Én ilyen helyzetben azt szoktam mondani,hogy telefonos megrendelés révén be kell kapcsolnom az órát mert nyoma van a központban és tölem bekérhetik igazolás véget az aznapi órazárást.Ami nem is annyira hangzik furcsán,és ezzel le is zártuk a kérdést.

Én írtam ennek a Mr. Dj-nek a weboldalára, ott én voltam a hülye. Javasolnám, hogy minden taxis szedjen LSD-t, attól pörögni fog.

én udvariasan szoktam közölni, hogy a jelenlegi üzleti kapcsolatunkban én nem arra vagyok hivatott, hogy Önnek sporoljak. eddig mindig bevált, s ezentúl sem csinálom másképpen.

Végig olvasva a cikket nehéz megőrizni az embernek a higgadtságát. Először is a kollégánk problémakezelő képessége a nulla felé közelít. Csodálom, hogy a végén nem mondott 3-asbreaket. A másik az utas irritáló viselkedése, a szándékos kötekedése. Sajnos pont ezek a dolgok terelik el az igazi "bűnösről" a figyelmet. Mert (véleményem szerint) nem a taxis a hibás. Igaz, szerintem vannak hiányosságai, de mivel én is jártam ilyen cipőben, tudom, hogy milyen idegesítő, ha az utas neki áll erősködni, hogy szabálytalankodjak. Én kockáztassak büntetést, én kockáztassam a baleset lehetőségét, azért, hogy Ő jobban járjon 200 forinttal. Nem is értem, hogy miért hiszik azt, hogy nekem ez jó és elfogadható. Meg általában ezek azok az utas típusok, akik előtte a sorompónál várattak 10-15 percet, mert ő már jó előre megrendelte a taxit, hogy ne kelljen várnia, ami szintén rendbe tehette taxisunk idegállapotát az út előtt. De az utas sem hibás, hiszen neki az az érdeke, hogy legyőzze a távolságot és ezt a lehető legolcsóbban sikerüljön neki megúsznia. Itt, aki az igazi "bűnös", hibás, elmarasztalható, nem más, mint az a taxis, aki először megpördült a hídon a kedves utassal. Mert innentől kezdve tőlem is "joggal" várja el az utas, hogy ha ő Pestre szeretne eljutni, akkor én előtte ne vigyem át Budára. Még akkor se, ha ez a szabály, "hiszen múltkor a kolléga is megpördült". A napokban volt egy ehhez hasonló fuvarom, csak valamelyest még extrémebb helyen várták el tőlem a megpördülést. Kb. este 10 óra felé járhatott az idő, amikor felvettem egy Hungária krt.-at az ÖMV kútnál, közvetlenül a Mc Donnalds társaságában. Utasom mindig ott parkol le és onnan megy a VI. kerületbe. Beül és közli a címet (persze előtte még 5 percet beszélget a kutassal már félig beülve az autóba), majd hozzáteszi, hogy nem kell óra, mindig egy ezrest szoktam adni. Semmi gond - válaszoltam - én azért kapcsolnám az órát. Mert ha nem kapcsolom, akkor jön az olyan, hogy jajj álljunk még meg egy közértnél meg az ehhez hasonlók. Ha kialkudott az ár, akkor már semmi sem drága nekik. Ezen kicsit meglepődött, hiszen "a többi kolléga mind elfogadja ezt". Megindulok vele a Róbert felüljáróra, hogy majd a XIII. kerületben visszapörgök és a Vágány utcán haladva közelítem meg a címet. A felüljáró kezdeténél közli, hogy majd a tetején pörögjek át, mert akkor az Állatkerti úton haladva rövidebb. -Ezt komolyan mondja? - kérdeztem vissza, de már ez is csak a meglepetéstől csúszott ki a számon. -Persze, hiszen mindenki így csinálja, vagyis a többi taxis, ezért éri meg nekik az ezres. Nem szokásom, hogy elakad a lélegzetem, de most vagy 2 másodpercig a szavakat kerestem. Ha valaki nem lenne képben a Róbert felüljáróval, annak elmondanám, hogy oda-vissza 6 sáv, középen 2 pár villamos sín, amit az úgy nevezett Demszky gumók védenek. Időpont este 10 óra, ami azt jelenti, hogy még javában van rajta forgalom. Az átlagos sebesség itt olyan 100 km/h. Na és a kollégák itt szoktak megfordulni, mert nem kapcsolnak órát és hogy megérje nekik az 1000 forint. Erre igazán nehéz szavakat találni. Hajlamos lennék azt hinni, hogy az utas próbált megtéveszteni és csak próbálkozott, mert nincs olyan taxis, aki ezt megtenné. De erősen 2 lábbal élek a földön és láttam már csodát, így még akár el is hiszem. Kicsit összekapva a gondolataimat, ezt válaszoltam neki: - Uram, ha valóban létezik ilyen kolléga, akkor mondja meg neki, hogy igazán büszkék vagyunk rá. Ebből értett. Mivel ez valahol őt is minősítette, de csak burkoltan, így nem lett belőle gond. És mivel elég zavart volt a csend (azt nagyon nem szeretem), próbáltam oldani a feszültséget egy kis beszélgetéssel. Talán nem is miatta, hanem hogy nekem ne legyen lehúzva a hangulatom. A fuvar végén az óra 1240 forintot mutatott. Miután megálltunk még ejtettünk 1-2 szót a lehetetlen parkolási helyzetről Budapesten és adott 1500 forintot. A tanulságot ( ha van ) mindenki vonja le maga, de főleg azok a kollégák, akik visszapördülnek hidakon, bokrokon, aluljárókban.