Hű!!!Csak nem értettél félre! A Kollári Attila a szomszéd szabó volt, nem taxis. Igen, szebb világ volt. Szebb jövőt!

No és a "Volánpest"? A Rudas László utcában? Misibácsival, Kabossal, Szúnyoggal, na és a Somoskövi Petivel! Azért akkor is utáltunk valakit! A szabót!!!! A Kollári Attilát!! ISTENEM!!!!!!!!!!!!! De szép idők voltak!!!!!!!!!!!!

))))))))))) Bocs, de most szunya!

Igen, igen!!! Lumumba 174, a GYÁR, keresd a Kaluzsa urat!-:))) Lumumbáról egy másik sztori: Kezdő kolléga, alig szól a rádióba. Egyszer keresnek Zuglóban egy iskolát. Kolléga véletlenül pont ezt tudja, rögtön kiabál:én tudom, én tudom! -Akkor mondd! -A Lulu-Lulumba (kicsit dadog!) utcában, ahol tölcséreken kukucskálják az eget! (Róna közepén a harsonás szobor!)

A legnagyobb ilyen számomra a volántaxinál volt még vagy 100 éve: a Melegh Tibi feldobta, hogy -"akit érdekel, egy hosszabb dolog, Belgrád rakpart 5, 350 Ft.-os fix ár! Volt nyomkodás!!! -Nyugi fiúk, jut mindenkinek, csak szép sorban! Valaki végre megkérdezte, hogy mi is ez pontosan? -Belgrád rakpart 5, rendkívüli hómunkásfelvétel, éjszakára 350 Ft.- plusz tea..."

Hidd el, mondom!

Hali! Pontosan erről van szó. Van amikor lehet, van amikor nem. És ha valaki ömléskor nem kap címet, ugyanúgy anyázna, mint hétköznap. Szerintem. Amúgy igazad van. (hú de fájt leírnom!) Üdv : 500 Béla

Rossz ötlet volt! Magam elé képzeltem a Krisztián fejét, amikor valaki bekiabál. Ma éjszaka biztosan nem fogok tudni nyugodtan aludni!!!

Mit nem értesz rajta?

A második részre válaszolnék. Annyiban igazad van, hogy megoldható lenne. De... Ha mindenki kapna kárpótlásul egy címet, akkor képzeld mekkora sértődés lenne, ha egyszer-egyszer valakit kifelejtenének! (bezzeg a csókos kapott fuvart!) Ezenkívül mennyi időn belül járna a plusz fuvar? Fél órán belül? És mekkora távon belül? Mert egy kevésbé szimpatikus kanyar akkor sem kellene sok esetben, ha 500 m-en belüli, a zsír meg "jó lenne" akár kilométereken túl is. És mindezt a diszpécser tartsa fejben? Vagy erre legyen egy külön program a gépben? Sok akadályt tudnék még felsorolni, az egyik megoldás az, hogy mindenki kap kárpótlást, a másik, hogy senki. Hidd el, ez utóbbi az egyszerűbb, bár keményebb megoldás. Nem szeretek erre hivatkozni, de a legtöbb cégnél amúgy hasonlóan működik. Tudom, hogy ahol kapnak címet, a kolléga beszól, hogy "jó lenne". Nem dolgoztam ilyen helyen, de nem tudom elképzelni pl. péntek vagy szombat éjjel, amikor ömlik mondjuk a diszpécser Krisztián mit mondana a bekiabálásra... Ez se jó, az se jó. Amikor az ember megég, pipa, anyázik,(magában), bosszankodik. Én is. Számolok tízig, (ötszázig) aztán elfelejtem, nyomkodok tovább, kapom a púdereket... ÉN SZERETEK TAXIZNI. (lehet hülyézni!) Üdv : 500 Béla