Én is mindig ezt mondom az asszonynak, de aszondja, hogy neki megfelelek így is...azt a végén még sem ad vacsorát...ki érti ezt...:-))

Na, ez a 14 km már hihetőbb. Tomajer meg dobja el a GPS-t mert az nem pontos ilyen esetben. Azt, hogy mi lesz 2 hét múlva, még nem tudom, majd ha Gump magához tér, akkor egyeztetünk. Nekem semmi más bajom sincs, mint egész testemben izomláz + a vádlijaim K.O-k:-))

Legközelebb ne hagyd ki. De a családot is lehet hozni. Gump kérdezte, hogy mikor legyen a következő legközelebb. Mondtam neki, hogy még agyalok rajta, hiszen közben gyűjtöm be az infókat azoktól, akik valami oknál fogva nem írnak csak olvasnak. Na, figyu Gump. 2008-as év, a kihívások éve lesz számunkra. Mivel sok embernek tetszik ez az ötlet, hogy túrázgassunk, de fizikálisan, és páran sajna egészségileg sem tartanak ott, hogy felvegyék azt a küzdelmet, kitűzött célt, amit te – illetve – én is szeretnék elérni, így a következőre gondoltam. Majd véleményezd kérlek. Szeretném, ha egy-egy ilyen túra 2 hetente lenne. Annak, aki olyan elszánt és makacs, mint amilyen te vagy, és én leszek, annak ennyi időnként kell egy-egy sikerélmény. Viszont 2 hetente más és más nehézségi fokkal oldanám meg a dolgot. Mondjuk most voltunk 24.-én ezen a 9.2 km-es túrán. Volt hegy, volt emelkedő, volt itt minden. Oké, ez így nekifutásra, hogy tudjuk miről van szó, jó volt. Én speciel még kb. 1 km-et tudtam volna haladni, majd összeesem…Karcsi ezt 500 méterbe definiálta, tomajert szintén csak a hazaszeretet hajtotta. A gyerekek is nyavalyogtak már egy kicsit az utolsó 500 méteren. Szóval március 9.-én lenne a következő túra, a sportosabb felfogásúaknak. Olyan 12 km körül, de ne legyen ilyen nagy szint különbség. Fokozatosság elvét betartva. Neked sem okosság most Gump, hogy kényszer pihin vagy napokat…tudom, holnap már futsz, de te is tudod hogy ez nem jó. Most kb. 3-4 napot ki kellene hagynod…nem fogsz, de te tudod. Majd rá kéthétre lenne az úgynevezett családi túra, ami 10 km környékére korlátozódna. Ez is sok még párunknak, na meg figyelembe kell venni a gyerekek, idősebb kollégák teljesítő képességét. ..és ez mehetne így őszig. A bevállalós túra mindig emelkedhetne 1-2 kilométerrel, vagy a terep nehézségi fokával, de a családi túra mindig olyan 10 km körül lenne. Ezen agyalok 2 napja. Mi a véleményetek erről?

Lefelé már nagyon kircsi volt. Komolyan mondom, mindenkit megdöbbentettem, hogy milyen tempóban megyek lefelé…főleg azokat, akik szembe jöttek velünk és csak az utolsó pillanatban tudtak kitérni egy husánggal csapkodó szuszogó valami elől:-)))

Mosolyt? Eszednél vagy? Olyan magason, már a levegő is ritkább, én legalább is így éreztem.

Itt már túl voltam a nehezén. A felfele meneten. Azért 2000 méteres szintkülönbséget megtenni, így elsőre, ilyen súllyal, nem semmi. Igaz Gump aszondja, hogy 200 méteres szintkülönbségről beszélhetünk csak, de én most az egyszer nem hiszek neki:-)) Különben nagyon bejött ez az egész. Jó volt a hangulat, a gyerekek is kimozogták magukat, a kutya kifejezetten élvezte és a feleségem is volt levegőn egy keveset az állandó házimunka után. Mi kell még? Itthon – hazaérve – vajas kenyeret ettünk, paradicsommal, paprikával, retekkel és egy nagy pohár tejjel. Rég esett olyan jól, mint akkor ez a kaja:-))

-Ráfutás sérülésre. Ha valahol fájni kezd egy kicsit, vegyünk ki pár nap pihenőt, ússzunk, kerékpározzunk, szükség esetén forduljunk szakemberhez. Fájdalommal nem futunk! Na, akkor most én igazoltan nem futok:-)) Ez is valami:-)

A vádlijaim helyén valami két merev tömb van. Tegnap azon agyaltam, hogy mitől van a felsőtestemben akkora izomláz, hogy szinte vezetni sem tudok, majd rájöttem. Mivel váltott kézzel haladtam azzal a fahasábbal a kezemben, és nem csak sétapálcának használtam, hanem komolyabb előrejutás céljából is, így az felülre hatott. De sebaj, életet mentett:-)))

FIGYELEM!!! Ez a gyalogtúra az első volt, ami egyben azt is jelenti, hogy ezt követi majd egy második. A túra időpontját-helyszínét jelezni fogjuk és mindenkit szeretettel várunk majd!

:-DDDDDDD