Te Baó!

Az a fideszinfó, ahova a hozzájárulásom nélkül beraktál, az jobb "anyag" mint a kurucinfó vazze!
Már értem mitől vagy így felpörögve :-P

Látod, TGM a fából vaskarika Liberálkommunista :-P
Ő lenne északnyugaton a sarokban :-)
Tisztelem őt mint gondolkodót.  De ez nem jelenti, hogy mindenben egyet is értek vele.
Neki qrvára igaza van abban, hogy ez egy abnormális állapot.
Ezért kell olyan (és volt itt olyan) választási rendszert kidolgozni, ahol soha többet ilyen nem fordulhat elő.
Ez a rendszer Orbán FŐMŰVE.  Egyszer összejött neki vele.  És ha nem tanul az ellenzék a leckéből. (ahogy TGM se tanult) akkor örökre ő maradna hatalmon.
Nekem semmi bajom Orbán Viktorral.  Neki majd az ügyészséggel, bírósággal kell elszámolnia.
Nekem elsősorban ezzel a választási rendszerrel van bajom, amivel megpróbálta bebetonozni magát.
A választók megtalálták hozzá a kulcsot (eddig egy helyen)  ha ezt országos szintre tudják emelni, akkor Orbán ellen fordul a saját műve.
Ezért van visítozás :-)

2018. február. 28. 06:30 Vállalkozás

A NER oligarchái: ha nem hibáznak, már az ükunokáik aranypelenkáját is biztosították

Iskolatárs, falubeli, vő és csapattárs is felbukkan az Orbán-kormány gazdasági holdudvarában, ahol nagyon nagyot lehet nyerni, de annál is nagyobbat lehet bukni.

Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.

Haveri kapitalizmus, urambátyám rendszer, intézményesített korrupció: a Transparency International ezekkel a szavakkal jellemzi az Orbán-kormány által kiépített rendszert. Ezzel is magyarázzák, hogy Magyarországnál csak egy uniós országban, Bulgáriában tartják rosszabbnak a korrupciót.

Az értékelést meghagyjuk a szervezetnek, mi csak bemutatjuk azokat az üzletembereket, akik meghatározták az elmúlt nyolc év gazdaságát Magyarországon.

Simicska Lajos

A Fidesz – és a párthoz köthető gazdasági holdudvar – megszületésénél is ott bábáskodott az Orbán Viktorral egy középiskolába és egyetemi kollégiumba járó későbbi üzletember, akinek első nagy fogása a Mahir állami hirdetési cég megszerzése volt a kilencvenes évek első felében. Simicska az első Orbán-kormányban vezető szerepet is kapott: 1998-től egy évig az adóhivatal élén állt. Ez a karrier ugyan rövid életű volt, a hozzá köthető emberek azonban 2015-2016-ig felbukkantak a kormányzat közelében – akkori helyettese, Vida Ildikó pedig esélyes a minden idők legemlékezetesebb NAV-elnöke díjára.

De térjünk vissza az ezredforduló idejére. Ekkorra tehető a Közgép megvásárlása is, ám az akkor még a csőd szélén táncoló építőipari cég felvirágoztatása 2010-ig, az újabb kormányváltásig váratott magára.

© Túry Gergely

Ekkor már jelentős mennyiségű uniós forrás is rendelkezésre állt ehhez, de ha ez nem lett volna elég, a kormány első intézkedései között alaposan átírta a közbeszerzési törvényt. A következő években pedig a Közgép sorra nyerte a tendereket. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) adatbázisa szerint volt olyan év (2013), amikor 351 milliárd forintnyi megbízást nyert a cég. A jobbára uniós pénzből eredő vagyon pedig, a Mahirból kinőtt Publimonttal együtt kiterjedt cégháló alapja lett.

Simicska és üzlettársai komoly médiabirodalmat építettek ki, emellett a Mezort Zrt.-n keresztül komoly agrárérdekeltségeik is voltak – részben az első Orbán-kormány idején privatizált állami gazdaságokból.

Simicska tündöklésének aztán vége szakadt. Azt már a 2014-es választások után sejteni lehetett, hogy megromlott Orbán Viktor és az üzletember viszonya, ám a látványos szakítás 2015. február 6-án történt, amikor az amúgy rejtőzködő cégtulajdonos szájából elhangzott az örökbecsű mondat:

Orbán egy geci.

A kijelentés előzménye az volt, hogy a kormány javaslatot tett a reklámadó bevezetésére, Simicska pedig médiabirodalmán keresztül akart ez ellen tiltakozni. A Magyar Nemzet vezetése, élen a több kanyar után ma a Mediaworks élén álló Liszkay Gáborral azonban úgy döntött, inkább Orbán Viktor pártját fogja, ezért felmondott. A többi történelem.

A Közgép a G-napot követően nemhogy nem nyert több tendert, de mondvacsinált indokkal el is tiltották a közbeszerzési pályázatokon való indulástól. A cég és Simicska neve azonban mára az Orbán-kormány haveri kapitalizmusának szinonímájává vált.

Andy Vajna

A legendás – filmjein kívül egy hosszadalmas adócsalási ügy miatt is ismert – hollywoodi producer már a nyolcvanas évektől kötődött a magyar filmiparhoz. Több szuperprodukció forgatását hozta el ide, és társtulajdonosa lett a 2007-ben átadott etyeki Korda Stúdiónak is. A 2010-es kormányváltás után azonban szintet lépett: az ő fennhatósága alá került a magyar filmgyártás és az ő kezébe a kassza kulcsa.

© MTI / Komka Péter

A kormánybiztosi kinevezésért cserébe Vajna lemondott filmes érdekeltségeiről, ezt azonban bőven tudta kompenzálni új bizniszével: a szerencsejátékkal. Miután 2012-ben törvényt hoztak arról, hogy nyerőgépeket csak kaszinóban lehet üzemeltetni, egy évvel később pedig koncesszióhoz kötötték a kaszinók üzemeltetését, a koncessziók többségét Vajna kapta. 2015-ben az online szerencsejáték is a kormánybiztos ölébe hullott, amikor az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely magyarországi kaszinó üzemeltetéséhez kötötte az online kaszinó működtetését. (A törvényt 2017 nyarán jogellenesnek minősítette az Európai Bíróság.)

Persze kellett is a pénz, hiszen Vajna egy igazi pénznyelőt is megvett időközben: a TV2-t. Ehhez ugyan majdnem hétmilliárd forintot kapott 2015 végén az állami tulajdonban levő, eredetileg az exportfinanszírozás segítésére létrehozott Eximbanktól – ezt később egy MKB-s hitelre váltotta át –, de az azóta eltelt idő igazolta: minden erre költött forint jó helyre ment a csatornánál.

A Sánta család

Ahogy a nyerőgépek betiltását is egyszerre igazolta a kormány nemzetbiztonsági kockázattal és egészségügyi károkkal, a dohánykiskereskedelem átalakítására is kész volt a magyarázat: a kiskorúak védelme. Az ellenzők azonban egészen más indokokat sejtettek a dohánytermékek kiskereskedelmi forgalmazását az újonnan létrehozandó nemzeti dohányboltokba száműző 2013-as törvény mögött – különösen, miután kiderült, hogy a trafiktörvény tervezetét a legnagyobb magyar tulajdonú dohánycég, a Continental elnökének, Sánta Jánosnak a gépén írták.

A cáfolatként közölt kacifántos magyarázattól most megkímélnénk mindenkit, inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a Sántáék érdekeltségi körébe tartozó cégek több mint ötszáz trafik üzemeltetésének jogát nyerték el húsz évre a teljesen átláthatatlan pályáztatás során.

© Fülöp Máté

A Continentalnak nem sokkal később – egy újabb törvénynek köszönhetően – az ölébe hullott a dohány nagykereskedelme is. A központi dohányellátó üzemeltetésének jogát – nyílt pályáztatás nélkül – a sátoraljaújhelyi-hódmezővásárhelyi cégcsoport nagyker cége, a Tabán Trafik nyerte el a brit BAT mellett.

A trafikozás nem csak a Sánta családnak hozott hasznot: a belvárosi „király” Rogán Antal szomszédja, a kormány és a Fidesz évek óta tartó permanens gyűlöletkampányából is jócskán profitáló Csetényi Csaba lett, országszerte azonban számtalan helyi potentáthoz köthetők a boltok.

Garancsi István

A szabolcsi születésű üzletember vagyonát egy takarékszövetkezet felvirágoztatásával és a CD Hungary 2001-es privatizálásával alapozta meg, a jövőjét viszont 2007-ben biztosította be, amikor a tulajdonában levő cég felvásárolta a csőd szélére került fehérvári futballklubot. Itt kezdődött barátsága a Videoton legismertebb szurkolójával, Orbán Viktorral, amiből jóval többet profitált, mint hogy bérbe adott egy tulajdonában levő lakást a miniszterelnök fiának.

Bankja, a Duna Takarék – ma már DT Bank – volt 2013-ban az egyetlen takarékszövetkezet, amely egy törvényi kiskapunak köszönhetően megúszta, hogy be kelljen lépnie az állami integrációs szervezetbe. A részben az ő tulajdonában levő MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. az energiapiac átalakításából is profitálni tudott azzal, hogy az MVM a magasabb árak ellenére is a cégtől vásárolt gázt, 2014-ben pedig az online kassza biznisz legnagyobb nyertese lett a pénztárgépekbe való SIM-chipet forgalmazó Adat Mobil Kft. megvásárlásával.

© MTI / Czeglédi Zsolt

Amikor pedig 2015-ben megvette az ESMA spanyol-magyar reklámcéget, hirtelen visszavonták azt a törvényt, amely balesetveszély miatt betiltotta a csőd szélére jutott társaság fő piacának számító, villanyoszlopon elhelyezett hirdetéseket.

Az ESMA-val ellentétben – a jórészt a társasági adóból finanszírozott stadionépítéseknek köszönhetően – felszállóágban volt a Market Építő Zrt. 2014-ben, amikor Garancsi megvásárolta a Wing (korábban Wallis) Zrt.-től. A Market azóta a nagy építési megbízások sztárja lett: nettó árbevétele a 40 milliárd körüli szintről 2016-ra 87 milliárd forintra nőtt.

Spéder Zoltán

A takarékszövetkezeti átalakítás legnagyobb nyertese lehetett volna Spéder Zoltán, ám az elmúlt években nevét leginkább nyomozásokkal kapcsolatban olvashattuk. Pedig korábban még igencsak megfért a kormány kegyeiben az OTP Bank elnökhelyettesi pozícióját 2008-ban az FHB elnökségére váltó üzletember.

Életműve dísze azonban nem a folyamatosan veszteséges, állami segítséggel életben tartott, főleg jelzáloghitelezésben erős bank, hanem az a bonyolult háló, amely a takarékszövetkezeti integráció, az FHB és az állami tulajdonú Magyar Posta között alakult ki.

© Túry Gergely

Azt nem tudni, mivel érdemelte ki Spéder Zoltán a kormány haragját, Schmidt Mária és közte mindenesetre egyre látványosabb volt a feszültség 2015-től. A viharfelhők 2015 végén kezdtek gyűlni a feje fölött, a következő néhány hónap pedig olyan frontális támadást hozott, amelyben a kormányzati média még egy paparazzót bevetett ellene.

A nyomás hatására az amúgy sem túl stabil FHB részvényeinek értéke jelentősen esett, így amikor Spéder 2016 őszén úgy döntött, eladja részesedését, komoly veszteséget is elkönyvelhetett.

Az eladást követően médiabirodalmából is szép lassan kikerült a neve: a Portfoliót a kiadó vezetői szerezték meg, a CEMP zászlóshajóját, az Indexet pedig – bár a vezető portálra a Fidesz vezetése is fente a fogát – egy 2014-es opciós megállapodás alapján Simicska Lajos szerezte meg, majd tavaly áprilisban továbbadta egy alapítványnak, pontosabban a Magyar Fejlődésért Alapítvány mögött álló NP Nanga Parbat Zrt.-nek.

 

Letelepedési kötvény

Az „aranyvízum”, vagyis a befektetés, befizetés fejében kínált letelepedési engedély nem magyar találmány, ám ahogy a magyar kormány azt működtette, igazán egyedi. A szisztéma magában rejti a korrupció lehetőségét, de elvileg mindkét félnek nyereséget hoz: a súlyos ingatlanválsággal küzdő dél-európai országokban például nagy értékű ingatlan vásárlását várják el, cserébe a befektető és családja szabadon mozoghat az EU területén. Magyarországon 300 ezer euró értékű államkötvény megvásárlása volt az elvárás, a befektetés azonban elenyésző volt ahhoz, hogy érdemben csökkenjen tőle az adósságszint, a piacinál magasabb hozam miatt pedig még veszített is az állam. Ennél is súlyosabb, hogy az üzletet csak a kormány által kiválasztott, többnyire offshore-hátterű cégeken keresztül lehetett megkötni (az egyetlen magyar tulajdonú társaságot a cégek megbízásáról döntő gazdasági bizottság vezetőjének, Rogán Antalnak korábbi egyetemi évfolyamtársa vezette). Vagyis a garantált hozamot ezek a cégek fölözték le, akárcsak az ügyletért felszámolt, több tízezer eurós díjat. Az Átlátszó számításai szerint a cégek 2013–2016 között százmilliárdos nyereséget hozhattak össze. A 2013-ban indult üzletet végül a felháborodás hatására 2017 elején felfüggesztette a kormány, addig a családtagokkal együtt több mint 13 ezren telepedhettek le így Magyarországon.

Tiborcz István

Rezeg a léc, de igen stabil: ugyan az elmúlt hetek az Elios Innovatív Zrt. megbízásai körüli visszaélésektől voltak hangosak, a cég korábbi vezetője, Tiborcz István egyelőre védettnek tűnik. Igaz, nála kevesebben vannak közelebbi viszonyban Orbán Viktorral: az üzletember a miniszterelnök legidősebb lányának, Ráhelnek a férje.

© Túry Gergely

Az üzletei azonban jóval a 2013-as házasságkötés előtt kezdődtek – erre utalhatott Orbán Ráhel, mikor arról írt egy Facebook-posztban, hogy a „saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk”. Az EU mindenesetre jelentősen hozzájárult ehhez, hiszen a 2009-ben alapított, később Elios néven ismertté vált energetikai társaság mililárdos uniós forrásból finanszírozott megbízásokat nyert el. (Ezek után most 13 milliárd forintot követelhet vissza az Európai Bizottság.)

Az Eliosban levő tulajdonrészét az akkor még mindössze 28 éves vállalkozó 3 milliárdért adta el 2014-ben, majd ingatlanbizniszbe kezdett: kastélyokat és luxusingatlanokat vásárolt, az ügyletek mögött pedig Gaith Pharaon szaúdi olajmilliárdos és Andan Polat török oligarcha neve is felsejlett. Az azonban, hogy a vásárlásokat koordináló BDPST-ban valóban tulajdonrésze van Tiborcznak, egy 2017 októberében megjelent, meglehetősen furcsa interjúból derült ki.

Mészáros Lőrinc

Egyszerű falusi gázszerelőként kezdte karrierjét az 52. születésnapját múlt szombaton ünneplő Mészáros Lőrinc. A falu – amelyet 2011 óta polgármesterként is vezet az üzletember, mellesleg ő a helyi fociakadémia elnöke is – azonban Orbán Viktor szülőfaluja is.

Kettejük párosának köszönhetően az alig kétezer lelkes Felcsút igazi világvárossá vált 2010 óta: a miniszterelnök háza mellett gigantikus focistadiont húzhatott fel Mészáros építőipari cége, a település mellett épített kisvasúton pedig egymásnak adják a kilincset az újságírók, az ellenzéki politikusok és az uniós ellenőrök.

© Stiller Ákos

Mészáros szédítő karrierje azonban már jóval túlmutat a Fejér megyei település határain. Egyszerre vette át az építőiparban és a médiában jeleskedő Simicska Lajos és bankelnök Spéder Zoltán szerepét, a 2016 második felétől rohamtempóban felvásárolt cégeinek köszönhetően ma már az érdekeltségi körébe tartozik a fél Balaton, Andy Vajnával és a korábban a Borsodchemet, később a Mediaworksöt megvásárló – majd a Népszabadság 2016 októberi bezárásával hírnevet szerző – osztrák Heinrich Pecinával osztozik a megyei laphálózaton, van erőműve, bevásárolta magát a rendszerváltás óta a legnagyobb hazai élelmiszer-ipari beruházásba, cégbirodalma pedig lassan egy tőzsdén jegyzett holdinggá áll össze.

Egy darabig még folytathatnánk, hiszen saját maga, a családja, vagy a szorosan hozzá köthető üzletemberek tulajdonában levő cégek számát már kétszáznál is többre teszik. Az üzletemberről, aki elképesztő gazdagodását némi újságírói segédlettel annak tudta be, hogy okosabb a Facebookot alapító Mark Zuckerbergnél, még a Businessweek is elemzést közölt. A mérvadó gazdasági lap pedig arra jutott: a mesés gazdagodás inkább azzal magyarázható, hogy:

jobb barátai vannak.

Friss cikkek a témában:

• A NER oligarchái: ha nem hibáznak, már az ükunokáik aranypelenkáját is biztosították
• Honfoglalás NER módra: így vette át a hatalmat a föld fölött a kormány
• Párbaj a multikkal: furfangos cégek szemben a kormány taktikai atomfegyverével

Újabb fideszes belső utasítás: Soros György letiltva

2018. február 28., szerda 05:50, frissítve: szerda 07:30

Soros György

Fotó: Thomas Peter / AFP

A képviselők Facebook-felületeire semmilyen negatív, lejárató és Sorossal kapcsolatos anyag nem rakható ki – ezt a rövid és tömör, ám annál világosabb utasítást adta kedden politikusainak a Fidesz pártközpontja. A lapunk birtokába jutott ukáz újabb bizonyítéka annak: a csúfos hódmezővásárhelyi kudarc után a kormánypárt kénytelen igen gyorsan áthangolni az eddig főként a 87 éves milliárdos ellen való uszításra épülő kommunikációját.

Ez pedig igencsak jókora fordulat ahhoz képest, hogy nemrég még a párt kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs arról küldött sorvezetőt a képviselőknek: a „Soros zsebében” lévő ellenzéki politikusokat emlegessék, ha a kormány által tavaly szép csendben befogadott 1300 menekültről kapnak kérdést.

Aki kedden reggel végignézte a kormánypárti sajtót, már annak is feltűnhetett: szinte varázsütésre elillant belőle Soros György neve. Csak régebbi, még a vasárnapi hódmezővásárhelyi választás előtt született cikkekben vagy egy-két külföldi, főleg amerikai hírben bukkant fel a név, de már szó sem volt Soros-szervezetekről.

Az ATV.hu is arról értesült, hogy a „sorosozásból” várhatóan visszavesz a Fidesz.

Belföld karon

Egy nap alatt elfelejtette a kormánypropaganda Soros Györgyöt

Teljes újratervezés zajlik, meglepő tempóban. A bevándorlás emlegetése marad, Soros és a migránsok viszont nem.

Ugyanis ez helyi szinten nem elég erős üzenet önmagában még akkor sem, ha a legelkötelezettebb Fidesz-szavazók körében fenn lehet vele a „magas hőfokot” tartani. A száznyolcvan fokos irányváltást már előkészítette, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Echo Tv-n futó Sajtóklub című műsorban több kormánypárti újságíró is arról beszélt, túl sokat sorosozik a Fidesz. – Azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást – mondta Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, aki egyébként korábban élen járt annak sulykolásában, hogy az országra a legnagyobb veszélyt az amerikai–magyar származású milliárdos jelenti. Bár úgy vélte, ez „jópofa”, de „a magyar társadalom ennél intelligensebb”. Hasonló álláspontot képviselt Bayer Zsolt kormánypárti publicista is, aki szerint „csak Sorossal és migránssal nem fogjuk tudni elmagyarázni még a sajátjainknak se, hogy igazából miről van szó”.

Korábban egyébként még a kormányközeli Magyar Idők is arról kérdezte Gulyás Gergelyt, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy Soros megállításánál van-e „árnyaltabb” üzenete a kormánypártoknak a szavazók számára. Gulyás erre úgy válaszolt: a tét a polgári Magyarország, amely egyszerre jelenti a békés fejlődés és építkezés folytatását, valamint a biztonság fenntartását az európai bevándorlási válság közepette.

Ám attól függetlenül, hogy a Fidesz mostantól helyi jelöltjeik esetén igyekszik nem csak a lejáratásra építeni, úgy tűnik, a párt azért nem fog teljesen felhagyni Soros György emlegetésével. Például még kedd délután is arról adtak ki közleményt az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjével kapcsolatban: „Karácsony Gergely Soros György embere, aki ha tehetné, a migránsokat is a magyar emberekkel tartatná el.”

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.28.

Id Bors Valér

Ez neked (vagy rólad) is szól Bátyó:
„Azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást például, Stop Soros, meg egyebek. Ezek jópofák, de a magyar társadalom ennél intelligensebb”

Határozottan az látszik, hogy egyre jobban rohad a narancs. Most már a saját emberei is Orbánt támadják!

„Azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást például, Stop Soros, meg egyebek. Ezek jópofák, de a magyar társadalom ennél intelligensebb” – mondta az Echo Televízió Sajtóklub című műsorában hétfőn este Bencsik András, a Békemenet egyik főszervezője.

Miközben Orbán Viktor egy nappal a hódmezővásárhelyi vereség után még egy lapáttal rátett: saját hibáikkal való szembenézés helyett az „ellenfeleikkel” való szembenézést, továbbá kétszer-háromszor nagyobb erőbedobást ígért, hogy nehogy „bevándorló ország legyen Magyarországból”, számára ugyanis a választás tétje ezt, Bencsik már tegnap délután szembement a kormányzati kommunikációval és Orbánnal.

Konkrétan egy Facebook-bejegyzésben fejtette ugyanis ki legújabb nézeteit a Békemenet egyik főszervezője, ebben pedig azt írta Hódmezővásárhely választási eredménye után, hogy:

“…Szinte biztos, hogy ahol technikailag megoldható, ott egy közös jelölt lesz ellenzéki oldalon, mert a társadalom ezt feltehetően máshol is jutalmazni fogja. Úgy tetszik, az összefogást tető alá hozó MSZP-t is ezért jutalmazzák, ezért emelkedett meg népszerűsége egy hosszú hanyatlás után. Vagyis létrejön egy ŐK és MI felállás. Ez merőben más helyzet. Ebben a felállásban mi most veszélyes helyzetbe kerültünk.
Ebben a felállásban már nem fontos, ki Soros embere és ki nem. Itt már csak egy dolog számít, mikor jár jobban a választó?
Mit nyer, ha ŐK győznek és mit nyer, ha MI? Mit veszít, ha Ők győznek és mit veszít, ha MI?
Mi volt a bűne a jobboldalnak, ami miatt nyolc év tartós népszerűsége elolvadni látszik? Vagy csak egyszerűen meguntak bennünket, mert nyolc év túl sok? Nem kéne sietve mindezt kikutatni és kielemezni?…
Most nem lesz második forduló. Most nem lesz módja azt mondani a Nagy Ijedtség után Orbán Viktornak, hogy Mindenki Hozzon Még Egy Embert. …”

Forrás: Facebook / BalraMagyar

Aki látta a TV2-őn, linkelje mán be :-)