A zuhanyhíradó szerint a leállított építkezésen csak állagmegóvás folyhat, bíztos ehhez kell ez a sok daru.

A zuhanyhíradó szerint pert nyertek valamilyen fokon a KÖKI árusok,ezért kinyílt a 3.-dik "új" bolt is.

Leállt a munkával a 4-es metró alagútját fúró cég [origo]MTI2008. 09. 29. Leállt a 4-es metró építésével hétfőn a Bamco konzorcium. A cég végzi a metró alagútjának fúrását, valamint a Szent Gellért téri állomás építésében is részt vesz. A vállalat 37 milliárdot követel a többletköltségekért, ezek közül az építtető csak 1,6 milliárdot tart jogosnak. Hétfőn leállt a 4-es metró építésével a Bamco konzorcium - olvasható a metróépítés koordinálásával megbízott DBR Metró Projekt Igazgatóság közleményében. A francia Vinci CGP, a Strabag német, osztrák és magyar cégei, illetve a Hídépítő Zrt. által alkotott Bamco Kkt. végzi a metró alagútjának fúrását, valamint a Szent Gellért téri állomás építését. Egyelőre nem tudni, hogy mikor veszi fel újra a munkát a cég, a tárgyalások folynak - közölte a DBR, amely szerint a Bamco úgy függesztette fel a munkálatokat, hogy azzal más kivitelezők munkáját is akadályozza. A cég azért állt le az építkezéssel, mert nem kapta meg az általa követelt többletköltségeket. A Bamco az elmúlt másfél évben hozzávetőleg 150 többletköltség-követelést nyújtott be, közel 37 milliárd forintra becsült értékben. A főváros ezek közül 25 követelést tart jogosnak, 1,6 milliárd forint értékben. A konzorcium hétfőn azt közölte az MTI-vel: a döntőbizottság június 25-én arra utasította a BKV-t, hogy a Bamco részére azonnal fizessen ki összességében mintegy 13 millió euró plusz áfa összeget. A DBR közleménye emlékeztet arra, az összes többi, közel 20 kivitelező együttesen a 37 milliárdnak csak a töredékét jelentő többletköltséggel állt elő eddig. Az esetleges szerződésszegésért és az okozott károkért a teljes anyagi és jogi felelősséget a konzorciumnak kell vállalnia - írta közleményében a DBR. Pető Szabolcs, a DBR szóvivője az [origo]-nak azt mondta, a Bamco több esetben olyan munkákért követel több pénzt, amelyeknek elvégzését a szerződésben vállalta. Példaként említette, hogy a kivitelező többletköltséget kíván elszámolni azért, amiért egy munkafázist a tervezővel egyeztetett, holott ez a szerződés szerint kötelessége. Egy másik esetben a Kálvin téri állomásnál egy szellőzőalagút és a vonalalagutak közti vízzárást kell megoldani, ami a DBR szerint benne van a szerződésben, a Bamco azonban külön pénzt kér érte. Kifizették ugyanakkor azokat a költségeket, amelyek nem a Bamco hibájából, illetve előre nem látható körülményekből származtak - mondta Pető. Ilyen volt például az Etele téri indító állomás áttervezése, amire azért volt szükség, mert a kivitelező későn foglalhatta el a területet. A Gellért téren talált, a tervrajzokon nem szereplő csatorna kiváltása miatt felmerült többletköltségeket is jogosnak találták. A DBR szóvivője szerint a mostani leállás nincs hatással az építkezés végső határidejére. A Fővám téri építkezésen ugyanis áprilisig nem tudják fogadni a fúrópajzsot. Akkor lehet csúszással számolni, ha áprilisig nem tudnak megállapodni a Bamcóval - tette hozzá a szóvivő. Klados Gusztáv, a DBR projektmenedzsere múlt héten egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ha a Bamco nem folytatja a Szent Gellért téri állomás építését, az kihathat az egész metróberuházásra. Miután ugyanis a pajzsok elhagyják a budai oldalt, a Gellért téri állomás veszi át az Etele téri szerepét, innen szolgálják ki a pajzsokat, itt emelik ki a kitermelt földet. Ameddig tehát a Bamco nem készül el a Gellért téri szerkezettel, a pajzsok nem indulhatnak tovább. Az alagútépítéssel már korábban leállt a cég. A Bamcónak ugyanis nem volt engedélye egy összekötő alagút megépítésére a Szent Gellért térnél, emiatt a hatóság leállíttatta a fúrópajzsot. A konzorcium augusztusban ennek ellenére újraindította a pajzsot, ezért a Nemzeti Közlekedési Hatóság a lehető legmagasabb, egymillió forintos bírsággal sújtotta. A szerkezet újraindításához szükséges engedély várhatóan szeptember végére, október elejére lesz meg.

Köszi, a Metró KDSZ nem akar sztrájkolni.

"Nem lehet kizárni" - lesz-e újabb BKV-sztrájk? A napokban több határidő is lejár, a vállalások egy része nem teljesült Király Dávid 2008-09-24 15:56 Hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek a BKV szakszervezetei és az új vezérigazgató. Az érdekképviseletek a Kocsis Istvánnal tervezett egyeztetésektől teszik függővé, hogy újabb munkabeszüntetést tartanak-e, a tavaszi megállapodás egyes pontjai ugyanis nem teljesültek. A vezérigazgató korábban időt kért a programjának megfelelő működési stratégia kidolgozásához, a szakszervezetek egy része akceptálja Kocsis kérését. Egyelőre nem lehet tudni, sztrájkolnak-e a BKV szakszervezetei, miután több, a május végén aláírt megállapodásban rögzített határidő a napokban lejár. Ezek közt az egyik, a legfontosabb, hogy a közlekedési vállalat menedzsmentje vállalta, szeptember 30-ig kidolgozzák a cég rövid, közép- és hosszú távú stratégiáját. A fővárosnak ugyancsak szeptember végéig kellene kidolgozni a cég finanszírozási módját - ezt tavasszal Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesek aláírásukkal vállalták. A kormány és a főváros között zajlanak ugyan a tárgyalások, érdemi előrelépés azonban egyelőre nem történt, a következő egyeztetés pedig októberben lesz, s biztosra vehető, hogy nem az lesz az utolsó. A stratégiaalkotást az is befolyásolta, hogy szeptember elsejétől új vezérigazgatója van a BKV-nak, Kocsis István pedig egy teljesen új működési formában, holding rendszerben gondolkodik. BKV-s forrásunk ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott: jelenleg a vezérigazgató programját gyúrják stratégiává, a részletek kidolgozása zajlik, és még a határidő lejárta előtt leülnek tárgyalni a szakszervezetekkel. Az érdekképviseletek nemrég írásban kezdeményeztek hivatalos tárgyalást az új vezérigazgatóval, ilyen ugyanis Kocsis szeptember elsejei kinevezése óta nem volt. Informális egyeztetések azonban zajlottak már, ahol információink szerint a vezérigazgató a szakszervezeti vezetők türelmét kérte, mondván, néhány hónapra szüksége van, legalább a rövid távú stratégia kidolgozására. "Nyilván nem hagyjuk szó nélkül, hogy a főpolgármester-helyettesek által aláírt vállalás nem teljesült" - mondta a Hírszerzőnek Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének szóvivője. Mint mondta, a kormány és a főváros közötti, a finanszírozási struktúráról szóló tárgyalásokon történtekről hivatalos értesítést nem kaptak, így a szakszervezetek az érvényben lévő megállapodáshoz tartják magukat. A BKV-sok tavaszi sztrájkjának egyik oka a BKV járműveinek gyalázatos műszaki állapota volt; Nemes Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy ez azóta sem változott, és akadozik például az alkatrészellátás is. A vállalat menedzsmentje és a szakszervezetek májusban abban is megállapodtak, hogy a cég vezetése a szakszervezetekkel közösen dolgozza ki a társaság 2009-es paraméterkönyvét, ez ügyben már volt tárgyalás a felek között. Nemes Gábor szerint, ha az augusztus végén és szeptember elsején két ütemben bevezetett új paraméterkönyv a munkavállalók számára is beválik (például a menetrendek tarthatóságát és a pihenőidőket illetően), akkor támogatják azt, ha azonban változtatni kell rajta, abba ők is bele akarnak szólni. Nemes Gábor a Kocsis Istvánnal tervezett tárgyalások eredményétől tette függővé, hogy a BKV dolgozói a közeljövőben ismét beszüntetik-e a munkát, mint mondta: "nem lehet kizárni". Csak a lakosságot büntetnék A fél- és egész napos sztrájk után újabb munkabeszüntetést májusban már nem hirdető metrós szakszervezet ezúttal is kivár. "Látszik, hogy a tavasszal kötött megállapodás egyes pontjai nem teljesülnek, ilyen például a Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre által aláírt vállalás" - mondta a Hírszerzőnek Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. "Kiderült ország-világ számára, hogy mennyit ér a városvezetők vállalása" - tette hozzá. Gulyás szerint ugyanakkor ezen a helyzeten egy újabb sztrájk sem változtatna, ezért a metrósok akceptálják Kocsis István kérését, hogy novemberig, a stratégia kidolgozásáig ne tartsanak munkabeszüntetést. Az érdekképviseletek vezetője úgy fogalmazott: "ezzel most csak a lakosságot büntetnénk".

Utcsó rész: Európa fejlett országaiban a nagy bevásárlóközpontok többnyire a sűrűn lakott belterületektől távol, a városok ritkán lakott peremkerületeiben épülnek, ahol a működésükkel óhatatlanul együtt járó gépjárműforgalom nem zavarja az otthonaikban pihenni vágyó embereket, és nem szennyezi lakókörnyezetüket. A Köki Centert viszont egy sűrűn lakott és jelenleg is nagyarányú gépjárműforgalom által sújtott belterületen kívánja felépíteni a beruházó, figyelemmel az ott átszálló és potenciális vásárlóként szóba jöhető napi 200 ezer emberre, de tekintet nélkül a több mint 10 ezer fős helyi lakosságra. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen akció lebonyolításához rendkívül befolyásos, hatékony politikai érdekérvényesítéssel és nyomásgyakorlással rendelkező beruházók kellenek. Az R-Co Zrt. mögött álló személyekről hivatalosan szinte semmi nem tudható, ám a jelek arra utalnak, hogy a döntések befolyásolói között a kivételesen jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező milliárdos, Leisztinger Tamás is megtalálható. Az R-Co ügyintéző és engedélybeszerző cégének, az Investo Kft.-nek a vezetője, Potsubay Dóra ugyanis két ingatlanvállalkozásban működik együtt Leisztingerrel. Az Immo Next Zrt.-t 2005-ben együtt alapították, korábban pedig Potsubay volt az Argo Holding nevű Leisztinger-cég által tulajdonolt Proton-Trade Zrt. egyik vezetője. Továbbá az R-Co egyik igazgatója az a Jeszenszkyné Hoffmann Zsuzsanna, akinek férje, Jeszenszky Zoltán a Leisztinger érdekeltségi körébe tartozó Synergon Nyrt. elnöke, valamint a BKV ügyvédje az egyik Kökin dolgozó kereskedő által a közlekedési vállalat ellen indított perben. Ezek az összefonódások még annak ellenére is valószínűvé teszik Leisztinger érdekeltségét a beruházásban, hogy cégei közvetlenül nem szerepelnek az R-Co tulajdonosai között. Jelenleg munkagépek dolgoznak a Kút-tói erdőről lenyesett területen, míg a metróállomás szándékosan megrongált felüljárója körül és a buszpályaudvaron nyüzsögnek az építkezést felügyelő örző-védő cég emberei. Õk szinte hatósági személyekként fellépve irányítják a gépjárműforgalmat, terelik a gyalogosokat. Az építkezés magabiztosan folytatódik, mintha a beruházók biztosak lehetnének abban, hogy senki nem állíthatja le környezetromboló tevékenységüket. Pedig a valóban elhanyagolt metróállomásnak és környékének rendezésével a terület lakói is egyetértenének, ha az átalakítás a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével és óriásplaza építése nélkül történne meg. Varga Imre

4 rész: Értesülve a bíróság döntéséről, az építkezést engedélyező XVIII. kerületi önkormányzatnak - a környezetvédelmi hatóság érvényes engedélyének hiányában - azonnal le kellett volna állítania az építkezést, de ez nem történt meg. Az ügyben eljáró XVIII. kerületi építésügyi hatóság, illetve a műszaki iroda vezetője, Bene Attila még 2008 júniusának elején is arra hivatkozott, hogy a szakhatóság engedélyének visszavonása - bár az építkezés megkezdésének nélkülözhetetlen eleméről van szó - nem elegendő ok az építkezés leállításához. Ekkor azonban, június 3-án már megszületett a Fővárosi Bíróság újabb határozata az építkezést lehetővé tevő döntés felfüggesztéséről. Ezek után már a XVIII. kerület polgármesteri hivatal jegyzője, illetve műszaki irodája is arra kényszerült - igaz, három héttel elhúzva a tiltó határozat kiadását -, hogy "eltérő bírósági végzésig, vagy a hatóság által kiadott döntésig" a Köki Center szórakoztató- és bevásárlóközpont építkezésén megtiltsa a munkavégzést. Kivéve a szükséges mértékű állag- és vagyonmegóvást, valamint a kármegelőzés érdekében folytatott tevékenységet. 2008. június 27-től mindenképpen le kellett volna állítani a Kökin folyó építkezést, de a környező panelházak lakói - akik ablakaikból belátnak a kerítések mögé - azt állítják, hogy a munka a korábbiaknak megfelelő ütemben folyik tovább. Többen gyanítják, hogy a beruházókon túl egyes kormánypárti politikusoknak is komoly érdekük fűződhet az építkezés folytatásához, a környezeti feltételek rontásához egy olyan területen, ahol háromezer lakás található. Pedig a környezetvédelmi vizsgálatok már most is azt mutatják, hogy a Köki környékén a levegő állapota veszélyes anyagok vonatkozásában - például a porral való szennyezettséget illetően - több területen is meghaladja az egészségügyi határértéket, és a mocsaras területen cölöpökre épített házak már jelenleg is a megengedettnél nagyobb rezgéseknek vannak kitéve.

3 rész: Miután a Levegő Munkacsoport, a Civilek Érdekvédelmi Fóruma Kispestért és két érintett társasház tiltakozott a megkezdés előtt álló építkezés ellen, az ügyben első fokon eljáró hatóság, a Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006. július 3-án kelt határozatában megállapította, hogy a tervezett létesítmény jelentős hatást gyakorol a környezetre, és emiatt hatásvizsgálat elvégzésére kötelezte a beavatkozót. Az elsőfokú döntést azonban fellebbezés követte, és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, mint másodfokon eljáró hatóság mellőzte a környezeti hatásvizsgálatra való kötelezést, és megállapította, hogy a tervezett bevásárlóközpont nem gyakorol jelentős hatást a környezetre. A 2006 decemberében meghozott döntés egyben azt is előírta, hogy a jogerős építési engedély alapján a beruházás kivitelezése elkezdhető. Az építkezés által sújtott terület lakói és az őket támogató civil szervezetek azonban nem fogadták el a kirívóan egyoldalú, csakis a beruházó érdekei alapján megszületett határozatot, és bírósághoz fordultak. Már az építkezés megkezdését, jelentős zöldterület kiirtását követően meghozott jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság 2008. március 20-án kimondta, hogy "a tevékenység jellemzői, nagysága, belterületi elhelyezkedése, egyes határértékek túllépése, a tevékenységből származó környezeti hatás állandósága, és az érintett hatásviselők nagy számára figyelemmel megalapozatlan, kellően nem indokolt döntést hozott az alperes. A bíróság szerint ismételten meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e környezeti hatástanulmány elrendelése, különösen a közlekedésből származó környezeti hatások részletes vizsgálatára, illetve megoldások kidolgozására, és a felmerülő problémák orvoslására."

2 rész: A Kökivel határos kispesti lakótelepen elsősorban is az okozott általános felháborodást, hogy a plazaépítésre és a közlekedési csomópont rendezésére vonatkozó tervek már 2004-ben is ismertek voltak, ám az ott élő érintettek véleményére nem volt kíváncsi az önkormányzat. Bár a lakók szinte azonnal összegyűjtöttek ezer aláírást a beruházás ellen, az építkezést lelkesen támogató önkormányzati többség - Gajda Péter jelenlegi szocialista polgármesterrel az élen - elzárkózott egy lakossági fórum összehívásától. Beérték néhány szűk körű tájékoztatóval. Pedig a Fővárosi Tervtanács már 2004-ben megállapította, hogy az adott környezet alkalmatlan plazaépítésre, nem bírja el a beruházás megvalósítása által okozott terheket. Az üzletközpontba irányuló áruszállítás csakis a lakott terület felől oldható meg, mivel a vasút, a metró és a gyorsforgalmi út - amelyen nem közlekedhet kamion - miatt nincs más megközelítési lehetőség. Így az 55 ezer négyzetméterre tervezett bevásárlóközpont, amelyhez az elképzelések szerint további épületek is csatlakoznának összesen 180 ezer négyzetméter területen, már a megnövekedett áruszállítás és személygépkocsi-forgalom miatt is, drasztikusan rontaná a környéken lakók életfeltételeit. Ám az érintett hatóságok többsége - Kispest önkormányzatától az ANTSZ-ig - úgy vélte, hogy környezetvédelmi szempontból nem lesz érdemi hatása a beruházásnak, a közlekedési terhelés várható növekedése nem indokolja hatástanulmány elkészítését. Amikor a titokzatos hátterű beruházó megszerezte a politikai támogatást elképzelései megvalósításához, 2005 novemberében készíttetett ugyan egy környezetvédelmi vizsgálatot - a lakók szerint a terhelésnek legkevésbé kitett helyeken végezték el a méréseket -, ám a beruházás közlekedésre várható hatásaival senki nem foglalkozott.