Na most hogy nem válaszoltam rögtön az azért volt, mert rám jött az álomkór. Igaz a sok sárgaborsó is rásegített, és ettől kómába estem. De a tárgyra térve, amit nem csak én kifogásolok, hanem más is. Azzal nincs semmi bajom, amit írsz, hogy „Több olyan címre is odamentem, amire én nem is nyomtam, mert nem volt jó nekem …”, hiszen az időmérőnek ez a dolga. Pont azért lett időmérő. De gondolom ez nem olyan cím volt, amit a kocsit szaggatva másokat veszélyeztetve értél el? Csak arra gurultál, és ezen van a lényeg, hogy csak oda „pillantottál”. Ilyenkor vagy látod a kollégát vagy nem. Ha nem látod, akkor is két lehetőség van. Vagy még nem ért oda, vagy már el is ment az utassal. Ilyenkor mérlegeled magadban, hogy az illető úgynevezett „nagypályás” vagy sem. Mert „Képzeld, volt olyan, hogy nem, erre én haladok tovább, egyszer csak látom szembe elsuhanni …” ezek után természetes, hogy megjegyzed a kódját, és egy kicsit többször fogod megmérni, vagy ismered a kollégát, és tudod, hogy nem „nagypályás” csak valami közlekedési gondja volt, ami miatt késett. Ha pedig tudod róla, hogy nagypályázik, akkor „De volt olyan, hogy 3 perces címre mentem oda mérni, és mit ad Isten, a kolléga befut 7.30-al...igaz, én is csak 3.52-eé értem oda.” természetes, hogy időn túl is odamész, mert tudod, hogy jócskán szokott késni. De gondolom ilyenkor sem úgy mész oda, hogy szétszaggatod az autódat, és még így is időn túl érkezel. Vagy így teszel? Remélem biztosan, hogy nem. És végezetül „Pontosan szerintem ez az időmérő végzi jól a munkáját, akit te most reklamálsz:-))” Az időmérővel csak az a bajom, hogy ő úgy száguldott az általam felvett címre, ahogy csak tudott, és még így is 1 perc 26 másodpercet késett. Pedig ő ismeri a környéket. Igaz közben megtudtam, hogy az utca egy része bontás miatt le van zárva, amiről én nem tudhattam, hiszen nem „helyi specialista vagyok”. Tehát késhettem volna, de most nem késtem szerencsémre. Az időmérőről pedig mindenki tudja, hogy a környéken neki majdnem minden cím 3-al, de 5-el biztosan jó, még ha 7-8 percre van is a címtől. Most is ez volt a lényeg. Kérdem tőled, hogy te jöttél volna ilyen feltételekkel mérni, vagy sem? De végül magad is megadod rá a választ: „[i]Mert szerintem nem azokat kell...kellene megborítani, akik megcsúsznak 10-20 másodpercet (ennek számtalan oka lehet!!), hanem azokat kell elmeszelni, akik 2-3 percet "késnek". Te nem így gondolod[/i]?:-)” De pontosan így gondolom. Egyszer felvetettem, hogy egy kis tűrés nem ártana. De ezt a javaslatom elvetették. Az indok az volt, hogy ha 3-al, vagy 5-el, stb. veszel fel egy címet, akkor 3-5-stb. percen belül kell címre érned. Akkor most, hogy van a szabály? 3-5-stb. percen belül? Tehát ha pont 3-5-stb. perccel érkezel a címre ezredmásodpercre, akkor bizony késtél barátom, mert az időn belül kell érkezni. Arról már ne is beszéljünk, hogy a stopper gombját (indító megállító) mikor nyomod meg. Mert olyankor szoktam felállni a kocsiban, mikor 1-2 másodperc késés miatt borítják a kollégát. No nem az 1-2 perces címnél, hanem a 7-8-9 vagy magasabb perces időnél. Ez normális szerinted? Én is azt vallom, hogy a nagypályásokat kell leborítani minél többször, amíg nem dolgozik tisztességesen. De az időmérőkre is vonatkozzon az úgynevezett „nem etikátlanul” való címmegközelítés. Mert azért azt te sem tartod helyesnek, mikor az időmérő előtted nem indul a buszsávban, vagy direkt lassan 15 km/ó halad, vagy netán az egyirányú utca behajtani tilos végétől tolat a címre, hogy megmérjen stb. Szóval én is így gondolom, de remélem mások is. (.-))

Adjunk hatalmat, de ez ne legyen örökös és visszavonhatatlan. Főleg akkor, ha ebből magának csihol előnyöket. Én akkor háborgok, ha ilyen ember akar engem megregulázni. Azt hiszem értjük egymást.

Te most nem ébredtél még fel, vagy csak simán nem akarod érteni, hogy miről is van szó? De akkor elmagyarázom, mert hátha van más is, aki nem érti. (:-)) Bár a többség szerintem értette, és érti is hogy én pontosan miről beszélek. Szóval én pont arról írtam, hogy betévedtem egy olyan territóriumi területre, ahol egy „lelkes” időmérő a területét vizeletével körbe jelölte. De én ezt nem éreztem, bár állítólag a szimatom átlagon felüli. Ezt mások állították rólam nem én. Nos a kollégának vagy több, vagy erősebb illatanyagot kellene kipermeteznie, mert így a nálam gyengébb szimatúak is betévedhetnek a területére. De még olyan merészek is, hogy címet is felvesznek. Ez már azért felháborító nem? (:-)) A lényeg az egészben az, hogy a címet dobták 5-el. Én nem nyomtan, mert nem tudtam, hogy 5 az első. Azt hittem 3 az első dobás. Hiszen mindent vittek elsőre. De mikor hallom kajla nagy füleimmel, hogy 10-el. Persze hogy csapkodom a májkot. Mivel többen voltunk, ezért a kezelő rögtön „szükített”, vagy inkább pontosabban visszament 5-re. (Ez megérne egy beszélgetést, hogy a 10-nek 5 valóban a szűkítése, vagy visszatértünk egy korábbi állapotra, vagy csak a 6-tól 9-ig esetleg a 10-el 1-el a szűkítés?) Na ekkor voltam oly pofátlan, hogy belevertem a májkba. Az már csak hab a tortán, hogy a címtől valójában 25 másodpercre voltam. Ami a lényege az egésznek, hogy a kolléga ezerrel jött megmérni. A címet 5 perccel vittem el. Ő 6 perc 12 másodperccel ért célba. Itt megint megkérdem milyen lelkesedés fűtötte? Miben reménykedett? Hogy nála is később érek célba? Tudod egy dolgot, nagyon sajnálok, hogy az utas nem jött ki idő előtt, mert akkor bizony istenemre mondom biztos „megszívattam” volna egy kis várakoztatással. Mint azt a kollégát, aki hasonló esetben jött mérni. Még kérdezte is, hogy én is időmérő vagyok? Ráhagytam. Majd amikor az utast beültettem, és elindultam vele, kérdezte is, hogy én miért viszem el az utasát a kollégának. A válaszom annyi volt: — Szerinted, mer majd reklamálni, ha ennyire elkésett? Majd ott hagytam a kollégát, hogy mérjen tovább nyugodtan. Szóval a lényeg az, ha egy időmérő, ha már nem ér célba a felvétel idejéig, akkor már hova megy? Vagy valami más belső indíttatása van? Még egy kérdés: Az ilyen ember tényleg időmérőnek való? Ezt dönts el magad. Ez az írásom, és az előző sem az időmérők ellen szól, hanem a jelenség ellen, amit egyes kollégák maguknak megengednek egy kis hatalom mögé bújva. Hiába a „H” vírus erősen fertőz. A kedvem továbbra is (.-DDD

Azóta semmi nem történt?

Ez igaz. Nappal és éjszaka egészen más a város. 15 évig éjszakáztam, s mikor átmentem nappalra, rögtön eltévedtem, mert sokkal több utca lett a városban. (.-))

Na ez az! Levertem! Ő akarta felvenni, ami inkább 7-8 perces lett volna neki, de mivel szűkítés volt, ezért felment benne a pumpa, mint bennem mikor reggel mellé ülök a WC-ben. (.-)))

Tudom sokan nem „csípik a burámat”. De az valahol mindig felháborított (remélem nem csak engem), ha valaki valakit kő keményen büntet valamiért. Persze ő saját magát hasonló esetekben nem tartja bűnösnek. Valahol az időmérőkkel az a gondom, hogy amióta kialakult „kályházós” taxizás, azóta mindenkinek meg van a maga territóriuma, ahol minden címet ismer. Olyan szinten, hogy melyik utas mikor rendel taxit, és mikor érdemes érte menni stb. Ezt a területet foggal, körömmel védi. Ez még érthető is, hiszen az evolúció folyamán állítólag az állatok közül mi fejlődtünk a legmagasabb szintre (bár néha kételyeim támadnak e téren), de ezt a szokást nem hagytuk „elveszni”. Éppen ezért a területvédés egyik „modern” formája, hogy időmérőnek jelentkezik az illető. Így meg van rá a lehetőség, hogy az „idegent” elüldözze a területről. Ugyanakkor, ha ő téved mások territóriumába, akkor hasonló atrocitásoknak van kitéve. Hogy ezt elkerülje fülét farkát behúzva siet vissza a saját területére. Mert „idegen” területen 3 perccel felvenni címet majdnem annyit jelent, mint önként jelentkezni minimum 2 napos letiltásra. 5 perccel nem sok az esélye, hogy fel tudja venni a címet. 10 perccel jobb, ha nem is próbálkozik, mert „vonala” sem lesz. Ha viszont 10 perccel nincs senki, akkor 15 perccel inkább ne piszkálja a gombot, mert 90%-os az esélye arra, hogy valami fekáliába fog belenyúlni. Vagy talán még az is benne van a pakliban, hogy nem is ismeri a várost, csak azt a kis területet, amit képletesen megjelölt a „bűzmirigyével”. Ezért kérdezem, hogy nem jár néki semmilyen büntetés, ha pénzt, paripát nem kímélve száguld a kollégát megmérni. De ennek ellenére „elkésik”, pedig széttaposta az autót. Gondolom az 50 kilométert is jócskán átlépte, de mégis „elkésett”, mert „időn túl” érkezett. Persze, ha ő vette volna fel a címet, akkor senki nem mérte volna meg, pedig tuti, hogy késett volna. Persze ehhez egy egyszerű „halandó” taxisnak nincs is joga. De általában nem is olyan a beállítottságuk, hogy rohangáljanak a másik után.

Te döntöd el hova, és miért mész valahova. Egy felmérési jegyzőkönyvből: — Tavaly hol nyaraltak? — Egy nagyon szép helyen. — Hogy érezték magukat? — Ó nagyon jól, csak egy kis baj volt. — Mi volt a baj? — Egyszer hárman megtámadtak. Engem jól elvertek, az asszonyt meg megerőszakolták. — Ez borzasztó. Az idén azért voltak nyaralni? — Igen voltunk. — Hol ha szabad érdeklődni. — Ott ahol tavaly voltunk. — De most nem volt semmi gond ugye? — Semmi csak megint megtámadtak. Engem megint jól elvertek, az asszonyt meg megint megerőszakolták. Igaz most nem hárman, hanem öten voltak. — Óh, ez még borzasztóbb. Ezek után ugye nem terveznek semmilyen nyaralást? — De jövőre is megyünk nyaralni. — Hova mennek nyaralni, ha nem titok. — Oda, ahol tavaly, meg az idén is voltunk. — De hát ott szörnyű dolgok történtek magukkal, és mégis oda mennek? — Igen, mert az asszony nagyon vágyik oda! Te döntöd el hova, és miért mész valahova.

Kérdés mindenkihez! Olyankor mi a büntetés, ha a lelkes időmérő a felvett időn túl érkezik a címre. Pl.: Az 5 perces címre 6 perc 12-vel jön mérni. Ilyenkor neki nem jár semmi szankció? Vagy abban bízik, hogy a „zöldfülű” még nála is többet késik? Érdeklődve várom a válaszokat. (.-))))

Ez ugye "SUPER B" kategóriás lesz majd? (.-))