Nem váltak be a taxikba szerelt pénztárgépek

HIVATALOS NAV TÁJÉKOZTATÓ AZ ONLINE MIZÉRIÁHOZ !!! ...nagyjából minden benne van

,,Tisztelt Ügyfelünk!

Ahogyan Ön előtt is ismert, a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklet b) pontjának 5. alpontja alapján 2017. január 1. napjától nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a TEÁOR'08 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenységet végző adóalanyok.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 166. § (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Ennek megfelelően 2017. január 1. napjától a pénztárgéppel kiállított nyugtát át kell adni az utas részére.

Tájékoztatjuk, hogy a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése továbbra is előírja a taxaméterrel történő nyugtaadási kötelezettséget. Ezért javasoljuk, hogy a hatályos szabályok szerint tegyen eleget mindkét jogszabályban előírt kötelezettségének.

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 166. § (1) bekezdése].

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni [Szt. 169. § (2) bekezdése].

Az Áfa tv. 180. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles folyamatos, megfelelően részletezett és rendszerezett nyilvántartást vezetni az adóról, amely a jogalap és az összegszerűség tekintetében egyaránt alkalmas az Áfa tv.-ben szabályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.

Nem készpénzzel történő fizetés esetén a következők az irányadóak.

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

Az Áfa tv. 259. § 15. pontja szerint pénzhelyettesítő eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény - ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt -, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik.

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 55. pontja a következőképpen határozza meg: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
a) a csekk,
b) az elektronikus pénz,
c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.

Ha tehát nem készpénzzel, hanem például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontjában említett időpontig az ellenérték megfizetése és a vevő, igénybevevő számlát nem kér, akkor nyugtát kell kibocsátani. 2017. január 1-től online pénztárgéppel kell eleget tenni a nyugtakibocsátási kötelezettségnek a TEÁOR’08 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenység végzése esetén.

Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [Áfa tv. 178. § (1) bekezdése]. Ha tehát az adóalany számlát állít ki, mentesül a nyugta kibocsátásának kötelezettsége alól.

Ugyanakkor, ha az adóalany a bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról – PTGSZLAH adatlapon – adatszolgáltatást teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé [50/2013 (XI. 15.) NGM rendelet 9/C. §].

Az Áfa tv. rendelkezéseiből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kell kibocsátani, vagyis ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merül fel.

[Azonban az adóalanyok egy része továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben. Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.]

Amennyiben az utas számlát kér, az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni. [Mivel nem nyugta helyett kerül ez esetben kibocsátásra a számla, ezért adatszolgáltatási kötelezettség az 50/2013 (XI. 15.) NGM rendelet alapján nem keletkezik.]

Mivel átutalás esetén az Áfa tv. 165. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak nem teljesülnek, számlát kell kiállítani.

A borravaló kapcsán azt kell megvizsgálni, hogy az az Áfa tv. szempontjából az adóalany által teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e.

Az ellenérték fogalmát az Áfa tv. 259. §-ának 6. pontja a következőképpen definiálja: ellenérték bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.

Álláspontunk szerint az utas által a szolgáltatóval létesített polgári jogi jogviszonyából fakadó fizetési kötelezettség teljesítésén túlmenően – azaz önkéntesen – adott borravaló a szolgáltató által teljesített ügylettel összefüggésben, illetve ahhoz kapcsolódóan kerül megfizetésre, függetlenül attól, hogy a szolgáltató a borravaló átvételéről, illetve elfogadásáról milyen módon rendelkezik.

Ha a felkínált borravaló elfogadásra kerül, akkor úgy kell tekinteni, hogy az utas és a szolgáltató a köztük megvalósuló ügylet ellenértékét egybehangzó akaratnyilvánítással – azaz szerződésszerűen – módosította, illetve megnövelte.

Ebből következően a borravaló összege a szolgáltató és az utas között megvalósuló ügylet ellenértékének minősül, vagyis arról felmerül a bizonylatadási kötelezettség.

Tekintve, hogy az online pénztárgépek is képesek különböző gyűjtők kezelésére, így javasoljuk, hogy a borravaló összegét külön tételként/külön gyűjtőben szíveskedjen rögzíteni.

Fentiek alapján a számlán szintén szerepeltetni kell a borravaló összegét.

Tájékoztatjuk, hogy a rendeletek nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a pénztárgépnek abban az esetben is a gépjárműben kell lenni, amikor a taxis magáncélra használja a járművet.

Figyelemmel kell lenni a Rendelet 3. számú melléklet FD) rész 29. pontjában foglaltakra, ugyanis a GPS alapú helymeghatározásra alkalmas pénztárgépnek bekapcsolt állapotában a földrajzi hely meghatározását legfeljebb 15 perces időközzel rendszeresen el kell végezni, és ha a pénztárgép földrajzi helye legalább 20 szögmásodperccel eltér a korábban naplózottól, akkor a földrajzi helyére vonatkozó bejegyzést kell elhelyeznie a naplóállományban a 4. mellékletben foglaltak szerint.

A pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező [Rendelet 49. § (1) bekezdése].

A Rendelet 4. számú mellékletének 6.5. pontja alapján pénzmozgás bizonylattal kell kísérni minden olyan tranzakciót, ami nem értékesítéshez, illetve sztornó vagy visszáru bizonylat kibocsátásához kötődik, de módosítja a fióktartalmat (ideértve a bankkártyás befizetéseket, illetve a bankszámlára utalással teljesített kifizetések egyenlegét is). Ugyancsak pénzmozgás bizonylatot kell kibocsátani, ha egy korábban rögzített bizonylaton a fizetési eszközök téves rögzítése folytán a fióktartalom összetételének módosítása szükséges. A pénzmozgás bizonylat bejegyzés azonosító: PMN (gyakorló üzemmódban: PMT). A pénzmozgás bizonylat adóügyi bizonylatnak minősül a Rendelet 67. § 2. pontja alapján.

A fentiek értelmében, amennyiben a pénztárgépből nem értékesítéshez, illetve sztornó vagy visszáruhoz kapcsolódóan vesznek ki pénzt, akkor azt ún. pénzmozgás bizonylattal kell dokumentálni.

A fentiekkel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a pénztárgéphez egyértelműen hozzárendelt pénztároló eszközt (tipikusan fiók vagy pénztárca) kell tartani. Az ebben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint pontosan meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátossághoz igazodik. Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt [Rendelet 49/A. § (1)-(2) és (4) bekezdései].

A napi nyitás végrehajtása során nem csupán a nyitó pénzkészlet összegét, hanem annak összetételét is rögzíteni kell [Rendelet 49. § (2) bekezdése]. A napnyitás bizonylat adóügyi bizonylatnak minősül a Rendelet 67. § 2. pontja alapján.

A pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként Napi forgalmi jelentést-t kell készíteni [Rendelet 49. § (3) bekezdése].

A válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ,,