Vasárnap este szokásosan indult. Semmi jóra sem számítva (ez legalább bejött) indultam munkába. Kedvenc benzinkutamra megérkezve elkezdődött a szokásos szertartás. Tüzes felkészítése a munkára. Ez úgy szokott történni, hogy meglátnak a fiúk és már mennek is a fagyálló folyadékért (melegebb napokon a destilált vízért ), a kerekeket felfújják (mert egy padkázás óta lassú defektem van 3 keréken), olajszintet néznek, és páros napokon általában öntenek is bele. A gond itt kezdődött.
Miután kapott olajat a verfabrik még egy utolsó ellenőrzés történt a nívópálcával.
Miután minden rendben találtatott, a kutas srác a nívópálcát visszahelyezte, vagyis, ő azt hitte, de sajnos a tömítés ütközött a peremnek csak.
Vidáman vetettem bele magamat az éjszakába és az utasok legnagyobb örömére a város különböző pontjain tűntem fel.
Viszont valami felkeltette bennem a gyanút. A megszokottnál nagyobb füst terjenget az utastérben. Sok kutató örülne annak a ténynek, hogy olajat szimatol, de ez nálam inkább a vészt jelezte.
Meg is tettem a szükséges óvintézkedést.

1, Az öngyújtót kivettem a zsebemből és eldugtam, mielőtt meggondolatlan cselekedetre ragadtatnám el magam.

2, Kikapcsoltam a biztonsági övet, könnyebb menekülést biztosítva magamnak tűz, vagy robbanás esetén.

3, Egyik szemem becsuktam, hogy csak félig vakuljak meg, ha megint robbanna valami.

4, Minél jobban az ajtóhoz préseltem magam, arra az esetre, ha ismét tűzgolyók repkednének.

Miután ezekkel megvoltam már vidáman autókáztam a legközelebbi kivilágított hely felé, ahol fáklya, öngyújtó és egyéb pirotechnikai eszközök nélkül szemrevételezhetem a probléma forrását.

A hiba nem rejtett volt, sőt, mondhatnám egészen látványos.
A motortérben annyi olaj volt, hogy az szinte már elképzelhetetlen kategóriába sorolható.
Gyakorlott Nubirás lévén felmértem a helyzetet, elhárítottam a közvetlen veszélyt és szép füstöt eregetve magam után robogtam vissza a kútra, hogy elsősegélyben részesüljön a Tüzes.

Motormosás, olaj feltöltés és már suhantam is tovább. Sajnos viszont az olaj legalább olyan makacs dolog, mint a sav. Ha az valahova befolyik, akkor ott rendet csinál, ami jelen esetben nem hatott kedvezően az autóm menetállapotára.

18-19 liter közötti fogyasztás elég gazdaságtalan manapság, így szerelőhöz fordultam.

Miután a látvány hatásából magukhoz tértek elkezdték a lehetetlent. Nem is sikerült. Tegnap éjszakára tarthatatlanná vált a helyzet, így egy barátom anyagi támogatása után komolyabb szervizelésbe kezdtünk.

Elég rossz a helyzet, de mint tudjuk, nem reménytelen.

Annyi benzint kap a Tüzes, hogy az 2 autónak is elég lenne, de konkrétan nem tudják hogy ez mitől van.

Lehetséges variációk.

1, gyújtóköteget a benzin nagyon kikóstolta
2, gyertyák már így 80 ezer kilométer után nem a legjobbak.
3, légszűrő „kicsit”, mintha kiszolgálta volna az idejét.
4, valamelyik jeladó éppen kómában van a sok ráfolyt olajtól.

Arról nem beszélve, hogy ment a srác vele egy kicsi kört és most éppen azt kutatják, hogy mi ad olyan hangot, mintha valami azonnal ki akarna szakadni a motortérből.

Közben elhagyta magát a kiegyenlítő tartályom, és most azt rohantak megforrasztani. Én odaadtam pénzt a felmerülő költségekre, és elegánsan távoztam, azzal a megjegyzéssel, hogy ennek az autónak ma munkába kell állnia, mert különben cunami lesz számomra, és a sorsom beteljesedik, ami nem éppen kedvező.

Most itt tartunk. Nem tudom, de elég pesszimista vagyok, ami azt illeti…

• Miért Tüzes a Tüzes
• Egy perc figyelmetlenség
• csogu jelenti!