Én is morrantok egyet. Annak idején volt egyszer egy választás. Arra már nem emlékszem, hogy pontosan hol volt. Lehetett volna parlament kupola termében is, mert a helyszín nem lényeges. Ami a lényeg: Gyülekeztünk szép számmal, mert választásra készültünk. Beszélgettünk egymással több kisebb csoportban. Én is beszélgettem többekkel. A szavazáshoz egy listán kellett bejelentkezni. Mire odaértem a sorban a kis asztalkához én már nem voltam rajta a listán. Pedig a tagdíjat igazoló csekk szelvénye nálam volt. Közölték, hogy nem vagyok rajta a listán, így nem vagyok jogosult szavazni. Persze, nem csak én nem voltam rajta. Érdekes módos azok se akik közel hasonló véleményen voltak mint én. Szóval azt mondod, hogy fel kell tenni a kezünket. Az AA típusú elem, nem cserélhető? Meg kell várni míg lemond, vagy végleg kimerül, s akkor cserélhetünk elemet a készülékben. Bocs, de muszáj volt most morrantanom. Főleg akkor, amikor a taxisok többsége ilyenkor olyan lelkes, hogy önként hajlandó felemelni mindkét kezét. Csak az már nem szavazás, hanem a megadás nemzetközi jele.:-(((

Tisztelt Lali! Nem is tudom, hogy hol és honnan kezdjem. De akár egy nagyon hosszú regényt is lehetne írni az egész taxizásról, és arról, hogy hogyan jutottunk el idáig. (Talán kicsit hosszú is lesz, de ezért elnézést kérek előre.) Kezdve onnan, hogy hogyan alakult ki a bérfuvarozás, és ki volt az a „felelőtlen” ember, aki feltalálta a kereket, és ezáltal több ember elveszítette a munkáját. Mert addig, amíg a kereket nem találták fel, addig gyalog hintót használtak, s ahhoz minimum legalább két emberre volt szükség. Ez volt a „C” kategóriás. A több emberes (hat-nyolc) gyaloghintó volt az „A”, vagy „Exkluzív”. Ebben már párnázott ülések voltak, és kötelező volt benne a légkondi is. Most ne mosolyogjál, mert a korabeli légkondi abból ált, hogy egy kistermetű „alkalmazott” pávatollakkal legyezte a kedves utast menet közben. Szóval lehetne kezdeni egészen innen az írást, de most ugorjunk egy picit. A gyaloghintót felváltotta a kocsi, melyet igazi lóerő húzott. A gyaloghintósok egy része „fejlesztett”. A „piaci igényeknek” megfelelően üzembe állította a kerekekkel felszerelt járművét. Bármennyire is furcsa, de ezt a kocsit a pacival együtt fent kellett tartani, amit a mai taxisok mintha kitörölték volna elméjükből. Közben a technikai fejlődés sem állt meg. Valaki feltalálta az erőgépet. Szándékosan nem írom melyiket, mert bármelyiket fel lehet használni egy jármű hajtására. Talán egyedül a vízikerék nem nagyon alkalmas erre a feladatra, mert elég nagy infrastruktúrát kell hozzá kiépíteni, hogy minden utcában használni lehessen. Megint valakinek az, az ötlete támadt, hogy a pacit lehet helyettesíteni valamilyen erőgéppel. Ez azért is volt jó, mert aránylag „kevés” üzemanyaggal is működött. Elég volt csak akkor „megetetni”, ha éppen volt egy fuvar. A pacinak az volt a hátránya, hogy ha nem kapott elég „üzemanyagot”, akkor nagyon hamar a patkója magasabbra került mint a háta. Vagyis, akkor is etetni kellett, ha nem volt fuvar. Nos ennyi zagyva bevezető után eljutunk napjainkhoz. A mai taxisok mintha nem tudnák, hogy a munkaeszközüket, a gépkocsit ugyancsak üzemben kell tartani. Ha erre nem költenek, akkor képletesen szólva az „feldobja” a kerekeit. Tehát most nekem ne jöjjön senki olyan hangzatos szövegeléssel, hogy a ritka forint helyett jobb a sűrű fillér. Meg, ne emeljünk a tarifán, mert most is nagyon drága a taxi, stb. stb. Igen drága a taxi! De mihez képest drága? A potenciális utazóközönség jövedelméhez képest! Ahhoz viszonyítva nagyon drága. De bocsánatot kérek, azért már ne essünk abba a hibába, hogy azért szállítunk mindenkit áron alul, mert szegény ember nem tudja megfizetni a taxi árát. Mert lehet, hogy látszólag több lesz a jövedelmünk, de sokkal többe fog kerülni a kocsi üzemben tartása, amit nekünk kell finanszíroznunk. Még azoknál is így van, akik bérlik az autót. Érdekes módon senkitől nem hallottam azt, hogy a válságra való tekintettel olcsóbban lehet manapság taxi gépkocsit bérelni taxizás céljára. „ A probléma, hogy ezek az érdekképviseletek (amik eddig vannak) nem nagyon végzik a dolgukat. A hitelüket elveszették. Az egész rendszer pedig, úgy ahogy van rossz. Nem csak a „létszám”, „ár”, „ingyen várakozás”. ” Ez mind igaz, amit leírtál. De most nem fogsz nagyon örülni nekem, amit ezután leírok, de kénytelen vagyok leírni, mert talán így van. Mindig felbukkan valaki, aki az „érdekeinket” képviseli. Kéri, hogy most álljunk mögé, és támogassuk, mert csak így tud eredményt elérni. Ez az állítás még igaz is valahol. De, ha mélyebben nézünk a dolgok mögé, akkor valahol mindig kiderül, hogy valahol az illető önös érdekei vannak elsősorban előtérbe helyezve. Csak mást ne említsek, mint a taxis engedélyek számának korábban felmerült maximalizálása. Akkor szintén egy érdekvédő fúrta meg az egészet, mert éppen fejlesztés alatt álló cégéhez keresett taxisokat. Az volt a fő érve, hogy mindenkinek joga van taxizni, s majd a piac kiejti az arra nem alkalmas egyéneket. Erre még talált is „hozzáértő” támogatókat. Nos, látjuk hogy hol tartunk ma. Akkor mérgemben írtam is egy rövid levelet a „taxisok világa” című újságba, de nem jelent meg. Biztosan sértette valakinek a drága cizellált lelki világát. Röviden az volt a lényege, hogy a sötét középkorban azok a tudatlan céhek is tudták szabályozni a létszámot. Például egy faluban nem lehetett több patkoló kovács négynél, mert a négy kovács által alapított céh, ha megegyezett abban, hogy melyik kovács a paci melyik kijelölt lábát patkolja, akkor szépen megélnek. De az ötödik kovács az mit fog patkolni? A másik négytől veszi el munkát, s mindannyian éhen halnak, vagy ha az ötödik vállalja azt, hogy a csődör hengeres kéjalkatrészére veri a patkót, akkor ám legyen. Végtére ez is egy megoldás, de megnézném magamnak azt a csődör pacit, amelyik hagyná magát megpatkoltatni azon a helyen. Ez bizony nem jelent meg, mert a példa talán nem is volt olyan jó. Szóval a taxisok nagy többsége már ódzkodik az újabb érdekképviseletektől, mert az valahol megint csak nekünk fog majd pénzbe kerülni. Csak lásd a drosztokat üzemeltető és kezelő szervezetet. Hogyan indultak? Zászlajukra tűzték, hogy biztosítani kell a taxiknak a szabályos várakozás lehetőséget. (Persze előtte gondosan felszámoltatták a korábban létező taxiállomásokat.) Az utasok így tudni fogják hol vannak az üres utasra váró taxik, stb. stb. Eleinte nem kell fizetni semmit. (Ez így is volt pár évig.) Azután majd valami minimális díj fizetése szükséges, mert a szervezetet valamiből fenn kell tartani. De ez nem lesz olyan sok, mert igyekeznek a reklámokból kitermelni az üzemeltetés költségeit, és akkor később majd megint nem kell fizetni. Nos látjuk, hogy hol vagyunk e kérdésben ma. Csak nézőpont kérdése, hogy sok, vagy kevés e díj, mit most fizetünk. A kocsidat nem vizsgáztathatod le, ha nem fizeted be a nem kevés drosztdíjat. Ja, és a nem tudom hány enyhe tél után, most amikor esett egy kis hó, akkor nem voltak képesek a havat eltakarítani legalább arról a pár drosztról sem, amelyeket címkiadó drosztként használ pár társaság. Még cinikusan azt válaszolták, hogy a taxisok is eltakaríthatják a havat, amíg ott ácsorognak. Azt hiszem nem a havat kéne eltakarítani, hanem egészen mást. Azután benne van az is a pakliban, hogy sok taxis amolyan „tutyi-mutyi” fajta. Behúzza fülét farkát, mert nem mer kiállni a saját érdekei mellett. Vannak olyanok, és nem is kis számmal, akik ilyenkor, amikor mások harcolnak az érdekekért, akkor „dolgoznak” csak igazán, hiszen most megy a bolt, és szól az URH. Ja, és azt is mondják, ha elértetek valamit, akkor majd én is csatlakozom hozzátok. Szóval itt tartunk ma. Lázadozunk, nagy a pofánk a drosztokon, a tutikban, a kávézós helyeken, azután ha oda kerül a dolog, hogy most tenni is kellene valamit, akkor lapít mindenki, mert nem mer kiállni semmiért sem. „ Szerintünk egy új hiteles erős érdekképviselet lehet a megoldás. Ez a szerveződés erről szól, és ezt akarja elérni. Valós problémákra csak az összefogás lehet a válasz. ” Igen, szerintem is egy új erős érdekképviselet kell, és nem egy másik új a többi mellett. Mert akkor semmi értelme. Továbbá ez az új érdekképviselet valóban a taxisok érdekeit képviselje, és ne pár hangosan kiabáló pillanatemberke érdekeit tartsa szem előtt. Hanem a nagy többség érdekeit, még akkor is, ha nekem mint taxisnak egy két szabály nem teljesen van az ínyemre. A valós problémák megoldása valóban izgatna, mint például a fehér rendszámos taxik kérdése, a túlkövetelő taxisok, a másik taxist terrorizáló taxisok, stb., stb. De, valahogy az a tapasztalatom, hogy minden érdekképviselet hasonló jelszavakat tűzött a zászlajára, azután pedig nem lett az egészből semmi. Most persze ez az írásom kissé pesszimistának tűnik, de ha megismertetsz pontosan a célokkal, tervekkel, akkor teljes erőmből támogatom. De, már ne haragudj meg, amíg a maximális tarifa megemeléséért indítunk demonstrációt, s közben mindenféle áron aluli akciókat hirdetnek a taxisok, akkor az egész demonstráció kissé ironikusnak hat. Tudod, Kempesnek van igaza. Az összefogást ott kell kezdeni, hogy először azt az ingyen várakozást kell egyre kisebbre redukálni. Egészen nulla percesre. Vagyis azt kell elérni, hogy a címre érkezéskor mindenki, minden társaságnál vállalja azt, hogy órát indít. Lehet, hogy lesz pár panasz a kedves részéről, de majd megszokja, hogy a taxis ideje is pénzbe kerül. De most ehelyett mi van? Van olyan cég, amelyik nem átalkodik magát úgy hirdetni, hogy mi olcsóbbak vagyunk, és náluk nincs várakozási díj sem. Már bocsánat, hogy ezt kell mondanom, de a taxis egy igen ritka állatfajta, amelyik az evolúció egyik mellékhajtása, és ilyen mentalitással kihalásra van ítélve. Ezen még az sem segít, ha egymásnak igazat adunk néha. Vagy népművészeti kancsónak, esetleg embrió előtti állapotúnak nevezzük egymást, mert azt hisszük, vagy hiszik egyesek, hogy akkor van igazuk, ha a másikat minél cizelláltabb módon tudják melegebb éghajlatra küldeni. Ja, és végül. A képet nem a mozgalomnak szántam, hanem csogunak, mert panaszkodott, hogy nem megy a taxizás. Az pedig, hogy esetleg ilyen jövő vár reánk, ha így folytatjuk, ahogy most. Az talán nem a véletlen műve. Üdv. MCCCXCII

Így talán jobban bejön:)))

Ebben nagyon igazad van! „Pl, gyülés helyett, meg tagtoborzás helyett hétfőtől mindenki inditson órát 10 helyett 9 percnél, május 1től meg 8-nál, elmondom ez az egy perc sem fog sikerülni mert a 95% az inát lefossa.” Ha jól tudom korábban indítottunk egy „frissítő” akciót. Hogy a címre érkezéskor indul az óra. A kedves pedig „frissebben” igyekszik a rendelt autó felé. De ez sem volt kivitelezhető, mert többen aggódtak, hogy a kedves még zokon veszi, ha fizetnie kell a várakoztatásért. Biztos ebből merítette valaki az ötletet, hogy náluk ingyenes a várakozás, vagyis nincs várakozási díj. Úgy el tudom képzelni, hogy megrendelem a kollégát. Elmegyek vele a közeli SZTK-ba, majd mondom neki, hogy várjon meg, mert az urológiai vizsgálatról kijövet kissé nehézkesen tudok menni:))

Engem eddig se zavart. De most mennem kell mert telefonált a "lenyúlt" utasom.:)) No meg az asszony is szerepet játszik. Átment Rózsa Sándorba, s összevonta szemöldökét. Most így néz rám már egy ideje.

Megnéztem, és jót mosolyogtam: (Már bocsi.) „[i]A bejelentkezőnév (felhasználónév, loginnév) ne tartalmazzon szóközt, és különféle írásjeleket mert nehezen fogod tudni megjegyezni! Használj egyszerű neveket pl.: tom485 és a jelszó legyen inkább bonyolult, de amit meg tudsz jegyezni![/i]” Ha az egyiket nem tudom megjegyezni, akkor a másikat hogy sikerül majd? Ezért a jelszóm az IQ számom: köbgyökalattkettő Ezt ha elfelejtem segít egy vizsgálat.:))

Figyu! Az úgy van, hogy minden utasnak 10-15 percen belül ígérünk autót. „Mert mi mindig ezt mondjuk.” (Az ok: Nem lehet tudni, hogy van-e zöldfülű kolléga a környéken, aki nem tudja, hogy 20 perc múlva jön a „zsír” állandó, és ezért nyomni fog a címre.) Azt sem vesszük figyelembe, hogy 3, 2, sőt olykor 1 perccel megy el a cím. Jó néha kell hozzá 5-6 perc mire 1 perccel el tudják adni. Ezért az utasnak 10-15 percet mondanak. Nos az utas ebből a 15-öt hallja, vagyis jegyzi meg. Tehát még megkavarja a rántást, tisztába teszi a gyereket és a macskát. Megigazítja a sminkjét, stb. stb. Majd úgy 16-18 perc környékén elindul kényelmesen lefelé, mert talán akkor nem kell várnia a taxira. Hiszen 15 percet ígértek, s ennyi idő esetén talán késhet is a kocsi. Ha meg előbb itt volt a címen, akkor se kerül semmibe, hiszen ingyen várakozik, mert örül hogy engem, mint utast szállíthat a legolcsóbb tarifával. Ez van ma. Ezt senki ne tagadja. Ezért volna jó, ha a rendelt kocsi kiállási díjjal menne a kedvesért. Úgy mint régen. Ez lenne az, az 1000,-Ft, és ha nincs lenn a kedves mikor a kocsi megérkezett, akkor a várakozási idő az óra szerint fizetendő volna. Sőt ha nem tudsz megállni, mert menned kell egy kört, vagy többet, akkor az is fizetendő lesz, hiszen az óra kegyetlenül számolna. Pl: Dohány u 32/b. Ház előtt nincs hely. Megállok a 34 előtt, mert ez egy kocsi kihajtó. Jelzem hogy hol állok, nehogy még rám süssék a címtévesztést, majd lesem a kedves mikor méltóztatik megjelenni. Végre megjelenik cirka 10 perccel. Szólok neki, hogy itt a kocsi a 34 előtt. Erre a válasza: — Én a 32/b elé rendeltem a kocsit, nem a 34 elé. — Értettem uram. Megyek vissza a kocsihoz, s közben kitaláltam magamban, hogy mi lehetett a foglakozása a kedves mamájának, s azt hiszem nem sokat tévedtem. De mivel a kapcsolatot már felvettem a „kedves” utassal, aki 8-10 lépést nem volt hajlandó a kocsi felé menni, ezért óra indult, s mentem a két háztömb körül egy kört, hogy vissza tudjak menni a 32/b elé. Vissza is értem 970 forinttal. Persze a „kedves” megkérdezte, hogy mi ez a 970 forint. Én meg elmondtam neki, hogy ez nem 970, hanem csak 670 forint, mert ha most indítanám az órát akkor 300 forintról indulna. A többi 670 forint, az annak a 8-10 lépésnek az ára, amit megspórolt. Láttam rajta, hogy nagyon nem érti. Ezért még megkérdeztem tőle, hogy: — Ezek után igénybe kívánja-e venni a szolgáltatásom, vagy könnybe lábadt szemekkel búcsúzzunk el egy mástól? Legnagyobb meglepetésemre igénybe vette a szolgáltatásom, sőt az úton még beszélgetett is velem. Amitől igazán meglepődtem, hogy a fuvar végén még kaptam borravalót is, amin meg én lepődtem meg. Magamban pedig rehabilitáltam a kedves mamáját. Tudom eleinte volna nagy zúgolódás. Főleg utas oldalról, de még taxis oldalról is. Sőt tudom, hogy lenne olyan társaság, aki azt hirdetné, hogy mi órákig is várunk önre, csak velünk utazzon. Ugye érthető miről beszélek. És ehhez még tarifa állítás se kell. A kedves pedig nagyon hamar rá fog jönni, hogy akkor utazik olcsóbban, ha akkor rendel taxit, ha már kész a rántás, tisztába tette a gyereket, és a macskát. Sőt a sminkje is elkészült. Akkor nem kell olyat mondanom a kedves hölgynek 16 perc várakozás, és három körözés után, hogy a sminkjére azért még egy kicsivel több időt is áldozhatott volna az én időmből. Szóval valahol egy dolog miatt zúgolódunk, csak nem értjük egymást.:)) A kajába, meg én is benevezek.

Ebben én is egyet értek veled. De nagyon, nagyon.

Apropó. Tőlem megkaptad az e-mailt az olcsó tankolásra?:))

Ahogy olvasom a bejegyzéseket, Te mindenkire megsértődsz, aki nem a te véleményedet/elképzelésedet helyesli. Humorérzéked meg a „0”-t se éri el. Vagy tévedek? (:-((