Eddig azt hittem azért dolgozom,hogy éljek. Most azért élek,hogy dolgozzak.

Milyen színű a tükör?

"...Elmúlik, mind aki gyenge, Nem számít már kegyelemre. Bújni, félni, fázni egyre, Legalább ha reményünk lenne, Nincs kenyér, hiába várok, Nincs már semmi, És csak véletlen, hogy nem haltunk meg még." (Valahol Európában)

Ha romba dőlnek legszebb álmaid, reményeid el ne hagyjanak, mert sokszor a romok fölött a legszebb virágok nyílnak! Goethe

“Te magad vagy az az erő, amely életre hívja a történéseket - a jót, a rosszat egyaránt. Rajtad áll, melyikre tartod magad érdemesnek: helyes gondolkodással a szerencsét idézed meg, vagy gondolkodás nélkül cselekszel, és bajokat zúdítasz az életedre. Rajtad múlik, bearanyozod-e napjaidat vagy feketére fested magad körül a világot.” (Tatiosz)

A biciklibelsőn az első lyuk olyan, mint a fecske...Az elsőt követi a többi! Kabos Gyula (amikor valakitől lealkudta a belsőt)

“Könnyebb találni sok embert, akik elég bölcsek ahhoz, hogy felfedezzék az igazságot, mint egyet, aki elég rettenthetetlen ahhoz, hogy mindenféle szembenállás ellenére is kiálljon érte.” (A. A. Hodge)

Elgondolkodtató...... 6hetesen magatokhoz vettetek, sokat játszottam a gyerekekkel és nagyon boldog voltam Veletek. Ahogy nőttem, egyre nőtt a mozgásigényem és vele együtt az étvágyam is. A gyerekek nem akartak velem játszani, ha odamentem egy simiért, sokszor még belém is rúgtak. Aztán egy nap beültettetek a kocsiba.Én olyan boldog voltam, végre hónapok óta először látok mást is a kennelen kívül. Az autópálya szélén álltunk meg. Eldobtátok a labdámat.Futottam utána, de mire visszaértem Ti már sehol sem voltatok. Kétségbeesetten rohangáltam a kocsik között, labdával a számban. Az autósok dudáltak, de volt olyan is, aki még rá is gyorsított.Ki akartam futni az út szélére, mert nagyon féltem. Hirtelen egy hatalmas ütést éreztem az oldalamon és többet nem tudtam felállni. Nagynehezen kikúsztam az út mellé. Próbáltam utánatok menni, de nem sikerült. Körülöttem minden véres volt. Fáztam, sötét volt és féltem.A labdámat még mindig fogtam, biztos voltam benne, hogy visszajöttök értem. Hiába nyüszítettem, ugattam, senki nem állt meg segíteni. Több órás fekvés után megállt mellettem valaki, nem törődve a vérrel és a sárral, betett az autóba. Egy fehér köppenyes férfi szaladt a kocsihoz, amikor megálltunk.Már csak a fejét csóválta. Új gazdám, aki 15perce ismert, nagyon sírt és megölelt.Csak akkor engedtem el a labdámat, hogy megnyaljam a kezét, hogy azt tudjam neki mondani:"Köszönöm". Aztán elaludtam, az utolsó dolog, amit hallottam, gazdám kétségbeesett zokogása volt. Már nem félek, nem fázom és nem fáj semmim sem. Meghaltam. Talán ha nem rágom szét a cipőket és nem eszem annyit, még mindig élhetnék..." Állatok...Minden mennyiségben...

"Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban." Lev Tolsztoj

"Aki teljesen feladja a múltért a jelenét, talán a jövőt is elveszíti." Szepes Mária

“Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” /John Lennon/ ~~~~~~~~~~$$$$$$ ~~~~~~~~~.$$$**$$ ~~~~~~~~~$$$“~~“$$ ~~~~~~~~$$$“~~~~$$ ~~~~~~~~$$$~~~~.$$ ~~~~~~~~$$~~~~..$$ ~~~~~~~~$$~~~~.$$$ ~~~~~~~~$$~~~$$$$ ~~~~~~~~~$$$$$$$$ ~~~~~~~~~$$$$$$$ ~~~~~~~.$$$$$$* ~~~~~~$$$$$$$“ ~~~~.$$$$$$$ ~~~$$$$$$“'$ ~~$$$$$*~~~$$ ~$$$$$~~~~~$$.$.. $$$$$~~~~$$$$$$$$$$. $$$$~~~.$$$$$$$$$$$ $$$~~~~$$$*~“$~~$*$$$$ $$$~~~“$$“~~~$$~~~$$$$ $$$~~~~$$~~~~$$~~~~$$$ ~$$$~~~$$$~~~“$~~~~$$$ ~“*$$~~~~$$$~~$$~~:$$ ~~~$$$$~~~~~~~$$~$$“ ~~~~~$$*$$$$$$$$$“ ~~~~~~~~~~~''''~$$ ~~~~~~~~~~~~“$$ ~~~~~~~~..~~~~$$ ~~~~~~$$$$$$~~~$$ ~~~~~$$$$$$$$~~~$$ ~~~~~$$$$$$$$~~~$$ ~~~~~~$$$$$$~~~$$ ~~~~~~~$$$$~~$$

A farkas és a rózsa Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre először. Milyen szép! - gondolta - Milyen kecses! Aztán lassan a többi állat is felfedezte. - Milyen egyszerű! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség! - Közönséges! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki? " Mind ilyenek vagytok. " - gondolta a farkas a fák közül - " Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót. " A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is. - Ez meg micsoda? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.- Csúnya! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van. A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. " Hát nem látjátok, hogy fáj neki? " - gondolta a farkas - " Miért kell bántani? " - Nem szeretem a virágot! - dörmögte a medve - Tépjük ki! Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját. - Nézzétek! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt! - Szóval még veszélyes is ! - jegyezte meg a róka - Ki kell irtani! A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a földbe taposta. A többiek megtapsolták. A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében. Elpusztították, csak azért, mert más volt mint ők! Megvárta, amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról, aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz, gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele. Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette. - Isten veled, kis virág! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál. Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett. Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek. A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében, életében először, sírni kezdett.

Semmi sem könnyebb , mint szavakkal dobálózni. És semmi sem nehezebb , mint nap nap után a szavunkat betartva élni.........

“Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásratalálás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.” (Tatiosz)

Bízzunk Allahban!De azért kössük ki a tevét...

"Aki nem önmaga lámpása : sötétben jár. Ami pedig a boldogságot illeti : boldog az ember csak akkor lehet , ha szabad.És csakis az igazság tudja szabaddá tenni.Az igazság pedig az , hogy valamennyien önmagunk lámpásai vagyunk." Müller Péter

Idézet Jelenits Istvántól.

"Néha szavak nélkül kell megbocsátani.Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit , s jelekkel felelni a jelekre. felejteni ott ,ahol feledésre van szükség , megróni máskor azt ,akinek szüksége van a megrovásra. Az igazi megbocsátás , mint a szeretet általában inteligens és leleményes. És alázatos is , legfőképpen talán alázatos."

" Van aki abban leli örömét , hogy másnak fájdalmat okoz, mikor szerethetné azt akit szeret. Minden rossz szándékát díszdobozba csomagolva küldöm neki vissza , hogy élvezze az ízét ameddig csak lehet." E.K.M.

NAAAGYFEJŰŰŰ :)