OLVASSUNK VERSEKET! ARANY JÁNOSHOZ Toldi írójához elküldöm lelkemet Meleg kéfogásra,forró ölelésre! Olvastam, költőtárs, olvastam leveled, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége. Ha hozzád ér lelkem,s megtalál égetni, Nem tehetek róla... te gyújtottad úgy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra,ennyi Szépre mely könyvedben csillog pazar fénnyel? KI és mi vagy? hogy igy tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből,egyserre bukkansz ki. Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Ki volt tanítód? hol jártál iskolába? Hogy lantod ily mester kezekkel pengeted. Az iskolákban nem tanulni hiába, Ilyet...a természet tanított tégedet. Dalod mint a puszták harangja,egyszerű De oly tiszta is, mint a puszták harangja, Melynek csengése,a rónákon keresztül Vándorol,s a világ zaja nem zavarja. S ez az igaz költő, ki a nép ajkára Hullatja keblének mennyei mannáját. A szegény nép olyan felhős láthatára, S felhők közt kék eget csak néha napján lát. Nagy fáradalmait ha nem enyhiti más, Enyhitsük mi költök,daloljunk számára, Legyen minden dalunk egy egy vigasztalás, Egy édes álom a kemény nyoszojára! Ezen gondolatok elmém környékezték, Midőn a költői szent helyre jövék fel, Mit én nem egésszen dicstelenül kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsöséggel! PETŐFI SÁNDOR 1847. február.

A nap képe.

A nap képe.

A NAP BÖLCSESSÉGEI Hinni valamiben még nem megoldás, de a megoldás kezdete. Légy amivé legszebb hajlamaid álltal válhats de élsősorban maradj ember. Becsüld meg a kezdőt Ő semmi de Minden lehet. Csak az nagy igaz és szépa művészetben ami egyszerű. úgy gondolkodj mint a bölcs de úgy beszélj mint az egyszerű ember. Kedves a tővis is ha mellette a rózsa. háborúban az embert a kard,békében a fényűzés sebzi meg.

Szép estét mindenkinek. a 8-ra szavazom.