Érdeklődöm...tudunk már valamit Zsabó ügyben...mert a családban vagy 30 emai-cím...az én hármamat nem is számolva...és mindenki engem nyaggat...nyert e Zsabó. Tehát Tomi...én téged nyaggatlak...az könnyebb... ;-p

Néhanégy, nagyon jól tudod...nekem mindig a rádió volt az örök szerelem...és ahhoz hozzátartoznak a kollégák is. Igaz, eljöttem Pestről...ide Miskolcra...de a szívem még mindig URH-sávon működik... ;-) Bár most nem dolgozok a szakmában...de vissza vágyom. Nekem Ervin mindig sokat segített...mondhatnám, ha költöztem Pesten belül...csak akkor vitte más a zsákjaimat, ha Ervin nem ért rá. De mint ember jobban érzem a hiányát...mert minden héten beszéltünk...mint régi jó barátok. Ezért mondom...nem hallhatjuk már a jól ismert hangot...végleg kiment a végfok a rádiójában... ;-(((

Apuka az a baj...hogy a központban sem teljes az oktatás erről. Nem lehetne..hogy a kollégákat érintő kérdésekben, és segítségnyújtásban...annak menetéről...az etikások előtt...mondjuk úgy, vizsgázzon a diszpécser? (Tudom sok a gondjuk és a dolguk...ez csak egy ötlet) P.S.: Pusza a homlokodra. :-*

én kicseleztem a történetet közben...regisztráltam. Na így hajlandó volt elfogadni a szavazatomat. ;-)

néhanégy ! ;-) Szerintem száz szónak is egy a vége...az Ervin minden téren nagy űrt hagyott maga mögött. :-((((((

Nyugi...a gmail-hez sem...de én nyomkodok serényen...mintha órabérbe lennék. :-)

Tomajer, még nem...mert még nem kaptam meg a határozatomat az itteni nyugdíjfolyósítótól. Ezért nem kérdeztem rá még a kollégákra.

Én mindig így fogok Rád emlékezni...nyugodj békében... ;-(

Csogu, csak magamból indulok ki... :-D A mosoly hallatszik a URH-n keresztül is. Nem jobb úgy dolgozni, hogy megajándékoznak mosollyal...mit sem tudva a jó tettedről? :-DDD Na haladjál vissza...aztán nyomd meg te is újra a szavazó gombot! ;-p

Csogu...már szavaztam... :-p