- Jó estét.. Karányi névre?
- Igen, jó estét Korányi úr. Hova mennénk?
- Csak ide, a híd pesti hídfőjétől nem messze, a Herczen utcába.

{Valamint megkérem, hogy a részeg német arcoknak is kérjen egy autót, mert kisebbfajta harcot kellett vívnom velük a saját taximért. Hősünk szerencsétlenkedik. Két biztos, de matató fakeze a cb-rádión és nyökög valamit, hogy hova is kéne a cab. Ideges típus, én meg pláne kezdek kiakadni, hiszen már 5 perce egy helyben állunk és ez a derék ember még mindíg ezzel a feladattal bíbelődik.}

- Közben nem tudnánk elindulni, uram?
- Várjon már! Mondja meg a barátainak, hogy egy mercédesz fog értük jönni..
- Nem a barátaim. Részeg németek. Nem tudnánk menni?
- Szóljon már nekik uram, a kollégámnak tudnia kell, hogy ők azok.
- Az kollégája tudni fogja, hacsak nem ő is egy részeg német.

{Kezdem csúnyán elveszíteni a türelmem így hajnal tájt, két és fél órás dj szett után.. De kiszólok a német srácoknak, hogy majd egy merci jön értük. Azok csak röhögnek, fel sem fogják már, hogy az ő taxijukról van szó. Közben mi elindulink. Hősünk kanyarodni kezd jobbra, Buda felé.}

- Nnne! Balra! Pestre megyünk! Mennyünk át keresztbe itt a híd közepén!
- De erre tudunk csak elmenni. {És már kanyarodik is jobbra.}
- Uram, most ezt miért csinálja?? Mondtam hogy Pestre megyünk!!
- Köszönöm, de én nem szeretnék azért 3000 forintot fizetni, ha meglát a rendőr, hogy tilosban fordultunk meg..
- Most ezt komolyan mondja? Nézzen körül. Teljesen üres az egész körút: nem hogy rendőr, de autó sem jár már ilyenkor. Ezt most miért kellett??
- Nézze, 3000 forintot nem fogok bírságként fizetni, ha elkapnak.
- De nem volt senki sem itt.. Ráadásul most ez, hogy átmegyünk Budára, nekem legalább plusz 500 forintomba fog kerülni. Kurva fáradt vagyok, szeretnék minél hamarabb hazaérni ráadásul.
- Ne engem szidjon le. A diszpédzserrel kellett volna lebeszénie, hogy az út túl oldalán álljak meg.
- A kedves diszpédzserük mondta, hogy ott nem tud megállni. Megjegyzem én önt ott vártam.
- Sajnálom uram, én nem tudtam volna akkor sem ott megfordulni.. Maga mé'nem oda kérte, uram?..
- Issstenem. Meg sem állt, hogy megbeszéljük, és most egy kibaszott körsétát teszünk Budán. Ááá, hagyjuk is.
- Hát igen, szerintem is hagyjuk, de..

{És folytatja. Kissé már túlreagálom, mert hősünk stílusa és modortalansága annyira fel tud hergelni. Monologizál, hogy miért nem tudott volna ott megfordulni. Én hagyom, hagy füstöljünk ki mindketten és lenyugodjon a hangunk. Már a Jászainál vagyunk, ott átfordulunk a körút túloldalára. Robogunk befelé, már közeledünk. Amikor megkérdezi:}

- A Pozsonyin menjünk végig?
- Biztos..

{Megyünk és elhagyjuk már a Balzac utcát. Kérdezi:}

- Itt is tovább?
- Nem tudom.
- Hogyhogy nem tudja!? {Förmed rám a taxis szemrehányóan.}
- Miaz hogy 'hogyhogy nem tudom'?? Maga a taxis, magának kéne tudnia. Oldja meg. Én nem ott lakom, nem tudom a járást.
- Uram, zért az mondhatta volna korábban is, hogy nem tudja, akkor megnézem térképen!!
- Ahhhha! Tehát már megint az én hibám, hogy ön, mint taxis, nem tud eligazodni Pest belvárosában..
- Phh.. {A taxis rácsap a kormányra, visszakanyarodik a Balzac utca kereszteződéséig. Nagyon meg van sértődve.} Akkor miért mondta, hogy tudja??
- Nem mondtam. Azt mondtam, hogy 'biztos'..
- Itt kell lefordulni?
- Nem tudom. Oldjuk meg.
- Istenem, hogyhogy nem tudja..

{Idiótán összehúzza a szemöldökét, harapdálja a szája szélét és hunyorogva próbálja beanalizálni, merre is tarthat éppen a belváros kellős közepén. Olykor-olykor a szája is mozog, miközben az utca neveket silabizálja ki..}

- Maga most ezt komolyan mondja?? Már megint engem, az utasát hibáztatja?.. Most nem azért, de akkor meg minek taxizik, ha nem is ismeri Budapest utcáit??

{Kurvanagyot fékez. Rácsap a kormányra és rámüvölt.}

- Ehhhh! Na jó, kiszállás! Szálljon ki!

{Ránézek az órára, 900 forintál tartunk és körübelül két sarokra a Herczen utcától. Idegesen a pénztárcám felé nyúlok..}

- Nem kell fizessen! Szálljon ki! Ilyen kötekedő emberrel már rég találkoztam..
- És még magának áll feljebb? Nem kell fizetnem?..
- Nem kell! Szálljon ki. {Tajtékzik}

{Dühösen kiszállok, a kocsi vadul kifarol és elhúz, a sarkon egy az úton lébecolót kishíjján elüt. Forrok a dühtől, még utána kiabálok valamit, fortyogok. Aztán elindulok a Herczen utcához, innen már csak két sarok, három percen belül ott is vagyok. Hősünk pedig jól kiszúrt magával. Köszönöm az ingyen utat.}

Forrás: Karányi Dani blogja

• Olvasóink küldték