Opel Zafira 1,8-as benzines Külső méretek: Tengelytáv: 2694 mm Teljes hossz: 4317 mm Magasság: 1634 mm Teljes szélesség külső tükrökkel: 1999 mm Fordulókör (faltól falig/ szegélytől szegélyig): 11,25 / 11,85 m Csomagtér mérete: 140 – 645 –1820 liter Motor adatok: Henger űrtartalom: 1796 köbcenti Maximális teljesítmény: 92 kW Maximális sebesség: 188 km/h Évjárat: 2004 (2003. októberében típusváltás volt) Első üzembe helyezés: 2003 december 17 Futott kilométer: 214 523 km (csak taxi üzemmódban) Meglepő módon nincs „lelakva”, fogyasztása városban 8,5-9 liter között mozog, olaj utántöltésre nincs szükség, 15 ezrenként olajcsere volt, szakszervizben csak egyszer volt. Van benne légkondi, ami működik is, bár már kis zaj hallható működés közben, elektromos ablakemelők, 2013 karácsonykor pedig a parlament előtt talán lángolni fog.

Nyugodj meg valakinek majd az eszébe fog jutni. Tudod a sok kicsi sokra megy alapon. Minden egyes utalásnál majd levonnak tőled egy kis ezreléket, mert az utasra ezt nem háríthatod át. No meg az sem utolsó szempont, hogy a jövedelmed az meg átlátható lesz.

Persze, hogy jó csatornán vagyok. Már „ezer” éve mondogatom, hogy ezt az ingyen kiállást, ingyen várakozást, meg a sok hasonló baromságot ne a fuvarszervezőktől várd, hogy majd megszüntetik. Ők azt mesélik be neked, hogy a kedves utazóközönség már nem bír el több terhet. Miért? Te, vagy én, vagy más taxis az még elbírja? A taxizás nem alanyi jogon járó juttatás. ([i]Mellékesen megjegyzem, mint ahogy már a nyugdíj és az orvosi ellátás sem jár alanyi jogon, akkor a taxi igénybevétele miért az? Érdemes végignézni a videót, főleg az utolsó 10 percet. Le fogsz döbbenni.[/i] Ezt akár ránk is lehet értelmezni.) Gondolod, hogy ezek után pont az a pár ezer taxis sorsa érdekli a döntéshozókat? Azt mondogatják neked, hogy az utazóközönség nem bír el magasabb árakat, ezért nem lehet emelni a tarifákat. Nyomott tarifával kell dolgozni, mert a kedvesnek igénye van utazásra, de nem bír el több terhet. Mi elbírunk? A kedves utas utazási vágyait nékem kell finanszíroznom? A bevétel az pedig nincs meg hozzá. Kap valamelyikünk a nagy fővárosi költségvetésből támogatást? Vagy kapsz képviseleti díjkedvezményt, mert a törzskártyás utast szállítod? Vagy kapsz valami hozzájárulást, mert a szír-sz@r transzferáras fuvarokat csinálod? Semmit! Mindenki csak sírdogál. Mindenki csak nyavalyog, hogy nem telik erre vagy arra. Már a megélhetésünk sincs biztosítva. Nem beszélve azokról, akiknek családjuk van. Van kocsi részletük, amit fizetni kell. Meg sok minden, amit most nem sorolok, hiszen mindenki tudja. Vegyük már észre, hogy a hatalom nem a kis emberek érdekeit képviseli. Legfeljebb úgy lépnek fel, mint érdekképviselők, de torony magasan lesz@rják azt, hogy neked, vagy nekem, vagy nekünk mi a problémánk. Hoznak különböző dilettáns határozatokat, és még pofátlanul azt mondják, hogy ez az érdekünkben történik. Tudod, ha egy paraszt sok tejet akar fejni a tehénből, akkor azt etetni is kell, nem csak fejni állandóan. De, ezek még parasztnak se lennének jók, mert még ennyit se értenek hozzá, hogy ha bevételt szeretnének, akkor a megélhetését is biztosítani kell a szerencsétleneknek. Mert, ha éhen döglenek, akkor nem lesz kiket megfejni. Vagy rosszul tudom, mert mindenki helyére több százan várakoznak, akik azt hiszik, hogy ők majd jobban fogják csinálni? Azt írod, hogy ez a szakma több sebből vérzik. Ahhoz képest, hogy több sebből vérzik, azért elég jól (el)tartja magát belőle egy pár ember. A taxisok meg szépen asszisztálnak hozzá, mint egy jól bedresszírozott statiszta csapat. Példálódzgatunk a külföldi példákkal. De, mutass már nekem egy olyan helyet, ahol a rendelt taxi olcsóbb, mint a leintéses, vagy az utcán beülős. De még ez utóbbi sem igaz már, mert a különböző kedvezményre feljogosító kártyákat nagy lelkesen szétosztogattad/szétosztogattuk abban a reményben, hogy majd minden esetben veled/velem fog utazni a kedves. Nem találkoztál még olyan utassal, akinek egész paksamétára való kedvezményes kártyája van az összes létező taxi társasághoz? Ez mennyire törzsutas? Mennyire ragaszkodik egy társasághoz? Azzal megy, aki éppen ott van, ahol utazni támad kedve. Persze, ha már olyan „hülyék” a társaságbeliek, hogy adnak kedvezményt, akkor miért ne használná ki! Persze, akkor nem jutott az eszedbe, amikor ezeket a kártyákat lelkesen osztogattad, hogy a saját bevételedet faragod éppen lefelé? Nem, te is, meg sokan mások, büszkék voltak magukra, hogy mennyi kártyát elosztogattak. Most meg kollektív módon sírunk, hogy ez így nem jól van. Amikor meg valamit tenni kellene, hogy valami megváltozzon, akkor mindenki behúzza a farkát a lába közé, és szűkölve nyüszít, hogy ő minden baromságot végrehajt, csak nála szóljon az URH, mert Őt ez teszi igazán boldoggá. Szerintem még arra is találnál taxis verebeket, ha egy olyan új céget alapítanál, ahol a kedves utasnak az első fuvarnál nem kell fizetnie fuvardíjat a taxisnak, amennyiben először rendel a cégnél autót. A másodiknál pedig mivel, már tözsutasnak számít, a fuvardíj 50%-át, felét kell fizetnie, a harmadiknál a 30%-át, a harmadát, a negyediknél már csak a 25%-át, a negyedét, és így tovább. Hogy mivel tudnánk ellenőrizni, azt hogy hányszor utazott velünk a kedves? Pofon egyszerű! Minden utazásnál kapna egy törzsutas kártyát, amit a taxis a fuvarszervező központban 50 darabos tömbökben vehetne meg 500,-Ft-os áron. Aki pedig a legtöbb kártyát szétosztotta az utasok között, azt kitüntetnénk az LBT (LegB baromabb Taxis) díjjal. Erről még oklevelet is kaphatna, valamint egy a szélvédőre kiragasztható matricát, hogy mindenki messziről láthassa, hogy kivel áll szemben. Ezek után megint azt mondod, hogy eltévesztettem a topikot? Talán nem tévesztettem el, mert olyan bonyolult és összetett a probléma, hogy azt nem lehet 1-2 pontban összefoglalni. Mivel mostanra „megérett” a helyzet arra, hogy hatalom valami látványos dolgot hajtson végre, ahol nem ütközik túlságosan nagy ellenállásba, ezért elérkezettnek látja az időt, hogy a pangó taxis helyzeten „javítson”. Persze lesznek akik rosszul fognak járni, és lesznek akik nagyon jól fognak járni. De még mielőtt dörzsölgetni kezded a kezeidet, az nem te leszel. Ha pedig tévedtem, és te mégis jól fogsz járni, akkor te „álcázod” magad és a háttérből akarod irányítani az ügyek folyamát, úgy hogy te biztosan jól gyere ki az egészből? Például miért ellenzed a fix tarifát? Csak nem azért, mert esetleg egy új cégben gondolkozol? Esetleg egy olyanban, amit fentebb leírtam? Hidd el, ha megvalósítod, lesznek bőven taxisok, akik oda fognak menni, csak szóljon az URH. A létszámmal sose lesz gondod, ha vigyázol arra, hogy a tagdíj értéke a többi társaság alatt maradjon. Tehát a több sebből vérző taxizásnak alapvető problémái vannak. Ilyenek: 1. A fix tarifa. Ami a tisztességes megélhetést biztosítja. Ez nem „öli” meg a versenyhelyzetet. Mert a szolgáltatás minőségével is lehet versenyezni. A minőség alatt itt nem a 10 milliós kocsikra gondolok, hanem az utasokkal való kommunikációra, a vezetés stílusára, biztonságosságára, stb. 2. A létszám. Egy engedély megszerzésével csak egy kocsit lehessen üzemeltetni, maximum 3 fővel, ha valaki 0-24 óráig akarja futtatni a gépkocsiját. Ha még egy gépkocsit üzemeltetni szeretne, akkor egy újabb engedély kiváltása legyen kötelező a maga minden vonzatával együtt. Tehát ne lehessen egy engedéllyel úgynevezett „flottát” üzemeltetni, amin 2-4 órás bejelentett munkavállalók dolgoznak a nap 14-16 óráján keresztül. 3. Fuvarszervezők. Valóban fuvarszervezők legyenek, és ne „címbegyűjtők”. Bár e kérdés megoldása nem hatósági feladat, hanem a taxisok összefogásával megoldható probléma. Na, itt van a nagy hiányosság: az összefogás hiánya. 4. Ingyenes kiállási, várakozási szokások felszámolása. A cégek, fuvarszervezők arra hivatkoznak, hogy ezt azért nem lehet meglépni, mert ha „mi” meglépjük, akkor fuvarokat veszítünk, mert a másik cég nem lépi meg, és az utasok oda fognak áramolni. Ez igaz, de ha mindenkinek kötelező a kiállási várakozási díj felszámolása a fix tarifával, akkor hova akar áramolni a kedves vendég? Hiszen mindenhol azt a szolgáltatást fogja kapni. Ha egy kicsit utána számolunk, akkor 3-4 év alatt egy új kocsit tudnánk venni. Na, ezek után lehetne bevezetni a kocsik életkorára vonatkozó korlátozást. Nem pedig most, amikor már régen „ellopták” tőlünk az új kocsi árát. Vagy ez azért kínos pont az érdekvédőknek, mert ha ez megvalósulna, akkor nem volna annyi tagdíjfizető ügyfelük? 5. A fuvaronkénti „darabos” elszámolás bevezetése. Mit értek ez alatt? Azt, hogy volna egy alaptagdíj, ami a matrica viselésére feljogosít. Továbbiakban pedig a felvett fuvarok alapján darabszámnak megfelelően fuvar/db díjfizetés lenne. Ekkor nem okozna gondot, hogy a fuvarszervező „nagy kegyesen” kizár egyes fuvarokból, mert állítólag a kedves utas „A” kategóriás gépkocsit kért. Ugyanakkor a „B” kategóriás kocsival rendelkező taxisoktól is ugyan azt a tagdíjat szedik be pofátlanul. A „C” kategóriásakról már nem is beszélek. Közben meg az utasok 95%-nak fogalma sincs arról, hogy mi az hogy „A” kategória. Ennek bevezetését és maximált árát hatóságilag lehetne szabályozni hasonlóan a mostani fuvardíjhoz. Na, csak röviden ennyi abból a sok sebből, ami krónikus módon évek óta vérzik. Ha van még valakinek ötlete, akkor toldja meg a bejegyzést.

Egységes taxik - Kontra metró Milyen érdekes? Az egész vonal le van pusztulva, mert másra költötték a pénzt. Idő kell hozzá 1-2 év, amíg a felújításokat elkezdhetik. A taxisoktól évek alatt „ellopták” a bevételüket, de nekik máról holnapra kell megfelelni az új előírásoknak. Milyen más beszéd nem?

Tudom, most meg fogtok kövezni. De annak idején azt hiszem, hogy talán én találtam ki ezt az „időszűkítést”. Nem felvágni akarok vele, de utólag be kell látnom, hogy ami akkor (1992-ben) jó volt az ma már nem jó, mert túlhaladt rajta az idő. A zöldfülűek kedvéért rövid kortörténet: A 90-es évek elején aránylag kevés autóban volt még URH készülék, vagyis sokkal több kocsi volt úgymond „mezit lábas”. Hiszen az utasok még bátran integettek a szabadon haladó kocsinak. A drosztokon lévő vezetékes telefonokat már régen tönkre tették, vagy kiszerelték, tehát ezek nem működtek. A címeket URH-n, vagy akinek volt, annak CB-n adták le. Időkorlát a címre nem volt. 10-20 perccel is lehetett menni a címekre. A taxis már, akkor is ismerte azokat a fuvarokat, amelyeket „zsírnak” neveztek. A taxis, ha nem menetből vette fel a címet, akkor általában valamelyik tutiban (Nyúldomb, Sasfészek, Tornaterem, Lé part, stb. csakhogy egy párat említsek) foglalt lehetőleg helyet, hogy tudjon nyomni a jó címekre. Például a Salakról nyomtak akár Őrmezőre is ha jó volt a fuvar. Az utas meg örült, hogy egyáltalán kocsit kapott 20 perccel. Szóval a balsors úgy hozta a kollégák részére, hogy a forgalmazás közelébe kerültem. Egy cím eladása egyszerűen nem ment, mert annyian jeleztek reá, hogy értelmezhető kód nem jött ki a tornából. Akinek a kódját ki lehetett venni, az meg nem volt a címre. Megjegyzem ilyen címeknél egyesek a rádiójukat is próbálgatták. Nem a cím kellett neki, csak a felvétel ténye, mert akkor a következő „zsírosabb” fuvar felvételére nagyobb az esélye. Na, kínomban találtam ki, hogy akkor kérek egy kétperces kocsit, mert az utas már lenn van. Azt hiszem egy kolléga kapcsolt időben, aki a címet is megkapta. A többi az berohant a központba reklamálni az akkori Egyeskéhez (P.L. volt az Egyeske), hogy a címfeldobás az 10 percen belül van, és mi volt ez a 2 percen belül. Egyeske megértette a panaszt, és rögtön levett a csőről, hogy nem jól forgalmazom, valamint magyarázatot kért az esetről. Erre azt mondtam neki, hogy tudomásom szerint a 2 perc az bőven belül van a 10 percen belüli kérésen, és nem értem, hogy most mi a probléma? Ekkor még nem sejtettem, hogy e kínból fakadó ötletem lesz az alapja a mostani 3 perces címkiadásnak, valamint az időszűkítésnek. Ugyanis az történt, hogy Egyeskének megtetszett az ötlet és „beült” forgalmazni a csatornára. Kérte a kocsit 10 percen belül, azután ha nagy volt a torna a címre, akkor kérte 5 perccel, 2-vel, esetleg 1 perccel. Tehát szűkítette az időt. A kollégák először valóban betartották a rövidebb címre érkezést, majd rájöttek, hogy bátran lehet nyomni 1-2-5 perccel, mert kicsi a lebukás veszélye, hogy jóval később érnek a címre. Na, ekkor valami ellenőrzés bevezetésére „megszülettek” az időmérők. Ez van még ma is. Viszont, ami megmaradt a múltból az az, hogy az utasnak továbbra is 10-15 percet ígér a központ. Igaz azt mondják a főnökök, hogy 10-15 percen belül ígérik a kocsit. Tehát az ígért időn belül van az 1-2-3 perc is tehát ők nem ígérnek sokat. Erről beszélgettem egy magasabb beosztású egyénnel, hogy miért ígérnek 10-15 perceket? Mert az utasok 10-15 perc között jönnek le, s nekünk nincs hol megállni várakozni, stb. Erre azt ecsetelte, hogy a központ teljesen jól csinálja, amit ahogyan csinál, mert értsem meg hogyha 10-15 percen belül ígérik a kocsi érkezését, abban benne van az 1 perc is. Tehát ebből logikusan az következik, hogy a kedves utas a hülye, hogy nem rohan le egy perc után az utcára, hiszen a kocsi esetleg már ott van a ház előtt. Ebből mi következik? A központ teljesen jól végzi a dolgát. A taxis, ha dolgozni akar, akkor csak stresszelje magát. Először, hogy a felvett időn belül oda fog-e érni a címre, bár tudja, hogy utasra még legalább 10-15 percig nem is számíthat. Viszont, ha késik, akkor tiltást kap, ami anyagilag érzékenyen érinti. Viszont egy plusz bevételt generál a fuvarszervezőnek. De, amiatt is parázhat, hogy esetleg kap egy 30 ezres büntetést mert tilosban várakozik akár 10-13 percet, amit már nehezen lehet tolerálni.. Na, erre mondtam a főnöknek, hogy miért nem azt mondják a kedves utasnak, hogy a kocsi 72 órán belül érkezik, hiszen abban ugyan úgy benne van az egy perc mint a tíz percen belüliben. Erre mit mondott a főnök? Hogy ez tiszta hülyeség! Miért az előző nem az? Na, most érkeztem el oda, amit mondani szerettem volna. Ha, eddig eljutottál az olvasásban, akkor fáradozásod gyümölcsét most megkaphatod. : )) Szenvedünk a címre érkezéssel, várakozással, időszűkítéssel, stb. Azt is írtad, hogy sok kolléga még élhetne, ha nem stresszelte volna halálra magát. De, a megoldás itt van a kezünkben vagy a közelünkben, de mi nem akarunk élni vele. Tudom, hogy sokan fújnak reám, mert én azt tartom jónak, ha a kocsikat a drosztokról küldik a címre. Itt nincs stressz, az utasnak pontosan meg lehet mondani, hogy mikor érkezik a kocsi, stb., stb. De, ez nekünk nem kell, mert mi a tutiból szeretünk nyomkodni a nekünk tetsző címekre. A tutik pedig általában olyan helyeken vannak ahol a várakozás, vagy a megállási tilalom van érvényben, tehát bármikor megbüntethetnek. Ha pedig ezért megbüntetnek, akkor fel vagyunk háborodva. Természetesen „jogosan”, hiszen nem hagynak minket dolgozni. Tehát a drosztokat nem használjuk, de azért „keményen” harcolunk értük. Aki ezt érti, az magyarázza már el nekem. Ez nem abnormális gyakorlat?

Dávidka a BKV 3-as Metro ügyében is nyilatkozott a TV2 csatornán ma reggel a MOKKA műsorában. Kerestem az adás videó anyagát, de azt hiszem még nem elérhető, talán holnaptól az lesz. Ha megnézhetővé válik, akkor érdemes lesz megnézni, és összehasonlítani a két riportot.

Ne izgulj, téged meg fognak vizsgálni a NAV-osok, hogy ilyen feltételek mellett egyáltalán miből élsz. A parlament az szent hely. Ott természetes, hogy a minimálbérnél „picit” több kereset mellett nem fussa csak egy albérletre, meg egy a nagypapától örökölt trabantra. :)))

És a véleményeket komolyan veszik? Mert még a címük is rosszul van írva. :))

Gondolod erre talán felébrednek? A francokat! A legtöbbje dörzsöli a kezeit, hogy nemsokára eljön el néki a Kánaán. Mert nem érti, nem tudja, vagy fel sem fogja, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Egy a lényeg, hogy szóljon az URH. Nemsokára eljutunk oda, hogy akár kis színes tablettákért is (sárga, rózsaszín, kék, stb.) hajlandó dolgozni. Na, ez lesz, majd a szép új világ. Végül is, új országot építünk. Abba még ez is belefér. De, én csak annyit mondok erre, mint Ézsau mondott a bennszülőt kannibáloknak.

Pont erről beszélek, és még csak sebész főorvos se vagyok. De, a jóddal is vigyázni kell, mert szavatosság ide vagy oda, az új generációhoz tartozó egyedek közül sokan allergiásak a jódra. Szép „új” nemzedék. Ha belegondolok, hogy gyerekkoromban mennyi vérző sérülésem volt, és még tetanusz oltásokat se kaptam, akkor kész csoda, hogy még élek. Azzal volt elintézve a dolog, hogy máskor majd jobban fogok magamra vigyázni, és képzeld el a szüleim még szerettek is. Mi lett volna, ha nem szeretnek. :)))