Azt mondják, nálunk mindig minden személyhez kötődik. Valami van benne, mert ha annak idején például a televízió munkatársa - úgymond - nem gurul be, amikor ismerőseit rendszeresen csak valutáért voltak hajlandók a „hiénák" Ferihegyről a Hilton Szállóhoz fuvarozni, akkor ebből sohasem lett volna műsor az Új Reflektor Magazinban.
De Ilkei Csaba érthetően begurult, szervező munkába kezdett, született egy parádés ötlet és létrejött egy olyan sztori, amelyről talán még évtizedek múltán is beszélni fog a pesti ember, még ha a pilóták nem is szívesen.
Ilkei Csaba tömören határozza meg,a taximaffiózóK szerepét: "Tevékenységükről sohasem szól idegenforgalmi propagandánk. Csak szégyenkezni kell miattuk a külföldiek előtt. Megaláz minket magyarokat és rontja egy szakma tisztességes művelőinek, még megmaradt jó hírnevét."
Még mielőtt a magántaxisok közel tízezres tábora vérig sértődik, tisztázni kell, hogy az úgynevezett "kemény mag", tehát a taxismaffiózók, vagy ahogy Surda mondta a hiénák, „csak" néhány százan vannak. Ilkei őket vette célba.
Külföldi ismerősei, mikor már náluk is betelt a pohár, elküldték a „hiéna-tarifát". Eszerint: ha magyarul szólaltak meg, akkor a pesti maffiózók nem vállalták a fuvart; ha nyugatról jött utasként szálltak az autóba, azonnal valutát akartak tőlük váltani; ezt követően pedig persze valutában szabták meg a viteldíjat, esetleg a szabályos tarifa mintegy ötszörösét fizettették meg velük. Az akkori, reális 200 forint helyett, átlagosan 1000 forintba került a Ferihegy-Hilton közötti szakasz.
A külföldi ismerős arra is rájött, hogy legalább minden második pesti magántaxis, gyorsítószerkezettel működteti az órát. Levelét azzal zárta, hogy mindezt képtelen bizonyítani, mivel se ideje, se kedve sincs hozzá. Pedig azt is jól tudja, hogy a hiénákkal összejátszanak a szállodaportások, sőt, egyes repülőtéri alkalmazottak is. Még azt is hozzátette: "Egy ország, egy főváros, egy szálloda, egy szakma lejáratásának tartom a maffia megtűrését."
Mi történt ezután? Egy napsütéses szerdán, 18 óra 05 perckor megérkezett Ferihegy egyre a Lufthansa menetrendszerű járata Frankfurtból. A várócsarnokban ott szobroztak a taxisok, felajánlva szolgáltatásaikat a nyugati vendégnek. Egy általuk már jól ismert idegenvezető, egyikükhöz két külföldit kísért. Kimentek az épületből, de az autó nem a taximegállóban parkolt, sőt „Taxi" jelzés sem volt rajta. Janák István közúti ellenőr már ott állt a jármű mellett, amelyben egyébként az óra sem működött. A tulajdonos szerint éppen zárlatos volt. Megindult a szabálysértési eljárás.
De Ilkeiék forgatókönyve nem csupán egyetlen szálon szórakoztatta a nézőt.
Ugyancsak a frankfurti géppel érkezett egy háromfőnyi társaság, és idegen nyelven tárgyaltak Frölich István magántaxissal. Bőröndök a csomagtartóban, majd olasz, angol és német nyelven folyik tovább a társalgás. Úticél a Hilton Szálló, a Hungexpo érintésével. A taxióra persze, üzemen kívül. Útközben Frölich közli a beváltási árfolyamot a különböző valutákban, majd a Hilton Szálló előtt kinyögi a viteldíjat, amely 410 osztrák schilling, esetleg 1640 forint. Az utasok a,zsebükbe nyúlnak, de nem pénzért, hanem igazolványért. Egyikük tévériporter a másik társadalmi ellenőr, a harmadik pedig rendőrnyomozó. Szurominé Szőcs Katalin, a társadalmi ellenőr még azt is elmesélhette, hogy a pilóta megmagyarázta a tarifát. Tehát a kiragasztott alapdíj, várakozási díj, kilométer díj - a -külföldi számára - összeadandó és kilométerenként azt kell fizetni...
A harmadik peches pilóta nem csalt ekkorát, nála pusztán csak egy óragyorsító szerkezetet fedezett fel a nyugatnémet üzletembernek álcázott ellenőr. A sebváltókarba volt bevezetve és egy miniatűr mikrokapcsolo működtette. Hogy mi történik akkor, ha az utas, érezve a csalást,
nem fizet?
Az idézett műsorban, Ilkei Csaba ismertetett egy levelet, amelyet egy vezető svéd tisztviselő adott postára, és az Országos Idegenforgalmi Hivatal volt a címzett:
„Az Átrium Hyatt elé érkezett egy taxi. Láttam, a vendég vitatkozik a sofőrrel a viteldíjon. A sofőr megmérgesedett és a vendég arcába fújt valamilyen sprayből, valamilyen gázt. A vendég szabályosan kiesett a kocsiból, teljesen megvakult a gáztól, sírva könyörgött, hogy valaki öntsön már végre vizet a szemébe. Végül a szállodaszemélyzet egy dolgozója megsegítette. Ezek az ügyletek hatással lehetnek a magyarországi turizmusra, hacsak nem indul el valaki, hogy pontot tegyen ezeknek az üzelmeknek a végére."
És ezzel kapcsolatban, érdekes megjegyezni a tehetetlenség véleménycsokrát, amely a műsor záróakkordja volt:
Dr. Ábrahám László, a Fővárosi Tanács Közlekedési Intézetének igazgatója: „Eddig is komoly erőfeszítéseket tettünk a célból, hogy minél több ellenőrzést hajtsunk végre a magántaxisoknál, de mutatja a példa, hogy ez kevés. Tovább kell fokozni az ellenőrzések számát, az érdekelt szervekkel együttműködve. Az ellenőrzés önmagában még nem oldja meg a problémát. Egy új szabályozásra van szükség. Olyanra, amely helyreteszi a taxizást Magyarországon. Erre jó keretet biztosít a közlekedési törvény. Abból kell kiindulni, hogy ez nem ipari tevékenység, hanem szolgáltatás. Ráadásul a legtöbb külföldi vendég számára
éppen a taxis az első magyar állampolgár, akivel találkozik..."
Dr. Köves Pál a Fővárosi Tanács főosztályvezető-helyettese : "... Közös nevezőre kell jutni a szankciókban. Az eddigiekben túl liberálisan történt a megítélés. A jog - véleményem szerint - eddig pontosan azt védte, aki megsértette. A megoldás, hogy a nyugati nagyvárosok mintájára nálunk is maximált díjtételeket vezessenek be."
Molnár György, a KIOSZ elnökhelyettese: „Két dolgot tehetünk. A tagságot olyan helyzetbe hozzuk, úgy készítjük föl, hogy tisztességes keretek között dolgozhasson. Ez a rövidtávú feladat. A másik, hogy az előkészületben levő minisztertanácsi rendeletben olyan követelményeket fogalmazzunk meg, amely biztosítja az életképes működést."

Tovább>

• FÓRUM - Egy éjszaka a hiénákkal
• FÓRUM - Mikor ébren vannak a patkányok E könyv fóruma

• Egy éjszaka a hiénákkal TV2 Napló 2006.03.19. 19.45
• Az ellenőrzésről
• Mesél a pesti taxi
• Régiségek
• Misibácsi meséi