s rögtön megváltoznak, mert megfertőződnek a „H” vírussal. H = hatalom Ez pedig független, hogy „fejedelemség” vagy „királyság” az éppen adott rendszer neve.

Van egy kérdezésem. Hátha valaki érti, vagy tudja a tutit, akkor mondja már el nekem is. A ringre 1-4 személyig 9.500,-Ft/autó a transzfer ár. Ha viszont 5 vagy több személy akar utazni, akkor 11.500,-Ft/autó a transzfer. Akkor jól értelmezem hogyha mondjuk 7 személy verbuválódott össze, s két kocsi kell a kiszállításukhoz, akkor a 11.500,-Ft/autóval lehet számolni? A beolvasásból nekem ez jön le értelmezésben. (:-)) Persze lehet, hogy már változott a szöveg, akkor bocsi a kérdésért.