Most kaptam a megfejtést: a harmadik állítólag vida ildike.

És akkor már azt is tudjuk, miért áll az izék mellé.

Ki nem találná, mivel hívta fel Mészáros Lőrinc az RTL-t

A felcsúti polgármester meggyónta, hogy elfelejtett egymilliárdot beleírni a vagyonnyilatkozatába.

Napok óta kereste az RTL Klub Orbán Viktor jóbarátját, Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelőt, mígnem önként jelentkezett a csatorna munkatársánál telefonon. Mészáros beismerte, hogy elfelejtett egymilliárd forintot beírni a vagyonnyilatkozatába, ezzel magyarázta, hogy a korábbi vagyonnyilatkozathoz képest 300 millióval nőtt a bankbetétje.

A felcsúti polgármester júniusban nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatában 400, a novemberiben már 700 milliós bankbetét szerepelt. Mészáros szerdán az RTL Klub munkatársának elmondta, hogy a júniusban nyilvánosságra hozott nyilatkozatot januárban adta le, így a 300 milliós növekmény tíz hónap alatt jött össze. A havi 1,7 millió forintos feltüntetett jövedelméből persze ez sem jött volna ki.

Mészáros azt állította, hogy elfelejtette beleírni a novemberi nyilatkozatba, hogy májusban is felvett a cégéből 1 milliárd 27 millió forint osztalékot. A pénzből ingatlanokat vásárolt és megélhetését is ebből fedezte, vagyis körülbelül 900 millió forintot elköltött. Mészáros vállalkozása egyébként a kormányváltás óta megötszázszorozta a bevételét.

Az első tisztáldozat: Vida Ildikó

Részletek Írta: Szekeres Szabolcs Kategória: Vélemény Megjelent: 2014. december 09 Találatok: 1883

Meglepő, és egyben fura bejelentést tett a miniszterelnök tegnap, a Parlament színe előtt. Az amerikai kitiltási botrány – véleményem szerint még mindig elején – kapcsán Orbán ellenzéki kérdésre azt válaszolta, amennyiben Vida Ildikó NAV elnök nem perli be André Goodfriend amerikai ügyvivőt, úgy meneszti az adóhatóság éléről. Jelen esetben nem csak a történet, de egy kutya is sántít ez ügyben.

 

Fotó: RTL Klub

 

 

Hetek óta megy a porhintés a kitiltási ügyben. A magyar kormány még mindig az értetlent játssza, és úgy tesz, mint akinek gőze sincs, miről is beszél az USA. Konkrétumokat vár a tengeren túlról, holott maga is tudja, így nem kaphatja meg. A magyar fél egyelőre biztonságban érzi magát, bízik abban, hogy az amerikai törvények nem teszik lehetővé, hogy nagy nyilvánosság előtt terítsenek a történtekről. Élnek ezzel, és már-már visszaélnek. Megy a huzavona, és az időhúzás, eközben gőz erővel kutatják, hogy lehetne jól kijönni a történetből.

Kell a tisztáldozat

Az szinte biztos, hogy Amerika tud valamit, sőt! Inkább arra voksolnék, hogy Amerika mindent tud. Nem feltételezhető a világ egyik legnagyobb, és legjobban működő titkosszolgálatának tulajdonosáról, hogy csak a habokra beszél. Ha egy ekkora világhatalom kinyitja a száját, ott már tények vannak, nem feltételezések. És ez okozza a rettegést Orbánéknál, emiatt dolgozik gőz erővel a magyar diplomácia egy olyan helyzetben, melyben lassan, de biztosa tolja be magát két malomkő közé, és őröli apróra saját hazugságait.

Nem kis feladatok kell megoldaniuk. Egyrészt nyalni az USA-nak, „álljanak már le!”, „nehogy több dolog derüljön már ki!”, és mindezt úgy tenni, hogy közben a magyar közvélemény előtt, „zsaroló, hazudozó, magyarellenesnek” tudják feltüntetni az Államokat. Fenn lehet tartani ebben az egyensúlyt? Úgy mocskolni Amerikát, hogy közben könyörgünk: Ne bánts!

Arra már Orbán is rájött, az amcsik nem csinálnak magukból hülyét, ezt az ügyet már nem hagyják annyiban. Vélelmezhető, hogy ami a közvélemény előtt ismert, az csak a jéghegy csúcsa, épphogy egy részlete lehet a sok-sok ügynek, melyből elege lett a tengerentúliaknak. Az igazi rettegést az adja, hogy van esély arra, minden kiderülhet. Az pedig hatalmas bukáshoz vezethet, fejek hullanának, börtönök telnének. Most valahogy kedvezni kell, áldozatot kell bemutatni. És, ha az amerikaiak a NAV-ot támadják, akkor NAV-os áldozat kell. Schmitt Pál esetéből is tudjuk, hogy Orbánék a végsőkig kitartanak, így az is sejthető volt, hogy Vida sem mond le. Azonban az USA tud mindent, Vida nem maradhat. A fentebb említett két malomkerék őrli most a miniszterelnökünket: Vidának mennie kell, de valahogy úgy kéne, hogy a NAV elnök áldozat legyen, ne bűnös. Mert, ha bűnös vizsgálat kell, és bukik minden. Mint korábban írtuk, egy esetlegesen elinduló vizsgálatot pedig nem lehet kamu módon, mindenkit kimosva lefolytatni, mert ugye, az USA tud mindent, és ha csintalankodunk, akkor az orrunkra koppint, és terít.

Most itt a nagy lehetőség, hogy Vidát áldozatként emeljék ki az ügyből, és Goodfriendre tolhassák a lemondatását. Persze, ezek az indokok is mondvacsináltak, és IQ 40 felett átlátszóak. Történt ugyanis, hogy az amerikai ügyvivő beszólt, egy lapinterjúban közölte, konkrét csalásokról tudnak az adóhivatalon belül, nem csak arról van szó, hogy egyes esetekben eltekintettek egy-két vizsgálattól. És ezt egy profi diplomata mondta, ami sejteti, hogy ez egy igazi mondandó cirka tíz százaléka, és minden bizonnyal konkrét bizonyítékok állnak a szavak mögött. Goodfriend nem említett neveket, konkrét eseteket, és ugye azt is tudjuk, hogy Vida nevét sem az amerikaiaktól tudjuk a kitiltások kapcsán.

Orbán most erre csapott rá, itt talált egy keskeny kiutat mind magának, mind a NAV elnökének. Az előttük sem kérdéses, hogy Vidának mennie kell, de a távozás „hogyanja” nem mindegy. Megvan a megoldás: Vida perel, vagy megy!

Senki nem beszél angolul?

A miniszterelnök most azt akarja elhitetni – kizárólag – a saját táborával, hogy az amerikai ügyvivő perelhető. Tudja ő is nagyon jól, hogy ez nem igaz, de nem engedhet magának több veszteséget, az elmúlt hetekben már így is nagyon, de nagyon megfogyatkozott a Fidesz támogatói bázisa. Orbán jogász. Tudja, mert tudnia kell, hogy egy diplomata mentessége teljes jogi immunitást biztosít, személye érinthetetlen, sem büntető, sem polgári per nem kezdeményezhető ellene. Annál is inkább nem, mert Goodfriend nem a saját véleményét mondja, mikor kinyílik a szája és beszél, hanem az Amerikai Egyesült Államok hivatalos álláspontját. Orbán és Vida nagyban hasonlítanak egymásra, egyikük sem érti az ügyvivő szavait. Csak Vida „így” nem érti, Orbán meg „úgy” nem.

 

 

Arra hivatkoznak, hogy egyes esetekben mégis perelhető a diplomata. Ez mondjuk, igaz is. Csak azt felejtik elmondani a népnek, hogy ezek az esetek csak az itt tartózkodó diplomata saját tulajdonával kapcsolatban igazak, ha például a saját tulajdonú lakásában csőtörés miatt eláztatja az alatta lakót, és az kártérítést követel. Nos, ez esetben perelhető, de a hivatásának gyakorlása kapcsán nem.

 

Vida rövidesen megy tehát. Minden bizonnyal akkora apanázzsal távozik, mely miatt megéri lenyelnie a békát, és megéri sírig hallgatni. Kérdés az, hogy elegendő lesz-e ez Amerikának. Elég lesz-e az, hogy büntetőjogi felelősségre vonás nélkül, egyszerűen csak elküldik, vagyis inkább csak elengedik? Minden bizonnyal nem, így kíváncsian várjuk a folytatást.

"Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire.
Kihez folyik az a rengeteg pénz?

Még jó, hogy vége a sötét középkornak.

Szerintetek vége a középkornak?

Szerintem nem.Kihez folyik a pénz?Néhány név a hergelő gazdagok közül:Rogán et.,Szijjártó et.,Lé(Á)zár et.,Kósa et.,és még a többi név végelláthatatlan sora.

A górét direkt hagytam ki,mert ő még úgy ahogy visszafogott életmódot él.

Mi az alja 73% vagyunk a modernkori jobbágyok.Ők a 27%-os kétharmad.Újgazdagék.Megint a farok csóválja a kutyát.

Gyula Vörös

Na ezt olvasd el!

Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a léggömbhámozó Bt. ahol dolgozom, azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést.
Jó sok pénz ez, örülök is neki!
Aztán jön az állam, és azt mondja a Bt. -nek:...
Gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a dolgozónak adod,
itt ez a pici lista arról,
hogy mit kérek tőled:
Nyugdíjjárulék (18%) 54 000 Ft
Egészségbiztosítási járulék 33 000 Ft
Egészségügyi hozzájárulás 1 950 Ft/fő Munkaadói járulék (3%) 9 000 Ft
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft
Így aztán mire a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak
102 450 Ft-ot,
a fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került, úgy is vehetjük,
hogy 400.000 Ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek.

Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a
kedves Nagy Testvér ismét megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt
ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled:
SZJA 84 750 Ft
Nyugdíjjárulék 8,5 % 25 500 Ft
Egészségbiztosítási járulék 4% 12 000 Ft
Munkavállalói járulék 1% 3 000 Ft
És mire feleszmélünk, az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750
Ft forintunk marad.

Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt.

A termékek árába további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből
valójában csak
145 625 Ft értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát.

Ez a legegyszerűbb eset volt, lehetne még fokozni, ha a pénzünket
félretesszük, és lakást veszünk belőle, hiszen azután illetéket
fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), és ha pár év múlva
eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után
negyedszer).
De autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó,
üzemanyagba épített ÁFÁ-n felüli terhek.

Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk.
Hogy ne legyen szép az élet be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a
2-3x adózott pénzből vett dolgaink után még évente fizethetünk majd
megint adót.

Nézzük tehát a végeredményt:
Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet
teremtett, létrehozott valamit.

Ehhez képest ki keresett a legtöbbet?
Az állam keresett a 300.000 Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot.
Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért.

Emlékszem, az átkosban tanultuk, hogy a sötét középkorban a gazdag
földesúr kizsákmányolta
a jobbágyokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok,
és elvittek másik 10%-ot!

Hogy sajnáltuk szegényt, és kérdeztük, de hát milyen alapon?
20% - húsz százalék volt MINDEN teher, amit fizettek!
Ebből a 20%-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket
tartottak fent, kövérre híztak a gazdagok.

Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire.
Kihez folyik az a rengeteg pénz?

Még jó, hogy vége a sötét középkornak

Bankcsődök: ma kicsiben, holnap nagyban?

2014. december 09. 16:31 - Pápa Levente

A Töröcskei-eset tanulságai

Igazán szemléletes példával szolgálnak az elmúlt hetek pénzügyi csődjei. Ezek közül is kiemelkedik a Széchenyi Bank csődje. Fontos a jelenkori gazdaságpolitikában Töröcskei munkásságának megértése, de még ennél is fontosabb csúfos bukásának elemzése. Tanulságos példa, ami azonnal cáfol szinte minden Fideszes állítást a bankrendszerrel kapcsolatban. Persze a szakemberek előtt ezek nem újdonságok, de most a valóság mutatja meg a hétköznapi emberek számára is, hogy mekkora tévút a mai gazdaságpolitika, és milyen súlyos következményei lehetnek a jövőben.

1. Fideszes állítás: A jó bank magyar bank. Ez az Orbán Viktor által kergetett Moby Dick, az igazi nagy hal: fel kell emelni a magyar tulajdont a hazai bankszektorban, bármit is jelentsen a magyar tőke a gyakorlatban (az OTP magyar banknak van elkönyvelve, pedig többségében külföldi tulajdonú, igaz teljesen magyar vezetéssel). Az állítással ellentétben, a 2007 óta tartó válságban azt láttuk, hogy azok az országok, ahol magas volt a hazai bank arány, azok rengeteg adódollárt fordítottak a banki mentőcsomagokra, azaz az emberek fizették meg ennek költségeit. Ilyen volt az Egyesült Királyság, az USA, sőt a kisebb országok ebbe bele is rokkantak: Izland, Szlovénia. Magyarországon a külföldi bankok külföldi tőkét használtak fel a bankok veszteségeinek kifizetésére és a banki tőkehelyzetek konszolidálására, az OTP pedig sziklaszilárd tőkehelyzettel rendelkezett akkor is. Adóforintból egy fillért nem használtak bankmentésre Magyarországon. Ezek a tények. Most bezzeg a szakmai magyar tulajdonos előbb lehúzta az államot 3 milliárd forinttal, hogy segítsen, majd egy év múlva csődöt jelentett. A tőke elvesztésén felül a betéteseket az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) fogja kártalanítani, a mostani csődök miatt összesen kb. 40 milliárd forint értéken. Ne feledjük, a betétbiztosító pénze sincsen ingyen: azt a bankszektor dobja össze, hogy szétterítsék a veszteséget a teljes szektorra és így minimalizálják a betétesi és működési kockázatokat. Azaz a bankszektort most újabb 40 milliárdos veszteség érte, néhány bank és vezetőik felelőtlen és/vagy korrupt viselkedése miatt. Ne ringassuk magunkat álomba, meg fog ez látszódni a bankszektor általános pénzügyi kondícióiban, a kisebb betéti kamatokban, a magasabb hitelkamatokban!

2. Fideszes állítás: Az állami bank is jó bank. Hát kérem, a Széchenyi Bank 49%-ban állami tulajdonú volt tavaly óta, és a többségi tulajdonos is lényegében a központi akarat kiszolgálója volt. Kérdezzük meg a Széchényi Bank Ügyfeleit és Üzletfeleit, hogy mekkora szakmai elégedettséget és pénzügyi garanciát nyújtott ez számukra! A világban számtalanszor bebizonyosodott, hogy válságperiódusokon kívül az államnak nincsen semmi keresnivalója a bankszektorban. Némi szerepe lehet a beruházási tevékenységek finanszírozásában (fejlesztési bankok) és a külkereskedelem finanszírozásában (export-import bankok), de a klasszikus kereskedelmi banki tevékenységben kimondottan kontraproduktív és káros az állam felbukkanása. Az állam rossz gazda ezeken a területeken. A rá bízott vagyon mindenkié és senkié egyszerre. Pedig a bankolás veszélyes üzem: egy bank a tőkéje méreténél akár 10-15-ször nagyobb hitelállománnyal rendelkezik. Emiatt könnyen el lehet veszíteni a bank tőkéjét, ha a tulajdonos rossz és felelőtlen gazda.

A Széchenyi Bank kapcsán muszáj beszélni a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramról is, aminek keretében folyósított hiteleket a köznyelv már csak „Matolcsy hitelnek” hív. A konstrukció keretében a jegybank 0%-os kamatozású hitelt ad a kereskedelmi bankoknak, amit azok legfeljebb 2.5%-os kamatozással továbbadnak vállalkozásoknak. A jegybank kötelessége ellenőrizni a hitelek folyósításának feltételeit, hogy olyan vállalkozásokhoz jusson el a hitel, akiket a program hivatalosan céloz. Sok cikk született már arról, hogy milyen veszélyekkel jár, ha nem ellenőrzik megfelelően a hitelek kiosztását, a mindenképpen meglévő előnyös tulajdonságai mellett is. Fontos, hogy a jegybank - most már, mint a korábbi PSZÁF-fal egyesített, pénzügyi szuperhatóság - nagyon agresszíven tolta és tolja a bankokat arra, hogy terítsék ezeket a „Matolcsy hiteleket”.Ez egyrészt a sikerpropaganda része, másrészt fontos építőeleme volt a választási évre mesterségesen felpumpált, nem fenntartható gazdasági növekedésnek. A Széchenyi Bank csődje nagyon fontos tanulságokkal szolgál ezügyben is.

(kép: index.hu)

A Széchenyi Bank hitelaktivitásának növekedését szinte csak és kizárólag a jegybanki hitelek okozták, ez fújta fel a bank mérlegét, hogy aztán nagy hitelezési veszteséget okozzon. Magyarán elkezdtek bedőlni a kihelyezett hitelek, mert nem körültekintően lettek allokálva. Jól tudjuk, hogy a korrupció és a lopás egyik klasszikus csatornája a hitelfelvétel: valaki felvesz hitelt a fiktív vállalkozására, majd nem tudja azt visszafizetni, mert „nem jött be a vállalkozás”. Látszólag minden rendben van, a bankolás kockázatos üzlet. A bank elkönyveli a veszteséget, amit először a profit csökkenése, majd a tőke leírása követ. Ha a veszteség már nagyobb, mint a bank tőkéje, akkor jön a csőd, de ha nem időben jön, akkor a betétesek fizetik meg a tudatosan rossz hitelezést. Így lehet ellopni a bank tulajdonosainak és végső soron a betéteseinek a pénzét. Mikor következik ez be? Ha (a) nincsen rendes, a saját érdekeit érvényesítő tulajdonos és/vagy (b) a hitelkihelyezésnél a profitérdeket felülírja valamilyen más érdek. Ebben a két pontban megtaláljuk a Fidesz-típusú bank szintézisét. A tulajdonos részben az állam és/vagy az állampárthoz lojális oligarcha, a hitelkihelyezésnél pedig politikai érdek és/vagy lopás szándéka jelenik meg. Ha a bankokat ellenőrző hatóság is része a játéknak, akkor zárul a kör. Csak egy vesztese lehet ennek a végén: a köz.

Azt szokták híresztelni, hogy a „Matolcsy hitel” jó a gazdaságnak. Igen. Pontosan úgy, mint az autópálya. Egy normális országban azért építik, hogy el lehessen jutni A pontból B pontba gyorsabban, hatékonyabban. De egy korrupt országban azért építik, hogy közben szét lehessen lopni a közpénzt, és mellékesen, nagyon drágán felépül az autópálya is. Ma még nem tudjuk, hogy a „Matolcsy hitel” mekkora részét fogják ellopni, de a Széchenyi Bank gyors csődje a legpesszimistább víziókat erősíti. Főleg annak tükrében, hogy a Fidesz-típusú bankok a most állami tulajdonba került nagybankok esetén is könnyen létrejöhetnek. Az pedig már nagy tétben folyó játék lesz.

Kedves Viktor!

Mint jóérzésű ámde nem NER kompatibilis magyar polgár írok neked, két gyermek édesapjaként úgy érzem itt az ideje annak, hogy kifejezzem aggodalmam. Nem tudom tétlenül nézni azt, ami hazánkban történik. Szeretnék segíteni, mert úgy gondolom, rád fér. Ahogy én látom a környezetedben nincs olyan személy, aki kritikával merészel illetni téged, s mint egy hisztis kisgyerekre a gyenge szülők ráhagynak mindent, mert ha nem az történik, amit a kétéves szeretne, akkor jön toporzékolás.

Viktor, van egy rossz hírem: nem vagy már kétéves, remélem a hisztit is kinőtted, egyes szakemberek szerint négyéves kor után a hiszti már jellemhiba. Szerintem hagyjuk az udvariaskodást, a jelenlegi helyzetben teljesen szükségtelen a kötelező köröket teljesíteni. Én leszek a kritikus hang, de én nem kinyilatkoztatásokat vetek eléd. Igaz, pár hónapig minden plakát a tiszteletről szólt, bár úgy vettem észre sajnos vajmi kevés fogalmad van a tiszteletről, annak természetéről.

A tisztelet nem jár alanyi jogon, a tiszteletet ki kell vívni, sőt a tiszteletre méltónak kell lenni. Nem elég megüzenni a haldokló nyugatnak, az új Moszkvának, hogy több tisztelet. Ez egyfajta szegénységi bizonyítvány, inkább vált ki szánalmat semmint tiszteletet, elismerést. Ha lenne valami elképzelésed a tiszteletről, akkor ma nem is írnék levelet neked, és talán nem zúgna az Orbán takarodj a parlament előtt. Na? Milyen érzés? Szerencsére megtudtuk hogy ez a demokrácia, mert nem verik be a Révész fejét, meg nem lőnek gumitölténnyel… hiába no, a 2006-os hősök…

Nem kioktatlak, ne érts félre, csak üzenek neked én is, mint egy afféle másodrangú állampolgár. Igen mert, saját hazámban vagyok már-már hontalan, sőt most már hazaáruló is (meg cinikus is). Nagyon messziről tudnám indítani a történetet, de legyen elég annyi, hogy rosszkor voltam rossz helyen, mikor elindítottam a vállalkozásomat rögtön adócsaló lettem a hivatal szemében, mindeközben kihúztátok a talajt a lábam alól. Igen ezzel vagyunk így páran. Pedig 2010-ben még arról beszéltél, – mint az az ember, aki még soha sem hazudott -, hogy senkit nem hagytok az út szélén. Most értettem meg, hogy ebben mi volt az igazság. Aki elesik, azt tényleg nem hagyjátok az út szélén, mert nemes egyszerűséggel berugdossátok az árokba, lehetőleg oda, ahol legnagyobb a gaz, hogy senki ne lássa. Ami nem látszik, az nem létezik, és tudjuk jól: Magyarország vagy így, vagy úgy jobban teljesít! A szegény emberekre pedig semmi szükség a NER-ben, legyen az hajléktalan, fogyatékkal élő, vagy mondjuk asztmás gyerek.

Sok kérdés merült fel bennem, s megannyi észrevétel. Például, nagyon szeretném tudni, hogy melyik az igazi Orbán Viktor? A 89-es rendszerváltó, vagy a mostani diktátorokat magasztaló, illiberális munkástársadalmat vizionáló szélkakas? Szeretném hinni, hogy a 89-es Viktor az szembeköpné a mostanit, és nem a 89-es Viktor volt a hazugság. Pedig úgy néz ki, hogy a Kádár rendszert restaurálod éppen és Putyinhoz dörgölőzöl. Mit ígért neked? Szabadságon levő katonákat, ha kell? Kérlek, cáfolj meg, de nem elégszem meg annyival, hogy nincs igazam, azt már többé nem engedheted meg magadnak, hogy minden kérdést elháríts.

Kiherélted alkotmánybíróságot, új torzszülött választási rendszert kreáltál, szétverted az oktatást, pártkatonák mindenütt a hivatalokban, a felsőoktatásban újra megjelennek levitézlett embereid, kvázi politikai komisszárként. Még a kínossá vált embereidnek is jut egy-egy jó állás, gondolok itt például a hegyvidéki polgármesterre, nem tudom elfelejteni a kamerák előtt kisgyermekként hüppögő, zokogó Pokornit…
Nem tudom, hogy mit és miért teszel, nem értelek? Teljesen következetlen lépésekkel tetéztek eleve kellemetlen helyzeteket. És kérlek, ne takarózz a kétharmaddal, nem túl elegáns. A diplomácia pedig kifejezetten nem erős oldalad, szerintem élő politikus nem okozott ennyi kárt (bóvli) hazánk nemzetközi megítélésében, mint te meg a haverjaid. De hogy’ is felejthettem el, ez egy világméretű, háttérhatalmi, nyugati, brüsszelita összeesküvés, ellenünk. Szegény norvégok is szűkölve, habzó szájjal remegnek a fjordok között, hogy nem tudnak titeket megbuktatni. A Lázár tényleg ennyire súlyos? Vagy csak az, aki súg neki?

Nemzeti demagóg? Vagy netán fogalmi zavaraid vannak? Teljes foglalkoztatottság? Még az egymillió új (valódi) munkahely megteremtésével sem tudtatok megbirkózni. Rengeteg lehetőségetek lenne valódi rendet tenni, hiszen nyolc évig készültetek a kormányzásra. Úgy tűnik csak a közös pénztár kifosztásáig jutottak a felkészülésben. Arra is gondoltam, hogy ez valami pitiáner bosszú a részedről, azért mert a nép nyolc évig ellenzékben parkoltatott? Megjegyzem, ott sem voltál túl konstruktív. Igaz kellett, egy öszödi beszéd, meg díszletként néhány lángoló autó, néhány szabadságharcos huligán. De egy kicsit fel is emellek, Gyurcsányék inkompetenciája is legalább akkora bűn, mint az az ámokfutás, amit ti műveltek. De tudod, az elmúltnyolcév már elmúlt, és remélem megérted, hogy az elmúltnyolcévből már négy éve ti kormányoztok, (tehát nem ártana a rádió szpotokat is átgondolni egy kicsit) ha még nem vetted észre.

Első nagy nekibuzdulásotokban megírtatok egy új alaptörvényt, ami nem több mint egy nemzeti színű pántlikával átkötött kolbászos böfögés. Nem tudom, hogy hol volt az a pont, amikor valóságtól teljesen elszakadtál? Vagy csak annyira gyenge és gyáva lettél, hogy nem tudsz nemet mondani a rossz tanácsadóidnak? Miért ilyen hígfos emberekkel veszed körül magad? Soroljam? Varga, Lázár, Szíjjártó, Deutsch, Kövér, Rogán, Schmitt ex álamfő, Semjén, Harrach, Budai, L. Simon, Bayer, Széles, Habony. Egy biztos köztük még te is jobb színben tündökölhetsz. Tudod te, hogy hány harcostársad önéletrajzában szerepel az MSZMP, vagy KISZ mozaikszó? És kiében hányszor? Milyen titulusokkal? A te állambiztonsági múltaddal mi van? Ez természetesen alapvetően nem lenne nagy baj, ha nem ők komcsiznának a leghangosabban. De ha nem komcsiznak, akkor fennen hangoztatják saját butaságukat, jó hangosan, hogy messzire hallatsszék (postán elveszet levél, nem jó a napenergia, mert éjszaka nem süt a nap, sajnos lehetne még sorolni, tolmácsot kérek), vagy véleménynek álcázott trágárságokkal piszkolják tele a Magyar Nemzet lapjait.

Apropó, csak így magunk között, azt is mondd már el, hogy tudtál ennyi szorgalmas ámde roppant mód buta és szervilis lakájt magad köré gyűjteni? Ki kit zsarol? És mivel? Szegény NAV elnök, hány év börtönt próbál menteni, akkor, amikor az egész világ előtt leégeti, megalázza önmagát és hivatalát? És még a HírTV stábját is viszi magával. Pedig lehetőséged lett volna egy jobb országot megteremteni, de csak arra voltál képes, hogy elszard az egészet.
Kérlek, áruld el azt, hogy mikor lettünk G20 tagország? Te is ott voltál Ausztráliában, csak kiretusáltak? Vagy Putyin eléd állt? Vagy ravasz módon mögé kerültél? Atomnagyhatalom lettünk az elmúlt négy évben? Hol a van az atombőrönd Viktor? Csak ez igazolná azt, amit és ahogy teszel a nemzetközi politika porondján, így tudnám valamelyest elfogadni azt a stílust, amivel nap mint nap megnyilvánultok. Félek attól, hogy a legnagyobb fegyver a kezedben csak egy óriásplakát… Több tiszteletet. Azt mondják a nevetségesség öl, te pedig egy ideje közröhej tárgya vagy, „ezer halált halsz” naponta, az embereid úgyszintén.

Bízom abban, hogy a lelkiismereted egy szikrája még valahol ott bujkál mélyen. És még van annyi önbecsülésed, hogy megtedd azt, amit a helyzet megkövetel tőled (csak hogy tisztán értsd, ideje letenni az óriásplakátot, és a rezsidémon is csak lázálom volt).
Kíváncsi vagyok, velem mit kezdtek? Nem vagyok komcsi, se ballib, vagy álbalaoldali, csak kisdobos voltam, mert muszáj volt. Nem voltam, és nem vagyok egy pártnak sem tagja. Nem vagyok újságíró sem, de még csak elvakult nyugatimádó sem. Tehát nekem válaszolhatsz, még elvi aggályod sem lehet. Szóval ne legyél gyáva, válaszolj! Nem a Havasi, te saját magad avass be a nagy tervekbe, titkokba. Mikor lesz egy élhető Magyarország Európában? Miért szeretnéd még a gyermekeim jövőjét is ellopni?

Apropó, tudsz egy jó svájci iskolát az én lányaimnak is? Nem szeretném, hogy az oktatási rendszered csak a munkássorban taszítsa őket. Ha itt minden ennyire flottul megy, miért nem jönnek az angol, német, holland vendégmunkások tömegével dolgozni? Mi a forgatókönyved, azok után, hogy kiderült, Gyurcsány dróton rángatja az Egyesült Államokat? Obama mint Gyurcsány bábja, szerintem standup comedyt kellene csinálnotok nem nagypolitikát. Mire készüljünk?
Várom a válaszodat, ahogy a művelt francia mondja: as soon as possible. Csak nehogy kifuss az időből!
Üdvözlettel:

Nagy Gábor Zoltán sk.
magyar állampolgár

forrás:hirhatar.com

4 gyerekkel 25 négyzetméteren

Öt időzített bomba, melyek mindegyike szétvetheti a Fideszt

2014. december 06.

A tűzszerészek serényen dolgoznak, ám ha bármelyik politikai vagy gazdasági bomba működésbe lép, a kormányzópárt darabokra hullhat. Most derül ki, hogy a Fidesz képes-e túlélni akkora krízist, melyhez foghatót az 1994-es választási bukás óta nem élt át.

Fotó: Illusztráció

A ciklus közben 40 százalékos népszerűséggel bíró Fidesz annyira elrontotta a kampányát, hogy kis híján a Parlamentbe se jutott be 1994-ben. A legenda szerint olyan mértékben zuhant a népszerűségük, hogy ha két héttel később lettek volna a választások, Orbán Viktor és csapata talán helyet sem foglalhatott volna a parlamenti patkóban. Innen szívta fel magát a párt olyannyira, hogy a korábban kétharmados többséggel kormányzó szociálliberális kormányt képes volt leváltani 1998-ban. Orbán Viktor legendája tulajdonképpen innen eredeztethető, hiszen később is képes volt szinte a nulláról indulva hatalmas tömegeket magához édesgetve legyőzni az általuk örök gonoszként aposztrofált baloldalt. Az idei választások után több kormánypárti politikus és néhány elemző azt a véleményt is megengedte magának, hogy a politikai ellenzék tulajdonképpen nem létezik, a Fidesznek már csak belső ellenzéke van, melyet jó esetben meg kell hallgatni, rosszabb forgatókönyv szerint pedig ki kell iktatni.

Ez az önbizalomtól duzzadó politikai elit és szurkolótábora most azzal kénytelen szembesülni, hogy az eddig a felszín alatt szunnyadó problémák szinte egyszerre törnek elő a magyar társadalom különböző rétegeiből. Igazuk lett azoknak, akik szerint a problémákat sikerült olyan mélyen elnyomni a három idei választás kedvéért, hogy most szinte elemi erővel tört elő az elégedetlenség, ami nem csupán az Orbán-kormány harmadik ciklusát veszélyezteti, de könnyen kerülhet a Fidesz olyan válságos helyzetbe, mint húsz évvel ezelőtt. Lássuk, melyek azok az időzített bombák, melyek bármikor robbanhatnak:

1. A 2015-ös költségvetés tervezete ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány nem tudta kivezetni az országot a válságból, illetve hibernálta azt az állapotot, melyet a Bajnai-kormány ráhagyott. Az öt évvel ezelőtti gazdaságban azonban még megvolt a kibontakozás esélye, a mostani azonban teljesen kilátástalan, így az EU-s pénzek nélkül már a gödör alján lennénk. Újabb és újabb sarcok kiagyalásán érjük Varga Mihályt és csapatát, rá akarják tenni a kezüket arra az „apró pénzre” is, mely a magánnyugdíj-pénztárak lenyúlása után még megmaradt, folyamatos „multizással” rabolják le a befektetésre, fejlesztésre még képes nyugati tulajdonú piaci szereplőket. A költségvetés nem tartalmaz érdemi változást sem az adózásban, sem az államháztartás szerkezetében, így továbbra is bóvli országnak fognak tekinteni bennünket a befektetők. Ha csak egy kisebb gazdasági válság meglegyinti a régiónkat, ez a költségvetés úgy elszáll, mint egy május 1-jei lufi.

2. Ide kapcsolódik a másik lehetséges „Nagy Bumm”, ami ellen Varga Mihály kesernyés mosolya szintén nem lehet gyógyír. Ez ugyanis már világpolitikai dimenzióval bír, így a nyitott, kiszolgáltatott kis magyar gazdaság teljesen védtelen ezzel szemben. Ha a nagy testvérnek kiszemelt oroszok nem lesznek képesek sem anyagi, sem politikai támogatást nyújtani az Orbán-kormánynak, az nem csak ideológiai blamázst jelent, de komoly gazdasági következményekkel is járhat. A hosszú időre titkosított paksi megállapodásban ugyanis valószínűleg olyan garanciákat építettek be a szerződő felek, melyek biztosítanák a magyar kormány túlélését nagyobb gazdasági krízisek esetében is. Ha azonban az oroszok olyan mély válságba kerülnének, hogy a beígért kölcsönt sem tudnák kiköhögni, főhetne Varga Mihály és Orbán Viktor feje, honnan teremtsék elő a hiányzó forrásokat.

3. Ennél sokkal kézzelfoghatóbb válságjelenség azonban a Fidesz vezérkarát érintő korrupciógyanús ügyek tobzódása. Könnyű a sajtót hibáztatni azért, mert állítólag hergelik a szegény magyar népet az urizáló magyar politikai elit ellen, ám két dolgot érdemes leszögezni: Egyrészt a rokonok mögé jól elbújtatott ingatlanvásárlások nem jutottak volna a sajtó tudomására, ha nincsenek a kormányzópárton belül olyan sértett emberek, akik szívesen kitálaltak ellenlábasaik pozícióinak gyengítése érdekében, másrészt a sajtó nem csinál egyebet, mint teszi a dolgát. Végre! Ehhez a kormánynak bele kellett gyalogolnia az RTL Klub gazdasági érdekeibe, végveszélybe kellett sodornia ellenzéki hangvételű internetes portálokat, nem mellékesen ezekkel a hírekkel lehet legjobban eladni a bulvárlapokat. A sajtó feladata nem az, amit az úgynevezett közmédia művel a hírek elhallgatásával, átszabásával, a kormány agitációs és propaganda stratégiájának kiszolgálásával. A Magyar Televízió híradója lassan az észak-koreai tévé szintjére süllyed, miközben a közszolgálati rádió ontja magából a központilag szerkesztett és cenzúrázott híreket. Ez egyrészt önbecsapás, de ami ennél is rosszabb, hogy az adófizetők átverése, illetve leszoktatása az általa finanszírozott médiumokról.

4. A hirtelen kerekedett politikai válság láttán beindultak a Fidesz elszabadult hajóágyúi is. Pokorni Zoltán eddig sem fogta vissza magát, ha Hoffmann Rózsa ténykedésének kritizálásáról volt szó, de most keményen beszólt a rongyrázó fideszes mainstreamnek. A budapesti KDNP-n belül is mozgolódnak az elégedetlenkedők, Deutsch Tamásra pedig mindig lehet számítani, következmények nélkül rá lehet pisilni a pénztárgépre. A legnagyobb veszély a párt legendás egységére azonban maga Simicska Lajos, ősi gazdasági háttérember jelenti, aki most már hivatalosan is háborúban áll a miniszterelnökkel. Ha ő nyíltan szakít a hivatalos fideszes iránnyal, vagyis kiáll az atlanti orientáció mellett, az nem repedés lesz a párt testén, hanem egy hatalmas hasadék. Ha a Fidesz önmagát szaggatja szét, az nagyon fog fájni, mert ezzel olyan ellenzéket hoz helyzetbe, amely gyakorlatilag már csak papíron létezett.

5. És végül lássuk a legveszélyesebb pokolgépet, melyen nem csak Orbán Viktor és csapata, hanem minden magyar állampolgár csücsül. A kormány szemellenzős társadalompolitikájának eredményeként olyan szociális krízis elé nézünk, amelyhez hasonló nem volt a rendszerváltás óta. A szegénység térnyerése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy lényegi beavatkozás nélkül nem lehet megállítani a középosztály lesüllyedését, arról nem is beszélve, hogy az elszegényedett, kilátás nélküli milliók felemelésére már kísérletet sem tesz a kormányzat. A közmunkaprogram értelmetlenségét már többször bebizonyították a témához értő szakemberek, a kormánypárti politikusokat pedig csak a statisztikailag kimutatott csökkenő munkanélküliségi mutatók érdeklik. Kétségtelen, hogy egy száguldó luxusautóból kinézve csak a közmunkások sárga mellénye villan elő, de ha megállnának és beszélgetnének a törvényhozók ezekkel az emberekkel, talán belátnák, hogy az emberi méltóságát nem az út mellett falevelet gereblyézve szerzi vissza az ember. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy a bérek reálértékének romlása miatt megindult a bérből és fizetésből élők leszakadása is, amit a kormány szintén nem képes súlyának megfelelő módon kezelni.

Ha csupán ezt az öt időzített bombát vesszük, már van mitől tartanunk, hiszen a kormány és kormányzó pártok válsága erősen kihat az ország kilátásaira is. Más kérdés, hogy a realitásoktól elszakadni látszó fideszes politikusokra ráfér egy kis rémület, és egy hangyányi önvizsgálat. Ha azonban újra csak az ellenségkereséssel lesznek elfoglalva, akkor valamelyik bomba az öt közül működésbe lép, ezzel felrobbantja a többi négyet is, és az már nem csak egy kis szilveszteri petárdadurrogtatás lesz...   

Frédi és Béni

Persze rövidre zárhatjuk a dolgot:-)

Így nni! :-)

Mondjuk, guglival be vagyok jelentkezve...  lehet hogy azt is elfogadja.

Én ezt látom:

Uj Péter: ″Üdv a hetvenes években″

Én nem vagyok bejelentkezve, és látom.

Csak az látja a képet, aki be van jelentkezve hir24.hu-ra

A páciens neve: Orbán Viktor

258 komment

Mester Iván hirdetés

A fiatal Orbán Viktort ismerők szerint a katonaság alatt megélt megaláztatás szinte vadembert faragott belőle az egyetemre. Balhék, fegyelmik, erőszakoskodás, leginkább Simicska Lajossal közösen. Úgy tűnik, azóta sem érti, hogy miért kellene visszafognia a haragját, sértődöttségét, elfojtott kisebbrendűségi komplexusaiból fakadó bosszúszomját.

Fotó: Sebastien Pirlet / Reuters

Talán már tényleg csak egyetlen dolgot ismer: a saját előrejutását segítő kérlelhetetlen és könyörtelen törtetést. Ha nem tenné, összeomlana, depresszióba süllyedne. Áhítozza a konfliktust, hogy valakinek érezze magát, hogy értelmet lásson az életében. Azt hinné az ember, hogy mérhetetlenül cinikus, de nem az, legalábbis nem mérhetetlenül. Lázár János és a volt SZDSZ-es Kóka János, igazán cinikusak. OV automatizmusai, személyiségébe épített és elfojtott indulatai inkább a kétségbeesett, csapongó, minden elvet és értéket tagadó tökéletes önvédelem érdekében az ingatag bandavezéri identitás megtartására irányul. Karakteréből fakadóan képtelen megállni, izgatott, szorongó, kielégíthetetlen. Mint egy kisgyerekek, úgy csal a játékban. Nem fogja föl, hogy a csalással, térképek átrajzolgatásával megszerzett dicsőség hamis. Ez a hamisság azonban rendszerint csak a tudatalattiban jelenik meg: ezért frusztrált, ezért nyughatatlan, ezért vágyik újabb, valósnak ható dicsőségekre, amelyeket időről időre meg is szerez.

  hirdetés

OV – hogy jobban fájjon – a sebeit kapargatja és ehhez a politika kiváló terep. Ez ugyanis olyan porondot kínál, ahol folyamatosan ingerelheti, feltépheti a varratokat, ami segít a nem felejtésben, és ami segít az árnyékkaraktere, a vágyott, hősies karaktere szabadságharcában, állandó makacs kitartásában, dulakodásaiban. Ezért provokál, és ellentámad, ha tetszik, vív szabadságharcot: karaktere arra kényszeríti, hogy az elfojtott önhibáztatást hősies opferkultusszal fedje el.

De előbb-utóbb elmar maga mellől mindenkit, és megéri saját rendszerének és karakterének összeomlását. Már most is szembefordul a régi bandatagokkal (a korábban megkérdőjelezhetetlen akaratú, érinthetetlen Simicska Lajossal és az aggodalmaskodva radikális, de még tűrő Kövér Lászlóval) és egyre inkább csak a leghűségesebb csinovnyikokat értékeli, ezért egyre hígabb tudású, igazi tekintélyelvű karakterek veszik körül. Ennek is az ideáltípusa Szijjártó Péter, akinek a miniszteri kinevezése a legtisztább bizonyítéka annak, hogy – ami a kóros bizalmatlanságot illeti – OV feltételezhető paranoiája a régi, jól ismert mintákat követi.

Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság

OV kifizeti a „barátait", aztán megpróbál szabadulni tőlük. Legfőbb gyengesége az elfojtott félelemből fakadó folyamatos önigazoló státuszépítés, a türelmetlenség és ebből fakadóan az egyre gyakrabban megjelenő meggondolatlanság. Láthatóan személyisége nem ismeri a csalás szót erkölcsi, csak jogi értelemben, illetve ma már úgy sem, hiszen a jogot úgy alakítja, hogy neki több esélye legyen, hogy legalább magát és – egyébként egyre kétkedőbb – híveit meggyőzze becsületes szándékairól. 2002-ben majdnem belepusztult a vereségbe, de 2006-ra már kiépítette a lengyel mintára a '80-as években már kipróbált hálózati összeroppantó rendszert és megtalálta a harcos, kérlelhetetlen, kompromisszumképtelen ellenzéki vezér bosszúálló szerepét. Talán jobban is élvezte, mint a hatalmat, ezért nem tört meg annyira 2006-ban.

hirdetés

Azonban 2014-ben már nem bízott semmit a véletlenre, maradék erkölcsi gátlásait teljes mértékben felszippantotta a kialakított árnyékkaraktere, saját Mr. Hyde-ja. Rászabadította az igencsak megkérdőjelezhető intellektussal bíró fideszes második vonalat az országra, és nem hitt a szemének, amikor látta, hogy hogyan veszik be az emberek azt a mérhetetlen sok, de mégis a céljait elősegítő hazugságot, amit követői szájába ad. Saját beszédeinek nyilvánvaló hamis pátoszától és a homogenizált, alávetett tömeg látványától és lenézésétől megittasul. Ilyenkor kiszárad a szája izgalmában: ritka jelenet, de ez az orbáni infantilis hatalom- és örömmámor pillanata, az egyetlen őszinte és felszabadult pillanat az életében. A többi robot, küzdelem saját karaktere szorításában.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

OV önmagát építi. Nem érdeklik az emberek, akiket semmire sem tart, nem érdekli a nacionalizmus, amihez nem ért, nem érdekli a politika sem már, mert unja, hogy viszonylagos politikai korrektség mentén kell nyilatkoznia, diplomatákkal kell feleslegesen fecsegnie. Nyugaton ez várja, míg keleten sokkal egyértelműbb az autoriter rendszerekkel való összekacsintás, a félszavakból is megértjük egymást, a tudjuk mi, hogy mi kell a másiknak egyszerű gondolatisága. Minden csak eszköz a saját hatalmi mániájának, énépítő törekvéseinek kielégítésére, mert úgy hiszi, a történelmet az erősek és a győztesek írják, és nem tud szabadulni a végső győzelem gondolatától. Azt hiszi, ha új válság jön, az oroszokkal és az energiahordozókkal a háta mögött majd ő mentheti meg az arra érdemesek világát.

OV okos ember, de nem igazán művelt, nem bátor, hanem gátlástalan machiavellista, intoleráns, militáns karakter, aki megkérdőjelezhetetlen intelligenciája mellett rendkívüli szerencséjének is köszönhette, hogy bekerült a pesti értelmiségiek közé a jogász kollégiumba, ahol nem a tanulás, nem az ideák érdekelték, csak a türelmetlen tenni akarás, elsősorban önmagáért, bandaszellemben. Álomszerű, amit ez a kisember elért pusztán azzal, hogy mérhetetlen pragmatizmust kölcsönöz neki saját nyüzsgő karaktere, túlfeszített idegrendszere, ami ugyanakkor megakadályozza abban, hogy ne csak a saját törtetése elősegítőjének lássa a demokratikus rendet. Ettől a tévedéstől, hogy a demokráciát meg kell haladni egy csak általa létrehozható nagyobb jó érdekében, lesz a demokráciája defektes, illiberális.

OV ezért azzal az általa létrehozott rendszerrel dicsekszik, ami nem is létezik, ahogyan egy kisfiú is azzal dicsekszik, ami nincs neki, de nagyon szeretné, ha lenne: esetünkben az egységes, hálás, növekvő országgal, keresztényi szeretettel és erkölcsiséggel, és az őt másoló európai társadalmakkal. Ami elképesztő, az a szervezőkészsége, lényeglátása és színészi adottságai. Ilyen nacionalista színházat, ilyen manírt csak a tökéletesen populista politikus tud felvenni és eljátszani, s talán még valami önigazolás féle „győzzük le az ország ellenségeit és ezt csak úgy tudjuk, ha nálunk van minden politikai, gazdasági hatalom és társadalmi intézmény és eszközrendszer" típusú küldetéstudat. Persze tudjuk, hogy ez nem kevés, a bandatagok mélységesen lenéznek mindenkit, aki él és nem közéjük tartozik, ahogyan tették a rendszerváltás idején is, amikor még elhitették velük és magukkal, hogy ők a kiválasztott nemzedék tagjai, akiknek a gyáva, óvatoskodó, agyonkomplikált és áldemokratikus értelmiséggel nem szabad kompromisszumot kötniük. Kirekesztők és bűnbakkeresők. Eltökéltek rá, hogy ők legyenek azok, akik felfalják a többieket.

Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság

hirdetés

OV most még azt játssza, hogy mivel megkapta az egész országot, van küldetése. Addig építi át az országot, amíg a fantáziája engedi, s amíg meg nem unja. Azért egyre kapkodóbb, türelmetlenebb, mert már unja. Persze a legnagyobb problémát és unalmat saját maga számára a fantáziátlan, üres nacionalizmus és nem utolsósorban saját üressé vált individualizmusa jelenti: ezért van szüksége bárgyú tartalmakra az úgynevezett jobboldali értelmiségi körökből, vagy a jobbikosoktól, és azért szalad bele teljesen fantáziátlan elképzelésekbe, mint a szabadság téri emlékmű elkészíttetése, vagy Kerényi Imre infantilisan anakronisztikus ötleteinek felkarolása.

Úgy érzi, hogy a hatalma addig fog tartani, amíg a követhetetlenségig fokozott botránytempót fenn tudja tartani, és amíg a felfokozott pénzosztás következtében híveinek van mit a tejbe aprítaniuk. Ezért nem készül konszolidációra, és ezért balettozik rendkívüli ügyetlenséggel a Moszkva és Washington fedőnevű lövészárkok közötti szögesdrótba gabalyodva. Ez lesz a veszte, mert egyrészt az életszínvonal növekedésének elmaradásával párhuzamosan a konszolidáció-hiány és a botrányok fokozódása legitimitás-hiányt szül, amelynek a következménye a választóktól való teljes elszakadás, de ezúttal alulról.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Másrészt a teljes nemzetközi elszigetelődés akkor ölt végletesen fenyegető formát, amikor egyetlen nagy ügybe képes lesz belekapaszkodni és napirenden tartani a hazai és nemzetközi közvélemény, politika és diplomácia, aminek következtében OV-éknak komolyan meginog az amúgy is fenntarthatatlan gazdasági teljesítményre, hamis romantikára, a Magyarországon még működtethető agyonhallgatásokra, cinikus blöffökre és a külső és belső források gátlástalan újraelosztására épülő rezsimelképzelésük. Ilyen lehet az amerikaiak által elindított, egyelőre még csak csöpögtetett korrupciós botrányfolyam, illetve az internetadó típusú kísérletek, mint az utolsó cseppek a pohárban, amelyek azonban az egész poshadt vizű poharat felkavarhatják, és amelyeken keresztül előkerülhet a totális elszámoltatás igénye, aminek lecsillapításához már nem lesz elég a rezsicsökkentés.

A Fideszben hagyományosan káosz van, és ha borul a bili, a legtöbben „bátran" kihátrálnak. Emellett a jakobinus Lázár már készül a bukásra és amint feleslegessé válik a petit caporal a piacon, jó szívvel szabadul majd meg tőle, ahogyan utána a leggyorsabban tőle fognak megszabadulni a második-harmadik vonalas cinikusok.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Ami komoly gátja lehet a NER összeomlásának, az az emberek tartós szegénységi küszöb közelében és félelemben tartása (a „van még mit vesztenem" érzésének napirenden tartása), az információ- és botránytömkeleg által előidézett közöny leküzdésének nehézségei, a médiatúlsúllyal ideig-óráig fenntartható ellenállás, és nem utolsó sorban a baloldal jelenlegi szereplőinek makacs ragaszkodása a baloldali politikai térfél megtartásához.

Amíg nincs választási alternatíva, addig úgy tűnhet, OV mindent túlél. De nem így lesz. Azért nem, mert ugyan abban bízik, hogy az események kiszámíthatóak és majd képes lesz előrelátni és kommunikatíve kordában tartani azokat, azonban a magyar társadalom – paradox módon az idei elsöprő, hármas győzelemnek is köszönhetően – eljutott odáig, hogy az elfojtott indulatai kitöréséhez már egy kisebb inger is elegendő. Persze jön a tél és ilyenkor a magyar el is mehet csucsukálni. Amire azonban szabadságot álmodva így is támaszkodhat, az az, hogy támadó pozícióból a nemzetközi közösség (többek között az amerikaiak folyamatos rugdosására is lassan mozduló EU) tartósan védekező pozícióra kényszeríti OV-t (látszólag elsősorban a demokrácia, a szabadság és a civilek védelmében, persze inkább Paks, az INA részvények és a Déli áramlat okán): tartós és folyamatos védekezésben a maga által kiprovokált ellentámadás lehetősége nélkül azonban OV végtelenül gyenge és botladozó.

Fotó: Domaniczky Tivadar / Népszabadság/archív

Ám a cirkusz nemhogy az olvadásig, de legalább 2018-ig ki fog tartani. Abban a pillanatban, ahogy sikerül az OV mögött álló rendkívül instabil intellektussal rendelkező politikai vonalat az egzisztenciájukat sértő szankciókkal ellene fordítani, híveit és szavazótáborát a korrupciós botránnyal, a teljes nemzetközi elszigetelődés és Putyin ölelő karjainak rémével megosztani, kénytelen lesz egyre vakmerőbb diktatórikus lépéseket megtenni, de ez megállíthatatlanul felgyorsítja hatalmának amortizációját, EU-s pozícióinak feladását és forrásainak elapadását. És ekkor OV szavazóinak jó része is rájön, hogy Orbán Viktor sajnos nem egy nagy formátumú bölcs vezér, de még csak nem is egy nagy varázsló.

Magyarország OV bukásával lezárhatja a politikai válságok korszakát és olyan civil kontrollt, valódi fékeket és ellensúlyokat építhet ki a hatalmat ellenőrizendő, ahol a súlyos és kevésbé súlyos pszichés problémákkal küzdő politikusok valóban párbeszédre, szolgálatra és transzparenciára kényszeríthetők és kiiktatható a rendszerből az ámokfutás...

A szerző egyetemi docens

Nem károgni kell, koszos prolik, hanem dolgozni, szépen, szorgalmasan !

Tamás Paul

"Tamás" beszéd

Üdvözöllek benneteket! Sziasztok!

Mondhatnám, hogy mi ismerjük egymást, de mégsem mondom. Mondhatnám azt is, hogy ti ismertek engem, de mégsem mondom, úgyhogy engedjétek meg, hogy egy pár szóban bemutatkozzak.
Tamás vagyok, akinek nincs egy ingatlana sem a Pasa parkban, és másokkal ellentétben pontosan tudom hány m2-es a lakásom. Tamás vagyok, és azt is pontosan tudom, hogy azt mennyi kölcsön terheli még. Az a Tamás, aki még életében nem járt sem Dubaiban, sem Új-Zélandon, a Rolling Stones pedig nem tartozik a kedvenc zenekaraim közé.

Én az a Tamás vagyok, akinek nincsenek szőlőbirtokai Tokajban, sem másoktól elvett földjeim Kishantoson, de még Felcsút környékén sem. És sem mostanában, sem régebben nem volt 167 millióért-vagy ki tudja mennyiért- vásárolt luxusingatlanom Dunakeszin. Nem járok vadászni sem nyúlra, sem fácánra sem más élőlényre, sem Magyarországon, sem Szlovákiában.

Tamás vagyok, akinek nincsenek sem belföldi, sem külföldi útjai, amire közpénzt- a ti pénzeteket- használnám fel, amit a még élő szabad sajtó számonkérésének kínossága miatt inkább saját zsebből tennék vissza a közös kasszába csak, hogy végre, kuss legyen! Nekem nincs sem márkás hátizsákom, sem milliókat érő karórám. Tamás vagyok, aki szeret szabadon szörfölni az interneten, és ha úgy hozza a szükség, akkor vasárnap megyek vásárolni. Szerintem a nők igenis egyenrangúak a férfiakkal. Sőt, jobbak, mint mi! Engem nem zavar sem az Eu-s zászló, sem a Székely zászló. Engem nem érdekel, hogy ki született zsidónak, kereszténynek vagy éppen muszlimnak. Nem érdekel ki született magyarnak vagy cigánynak. Engem nem érdekel, hogy ki szereti a másik nemet és ki vonzódik a sajátjához.

Engem csak egy érdekel, azt pedig úgy hívják igazság!
Tamás vagyok, és engem az érdekel, hogy hány honfitársam fogja még elveszíteni a lakását a kormány és a bankok között létrejött paktum –népsanyargató- egyezménye által. Engem az érdekel, hogy hány gyermek fogja ma este úgy álomra hajtani a fejét, hogy nem evett, hogy éhezik! Engem az érdekel, hogy hány orvosnak, tanárnak, szakembernek kell még elhagynia a hazáját, hogy elmenekülhessen ebből a rabságból.

Tamás vagyok, és igenis érdekel, hogy kik és milyen mértékben vállaltak részt az intézményesült korrupcióban. Engem igenis érdekel, hogy kik voltak benne az olajügyekben, és kik húztak többmilliárdos hasznot az ÁFA csalásokból. Engem igenis érdekel a sajtó szabadsága, a közbeszéd jelentősége, és az emberek véleménye.

Engem érdekel a szegények és hajléktalanok sorsa, a magukra maradt időseké, akik éheznek és fáznak. Akikhez nem szól senki, akiknek egy élet munkája után a köszönet és tisztelet helyett csak jéghideg kórtermek és szánalmas alamizsna jut.

Tamás vagyok és felháborít, amikor cinikusan magyarázkodó, milliós luxusautókban pöffeszkedő politikusok magyarázzák meg nekünk azt, hogy mi igenis jól élünk. Hogy fejlődik az ország, hogy tombol a gazdaság, hogy jó irányba megyünk. Hogy Kínának követendő példaként kell lebegnie a szemünk előtt, hogy Oroszország nagyobb barátunk, mint az Európai közösség.

Tamás vagyok és érdekel, tudni akarom az igazságot! Tudni akarom, hogy olyan törvényeink vannak - vagy lesznek, amelyek nem biztosítanak elsőbbséget a politikusoknak és a hozzájuk kapcsolódó családi vagy gazdasági érdekköröknek. Tudni akarom, hogy a jog biztosítja a szabadságot és az egyenlőséget! Tudni akarom, hogy azok, akik ebben a nagy házban engem is képviselnek, azok nem adnak el aprópénzért sem engem, sem a hazámat! Tudni akarom, hogy a gyermekemnek lesz jövője itthon, és nem kell elhagynia a szülőföldjét.

Szeretném megélni, hogy a Magyarországon nem csak az a talpalatnyi föld lehet a miénk, amelyen most állunk. Hogy itt nem csak a miniszterelnöknek és családjának jut több száz hektár, hanem az egyszerű juhásznak is!

Azt hiszem, most már ismerjük egymást, és úgy hiszem, sokan vagytok Tamások itt, ezen a téren.
És ha én Tamás és ti Tamások most ugyanazt gondoljuk, és ugyanazt szeretnénk, akkor azt mondjuk is ki!
Azt szeretnénk, hogy legyen végre jogunk a tisztességhez és a becsülethez a mindennapokban!

És még egy dolgot, hadd mondjak el így a beszédem végére. 15 évig szolgáltam tűzoltóként, majd leszereltem. 15 évig kaptam fizetést abból a közpénzből, amit ti befizettetek. A 15 év alatt sokszor kaptam elismerést, de egyszer sem kerültem olyan helyzetbe, hogy milliókat vagy több százmilliót kerestem volna.
Döntsétek el ti, hogy mi ér többet nektek, egy segítő kéz egy olyan embertől, aki az életét teszi kockára értetek, vagy egy politikus, aki aranyórával a kezén integet nektek odafentről?

Éppen ezért én Tamás támogatom, és bennetek is arra kérlek, hogy támogassátok a Korrupcióellenes Szövetség munkáját!

Köszönöm, hogy meghallgattatok!
Tamás voltam.