Jó, félreteszem az ellenérzéseimet.... Miután leckét kapott tőled a taxistársadalom a defenzív mechanizmusból, és rád hallgatva a megoldás kulcsaként elutasítunk mindent, és mindenkit, aki szereplője a jelenlegi eseményeknek, akkor lépjen elő az offenzív Tom, és kínáljon cselekvési programot. Kirúgjuk az egész bagázst, és legyél te a mindenható. Viseld a kritikát, menj akár fejjel is a falnak, és mi megígérjük, hogy pajzson hordozunk körbe a városban... Élőként, vagy sem, az csak a sikereden, illetve a sikertelenségeden múlik. Még segítek is: fogj egy papírt, írj rá két dolgot. - követeljük a létszánkorlátozást - követeljük a méltányos fix tarifát Közlöd velük, hogy minden eddigi megállapodás semmis, csak és kizárólag te vagy a felhatalmazott. Ha megteszed, segítek.

Őszintén szólva én se tudtam követni, bár ez semmit nem jelent. Ézsaut szerintem a tál lencséről kéne ismernünk...

:-) Rejtő Jenő már megírta: Potrien őrmester is csak azért kapta a hátába a lövést, mert éppen megfordult, hogy "Előrét" vezényeljen...

A lényeg nem ez. A megjelölést figyeld: új maximált tarifa.....tehát megint nem fix.

A cinizmusuk határtalan. Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akik emiatt esnek ki a rendszerből, a Komáromi válasza ennyiben merült ki: így jártak.

És, ha már két részletben reagáltál, ezért én is követlek ebben. Az odaadó tiszteletem jeléül... A te általánosításod a taxist érinti, nem a nyerőautomatás taxist. Jól emlékszem amikor a TE alakulása idején Bántelki azzal ostorozott benneteket, hogy puszta ígéretekre nem lesz befizető, támogató. Ti ezt akkor -megjegyzem teljes joggal- kikértétek magatoknak....... A többire nem reagálnék.

Menjél sorba ha akarsz, legfeljebb én is ragasztok mellé egy-egy gondolatot... - ha úgy érzed, hogy régebben már megpróbáltál tenni, de csak buktál rajta erkölcsi, és anyagi értelemben is, ezért most nem vagy hajlandó, akkor nyilván belegondolsz abba is, hogy mennyire esett volna jól neked, ha annak idején folyamatosan kritizálják a tetteid. ( ezt érzik most azok, aki jelenleg (is) tennének valamit a te megjegyzéseid mellett) - nem tudod bizonyítani, hogy a TGFSZ szándékosan ellened tett. Legfeljebb azt állíthatod, hogy irányt tévesztett. De, ebben hol a tudatos rosszakarás? - a tagdíjfizetési kis intermezzóhoz annyit fűznék: lehet, hogy te mindig hőbörögsz, ha sorba kell állnod, vagy ha bármit csinálnod kell, amit nem akarsz, de: 1 - én nem szoktam bejárni, csak az utolsó tagdíjfizetési napon (tehát veled is akkor akadhattam össze), viszont olyankor valószínűbb a 3 pénztáros, mint az általad emlegetett egy. 2 - te akkor is a taxist birkáztad, nem a cégvezető tulajdonost, akinek a kicsinyessége, fukarsága miatt nincs esetleg nonstop pénztár. 3 - mivel dúlva-fúlva elrohantál, ezért kétlem, hogy reális képed lehetett a kasszások számáról. Bár rólad minden további nélkül elhiszem a falon átlátás képességét. Tehát, én nem a felét írtam le a történteknek. Ha, kétszer ennyit írok, na az lett volna a hazugság. Amiatt meg ne fájjon a fejed, hogy nem ismersz. Így legalább igazolva érezheted azt a tézist, hogy a király nem ismerhet mindenkit, ellenben a királyt mindenki ismeri.

Még hogy megengedem-e? Egyenesen megtisztelő, ha reagálsz az írásomra. Az utalásom a szembemenetelre azt jelentette, hogy a kezdeteknél, amikor a TGFSZ markáns véleményalkotással a nyilvánosság elé lépett, akkor az összes "érdekvédelmi szervezet" igyekezett megfürdeni a TGFSZ hirtelen támadt népszerűségében. Sajnos a "mi" szakszervezetünk önmagát becsapva partnert látott bennük, és mint később kiderült pusztán barátot hazudott magának. Nos, én erre gondoltam.

Már csak az a kérdés, hogy a "szakma", vagy a "leendő szakma". A többi nem publikus. :-)

Nem tudom, hogy hetente volt-e séta a Vahotba. Ezt Te jobban tudod, mert vélhetően sokkal közelebbi a viszonyod a Zsolttal. Amiről nem tudok, azt nem is tudom megakadályozni. Mint ahogy azt sem, hogy miért állnak a tárgyalások. Nem akarok elébe menni semminek, de egyik pillanatban úgy tűnik, hogy a fővárosnak nincs is koncepciója, aztán olyannal találjuk magunkat szembe, amit nem is gondoltunk volna. Én nem akarok alkudozni, és nem is támogatom, de ha azt látom, hogy van esély egy erőteljesebb fellépésre, akkor félreteszem az ellenérzéseim.