Igen!! Azt mondják a hegytetőn legjobb a levegő!! De amire felérek nem kapok!!! :-))

Nézd Bao, azért írtam, hogy nem kergetném, mert manapság már nem sok esélyem lenne befogni...akkor meg minek fussak? Csak elfáradnék. Csak jelzem, hogy az előbb gyalog jöttem fel a 8. emeletre és kettessével szedtem a lépcsőket...utána a levegőt is vettem volna, de nem volt...

És mit éreznél ,ha mondjuk nekimenne egy babakocsit toló hölgynek az elszabadult autód? :(

1996-os év tele. Azok a szép napok. Ladával nyomtam. Akkoriban még volt hó. Sok okosságot hallottam, hogy miként lehet az autót kiszabadítani a hó fogságából, de ami igazán bejött, az nem más, mint a szívatót csutkára kihúzod, majd óvatosan felengeded a kuplungot (sebváltó egyesben) és hagyod hogy szépen a hátsó kerék elkezdjen pörögni a hóban. Kiszállsz majd ilyen hintáztatással nagyon kemény hóból is ki lehet hozni a verdát. Történt egyszer, hogy az utas fizet, majd el…én meg nem tudok elindulni…valahol Erzsébeten voltam egy mellék utcában. Annyit tudok, hogy az a kis utca a Török Flórisba torkollik bele. Szépen ahogy kell, szívató ki, én ki és elkezdem hintáztatni az autót. Egyszer csak váratlanul kiugrott a csapdából én meg jól pofára estem. A nyomvájatban, amit a hóba vájtak az előző autók az én kis Ladám megindult. Én meg fekve a hóban bámultam utána. Jézusom, ez kimegy a főútvonalra!!! Felpattantam és én is a nyomsávba az autó után iramodtam (86 kg voltam:-D). Nem is volt gond, mert beértem, na de ez nem fogócska volt, hanem még mellé is be kellett tudnom menni, hogy valahogy meg is tudjam állítani. Bele a szűz hóba, ami olyan sípcsontig ért. Ott taposom a havat, miközben veszettül sivalkodok, figyelmeztetve a gyanútlan gyalogosokat. Nagy nehezen beértem mellé, majd egy féloldalas ugrással bevetődtem az autóba és berántottam a kéziféket…még a hököm is havas volt basszus…mehettem haza átöltözni…nagy tanulság volt:-)) Mondjuk manapság másként cselekednék…egykedvűen végig nézném, amit az autót elnyeli a távolság…futna a fene:-)))

Jelentem, hogy én ma is megettem egy nagy tábla "svejcicsokit" az egészségetekre! :)

ezzel az eredménnyel akár az olimpián is indulhatnál!! :DD

Én meg nem söröztem vasárnap óta! :)

Tegnap én is futottam. 87 métert 9 másodperc alatt! Nem húztam be a kéziféket és elgurult az autó! :))))))

Mai edzés: Nem túl ideális időben, egyenletes, közepes tempóval, 10km, 59:33, 157-es átlagpulzus, 820kcal energia elégetés.

Hoppáááá! Egy újabb sporttárs!

Mai művelet: Bicikli Táv:12 km Idő:00:43:40 Tempó:03:38p/km Seb:16.49km/h 127-es átlagpulzussal Nagyon hideg volt

Helyes!

Tegnap 2400m 16 perc Ma 2400 13 perc... Gondoltam ha már a futás az új divat, kipróbálom én is :)

Februári első adag: Futás Táv:4 km Idő:00:28:27 Tempó:07:06p/km Seb:8.44km/h 155-ös átlagpulzus 88 kg testsúly (-23kg)

Burgonyalabdák paradicsommártásban Hozzávalók: bors 1 kg paradicsom 1 db citrom leve 1 db erős paprika 2 dl liszt 3 m.k. cukor 2 m.k. őrölt koriander 0,5 m.k. őrölt pirospaprika Elkészítés: Először a golyócskákat készítjük el. Főzzük meg bő, sós vízben héjastul a burgonyát. Ha megfőtt, húzzuk le a héját, és törjük teljesen össze. Keverjük össze a tört burgonyát az apróra vagdalt erős paprikával, az őrölt korianderrel, a sóval és a citromlével. Készítsünk belőle 3 cm-es golyócskákat. Keverjük el a lisztet annyi vízzel, hogy majdnem folyós tésztát kapjunk. Mártsuk a golyókat a tésztába, és süssük ki bő, forró olajban. Vágjuk a megmosott paradicsomot nagy darabokra és 1 dl vízzel nagy lángon főzzük szét. Keverjük hozzá a cukrot, a pirospaprikát, és sózzuk meg. Főzzük még egy negyedóráig nagy lángon, közben kevergessük. Az így elkészült forró szósszal öntsük le a golyócskákat. Egyszerűbb elkészítése: a paradicsommártás elkészítéséhez használhatunk eltett paradicsomlevet is. Nyomtassa k

Na, tudtam, éreztem, hogy valami veszély lappang ebben az egészben, csak azt nem tudtam mi:-)))

Csak ésszel kocogjunk!!

Grr! :(

Jeges szél? Hétfőn hajnalban...? Kint voltam, melóztam, +7 fok volt. Kimentél a konyhába a hűtő elé telefonálni, bazzz?:-))

Félreérted. Vasárnap,vagyis az már hétfő hajnalban egy jó órácskát beszélgettem úgy,hogy a jeges szél az arcomba vágott. Másnap éjszaka kezdtek jelentkezni a beszélgetés káros tünetei. Mit tehettem volna? Jött a régi jól bevált ,ám drasztikus kúra! Forró tea + rum + körte. Ez néhányszor megismételve,aztán izzadás,alvás. Ma már semmi bajom! :)