Kedves Anyuka...és Urak, megleptetek a normális hozzáállásotokkal, köszönöm. Szerintem reagálásként ennyi elég is, nem kell túlragozni. Tamásnak sajnos abban nagyon igaza van, hogy a végletek embere vagyok. Vagy harmatos vízcseppet iszom és korahajnali páfránnyal táplálkozom, vagy egyben nyelek le egy élő disznót...szóval valahogy így..ez van:-)

Ha már megemlítettél... Úgy voltam vele,hogy bár kicsit furcsáltam,de elfogadtam,hogy megváltoztál. Valamiért,most elárultad. Az se egy hátrány ,ha valakinek más a véleménye,úgy jobban lehet vitázni. Rádjött a pesszimizmus,kiborult a bili,stb.. Engem se zártatok ki pár meggondolatlan lépésemért (nemkár),ezért csodálkoztam azokon a beírásokon,hogy nem vitáznak veled többet.. Arra meg nem is gondoltam,hogy hatalmi harc megy köztetek! :DDD Ez szinte érthetetlen,hiszen kialakult mindenki szerepe. Csogu a nagykövet,hiszen ez a stílusához illik. (én is vele kerültem először jó viszonyba) To(rma)majer a szakma nagy hozzáértője és harcosa,ő a második vonalban tevékenykedik. Betyár,a szikla,alapítóatya,aki már megunta ,hogy olyan dolgokkal foglalkozzon mint két társa. Ő már csak ül a sziklaszirten ,néha leszólongat,de általában tartja magát a sas nem fogdos legyeket dologhoz. Ehhez van kedve! :) Tehát ezért lepett meg Csogu és Tomajer viszálya. Lehet hülyeségeket írok?? :DDD És ehhez még hozzájön az,hogy,ki ne változna? Még talán tetszett is néha "Darth Csogu" stílusa!

Fafej vagy Ricsi:-))) Nem haragítottál magadra, csak nem akartam beszélgetni az akkor prezentált közönséges kreációval:-) Az okot nem ismertem (végtelenül örülök az eredménynek), de a "lássuk Uramisten, mire megyünk ketten" már az egyszeri embernek sem jött be. Az első normális hangvételű hozzászólásodra, amiben hozzám is szóltál azonnal reagáltam és amit talán nem tudsz kétszer vagy háromszor is kerestelek a tutidban, de csak tomajerrel tudtam beszélni. Gondoltam a személyes beszélgetés alkalmasabb, bár az igazi okra álmomban sem gondoltam volna. Konklúzió, szerintem: 1. Ha bajod van valakivel, menj oda és rúgj bele. 2. Ha még mindig nem érti az álláspontodat, szard le, fontos hogy te tisztában légy magaddal. 3. Ne tesztelgesd a barátaidat, mert lehet hogy nem csak ők értik félre a dolgot, hanem te is. Egyébként engem nem bántottál meg, okod sincs elnézést kérni (sőt, szerintem a többiektől sem!) semmi olyan nem hangzott el, ami személyében sérthetne bárkit is. (nna mondjuk a "szarok vagytok" kifejezést elfelejtem:-))) A vélemények meg lehetnek különbözőek!! Te marha:-)))))))

:-)) "Aquila non captat muscas" (a sas nem legyekre vadászik)

Igy szét offolni egy topicot....! :O Az egésznek ITT lenne a helye! :))))))

Nem történt semmi, csak a szokásos "Ricsilova effektus", aminek csak másik oldala van:-) Barátom, természetesen megint átesett rajta. Évek óta rimánkodok neki, és magyarázom, az arany középút szépségeit. Nem megy. Mindig szélsőséges. Vagy csinál valamit teljes mellbedobással, vagy szarik az egészre. Vagy haverja mindenkinek, mondjon az bármekkora baromságot is, vagy ellensége az egész világ. Annyi haszna volt ennek az egésznek, hogy talán kicsit ti is kiismeritek. Mármint, hogy mennyire kell komolyan venni, a megnyilvánulásait:-)))

ÁÁÁ... Nem haragszunk:) Mondjuk fejenként egy kiló húszezresért, akár még felejteni is hajlandóak vagyunk:) Egyébként a Bbetyár által alkalmazott mondat helyesen: " A sas nem fogdos legyeket!" Mostmá mindent tudsz:)

Mivel most ebben a topikban osztjuk az észt, ezért ide írom ezt a pár sort. Nem tudom, hogy a régiek, illetve az újak mennyire tudják, illetve emlékeznek, de mi anno az indexen kezdtük ezt az egész taxizással kapcsolatos észosztást. Anno azon a lapon Bbetyár volt jelen és tomajer. Bbetyár mindig jókat derült kettőnk csatározásain….hogy érthető legyen, én és tomajer ütköztünk meg mindig. Nem kis túlzással állíthatom, hogy egymás idegeire mentünk. Aztán teltek a hetek, hónapok, évek és rájöttünk, hogy nem érdemes egymásnak menni, mivel sikerült egymást annyira kiismerni, hogy tudjuk mind a ketten, hogy mi a másik gyenge pontja és egy-egy ilyen kakaskodásnál előszeretettel „ütöttük” ott egymást. A másik ok az volt, hogy közben meg is ismertük a másikat és sok dologban megváltozott az egymásról kialakított képünk….vagy negatívan, vagy pozitívan. Mivel tudtuk magunkról is, hogy mi az, amit a másik alkalmazni fog ellenünk, ha csatározásra kerül a sor, ezért azokat a lehetőségeket kivettük a másik kezéből. Gondolom eddig érthető vagyok. Ezidáig egy dologgal nem tudtam leszámolni és ezt tomajer nagyon jól tudta. Tudta, hogy mi az a gyenge pontom, amit ha eltalál, akkor a falat fejelem tehetetlen dühömben. Nem is hagyta egyszer sem ki, hogy ne éljen ezzel a lehetőséggel. Gondolom azzal nem árulok el titkot, hogy köztünk a lap megszületése óta folyik emailben a magánbeszélgetés, mind a lappal, mind az egyéni megmozdulásokkal kapcsolatosan. Ilyenkor a szokványos dolgokon kívül folyik egymás gyepálása, bár mióta a politika nem jelenik meg ezen a lapon, azóta csak kisebb viharok kavarodnak fel…néha-néha. Itt most egy másik fonalvégről kezdeném el gombolyítani a történetet, hogy totál képben legyetek. Nekem az írás nagyon fontos, fontos, mert kikapcsol, fontos mert amit az ember nem tud szóban eszközölni, azt írásban sokkal könnyebben megteszi. Mind a jót, mind a rosszat. Nálam legalábbis így van. Főleg, akkor folyamodok ehhez a módszerhez, ha feszült vagyok. Ilyenkor születnek a hosszabb hozzászólások, a blog, cikk bejegyzések. Gondolom ez sem jellemhiba, mert jobb mintha a pohárhoz nyúlnék. Én legalábbis így gondolom. Visszakanyarodnék, az előző fonal folytatásához. Aki ismer, vagy csak párszor beszélgetett velem, és nem csak a taxizásról, hanem esetleg egy mélyebb diskurzusba és belemélyedtünk, az nagyon jól tudja, hogy nekem egy dolog a fontos és az nem más, mint a családom. A gyerekek és a feleségem. Semmi sem számít nekem, mindent elvehetnek tőlem, de őket nem! Július elején elmentünk a Katával egy bőrgyógyászati szűrésre, ahol az onkológus doktornő olyat mondott, amitől az összes vér kiszállt a lábamból. Nagyon rossz idegállapotban ültem le a monitorom mögé és érzékeny voltam minden külső ingerre. Ekkor történt, hogy ismét sikerült Tamással összeugranunk nagyon csúnyán emailben. Én a Kata miatt voltam ideg, ő meg a kocsija vizsgáztatása, műszaki állapota miatt. Ahogy anno Tamással megjegyeztük, nincs addig semmi baj, amíg kettőnk közül az egyikünk észnél van, mert akkor nem tör ki a botrány. Na ez ebben az esetben nem így történt. …és mint azt a legelején mondtam, mind a ketten tudjuk a másik gyenge pontját, amivel azonnal a pulzusszámát 200 körülire tudjuk vinni. Tamás vesszőparipája nem más, mint hogy engem csak egy dolog foglalkoztat és az a „népszerűségem”. Hogy magamat jobb fényben tűntessem fel, hogy a hallotaxit velem kössék össze, hogy én legyek a itt a császár. Ezzel mindig sikerült feldühítenie. Nem kicsit, nagyon. Hogy ezt komolyan gondolja-e, vagy csak idegesíteni akar vele, nem tudom a mai napig, de nagyon rosszul esik. Idéznék az egyik emailből, az utólagos engedelmeddel Tamás: [b][i] Tényleg úgy tűnik, hogy semmi nem érdekel, csak a saját "népszerűséged" Sőt, mintha nem is az érdekelne, csak az, hogy azt bebizonyítsd, itt te vagy a császár!!! [/i][/b] Ez egy kiragadott részlet, ami csak engem tüntet fel negatívan, ezért vettem a bátorságot, hogy megosszam veletek. Sosem tennék olyat, amit tett egyszer még az indexen a Tomi, hogy egy teljes magán beszélgetésünket nyilvánosságra hozta. Bevallom őszintén, hogy amikor ezt az emailt elolvastam, akkor majdnem kivágtam az egész gépem a szemétbe, pedig nem szokásom a tombolás. S mivel egyébként is felfokozott állapotban voltam, így szándékosan (igen, elismerem, még akkor is, ha ez aljas dolog volt tőlem) nekiálltam a rombolásnak. Nektek mentem, minősíthetetlen stílusban írtam és vágtam mindenkit, aki elém került. Élvezettel és elégedettséggel figyeltem, amint egymás után kezdtek engem nem bírni. Igen, tettem mindezt azért, hogy tomajernek bebizonyítsam, nem érdekel az általa emlegetett „népszerűség”. Közben teltek a napok, és szerencsére megjött a szövettan eredménye és az negatív lett. Viszont elindult itt a lapon egy folyamat, amit igazából elég nehéz volt kezelni. Tomajertől pedig nem felejtettem el mindig rákérdezni, hogy még mindig az e a véleménye, hogy engem érdekel a „népszerűség”? Tettem ezt az elején méregből, majd a végén már csak vicces formában. Persze, hogy viccesen, mivel közben az ok, ami ezt kiváltotta belőlem, megszűnt. Itt véget is érne a sztori, ha közben nem alakult volna ki egy érdekes jelenség. Ez a lap, olyan mint maga az élet. Erre jöttem rá….tudom, nem nagy felfedezés, csak azért élesen érintett. Hogy mire célzok, utalok itt? Olyanok jöttek itt nekem a lapon, akikről álmomba sem gondoltam, hogy több éves ismeretség, haverság után, egy-egy negatív megnyilvánulás felejteti mindazt, amit előtte tett, írt, mondott a másik. …és ettől a pillanattól kezdve, már tomajer szerepe lényegtelenné vált. Elkezdődött egy másik történet. Egy Csumi besértődött rám, akivel a család összejárt…miért??? Egy rossz megszólalásom miatt. Egy Neve senki megszakított velem mindenfajta kommunikálást, és feltételhez kötötte annak lehetőségét, hogy újra megtiszteljen hozzám intézett szavaival…tette mindezt 9 évi ismeretség után, minek előtte egy rossz szót sem hallhatott senki sem tőlem, ami őt érintette volna. Főleg, hogy egy olyan inget vett magára, amit nem is neki címeztem. Sorolhatnám, de talán ez a két eset volt a legmellbevágóbb. Az, hogy a hontalan nicken írogató kedves olvasó, emailben megfenyegetett, Garamszegi Miklóssal, az lényegtelen, mert ő (tudtommal), mint valós személy nem jelent nekem semmit, hiszen csak egy nick, nem tudok embert párosítani mellé, így szerepe számomra jelentéktelen. Félreértés elkerülése végett, nem az jelentéktelen, aki ezzel a nickkel írogatott, hanem maga a nick. Attus és szega is folytatott már velem privát beszélgetést, tudhatnák, tudniuk kellett volna, hogy én nem ilyen vagyok, de ennek nem adták a jelét. Semmi gond, hiszen gazdagon tettem azért, hogy most nehezteljenek rám, hiszen szándékosan vontam magamra a haragjukat. Bizonyítani akartam Tamásnak, hogy nincs igaza, és egy életre beléfojtani ezeket a vádakat. Hogy helyesen cselekedtem-e? NEM!!! Tudom, hogy nem, hiszen mások érzelmeivel játszani nem szabad. Sokat agyaltam ma éjszaka, hogy ezt az egészet leírjam-e, vagy hagyjam a fenébe és várjam meg, amíg lecsillapodnak a kedélyek. De úgy éreztem, hogy az a korrekt, ha tudatom veletek, hogy ilyen szemét voltam. Pontosan önmagam miatt, hiszen pontosan akkor lenne a Tamásnak igaza, ha ezeket a tényeket elhallgattam volna előletek. Természetesen magától értendő, hogy mindezekért elnézést kérek. Viszont volt ennek az egész dolognak erkölcsi győzelme is. Itt van Bao, őt például egy pillanatra sem tudtam megtéveszteni, mert mindig átlátott rajtam és nem ugrott a beírásaimra. Vagy nem értette a viselkedésem, vagy nem érdekelte, ezt nem tudom, nem tudhatom. Aki szintén kellemes meglepetést okozott, az Anyuka volt. Tegnap ő is belefutott a dolgokba, de nem reagálta le az én már-már durva beírásaimat, hanem kommunikálni próbált velem. Félreismertem, elismerem. Apuka is kapott, de ő is megőrizte hidegvérét és inkább poénkodva csípett vissza. Akinél viszont buktam a dolgot, akiről azt hittem, hogy ugrani fog és nem tette, az nem más, mint Bbetyár, pedig ha nem is feltűnően, de „húzogattam az oroszlán bajszát”. Na most vagy azért nem vette a lapot, mert ismer, vagy baromira nem érdekelte…ahogy Ő fogalmaz: A sas nem megy légyre”! …vagy valami hasonló. Na, és ami a lényeg. Szerettem volna ezt az egészet tisztázni, főleg, hogy most már 888-as nick is úgy érezte, hogy be kell szállnia a csapatmunkába, és az utáljuk csogut mozgalom élharcosaként szerepelni. Végig vigyáztam arra, hogy túlságosan nem bántsak meg senkit, sőt, ha úgy éreztem, hogy túllőttem a célon, akkor azt emailben, vagy sms-ben próbáltam korrigálni. Hogy ennek az egésznek volt-e értelme? Nem tudom, nem hiszem. Abban biztos vagyok, hogy ha nem ijeszt úgy meg az orvos, akkor ez az egész nem történt volna meg, de ez már csak találgatás, magyarázkodás, hiszen lezajlott dologról beszélek. Jaaa és tomajerre már nem haragszom, sőt, talán nem is haragudtam, csak egyszer és mindenkorra véget akartam vetni annak a többéves évődésének, rossz beidegződésének, hogy ha én valamit teszek, akkor az a „népszerűség” miatt van. Mert ez szerintem egy nagy hülyeség!!! Na és akkor még egyszer: Elnézést kérek mindenkitől, azoktól akiket itt osztottam, azoktól, akiket priviben, és azoktól is, akik nem írnak, csak felidegesítettem a visszatetsző viselkedésemmel. Ne haragudjatok, bocsánat!!!

Hadd segítsek,ezen annyit röhögtem,hogy megjegyeztem hol és mikor volt. Csogu blog 2008.03.13. :)

Jóreggelt Riccs! Szeretnék Neked átadni egy üzenetet egy kedves törzsutasunktól, akit vittél egyszer rég még amikor RT-s voltál. Linda von Schmidt kisasszony a Lufiland üzletből csókoltat:) Említette, hogy volt egyszer veled egy nagyon izgalmas és kellemes utatok, de részleteket nem volt hajlandó elárulni, pedig nem kevés ideje ismerem a Hölgyet. Gondolom Tőled majd megtudhatjuk mivel vívtad ki ennyire a hölgy elégedettségét:) Előre is köszönjük! (nem vagyunk kíváncsiak,csak MINDENT! tudni akarunk):))))KÖCI!

Most visszagondoltam gyorsan az elmúlt két napra és felmerült bennem egy kérdés: Hozzád meg ki szólt?

Jól van na, csak így jött le…de ha nem, akkor nem:-))

Kedves csogu! Elolvastam az utolsó 2 napi hozzászólásaid, és mélyen ledöbbentem. Tudom, hogy nem ismersz, de milyen alapon bélyegzel meg engem, és még legalább 1 millió magyar állampolgárt? Milyen alapon alkotsz rólam, habitusom alapján szubjektív véleményt? Aki ismer, az tudja milyen vagyok, te nem, tehát milyen erkölcsi indítékaid vannak, arra nézve, hogy degradálj?! Itt kb. 5-6 embernek nekimentél, és csak a te igazad számít! Senki véleménye nem számít, csak amit, te gondolsz! Amiket írtál, és az rám igaz lenne, akkor már régen elnyelt volna a láp. Én mindig próbálok a felszínen evickélni, és ez, idáig sikerült. Úgyhogy, ha megkérhetlek, te az én nevemben ne írjál, mert nem tudok azonosulni veled. Nem osztom a véleményed, és vedd figyelembe, hogy nem csak neked van véleménynyilvánosítási jogod, hanem másnak is! UI. Ez egy generált üzenet, kérjük erre ne válaszoljon.

Akárhogy szeretnéd kiprovokálni, azért sem fogom itt leírni a véleményemet D.Z. munkásságáról! Csak annyit kérdeznék inkább, amikor te a nem éppen kecsegtető véleményedet kifejted itt a taxis szakma mai helyzetéről, nem szoktál azon elgondolkodni ki a kamara elnőke? Előre megválaszolom a kérdésedet: Nem, én nem ülnék be egy ilyen pozícióba, ha előre tudnám, hogy úgysem tudok semmi érdemlegeset tenni(a falak tudod!)! Mégegyszer nem szeretném leírni, hogy: Nem Csogu, nem savanyú a szőlő!

....és már akkor is volt taxi? :-o :-))) Ill. akkor még Csak íratlan(!) szabályok voltak.. (a rovás írás idején nem "vésték" kőbe a szabályokat) :-)

távol áll tőlem. mindenki azt csinál amit akar, és ezt hagyják meg nekem is.

Igazad van, semmin:-)

Nem véletlen, hogy nem képviselek senkit, és semmit, mivel tisztában vagyok vele, hogy alkalmatlan vagyok rá. Bár mások is ennyire tisztában lennének a képességeikkel, akik képviselnek, meg érdekeket védenek...:-)

[i]csogu válasz | 2008.08.03. 08:12:27 (1074) Különben meg szega, az etikai munkásságodról csak pozitívan nyilatkozhatom, mivel mesélték a srácok, hogy igyekszel Bbetyár tanácsait megvalósítani az etikán, amiért külön dicséret illett téged. Mondjuk csak azt nem értem, hogy miért nincsenek önálló ötleteitek, de ne legyünk telhetetlenek, már az is haladás, ha meghallják az illetékesek az okos szót! Szóval örülök, hogy jó irányba haladtok!:-)[/i] Még szerencse, hogy Te nem képviselsz senkit mert a Te hozzáállásoddal csak hátrafelé tudnánk közlekedni! :)

..."Viszont ha csak bólogatunk, akkor azzal beszűkül még ez a kicsi világ is." Akkor meg min csodálkozol?