Tényleg jó volna rendet tenni most már. Így sose lesztek konstruktívak. Tisztázásra váró kérdések: - honnan kezdjük? - mit tekintsünk megbízható forrásnak? - további bizonyítékokra van-e szükségünk? - a hovatartozás kérdése ezek után szavazással dőljön-e el vagy bemondás alapján? - ha kiderül, hogy mindenki egy, akkor mire használjuk ezt a csodálatos összetartozást? - ha kiderül, hogy nem, akkor ki menjen, ki maradjon, hogy ne gátolja a többiek fejlődését, munkáját?

Szia, fred! Lévén, hogy a hangulatjelek nagyon fontos elemei a hozzászólásoknak, hadd kérdezzem már meg tőled, hogy te most akkor mindig szomorú vagy, vagy csak fordítva használod a szmájlit, mint a többiek?

Milyen diszkrét vagy! :) Mondhatjuk úgy is, hogy ellenkező esetben fél éven belül egy komplett emke lesz az egész város? :D Ja, bocs ez nem vicces. :( Meg már nem is annyira diszkrét talán. Esetleg így: Uraim! A kecske meg a káposzta, az ugye megvan? :)

Több is van belőlük! :D Én egy fehéret láttam a minap a Blahán, ugyanígy meghasonulva. Gondolj bele, mekkora sokk ez egy utasnak! VÉGRE hívhat megint egy tuti 5öst, izgatottan toporogva várja a ház előtt...és egyszer csak beúszik a szeme elé egy R-taxis szabadjelző! :DDD Sikííít, elájul... :D

ŐK, akikre én gondoltam, most is tudnak dolgozni és minden egyes jó ötlettel az ő malmukra hajtjátok a vizet. (Lásd: 1235 hsz. utolsó mondat) Bár rád ez nem vonatkozik, elég nehezen tudnám elképzelni, hogy egy térképpel az agyadban vagy az asztalon, nekiállnál nagyon fontos emileket küldözgetni! :DDD

Még az a szerencse hogy nekünk is van egy kínaink! :) Nem vagyunk teljesen elveszve. :D

Szerintem meg az a bájos, hogy tőletek kérnek ötleteket ahhoz, hogy majd honnan dolgozzanak ők. :)

Bezzeg, ha fordítva lenne! Milyen klassz cégeket kreálhatnátok! :)

Schaffer Erzsébet (Nők Lapja) Csernus Imre Müller Péter Tanító Feldmár András Szalay-Berzeviczy Attila (Budapesti Tőzsde) Magyar guruk. Tanítók. Spirituális mesterek. De vajon van egy köztük, aki gurubb a guruknál? A leggurubb? Most eldől! Kérdezzünk tőlük, csodáljuk őket! Zene nélkül mit érek én? – kérdezi Máté Péter Csernus Imre: Miért, és zenével? Müller Péter Tanító: Az igazi zene a szívdobbanás. Enélkül nincs élet, nincs szeretet. Feldmár András: Nem szeretem én a zenét. Ahol zene van, ott nincs Csend. Márpedig a Csend kell ahhoz, hogy meghalljuk a Lényeget. Schaffer Erzsébet: Ismertem egy lányt, csodálatosan zongorázott. Aztán egy forgácsgép levágta mind a tíz ujját. Azóta szélhárfázik, és milyen gyönyörűen... Szalay-Berzeviczy Attila: 7,3 százalékpontot, csütörtökig. Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? – kérdezi egy szélfútta ember Müller Péter Tanító: Te engemet, ő tégedet. Schaffer Erzsébet: Egy nőnek nem kell feltétlenül választani. A szingliség is jobb, mint egy rossz kapcsolat. Feldmár András: Nem szeretem a döntési helyzeteket. Ahol eldől valami, ott véget is ér. Szalay-Berzeviczy Attila: Jelenleg jent, dollárt és MOL részvényeket. Hová tűnt szőkesége? – kérdezi Juhász Gyula Csernus Imre: Nem ez a kérdés, hanem, hogy a párkapcsolati és önértékelési problémáját miért vetíti ki társa hajszínére? Úgy tűnik, maga, a szőke kissé, Gyula, hmmm, ha érti, mire gondolok. Müller Péter Tanító: Ezt az új könyvemben, a Kegyelmi állapotban, (Szeretetlánc Kiadó, 3450 Ft) részletesen kifejtem. Aki akarja, ott elolvashatja. Schaffer Erzsébet: Derűvel viselni a hajderesedést – ez a Nő fiatalságának a titka. Mit érdemel az a bűnös, akinek záloga a kezemben van? -kérdezi egy óvónéni. Csernus Imre: Egy kurva nagy pofont. Persze csak lelki értelemben. Feldmár András: Nem szeretem ezt a szót: érdem. Van benne valami dölyf, nagyképűség, valami avítt lenézés. Müller Péter Tanító: Szeretetet és megbocsájtást. Szeretnél napi egy-két órai munkával akár havi félmilliót keresni? – kérdezi egy MLM-es ismerős. Csernus Imre: Hogy a picsába ne. Szalay-Berzeviczy Attila: Hogy őszinte legyek, nem. Ennyi pénzért hosszú órákat dolgozni lúzerség. Feldmár András: Nem szeretem azt a szót, hogy munka. Van benne, valami izzadtságszagú, valami kényszeres. Scháffer Erzsébet: Ismertem egyszer egy fiatal marketinges nőt, aki félmilliót keresett. Mégsem volt boldog. Miért? Mert nem vehette meg belőle az otthoni mákos pite illatát, az alvó csecsemő száján csorgó anyatejet, a karácsonyi énekek szemérmes zümmögését.

Hát a tetején nem sok látszana belőle. :D Én már egy Viton is alig vettem észre a múltkor! Mondtam is magamban: "Itt áll ez a nagy batár a kapuban és nem látom tőle a taximat!" :DDD