De mivel politikáról nem akarok írni, más meg nem nagyon történt az elmúlt időben. A szakma meg haldoklik. Ezért inkább a sport marad és a velejáró szervezkedés.
A XI. taxiskupa szervezésébe, az örömömbe üröm is vegyült, hiszen sokak szerint sikeresen megrendeztük, a vidék és talán kijelenthetjük az ország legnagyobb taxis kupáját. Ami 10 év után nemzetközivé is vált a határokon átívelő sportbarátság révén, no meg a szerencse is hozzájárult, ahhoz hogy megismerjem a NoviSadi barátainkat.
Az ürömöt az időjárás okozta avval, hogy a rendezvény hetében 15-20cm eső esett. Bár ez sem tudta elvenni a kedvét azoknak a játékosoknak, akik rászánták az idejüket és az energiájukat, hogy eljöjjenek Bajára. Az első fecskék már Pénteken megérkeztek, és ismerkedtek a várossal és annak gasztronómiai helyeivel. Azért az egész szervezést nagyban megnehezítette az eső, és a sok szokásos ígéret hogy 100%-ban ott leszünk, számítsatok ránk. No de már megszoktuk hogy a taxisok már csak ilyenek, az utolsó pillanatban mindég közbe jöhet valami. Ez alól mi sem vagyunk kivételek,
–Nekünk is a reggel mindig bajjal jár, az indulás már-már nevetségesen bonyolult (- bár nem tudom mi a bonyolult a 7.-órai találkozásban-). No de azért csak össze verődik a csapat és lesz, ami lesz alapon elindulunk összesen 1 cserével. Még szerencse hogy az utasaink, vagy jobban szervezettek, és persze többen is vannak mint mi, és fiatalabbak is (no persze nem taxisok ) vagy csak lelkesebbek, és lehet hogy tehetősebbek hiszen ők nem taxisok, inkább taxival utazók. Az időjárás Kecskeméten az időjárás nagyon rossz, esik, és Baja fele még rosszabb. Több heti szervezkedés borulni látszik.
Még szerencse hogy az utolsó héten még csak 10% esélyt adtunk az esőnek, de a végén simán legyőzött az időjárás.
A vészforgatókönyv szerint csarnokban lesz a kupa, és bár csak a torna megkezdése előtt két nappal sikerült műfüves termet találni, és ráadásul milyet, szerintem sok város megirigyelhetné, mi persze mindenkit megnyugtattunk, hogy minden körülmények között lesz kupa, és a meghirdetet időpontban.

Utólag bevallhatom elég kamikáze vállalkozás volt, de bátraké a szerencse. Én nem adtam volna bérbe a csarnokot, olyanoknak, akik nem ígérik biztosra, hogy jönnek, és előleget sem adnak. Ekkora csarnoknak azért volna más bérlő jelöltje is. Köszönet Nagy Attilának a Súgó taxi vezetőjének, akinek a neve volt a garancia ( ő még nem tudja, hogy mennyi szidás jár néha mások miatt). Ez a bérlés olyan mint ha a taxiban közölné az utas hogy holnap reggel 8-kor utazna Bécsbe és tutira legyen ott az autó, kipihent sofőrrel, de ha nem érkezik meg 8-ra a kedves, akkor az út törölve, és hát előleg sincs, az minek, ez legyen a sofőrnek a kockázata. Csak egy segítőkész jó bolond vállal be ilyet. Természetesen a költségvetésbe erre a bérlésre 1 forint sincs. Valaki majd kifizeti. Mellesleg megbeszéltük hogy ezt külön összedobjuk kb 250/fő de szokás szerint elmaradt. De sokszor éreztem már magam valakinek. Viszont a lényeg hogy így is megérkezett kisseb nagyobb késéssel 13 csapat, a 24 jelentkezőből és a 18 tutiból.

A felsorolásuk nem ábc sorrendben:

- Bajai Súgó taxi
- Kecskeméti Hírös-Gong taxi,
- Híröstaxi törzsutasai,
- Ragacs és a droidok Budapest,
- Szekszárdi Gabriel Gemenc volán taxi
- Novi Sad szerbia öregfiúk
- Budapest taxi
- Főtaxi Budapest
- Eger taxibarátok
- Hírker
- 6X6 taxi
- Taxi2000 Budapest
- Volán taxi

Természetesen az élet átírta a szabályokat, mert csak egy pálya van a három helyett, és az idő sem korlátlan délután 4-ig szabad a pálya. Az első csapatok már elkezdték a mérkőzéseket, amikor befutott a két késő csapat is. Természetesen eltévedtek. A meccseken igazi látványos gyors játékot produkáltak a csapatok, bár nem voltak a szokásos gól gazdag mérkőzések, mindenki a biztonságos védekezésre koncentrált.
Azért voltak parázs mérkőzések. Az egyszer 15 perc azért így is elég, főleg hogy legalább 4x kellett játszani csak a csoportokban. A döntőbe jutott csapatoknak is minimum 7x kellet megmérkőzni a torna győzelemért. A sok (fiatal) titán közül kiemelkedett a Novi Sad rutinos ősz hajú gárdája, akik szerintem ( bár, lehet, hogy elfogult vagyok ) fejben is lefocizták a fiatalokat. Én az idén ismerkedtem meg velük egy önkormányzati sport csere alkalmával, és nagyon szuper 3 napot töltöttem el Temerinben, Novi Sadon és a mérkőzésünk helyszínén, Bácskatopolyán. Ezután kinyílt a határ és vízum nélkül jöhetnek most már hozzánk. Kecskeméten játszottuk a visszavágót, és megemlítettem hogy ilyen kupákat szoktunk rendezni, és szívesen látnánk őket. Elsőre igent mondtak, és szerintem jól tették, mert nagyszerű küzdeni és legfőképp nyerni akaró játékosokat ismertünk meg személyükben. Bár ránk nézve elég kellemetlen a mérleg az eddigi általam játszott 2 mérkőzés 2vereség nem túl jó eredmény. Hozzáteszem önkormányzati társasággal, fociztam, remélem, nem olvassák- kutyaütők-. Összeszokott rutinos csapat 24 éve együtt játszanak, ja és sose fociztak teremben műfüvön.
A torna színvonalát emelte a szerbek többszörös világklasszis világválogatott ballábasa (70-80-as évek) Dzsaidzs, aki csak rövid időt játszott, mert leesett a körme, és valljuk be úgy elég fájdalmas a játék. Délutánra kialakult a döntő mezőnye, és szerencsénkre az eső is elállt. Igénybe vehettük a kinti műfüvest is, és így már felgyorsult a lebonyolítás. A várthoz képest 1 órás csúszással befejeztük a tornát, de nem hirdettünk eredményt, azt a vacsora idejére terveztük. A vacsorára és az oklevelek, kupák átadására a Petőfi szigeti Evezősházban a bázison került sor.
Szépen felújították és valljuk be 3000ft nem pénz a szobákért/fő. Szépen megtöltöttük a bázist és magunkat is az eredményhirdetésre. A bográcsokba 100kg hal került, és 20kg csuszatészta is elfogyasztásra várt, finom pörccel. Ezúton üzenem annak, aki az utolsó bográcsba beletette a tésztát nem gondolt arra, hogy így az megbuggyan. Szerencsére így is elég volt.

A vacsora alatt-elött-után-közben került sor az eredmény kihirdetésére és a díjak kiosztására. Az esti hangulatról Dj Ragacs és Dj Sanyo gondoskodott, a két ( művész ) néha jól összevitatkozott, de ilyen a művész világ, jó magam kivontam a forgalomból, Csak a nagyok szélárnyékában időztem a pálinka és bor bizottságokban. Az est fényét emelte a Újpest nagy győzelme a Fradika felett 6-0, és ki bánatát ki örömét fojtotta alkoholba. Nem tudom ki szervezte, de a ház földszintjén leány búcsú volt a mi rendezvényünkkel egy időben. Azt sem tudom, honnan szedtek össze annyi királynő jelöltet, de a fiúk szerint ritka szép volt arányaiban a felhozatal. Azért az aranyos volt hogy az új feleségjelöltnek az a feladata, amit a barátnői adtak neki feladatul, hogy az est folyamán minél több szívecskét kell filctollal meztelen férfi felsőtestekre rajzolnia. Szerintetek nem volt jelentkező? Később láttam hogy jó páran inkább ezt a bulit részesítették előbbre valónak –megértem őket-
Azt est folyamán egy új színnel is gazdagodott a rendezvényünk, Közösen megválasztottuk a torna borát, és pálinkáját természetesen azok közül, amit a csapatok hoztak magukkal. A zsűri egyes tagjai nem vették szigorúan, hogy ki kell köpni kóstolt italt, így aztán előbb elfáradtak. Sűrűn kellett cserélni a tagokat. Az este egy jó kis kan bulival zárult, kevesen hozták el ugyanis a feleségüket, barátnőjüket vagy társukat, na és persze az egészet megfejelve egy kis éjszaka maradék hideg hal evéssel. A merészek így is hajnali 4-ig énekeltek (bár ne tették volna), vagy csak beszélgettek, táncoltak. A hangerőre és a technikára panasz nem lehetett, hiszen reggelre jó pár spot lámpa kiesett az álmennyezetből. Este 9-ig az elfoglaltságom miatt nem tudtam a neglizsémet rendbe tenni ezért a buli kezdetekor felmentem a szobámba, ami a táncparkett felett volt. Még a wc kagyló is táncolt. A fáradság ellenére, de a rendező jogán végig maradni kellett. Reggel 7-kor már a Mami (Attila mamája) sütötte a jó kis töpörtyű zsíros rántottát, ki mivel kérte alapon.
A beszélgetések során, többen is fantáziát láttak, abban hogy ők is megrendeznék a taxis kupát jövőre szűkebb pátriájukban. Ez lehetne akár Budapesten, Mogyoródon, Szekszárdon, Kiskunhalason, vagy maradhatna Baján is.
Szeretném, ha összejönne így beteljesedhetne az az álmom, hogy minden évben, más városban kerülne megrendezésre a kupa. Remélem személyes kapcsolataitok és kapcsolataim révén más országokból is eljönnek hozzánk és vendégül láthatjuk őket, hogy ne csak a rossz hírünket vigyék a világba, hogy milyen széthúzó a magyar.
Egyébiránt mindenkinek köszöni a Novi Sadi csapat a szíves vendéglátást és sportszerű játékot. Ismervén a szerb taxisokat, azt mondták, hogy mi már szerintük Európában vagyunk. Elviszik a magyar emberek vendégszeretetének jó hírét hazájukba. Remélem, hogy ezeken, az apró sikereken felbuzdulva akár még lehet egyszer egy taxis válogatott is és talán nagyobb sikereket érne el mint a jelenlegi nagy magyar válogatott a hasonszőrű társaik között. Álmomban lehet majd egy mérkőzés valahol-valamikor valaki ellen.

Tisztelettel:
Jövőre valahol találkozva Lossó Géza Taxi 12 Kecskemét

Végeredmény:

1; Főtaxi Budapest
2; Baja Súgó Taxi
3; Novi Sad Old Star

Gong rádió Fair Play díj: Szekszárd Gabriel Gemenc Volán Taxi
Gól király: Csanaky
Legjobb kapus: Novi Sad
Legjobb játékos: Jenei Hírös Utas
A Torna Bora: Dunajska Rislingija Temerin
A Torna Pálinkája: Erdélyi Házi mézes Barack

MCCCXCII szubjektív beszámolója, a következő oldalon:

Képgaléria

Sziasztok!

No, mi történt?
Nem láttalak benneteket Baján.

Én lent voltam. Készítettem vagy 330 darab képet, amit egy második rostáláson kell még átszűrnöm.
Már selejteztem vagy 50 darabot.
Ezek első ránézésre is annyira rosszak voltak, hogy még egy ötödikes is jobbat készít, ha álmából felkeltik.
Továbbá a döntő utolsó mérkőzését avi kiterjesztésű videóra vettem fel. Ez 15 perc. Nem is olyan rossz. Mármint a mérkőzés, mert a videó lehetett volna jobb is, ha nem fényképezőgéppel készítem, hanem rendes videóval.

Volt kaja is. Ezt különösen „csugunak” mondom, de szól mind kettőtöknek, mert tudom, hogy enni azért tudtok.
De ne féljetek, nem hoztam szégyent rátok.
Derekasan pusztítottam a nagyon finom bajai halászléből, és az utána következő túrós csusza sem úszta meg a pusztítást. Erről talán kellett volna képet is készíteni, de akkor kevesebbet ehettem volna, mert a kép elkészítéséhez is idő kell. S mint a közmondás mondja a jó evéshez, idő kell. Én ez utóbbi mellett döntöttem, ezért inkább ettem. Mit ettem, faltam, de talán ez is enyhe kifejezés.
Hiába a kaja finom illata, íze, no meg az aromája, teljesen kihozta belőlem az állatot.
No, nem úgy ettem, mint egy disznó, hanem mindent felfaltam, ami a szemen elé került, és persze karnyújtásnyi távolságon belül volt.

Ennyit a kajáról. Ja, még egy kicsit a róla. A mérkőzések közben lehetett (v)enni szendvicseket. Ezek a szokványosak voltak. Többet nem tudok róluk, mert én nem ezt ettem, hanem ZSÍROS KENYERET HAGYMÁVAL. Mert ez is volt. Ennek meg megint nem tudok ellenállni. Főleg akkor, ha gyermekkorombeli finom friss házikenyér, valódi házi zsírral van megkenve, amely zsír a valaha jobb napokat megélt valódi disznóból készült, és nem az áruházlánci olcsó műanyagból. Persze rajta a finom zsenge hagymakarika.
Hogy „büdös” vagyok a hagymától? Kit érdekel. Már csak ezért is érdemes volt lemenni. Mellesleg nem is voltam olyan büdös. Én nem éreztem.

No, de végül nem is kajálni mentünk, hanem focizni. A foci csak ürügy volt, hogy jót kajáljunk.

Gondolom a fociról is kellene valamit írnom, de olyan keveset értek hozzá, mint hajdú a harangöntéshez.
Már azt nem értem, hogy annyi ember miért szaladgál egyetlen labda után, amikor hoznak magukkal egy csomó labdát.
Ezt onnan tudom, hogy amikor összegyülekeznek a helyszínnek kinevezett teremben, vagy területen, akkor majdnem mindenkinek van egy labdája. Ekkor mindenki boldogan rugdossa a másiknak a labdát, és az visszarúgja neki.
Vagy van, aki odaáll egy földbe ásott nagy ablakkeret elé, amiben szerencsére nincs benne az üveg. Ez azért szerencse, mert amikor a labdával rendelkező emberek többsége meglátja, hogy valaki odaáll a fölbeásott keret elé, akkor megpróbálják őt eltalálni a feléje rúgott labdával. Ez néha sikerül, néha nem, mert néha sikerül szerencsétlennek elugrania. No, ilyenkor volna nagy csörömpölés, ha üveg is lenne abban a földbe ásott ablakkeretben. Ha meg eltalálják a labdával, és ő meg is tudja fogni a labdát, akkor ahelyett, hogy eldobná jó messzire, még provokatív módon vissza gurítja az őt eltaláló másik embernek. Persze az a másik erre nagyon felbátorodik, és megint megpróbálja szerencsétlent eltalálni a labdával.
Így szépen békésen rugdossák egymásnak a labdákat, amikor jön egy ember, akire azt mondják, hogy ő a bíró.
Ezt onnan lehet tudni, hogy neki nem labdája van, hanem egy sípja. Ez olyan mesebeli varázssíp lehet, mert amikor megfújja a sípot, akkor mindenki abba hagyja a labdázást, és feléje fordul. Nos, amikor ez a sípos ember látja, hogy már mindenki a befolyása alá került, akkor elvesz valakitől egy labdát. Továbbá pár embernek megengedi, hogy a krétával kijelölt területen belül maradhat. A többit lezavarja erről a területről. A szerencsés kiválasztottaknak mond valamit, akik szinte megbabonázva engedelmeskednek nekik. Valószínűleg ilyenkor valami olyasmit mondhat nekik, most csak egy labda van, és ezt kell megszerezni.
Ezt abból gondolom, hogy mindenki megpróbál a labda után szaladni és azt megszerezni, amikor erre ez a síppal bíró engedélyt ad. De ez nem is olyan könnyű feladat, mert néha amikor végre sikerül valakinek megszerezni azt az egyetlen labdát, akkor ez a sípolós kis ember kapja sípját, és jó hangosan belé fúj. Ettől mindenki összerezzen, és szinte kővé merevedve megállnak.
Mindenki rettegve figyeli, hogy most mit fog dönteni a sípolós.
Általában az a döntése (ezt jól megfigyeltem), hogy elveszi attól a labdát, aki végre megszerezte, és visszaadja annak, akitől elvették.
Azt is megfigyeltem, hogy nagyon sokszor annak nem is kell a labda, akitől elvették, hiába adja neki vissza a sípolós. Egyszerűen fogja leteszi a labdát egy pontra, és sértődötten elsétál a labdától.
No, erre egy másik labdáért harcoló ember, aki hasonló maskarába van öltözve mint az, aki az előbb megsértődött, az fogja a labdát, és jó messzire elrúgja.
Ekkor megint mindenki elkezd szaladgálni a labda után, amíg a sípolós ember ismét meg nem állítja őket.
De, van még egy furcsaság, hogy ebben a nagy zűrzavarban néha valaki kiszúrja, hogy abban a földbeásott ablak keretben ott álldogál, mit álldogál, ide-oda ugrál az, az ember, akit már korábban megpróbált eltalálni a labdával, amíg a sípolós nem jött.
Gondolom, hogy ezzel az ide-oda ugrálásával még jobban felidegesítheti a sok maskarást, mert az akinél éppen a labda van, az megpróbálja ezt az alakot eltalálni a labdával. Persze, ezt elég nehéz, mert a többiek is ezt szeretnék, és még mielőtt a labdát elrúgná az egyik maskarás, a kapuban ide-oda ugráló felé, addig a többiek megpróbálják elvenni tőle a labdát, mert ők is szeretnék eltalálni az ugrálóst.
Persze a sípolós ezt figyeli, és csak az alkalomra vár, hogy megint belefújjon a sípjába.
Ha nem sikerül az ugrálóst eltalálni, akkor rögtön sípol. Ilyenkor kér dolgot szokott tenni. Vagy a pálya közepére rendeli a labdát, és akkor szétválasztja a maskarába bujt labdáért küzdőket, vagy odaadja labdát az ugrálósnak, aki vagy odadobja valakinek, vagy leteszi maga elé, és megpróbálja jó messzire elrúgni, hogy ne tudják a labdával olyan könnyen eltalálni. Általában a pálya hosszában a másik oldalon szintén van egy ilyen ugrálós. Valószínűleg azért rúgja felé a labdát, hogy most őt próbálják eltalálni.
Ez néha sikerül, néha nem.
Szóval. ennyit értek a focihoz, bár nagyon igyekszem megismerni, hogy végül is milyen szabályok alapján játsszák.

No, ha most eddig eljutottatok az olvasásban, és még van egy kis időtök, és türelmetek olvasni, akkor a következőket tudom elmesélni.

A XI. Országos Kispályás Labdarúgó Kupa immáron kinőtte magát nemzetközivé.
Ugyanis volt egy szerb csapat is (ezt még tisztáznom kell, hogy szerbek voltak-e vagy nem). Nem is szerepeltek rosszul, mert dobogón végeztek.
Négy csapatos elődöntők voltak, és a három legjobb került a döntőbe, ahol körmérkőzésen dőlt el a sorrend.
Az előre kiírt forgatókönyvet az égiek rendesen átírták.
Ugyanis pénteken egész nap és éjszaka is esett az eső, hol jobban hol kevésbé.
Lényeg az, hogy a szabadtéri pályákat nem lehetett használni. Az eső még szombaton sem akarta abbahagyni. Így az egész rendezvényt át kellett vinni egy fedett sportcsarnokba.
Természetesen itt így csak egy pálya ált rendelkezésre, ezért rövidített meccseket kellett játszani. Azaz 15 perces találkozók voltak. Egyik a másik után. Az idő is nagyon szorított, mert csak 16 óráig lehetett a csarnokot igénybe venni.
Végül is a nehézségek ellenére aránylag simán és jól zajlottak az események.
A döntőhöz közeledve egyre jobb mérkőzéseket lehetett látni. A végére a hangulat is igazi sporteseményes lett. A korábban kiesett csapatok tagjai egy-egy látványosabb akció láttán elismeréssel jutalmazták a játékosokat. No, nem úgy, hogy berohantak a pályára, hanem lelkesen megtapsolták, és éljenezték az akciót.

A végeredmény: Az első helyezést a Főtaxi csapata szerezte meg, a másodikat a bajai taxisok csapata, és a harmadikat a szerb csapat. (pontos neveket még össze kell szednem).


Üdv. MCCCXCII

Budapest, 2010. szeptember 12.

Képgaléria