Te JWT, ez még így is ferde:-))

Mindent vissza kell szívnom, amit keselyű úrral kapcsolatban állítottam a vezetési stílusával kapcsolatban. Ez egy állat (finoman fogalmazva!!!) Este Csabával és Keselyű úrral találkoztam a Vörösvári úton, mert a 116-os Tomi azt mondta, hogy az nyitva van. Még az épület is romokban hevert. Vagyis egy szándékos félrevezetés áldozatai voltunk. Itt megbeszéltük, hogy átmegyünk a Nyugatinál található Don Pepébe. Csabi indult el elsőként, majd én és a sort keselyű úr zárta. Még vigyorogtam is azon, hogy mi már megkajálunk mire ő odaér. Hát nem így volt!!! Engem már abban a kanyarban megelőzött, ahogy a Vörösváriról a Pacsirtamezőre fordulunk rá. Igaz, szabálytalanul az egyenesen haladó sávból fordult rám úgy, hogy ha én nem fékezem, akkor tuti felrak a járdára. Csabi kitartóbb volt. Őt a Nagyszombat utcánál előzte meg, mivel nem adta meg az elsőbbséget a főútvonalon érkező Audinak. Én azt hittem összeérnek, de épp csak elfért. Amikor én ráértem a Lajos utcára, akkor még láttam őt a távolban. Az Árpádfejedelmen beértem őket, de pont akkor indultak el a Csabival a pirosnál. Csabi tartotta magát rendesen, de Keselyű urat még az sem érdekelte, hogy akkorát padkázott, hogy a Skoda belereccsent. Szikrázott ott minden, de nem hagyta magát. Csabi inkább elengedte, mert megijedt keselyű úr elszántságától. Még azt is láttam, hogy a Margit-hídon a kanyarban kicsit megcsúszik, de épp meg tudta fogni. A Honvéd utcánál már piroson ment át, centikre elkerülve egy gyalogost. Don Pepéhez érve Keselyű úr már ott mosolygott. Én kiszálltam és elkezdtem vele veszekedni, hogy nem normális és így agyon vágja a kocsiját…mire Ő: - Bérelt, nem számít. Hát így jártunk tegnap Keselyű úrral.

Én tavaly futottam bele a dolgokba. Félvakon, de néha inkább teljesen vakon feküdtem itthon. Igaz, amikor jobban lettem, akkor rohantam azonnal ki. Baromi meleg volt, mert szinte semmit sem láttam és így vezetni több mint izgalmas:-) Akkor azon gondolkodtam el, hogy az utasok néha nem is tudják milyen szerencséjük van, hogy egyáltalán épségben megérkeznek oda, ahova szerettek volna eljutni.

Háát Csabi, én már ebben sem bízom:-) Én egy olyan napra számítok, mint egy ütős hétvége...azt annyi.

Köszönöm…még élek.

Hello Prohi. Ő is olvassa a lapot, szerintem majd reagál:-)

Szerintem lesz belőle bőven, mert most is egy fényképezésen vagyunk túl. 20 próbálkozás után feladtam, mert mire elkattintom a gépet addigra már rég nem ott van a kutya ahol én gondolom. Kata meg is állapította, hogy nincs semmi baj ezzel a kutyával, ha azt csinálhatja, amit akar:-)

Tudom, mostantól nagyon nehezen szoknám meg, hogy nem alszik velünk.-)))

Feleségem olvasta a leszokós topikot és megállapította, hogy ha ennyien futunk neki, akkor életveszélyes lesz januárban taxival utazni, mert sok ideggyenge taxissal lesz tele a város. Ami igaz az igaz. Leszokáskor elég labilis vagyok, legalábbis én:-)))

Volt már olyanban is részem, hogy végig hármasban mentünk végig...