elképzelem, hogy este 3/4 19-kor a nagymezőben a színház előtt állva elkezded az online számla kiállítását a térfigyelő kamera alatt.... szerintem zseniális lesz és tuti megértő lesz a hatóság, hogy te csak a törvényi kötelezettségednek tettél eleget.... :-/

Egyéb mulasztások mellettre...gondolnak

Igen.....🥴

Őőőő...   aki kéri a számlát, gyaníthatóan azért kéri, hogy elszámolja.
Tehát előbb utóbb bekerül a Nav rendszerébe.
És akkor annyivolt .....

Hogy mi??  
. Nincs kifogás, aki nem lesz rá képes, azt előbb-utóbb megszünteti a NAV a sok mulasztása miatt ! 
Honnan veszi hogy mulasztok?Ha nem kér senki számlát akkor ők azt feltételezik hogy mulasztok......? 😳

Levél, az én könyvelőmtől:

Kedves Vállalkozó Ügyfelem !

Sajnos a 2020.évi tv.módosítások/tervezetek miatt sokkoló hírt kell közölnöm: Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2020. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletében foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség fog  terhelni MINDEN  adóalanyt az összes  kiállított számlája tekintetében(AlanyiAdóMentes+TárgyiAdóMenteseket IS!), amit belföldi adószámmal rendelkező vevőnek állít ki . (A tervezet szerint 2021-től pedig a magánszemély részére kiállított szla is adatszolgáltatásra kötelezett lesz.)
                                                             A megoldás a pánik elkerülésére a következő

Az előbbiekben hivatkozott adatszolgáltatási kötelezettséget  https://onlineszamla.nav.gov.hu  

vagyis az Online Számla rendszeren keresztül ingyenes szoftverhasználattal az adózó által személyesen lehet teljesíteni  (mivel okostelefonról is működik állítólag, így talán ez a legegyszerűbb mód).

Ezzel  egyidejűleg lejár a kézi számlatömbök ideje! Nem lesz  tiltott, de logikátlan lesz használni a következők miatt:

Aki kézi számlatömböt akar használni, annak este dupla munkája lesz, mert max 4*24órán belül (praktikusan inkább minden munkanap végén) egyenként kell neki felrögziteni a napközben kiállitott kéziszámláit a bírság elkerülése érdekében.

Ezért írtam fentebb, hogy legegyszerűbb ha megtanuljuk június végéig használni és július 1-től alapértelmezetten online állítjuk ki a számlákat + pdf-ben küldjük el a vevőnek okostelefonról/laptopról az ő példányát.

                                                                                      +

A kézi számlatömb csupán "Vésztartalék" lesz júliustól, hiszen a technika ördöge, ha közbelépésével megakadályozza a fenti online számlázást, akkor szükséges a kéziszla+este online rögzítés pótcselekvés

                      EZT A KÖTELEZETTSÉGET NEM TUDJA KÖNYVELŐ TELJESÍTENI A VÁLLALKOZÓ HELYETT !!!

Az Online Számla rendszer használatához, azaz az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez előfeltétel az adózó egyszeri regisztrációja.

Az adatszolgáltatási kötelezettséggel, a regisztrációval kapcsolatban segítség kérhető a NAV Infóvonalán munkanapokon

(1819 telefonszám, 7. menüpont, 1. almenüpont – Jogszabály értelmezése, 2. almenüpont – Informatikai segítségnyújtás) vagy írásban a https://www.nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/e-ugyfsz.html elérési út alatt a levélküldés funkciónál a „Számla adatszolgáltatás, jogértelmezési kérdések” vagy a „Számla adatszolgáltatás, informatikai problémák” tárgy kiválasztásával. 

                                                                            Én is ezt fogom tenni, ha ez bárkit is megvigasztal

 A teszteléshez is szükséges a regisztráció elvégzése.  Az Online Számla teszt oldalának elérhetősége: https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/

 A felület használatához szükséges informatikai feltételek

A felület megfelelő megjelenítéséhez és működéséhez a következő, naprakészre frissített böngészők egyike, illetve engedélyezett JavaScript szükséges:

• Google Chrome: 63.+
• Firefox Quantum: 57.+
• Microsoft Edge: 41.+
• Internet Explorer: 11.+
• Apple Safari: 11.+

Javasolt felbontások:

• 4:3 képarány: 1024×768, 1280×960, 1400×1050
• 16:10 képarány: 1280×800, 1440×900, 1680×1050

Az egyetlen jó hírem tehát az, hogy IDŐBEN VAGYUNK az info birtokában ahhoz, hogy ezt mindannyian megtanuljuk használni mire élesedik a jogszabály és elkezdenek bírságolni. Nincs kifogás, aki nem lesz rá képes, azt előbb-utóbb megszünteti a NAV a sok mulasztása miatt !

forrás:NAV 20200128 Infovonal/Áfacsoport megerősítve, hogy ez a hír igaz

Nem eszik olyan forrón a kását! :-)
Ha figyeltél, a taxiexpón, az adóspasi újra elmondta, (és fényképekkel is illusztrálta) hogy mennyire kell egyeznie, az adatoknak, és a pénztárca tartalmának.
Határozottan azt javasolta újra, hogy ha lehet  a kasszába ne legyen több.  Mert az arra enged következtetni, hogy valamit nem ütöttél be az onlányba.
De kevesebb lehet, és sose fognak érte zaklatni.
Tehát, ha nagyságrendileg figyelünk, hogy a napnyitásnál bevitt összeghez képest ne menjünk fölé a pénztárcában, akkor senki nem fogja a filléreket csesztetni.

Én úgy csinálom, hogy kb 17-18 ezer ft.ot hagyok reggel a brifkóba, plusz a fémpénzek.
Húszezret ütök indulónak.
A fémpénzekkel, kb meg is van.    Ahogy megy a nap, és érzem a jatt mértékét, egy kétezret kiveszek, vagy elvásárolok.  Ha jönne egy ellenőrzés, akkor legfeljebb a fémpénzekkel vagyok fölötte, arra meg életszerű, azt mondani, hogy nem számoltad ki fillérre.

Egy étteremnél azért más a helyzet.  Ott ugye tízezrek lehetnek estig a jattból.  Az meg  jogosan veti fel a lehetőségét annak, hogy valamit nem ütött be.  Ne tegye oda!

Ugyanaz a helyzet mint nálunk.  Lehetőleg ne legyen több.   Csak nálunk legfeljebb egy-kétrugóval megyünk fölé, amit egy cigivásárlással letudsz ...  ha nincs két pénztárcád.

A Kúria szerint nem lehet csak úgy betenni a borravalót a pénztárgépbe

Fontos döntést hozott a Kúria a borravaló kezelése szempontjából, megállapítva, hogy a borravalót elkülönítve kell kezelni, amikor bekerül a pénztárgépbe, de az elvi döntés során kimondták azt is, hogy a pénztár pénzkészlete csak kivételes esetben térhet el a pénztárgép egyenlegétől.

A Kúria hétfői közleménye egy korábbi közigazgatási peres eljárásra reagált, amiben az adóhatóság megbírságolt egy fővárosi kávézót, mert ellenőrzésnél a pénztárgép kasszájában többletet találtak, mondta el Madarász Gabriella, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának szóvivője az MTI-nek.

A vendéglátóhelyen a vendégek az asztaloknál fizettek a pincéreknek, ők az ellenértéket a borravalóval együtt a pénztárcájukba tették, majd időközönként onnan a pénztárgépbe. A napi bevételt az irodában tartották, a borravalót pedig a pultnál, egy dobozban. Az adóhatóság álláspontja szerint az online pénztárgépben minden pénzmozgást rögzíteni kell, a tényleges bevétel és a pénztárzárás bevétele közötti eltéréssel a mulasztás megvalósult, ezért bírságoltak.

A cég ezután bírósághoz fordult, ekkor merült fel, hogy a szabályozásban szerepel egy kivétel, miszerint az „üzemeltető működési sajátosságai” esetén előfordulhat eltérés a két egyenleg között, a kávézó pedig azzal érvelt, hogy a borravaló kezelése pont ilyen sajátosság. A Kúria szerint viszont nem, a szabályozás ugyanis lehetővé teszi egy kód alkalmazásával, hogy a borravalót elkülönítve, jogszerűen pénztárgépbe helyezzék.

Az „üzemeltető működési sajátosságai” alá olyan speciális esetek tartoznak, ami során a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás és az ellenérték bevételezése között a tevékenység jellege vagy fizikai jellemzői miatt szükségszerűen hosszabb idő telik el. Tipikusan ilyen lehet például az ételkiszállítás, a csomagküldés - magyarázta Madarász Gabriella szóvivő, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke.

Mire kell KATÁS-ként odafigyelni?

  2019-03-06 Készítő: BrillBit Kft
Legfontosabb gyakorlati tudnivalók a kisadózásról.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, – másnéven KATA – mára egy a kisvállalkozásokat megcélzó igen sikeres és elterjedt adófajta lett. Nem árt azonban tisztában lenni pár szabállyal, melyek egy adóellenőrzés során buktatót jelenthetnek, valamint ezeken felül is sok olyan kérdés is felmerülhet bennünk, melyeket fontos tisztáznunk mielőtt ezen adózási módot választjuk.

Bevételi határ – 12 M Ft-ig csak tételes adó?

„Csupán a tételes adóval (25-50-75 e Ft/hó/fő) kell számolnunk, amennyiben az éves bevételünk 12 M Ft alatt van”. – Hangzik a fő szabály… Azonban ez az összeg csak abban az esetben lesz felső határ, ha vállalkozásunk egész évben működött, azaz mind a 12 hónapban legalább 1 fő bejelentett kisadózó szerepel a NAV adatbázisában. Hónapokra arányosítva kell ugyanis a bevételi határt megállapítani úgy, hogy a kisadózóként érintett hónapok számát meg kell szorozni 1 M Ft-tal. Mikor tehát a kisadózó az év minden hónapjában tételes adófizetésre kötelezett volt, akkor 12 hónap * 1 M Ft, azaz 12 M Ft lesz a bevételi határ. Azonban ha pl. induló vállalkozásként május 04-től, a megalakulástól folyamatosan kisadózóként működünk, úgy a januártól áprilisig tartó időszak kiesik az éves bevételi értékhatár számításából. Ebben az esetben adott évben májustól decemberig, azaz 8 hónapot érintett kisadózóként a működésünk, így az éves bevételi értékhatár, amíg csak a tételes adót kell fizetnünk 8 M Ft lesz (8 hónap * 1 M Ft), e felett meg kell fizetni a 40%-os adót is.

Az arányosítást nem csak induló vállalkozásként kell elvégezni, hanem év közben áttérőként, vagy ha mentesítésre okot adó körülmény fennállása miatt a kisadózó vállalkozás bármely hónapban mentesült a tételes adó fizetése alól.

Színlelt szerződés veszélye – munkaviszony vagy kisadózás?

A KATA legnagyobb „buktatója” a színlelt munkaviszony megállapítása az adóhatóság részéről. Nagy figyelmet kell tehát szentelni annak, hogy kellőképpen el tudjuk határolni a magánszemély kisadózói minősítését az esetleges munkaviszony fennállásától. Egy ellenőrzés során a NAV, amíg nem tudjuk bizonyítani ennek ellenkezőjét, vélelmezni fogja a munkaviszony fennállását. Ezt úgy tudjuk megdönteni, ha az alábbi feltételeket átvizsgálva egynél több esetben tudjuk bizonyítani annak megvalósulását:

• kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
• az éves bevétel legalább 50 %-a nem adatszolgáltatásra köteles partnertől származik,
• megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára,
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket nem a megrendelő bocsátotta rendelkezésre,
• a tevékenység végzésének rendjét kisadózó határozta meg,
• a nem főállású kisadózó magánszemély – aki azért nem főállású, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó –  esetében a vállalkozás a bevételének legalább 50 %-át nem attól a partnertől szerzi meg ahol kisadózó munkaviszonyban áll vagy társas vállalkozó. (azaz: aki egyidejűleg főállású alkalmazott vagy tag egy cégben és van KATÁS vállalkozása is, az KATÁS-ként a bevételének kevesebb, mint felét szerezheti ezen partnertől)

Tehát ha a fenti listából legalább kettő állításra igennel tudunk válaszolni, úgy már nyugodtan kijelenthetjük, hogy esetünkben nem színlelt munkaszerződésről, hanem jogszerű kisadózói minősítésről van szó.

Semmilyen más adót nem kell fizetni? – mit vált ki és mit nem?

Nincs áfa? – Amennyiben alanyi adómentességet is választott a vállalkozás úgy értelemszerűen áfát sem kell fizetnie, figyelemmel kell lenni azonban az alanyi adómentesség határára, mely 2019-től 12 M Ft. E feletti bevételre már áfát kell fizetni kisadózóként is (nem elfelejtve a 40%-os adót és az éves arányosítást sem!)

Nincsenek járulékok? – A kisadózóként bejelentett tagnak nincs más közteherviselési hozzájárulása a tételes adón kívül. Azonban a más jogviszonyban foglalkoztatottak esetében (pl. alkalmazottak munkaviszonya) fennáll a járulékfizetési kötelezettség!

A tételes adóval kiváltott közterhek tételesen:

• vállalkozói SZJA és osztalék adó vagy átalányadó,
• társasági adó,
• SZJA és járulékok,
• szociális hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás

Iparűzési adó? – Kisadózóként 3 féle adózási mód közül választhatunk az iparűzési adó tekintetében. A választásunkat azonban a KATA alanyiság kezdő napjától számított 15 napon belül, vagy adóév február 15-ig lehet lejelenteni.

• 1.- általános módszer: a Htv. szerinti bevételek, ráfordítások, kedvezmények elszámolása után megállapítjuk az adóalapot, melyre max. 2%-os iparűzési adót fizetünk. (az adókulcs mértéke önkormányzatonként eltérő lehet)

• 2.- tételes adó: csak KATÁS-ként lehet választani. Ebben az esetben az adóalap fixen 2,5 M Ft, melyet a max 2%-os adókulccsal megszorozva 50 e Ft lesz az iparűzási adó, melyet két egyenlő részletben kell megfizetni 03.15 és 09.15-el. Bevallást ilyenkor nem kell készíteni.

• 3.- egyszerűsített adóalap: amennyiben az éves bevételünk 8 M Ft-ot nem haladta meg, választhatjuk, hogy a nettó árbevétel 80%-a lesz az iparűzési adóalap, melyre szintén a max. 2%-os adókulcsot kell vetíteni.

Hitelt szeretnék. Mennyi lesz kisadózóként a jövedelmem?

Egy esetleges hitelbírálat során fog előkerülni ez a kérdés. Fontos tehát tudni, hogy kisadózóként a jövedelem:

• a vállalkozás utolsó megszerzett éves bevételéről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60%-a,
• több tag esetében, annak fejenként egyenlő része,
• de min. a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata.

Pl. 2018 évben elért, lenyilatkozott bevétel: 1 M Ft. Mind a 12 hónapban volt tételes adó fizetve. (12 hónap * 2018. évi minimálbér, 138 e Ft = 1 656 e Ft) Az éves jövedelem 1 tag esetén 1 656 e Ft lesz. 2 tulajdonos esetén ennek 50%-a lesz feltüntetve a jövedelemigazoláson – függetlenül a részesedés mértékétől!

Mikor nem kell tételes adót fizetni? – a mentesülés feltételei

Nem kell tételes adót fizetni azon hónapokban, melyekegészében a kisadózó:

• táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban, vagy ápolási díjban részesül,
• szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét,
• Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,
• fogvatartott,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.

Mentesülés további feltételei, hogy kisadózóként ezen időszak alatt valóban nem végez munkát, valamint tárgyhót követő 12-ig bejelenti a mentesülés tényét adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozónak a tevékenységének szünetelését nem kell havonta megismételnie, elegendő csak a kezdő és majd a végső időpontot lejelenteni.

Fő szabályként csak a teljes mentesüléssel érintett hónapok számítanak, azonban nem kell megfizetni a tételes adót arra a hónapra sem, mikor a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik ugyan, de előtte min. 30 napon keresztül fennállt. (Ez alól kivétel az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése.)

Pl. január 20-tól március 10-ig kisadózó táppénzben részesült: Januárra meg kell fizetnie a tételes adót, februárra nem kell fizetnie mivel a teljes hónapban táppénzen volt, továbbá márciusra sem kell fizetnie mivel a táppénzzel érintett időszak összesen: 12+28+10 nap =50 nap, amely eléri a 30 napot.

Mennyi a járulékok számításának alapja?

Fontos lehet ez a kérdés pl. táppénz, nyugdíj, CSED, GYED, GYES, stb. esetében melyek összege függ a biztosítási jogviszonytól és annak alapjától.

Főállású kisadózó:

• biztosítottnak minősül,
• 50 e Ft/hó tételes adó fizetése esetén az ellátások számításának alapja 2019-ben havi 94 400 Ft,
• magasabb összegű tételes adó fizetése esetén (75 e Ft/hó) az ellátások alapja 2019-ben 158 400 Ft,
• szünetel a biztosítás abban a hónapban, melyben az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, (kivéve, ha végzi kisadózói tevékenységét és megfizeti a havi tételes adót.)
• nyugdíj és álláskeresési járadékra is jogosult.

Főállásúnak nem minősülő kisadózó:

• nem minősül biztosítottnak e jogviszonya alapján,
• álláskeresési ellátásra és társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.

Nem kell könyvelő!… – vagy mégis?!..

Bár kisadózóként minimális adminisztrációval eleget tehetünk a jogszabályi követelményeknek azért nem árt pár szabállyal tisztában lenni, amire sokszor csak egy szakember tudja felhívni a figyelmet.

Ilyen lehet a már említettek közül bevételi értékhatár arányos számítása, a mentesülési kritériumok, vagy akár az eltérő iparűzési adófizetési és bevallási módok. Ezeken felül a megfelelő bizonylatolási és nyilvántartási követelményeket is be kell tartani: A bizonylatunkon – mulasztási bírság terhe mellett – szerepleni kell a „Kisadózó” megnevezésnek, továbbá bevételi nyilvántartást kell vezetni kötelező tartalmi elemekkel. Emellett „nem árt” a NAV felé évente egyszer lejelenteni a bevételünket, – a bejelentkezésekről/átjelentkezésekről/szünetelésekről/stb. nem is beszélve… Továbbá adatszolgáltatási kötelezettségünk is lesz azon partnereinkről, melyektől adóévben 1 M Ft-ot meghaladó bevételt szereztünk.

Összességében tehát még egy „viszonylag egyszerű” kisadózó vállalkozás esetében is megfontolandó legalább az éves bevallások tekintetében egy szakember igénybevétele.

Köszönjük a pontosítást.

A pontosság kedvéért! A vállalkozások (BT., KFT., EV., stb) alanyi adómentességének a felső határát emelték! Nem csak az Egyéni Vállalkozókét! 

2018.11.13.-án kedden elfogadta az Országgyűlés az őszi adócsomagot amely egyebek mellett 8 millió forintról 12 millió forintra emelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát.

Áfamentesség 12 millióig: zöld az út

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. október 3.
Címkék: áfa, áfamentesség 12 millió, áfamentesség értékhatára, alanyi áfamentesség
Rovat: Adó
Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei kedden döntöttek arról, hogy támogatják a magyar kormány azon kérését, amely a kisvállalkozásoknak jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosíthat – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál – tette hozzá.

A miniszter szerint több mint 600 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa tizenkétmillió forintra nő. Az összeg megegyezik a kisadózó vállalkozások (kata) bevételi határával, hiszen a kedvezményes adózás határa ott is évi tizenkétmillió forint.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy 2017-től a legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében a kormány az addigi duplájára emelte a kata bevételi értékhatárát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómódszert, amelyek havonta egymillió forint bevételre tesznek szert.

A bevételi értékhatár emelése a katát választó kisvállalkozások – az eddig is minimálisnak tekinthető – adóadminisztrációját tovább csökkenti – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Mint mondta: a 12 millió forintos alanyi áfamentesség ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek nem kell áfabevallást kitölteniük, vagyis egy évben egy alkalommal, 10-15 perc alatt letudhatják a hatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket – magyarázta a tárcavezető. Varga Mihály szerint uniószerte is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók ügyfélbarát és egyszerűsített adózása.

A kormány célja az, hogy egységes és a lehető legnagyobb megtakarítással járó adózást biztosítson a legkisebb vállalkozásoknak, mindez összecseng a legnagyobb ügyfélkörrel bíró adótanácsadó cégek, illetve szervezetek javaslatával is, amelyet a szeptemberi Adó-Tanácskozáson fogalmaztak meg a szakemberek – jelentette ki Varga Mihály.

(MTI)

2018.06.08.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2018. június 11-től országos akció keretében fokozott jelenléttel, megerősített kapacitással, több száz revizor és pénzügyőr részvételével összehangoltan ellenőrzi a fővárosban működő kereskedőket. Az ellenőrzések elsősorban az online pénztárgépek adatai alapján kockázatosnak tekinthető vendéglátóegységeket, ajándékboltokat, piacokon és vásáscsarnokokban értékesítőket, valamint a személyszállítási tevékenységet folytatókat érintik. Az ellenőrök megjelenésére fokozottan lehet számítani az V., VI.. VII., IX. kerületekben. Az ellenőrzések során a nyugta- és számlaadás, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetése, a foglalkoztatottak bejelentése és a készpénzkészlet vizsgálata mellett fokozott figyelmet fordítanak a munkatársak a jövedéki termékek forgalmazásának vizsgálatára is."

Most akkor mivan? Taxaméter ? Onlány kassza ? Mindkettő! :-)

Visszavonták a visszavonást. A taxaméterekre vonatkozó rendeletet valamikor a tavalyi év végén június elsejei hatállyal visszavonták, hogy majd születik helyette egy új. De nem született. Így most hatályon kívül helyezték a hatályon kívül helyező jogszabályt, tehát minden marad a régiben:

A tegnapi napon megjelent a Magyar Közlöny 75. száma.
Ebben szerepel az 1/2018. (V. 30.) PM rendelet , mely szerint:
„...48/2017. (XII. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) ...
1. § (3) Nem lép hatályba az R. 28. § g) pontja.”

Tehát a 48/2017. (XII.29.) NGM rendelet 28.§ g pontja nem lép életbe.
Ez pedig a következő:

28. § Hatályát veszti
g) a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet.

Fentiek értelmében 2018.június 1-től kezdve ugyanúgy ki kell nyomtatni és át kell adni a viteldíjjelző (taxióra) által kinyomtatott bizonylatot az utasoknak, mint eddig.

Mitől számla egy számla? – A legfontosabb tudnivalók

Pénzügyek
2018. január 5. péntek, 12:30

A számla valamiért örökzöld téma a pénzügyekben. A számlázásra vonatkozó előírások ugyanis kicsit olyanok, mint a Biblia: mindenki úgy értelmezi, hogy alátámassza vele a saját véleményét. Ami már önmagában is éppen elég nagy baj, hiszen az áfatörvény meglehetősen egyértelmű – mégis rengeteg tévhit kering ezzel kapcsolatban.

Mivel nemrégen futottam bele egy ilyen vitába az egyik Facebook-csoportban, és a vita során az volt az érzésem, hogy sokszor vak vezet világtalant, ezért most próbálok egy kis fényt gyújtani – írja Himer Csilla kreatív kontroller.

Mitől számla egy számla? Az áfatörvény vonatkozó előírásai szerint leginkább is attól, hogy rajta vannak a számla kötelező kellékei. Ezek a „kellékek” lényegében rovatok, amelyeknek az információtartalma van megkötve.

Milyen információtartalommal bocsátható ki egy szabályos számla?

• Számla megnevezés – először is legyen rajta, hogy ez egy számla.

• Számla sorszáma – a számla a számviteli törvény szerint szigorú számadási kötelezettségű nyomtatvány. (A nyomtatvány szót értse úgy, hogy akár kész nyomtatványként is megveheti, de akár Ön is nyomtathatja saját elrendezésben. Nem az elrendezés a kötött, hanem az információtartalom.)

A kreatív kontroller (köz)beszól

A szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványok esetén alapkövetelmény a sorszámozottság. Mégpedig úgy, hogy a felhasználás is a sorszámok emelkedő sorrendjében kell, hogy történjen. Ez egy vásárolt számlatömbben simán megvalósulhat, hiszen ott az egymást követő oldalak egymást követő sorszámokkal vannak ellátva. Ha azonban tetszés szerinti sorrendben írogatunk bele, akkor egy NAV-ellenőrzésnél garantáltan megbüntetnek. Arról nem is beszélve, hogy a könyvelőnk, ha meglátja, helyben megőszül.

Ha számítógépes szoftverből állítjuk elő a számlát, a szoftver „figyel” rá, hogy egymást követő sorszámokkal keletkezzenek a számlák. Akkor kell csak figyelni, ha például több üzletágunk is van, és a szoftverben különböző sorszámformátumokat, sorszámsorozatokat lehet megadni. Például gyártunk csavarokat, de mellé kereskedünk kiegészítő termékkel, pl. csavarhúzóval is. Ilyenkor érdemes lehet különválasztani a számlázás során is a gyártásból és a kereskedelemből származó bevételeket. De a különböző tevékenységeknek adott különböző sorszámformátumokon belül is folytonosnak kell lennie a kibocsátott számlák sorszámának.

• Számla kibocsátója (eladó) – vagyis az Ön cégének neve, székhelyének címe (ahol az ügyintézés zajlik, és a NAV megtalálja), adószám (ez nagyon fontos!!!), illetve lehet, de nem kötelező a cégjegyzék, vagy regisztrációs szám (attól függően, hogy Ön cégként, vagy egyéni vállalkozóként működik-e) 

• Számla kibocsátójának bankszámlaszáma – a számláról a vevőnek ki kell tudni nyernie az infót, hogy hová küldje a számla ellenértékét.

• Számla befogadója, kötelezettje (vevő) – vevő neve, címe. És kész. A vevő adószámát egy esetben kell feltüntetni. Ha a számlán szereplő áfaértéke meghaladja a 100 000 forintot. (Ekkor már ugyanis a NAV érdeklődését is felkelti az ügylet, és hajlamosak leellenőrizni, hogy nem számlagyárat működtünk-e.)

• Számla kiállításának dátuma – mikor készítettük el a számlát.

• Teljesítés időpontja – közel sem biztos, hogy a számla kiállítása és a teljesítés ugyanakkor történik. Ezért is fontos megkülönböztetni a két időpontot – meg azért, mert az áfatörvény szerint a forgalmi adó megfizetésének kötelezettsége nem a számla kiállításakor, hanem a teljesítés időpontjában keletkezik. (Onnantól tartozunk az áfával az államnak.)

• Fizetés időpontja – leánykori nevén fizetési határidő. Ez az az időpont, ameddig a vevőnek ki kell egyenlítenie a számlát. Ez azonban alapvetően megállapodás kérdése Ön és a vevője között.

• Fizetés módja – készpénzes, átutalásos? Vagy netán előreutalásos (amikor a teljesítés a fizetés után történik csak meg)?

A kreatív kontroller (köz)beszól

Az előreutalásos számlával érdemes vigyázni. Még akkor is, ha Ön a vevőjével jó előre ismerteti, hogy ilyen feltétellel értékesít. Különösen online vásárlásoknál szokott előfordulni, hogy a megrendelő leadja a megrendelést, amikor viszont megérkezik az előreutalásos számla, egyszerűen nem fizet. Ön meg sztornózhatja a számlát.

Ennek elkerülése érdekében érdemes kihasználni, hogy a legtöbb számlázó szoftver képes díjbekérőt kiállítani. Ugyanúgy néz ki, mint egy számla, csak a megnevezése díjbekérő. Vagyis erre ugyanúgy lehet kifizetést teljesíteni, mint egy számlára.

Amikor pedig befolyik az összeg, akkor állítunk ki egy korrekt számlát, csak szerepelnie kell rajta jól látható helyen annak a mondatnak, hogy „A számla pénzügyi teljesítést nem igényel.”, illetve hivatkozni kell a díjbekérő sorszámára, amelynek alapján a számlát kiállítottuk.

• Értékesített termék/szolgáltatás megnevezése – az eladott termékeidet/szolgáltatásaidat érdemes olyan névvel illetni, amiből a vevő

• ki tudja silabizálni, hogy ez melyik vásárlása volt, ténylegesen mit vett tőlünk, és
• a könyvelője is tudni fogja, ha ránéz, hogy ez most áru vagy anyag vagy más egyéb a sok ezermillió lehetőség közül (vagyis hová könyvelje).

• Áruk/szolgáltatások besorolási száma – ez régi lemez, de TJSZ, meg VTSZ meg hasonló rövidítésekkel illették, de ez az, ami MÁR NEM KELL!!!

• Termék/szolgáltatás mennyiségi egysége – azt, amit eladtunk, darabra, órára, alkalomra, literre, vagy mire mérjük?

• Termék/szolgáltatás mennyisége – hány darab, hány óra, hány alkalom, hány liter, hány akármi?

• Termék/szolgáltatás nettó egységára – egy darab, egy óra, egy alkalom, egy liter, egy akármi mennyibe kerül áfa nélkül?

• Termék/szolgáltatás nettó értéke – amikor a nettó egységárat kiszorzzuk az eladott mennyiséggel.

• Áfakulcs – adómentes, 5, 18, 27 százalék? Ha adómentes, alanyi vagy tárgyi adómentes?

A kreatív kontroller (köz)beszól

Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy Ön, mint az áfa alanya, nem produkál annyi bevételt, hogy kötelező lenne bejelentkeznie az áfakörbe (viszont azt be kell jelentenie az adóhatóságnak, hogy Ön az alanyi mentességet választotta!), így nem számol fel a kimenő számláiban forgalmi adót. Ezért cserébe viszont nem is igényelhet vissza a beérkező számláiban szereplő adó után sem egy kanyi vasat sem.

Ez a bevételi határ ebben a pillanatban évi 8 millió forintnál van. Ha ezt évközben (vagyis az üzleti év lezárása előtt) Ön mégis átlépi, akkor azt azonnal be kell jelentenie az adóhatóságnak, és onnantól áfakörösként fel kell számolnia a vevőivel szemben az áfát (vagyis árat kell emelnie), ezt be kell vallania, és meg is kell fizetnie.

A tárgyi adómentesség pedig azt jelenti, hogy olyan tevékenységet folytat, ami az áfatörvényben a tárgyi mentes tevékenységek közé van sorolva. Ilyenek például a postai szolgáltatások.

• Áfa összege – ezt egy számlázó program simán kiszorozza. A lényeg, hogy a termék/szolgáltatás nettó értékét meg kell szorozni az áfakulcs százalékos értékével, tehát 0-val, 0,05-tel, 0,18-cal agy éppen 0,27-tel – attól függően, hogy mekkora az adókulcs.

• Termék/szolgáltatás bruttó értéke – a nettó érték és az áfa értékének összege.

A termék/szolgáltatás mennyisége, mennyiségi egysége, nettó értéke, áfakulcsa, áfaértéke és bruttó értéke természetesen termékenként/szolgáltatásonként külön sorban – tehát egy számlán több tétel is szerepelhet.

• Ha van, a kedvezmények értéke ugyanilyen felosztásban feltüntetve, mínuszolva, külön sorban.

• Ha van közvetített szolgáltatás, annak értéke ugyanilyen felosztásban feltüntetve, plusztételként, külön sorban – a közvetített szolgáltatás az, amit nem Ön nyújt, de Ön viseli, és a vevő megtéríti az árban. Jellemzően ilyen a postaköltség (nem Ön viszi el a vevőnek házig, hanem a posta, de Ön fizeti ki, hogy eljusson a vevőig a cucc, viszont Ön nem köteles ezt viselni, átháríthatja a vevőre – ilyenkor közvetített szolgáltatás címén kerül bele ez a tétel a számlába).

• Számla végösszege – ez az összegző rovat, ahol minden oszlopot, tehát a nettó értéket, az áfa értékét, és a bruttó értéket minden tétel után egy sorban összegzünk. Ez a bruttó érték lesz a számla fizetendő összege, ezt kell a számlán betűvel is kiírni. (Tehát ha a számla végösszege 12 000 forint, akkor ki kell írni azt is, hogy ez tizenkettőezer forint.) Ez még gépi számla esetén is így van – egyszerűen az egyértelműség kedvéért. Kézzel írott számla esetén pedig – kézírástól függően – kifejezett segítség is lehet...

Ezzel a számla általánosan kötelező elemeinek a végére értünk.

Csakhogy nem Magyarországon vállalkoznánk, ha ez ilyen egyszerű lenne...

Mi az, ami még kell egy számlára?

Most jön az attól függ kategória.

Ha ugyanis Ön katás vállalkozó, akkor a számlán mindenképpen jól látható helyen, jól olvashatóan szerepelnie kell annak a mondatnak, hogy „A számlát kisadózó állította ki”. (Hadd tudja ország-világ, kivel van dolga.)

Ha felszámolás alatt áll a cége, a cégnév mellett szerepelnie kell az f.a. (felszámolás alatt) jelölésnek.

Ha díjbekérő alapján állította ki a számlád, ami azt jelenti, hogy a számla kiállításának pillanatában már a bankszámláján van a számla ellenértéke, akkor a számlán jól látható helyen és jól olvashatóan szerepelni kell a „Pénzforgalmi számla, kifizetést/kiegyenlítést nem igényel.”

Ha szerződés vagy szóbeli megállapodás alapján úgy egyezett meg a vevővel, hogy a számla csak különféle teljesítésigazolásokkal, engedélyekkel, egyéb más dokumentumokkal együtt érvényes, akkor a számlán fel kell tüntetni a mellékletek számát is, illetve azt, hogy mik ezek a mellékletek. (Pl. a szállítmányozási cégek a szolgáltatás teljesítésének igazolásaként csatolni szokták a számlához a fuvarleveleket is, hiszen a vevő ezen vette át a szállítmányozótól az árut – ezzel igazolta, hogy a szállítás mint szolgáltatás megtörtént.)

Mi van még?

Ezek még csak az alapvetések voltak ahhoz, hogy törvényes, a NAV által is korrektnek tartott számlát tudjunk kiállítani.

Az egyéb finomságok majd a jövő héten jönnek – különben sosem lesz vége ennek a cikknek.

Himer Csilla,
kisvállalkozások kreatív kontrollere

Összedobtunk  fél milliárdot a gömböc haverjának.

Taxisok, figyelem! Fontos határidő jár ma le

• MTI
• 2017. május 2. kedd 15:02

Azok a vállalkozások, amelyek 2016. december 31-éig bejelentették, regisztrációs számot kértek arra, hogy 2017. január 1-jétől az újonnan online pénztárgép használatára kötelezettek körébe tartoznak és legkésőbb május 2-án üzembe helyezik a kasszákat, május 15-éig kérhetik a gépenkénti 50 ezer forintos állami támogatást - mondta az adószakértő az M1 aktuális csatorna keddi hírfolyamában.

Vámosi-Nagy Szabolcs hozzátette: több tízezer kisvállalkozóról van szó. Online kassza használatát írták elő az új körben egyebek mellett a taxisoknak, a plasztikai sebészeknek, a gépjármű-alkatrész kereskedőknek, a fürdőszolgáltatást nyújtóknak. Az eredeti határidő az üzembe helyezésre április 30. volt, de az hétvégére esett. A vállalkozások legfeljebb öt online kasszára kérhetik a gépenkénti 50 ezer forintos támogatást.

 

A május 15-i határidő az állami támogatás igénylésére jogvesztő

 - hívta fel az érintettek figyelmét az adószakértő.

Hozzátette: aki nem használ online pénztárgépet, de a jogszabály szerint kötelezett rá, az az ellenőrzések során alkalmanként legalább százezer forintos bírságra számíthat. Az online pénztárgépek alkalmazásának kiterjesztését a gazdasági folyamatok további fehérítése indokolta, ugyanis a becslések szerint a magyar gazdaság negyede-ötöde nem adózik - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Megnéztem ..igazad van...csak a választ raktam fel ... erre írták a semmit : 
,,Feladó: forgó bernadett 

Dátum: 2017. január 3. 16:31
Tárgy: Online pénztárgép használata taxiban
Címzett: varga.mihaly.kepviselo@gmail.com

Tisztelt Varga Mihály Úr !

 

Hivatalos állásfoglalását és a megoldást szeretnénk kérni az alábbi ügyben . 2017. január 1-től a taxi gépkocsikban kötelező előírás az online pénztárgép használata . Törvény szerint minden utazásnál a pénztárgépbe kell rögzíteni a taxióra által mért viteldíjat. Két online pénztárgép van forgalomba amit taxisoknak engedélyeztek. Természetesen beszereztük a gépet a törvényi előírásoknak megfelelően. Használat közben szembesültünk az alábbi problémákkal :

-semmilyen, autóban biztonságosan rögzíthető gyári  tartószerkezet nincs hozzá forgalomban

-a súlya (kb 1 kg) és a mérete  alapján nem lehet biztonságosan elhelyezni 

-kezelése bonyolult ,a billentyűzetnek nincs belső világítása (éjszakai üzemmódra) 

-egy műszak alatt többszöri töltést igényel ami újabb több méter vezeték 

-a már meglévő szintén kötelező elemek mellé (tablet a csendes címkiadáshoz...telefon...urh..taxióra..kártyalehúzó..) egy újabb, taxi üzemmódban biztonságosan nem használható ,nem taxiba kifejlesztett, sem méretében sem egyéb  paramétereiben nem megfelelő ketyere használatára köteleztek minket teljesen átgondolatlanul 

-a jogalkotók a taxit mozgóárus kategóriába helyezték pedig nem az...mozgóárus a piaci zokniárus aki reggel kipakol fixen elhelyezi asztalkáján az online pénztárgépet ..ezzel szemben a taxi folyamatos forgalmi viszonyok között szolgáltat ..meglátásom szerint amíg járó motorral utassal akár félrehúzódva is ,,könyvelek,, a kocsiban addig én a forgalom aktív résztvevője vagyok és mint ilyennek figyelmemet a forgalomra kell(ene) irányítani 

-a pénztárgép használatához, műszaki adottságaihoz érdemi felvilágosítást átvételkor nem kaptunk

-a számviteli törvény ránk vonatkozó  részét érthetően !!! és egyértelműen !!! nem közölték velünk a Nav munkatársai 

-a taxi speciális adottságait sem a jogalkotók sem a Nav munkatársai nem vették figyelembe !!!

-többszázezres bírságokat helyeztek kilátásba hibázás esetén de a feltételek nem adottak a biztonságos,nyugodt munkavégzéshez ,ami egy gépkocsivezető esetében elengedhetetlen 

 

 

(Nekem személy szerint egy Renault Megan-om van ami egy középkategóriás , kicsinek semmiképp nem nevezhető viszonylag tágas autó . 30  éve vagyok hivatásos sofőr B,C,D, (Pav II ) kategóriás jogosítvánnyal rendelkezem ...saját vagy idegen hibás balesetem soha nem volt ,de most érzem ahogy a figyelmemet elvonja , valamint fizikálisan is balesetveszélyes a rengeteg madzag és eszköz .) 

 

Nem szeretnénk megvárni egy komolyabb balesetet esetleg utas sérülést . 

Természetesen a probléma a fent leírtaknál összetettebb . 

Ami biztos : EZ AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉP NEM ALKALMAS TAXI HASZNÁLATRA ! Balesetveszélyes az utasainkra ,ránk taxisofőrökre és a gépjárműforgalom többi résztvevőjére is ! 

Nem célunk az adóelkerülés de mindenképp célunk az utasaink és a saját testi épségünk megőrzése !

 

A probléma sürgető ezért várjuk mielőbbi válaszát és a megoldást ! 

 

Tisztelettel Forgóné Czapp Bernadett egyéni vállalkozó taxis 

Hát, pont nem akartalak itt nyilvánosan belekeverni, ezért vettem ki az adataidat:-)
Az eredeti levéllel meg nem találkoztam.
De pl, ha betennéd, akkor hálás lenne az utókor.... :-)