Plugin hibridre és tisztán elektromosra se lesz egyszerű váltani

A hülyeséget bármeddig lehet fokozni ...
Baónak mennyire tetszene ez a cikk, ha szóba állna velünk ....  :-(

A CIA is részt vehetett a taxisblokádban

A taxisblokádba a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán az USA-nak állt leginkább érdekében a nemzeti érdekképviselet gyengítése – mondta Borvendég Zsuzsanna történész a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

– A rendszerváltással valóban felbomlik az az állambiztonsági hálózat, mely évtizedekig kiszolgálta az MSZMP-t?

– 1989 nyarától már ismertek voltak olyan állambiztonsági utasítások, amelyek arról szóltak, hogy a demokratikus átalakulással föl fog bomlani a szervezet. Épp ezért azt a célt tűzték ki, hogy még megfuttassák azokat az embereket, akik valamilyen módon az állambiztonsági hálózathoz tartoznak.

Itt nem feltétlenül kell az ügynökökre gondolni, hiszen az állambiztonsági hálózatban sok olyan kollaboráns is volt, akik a törvény értelmében nem minősültek ügynöknek.

Ezek lehettek titkos munkatársak, titkos megbízottak, hivatalos kapcsolatok, megnyertek stb. Nekik nem is volt beszervezési kartonjuk, de munkájukkal mégis folyamatosan segítették az állambiztonság működését.

Borvendég Zsuzsanna történész (Fotó: Magyarságkutató Intézet)

– Ezekből az emberekből „toboroztak” a rendszerváltoztatás utáni évekre egy láthatatlan hálózatot?

– Igen, az állambiztonsági hálózat egy része megmaradt, amely jelentős információval és befolyásoló erővel bírt. Noha maga a pártot kiszolgáló állambiztonsági szervezet valóban megszűnt 1990 januárjában, a korábbi hálózat egyes emberei továbbra is segítették egymást.

– Hogy tudták mindezt megtenni?

– Úgy, hogy a pártállami nómenklatúra már a 80-as években készült arra, hogy esetleg változások történhetnek a térségben. A pártelit egy része és a különböző védett pozíciókban lévő emberek közül sokan már a hetvenes évektől kapcsolatban álltak nyugati pénzügyi központokkal, multinacionális cégekkel, amelyek

a nyugati tanulmányokat és ösztöndíjakat is gyakorta állták és finanszírozták ezeket az embereket.

Egy részük aktív politikus lett, akik a 80-as évek végén a különböző magyar pártokban folytatták a politizálásukat. Nagytöbbségük az SZDSZ-ben tömörült. Természetesen más pártokba is beszivárogtak, így például az MDF-be is, ahol a későbbiekben igyekeztek szétrobbantani a pártot. De a médiában és az üzleti életben még nagyobb jelentőségük volt.

– Ezek szerint a nyugati tőkés erők segítették a magyar kommunista vezetők hatalmi pozícióinak átmentését?

– Igen, számukra ez volt az érdek. A hatalom informális kapcsolatrendszerein keresztül történhetett meg a vagyonátmentés is, és az állambiztonság „felbomlott” hálózatai a privatizációk során is aktívak lehettek.

Megszűnt a közvetlen hálózati hierarchia, nem voltak tartótisztek, hiszen a szervezet formálisan már nem létezett, az összetartás mégis működött.

Antall József 1989-ben az országgyűlési választás kampányában (Forrás: Wikipédia.hu)

– Személyes elkötelezettség volt az, ami összetartotta ezeket az embereket?

– Csak részben, a személyes érdekek szövevénye nagyobb motiváció lehetett. Nyilván tudták, hogy a változások után miképpen segítsék egymást. Voltak különböző forgatókönyvek a rendszerváltás kimenetelét illetően, nem véletlenül épültek be a politikai élet minden szegmensébe. Egymást támogatták a politikai és a gazdasági szféra, a média és az alvilág pozícióiból, és nagyjából mindenki tudta a maga feladatát. A hálózati működés „módszertanát” jól ismerték, nem volt szükség központi irányításra.

Egymásra lehettek utalva. Tudták, hogy a préda felett csak így tudnak majd osztozkodni.

– A pártelit átmentette magát az épülő demokrácia vezető rétegjeibe, de ez külföldi segítség nélkül sikerülhetett volna?

– Ilyen eredményesen biztosan nem. És itt újra azokhoz a nyugati pénzügyi központokhoz érkeztünk, amelyek már a 70-es évektől egyre mélyebben ágyazódtak be a magyar gazdasági életbe. Rengeteg pénzt loptak ki az országból, amikor a gazdasági válság már akkora volt, hogy az adott keretek között nem lehetett több profitot realizálni, jött a privatizáció.

Megvoltak a lehetőségeik arra, hogy saját érdekeik szerinti mederbe tereljék az eseményeket, ráadásul részben abból a pénzből privatizáltak, amit előtte innen kiloptak.

– A Magyar Demokrata Fórum 1990-es győzelme ezt a tervet hiúsította meg?

 – Az MDF választási győzelme egy kicsit valóban áthúzhatta a kalkulációkat, de úgy vélem, hogy ezek az erők minden eshetőségre fel voltak készülve, így erre is. Sokat nem kellett várniuk, hiszen ’94-ben a kétharmados MSZP–SZDSZ-kormányzással őrült iramban gyorsult fel az osztogatás, az állami vagyon átjátszása.

Mára már nem vitás, hogy a nemzetközi nagy multik a magát „radikális antikommunistának” kikiáltó Szabad Demokraták Szövetségében találták meg azt a politikai partnert, amely a magyarországi vagyonátjátszásban segédkezett.

Mindez sokáig rejtve maradt, a társadalom többsége nem tudott semmit ezekről a folyamatokról.

Taxisblokád. Erzsébet híd budai hídfőjét megszálló taxisok. 1990. október 26. (Forrás: Fortepan.hu)

– Számos szóbeszéd terjengett arról, hogy az SZDSZ állt az 1990 októberében kitörő taxisblokád mögött. Valóban így volt?

– A rendszerváltás gazdasági vonulata egy tragédia volt. Mondhatni egy világháborús veszteséggel ért fel mindaz, amit a társadalom ekkor elszenvedett. Ezt a mérhetetlen kétségbeesést a politikai vetélytársak meglovagolták és egy puccsra próbálták felhasználni. Az Antall József által vezetett kormányt végül nem sikerült elmozdítani, de olyan szinten meggyöngítették az MDF-et, hogy elkerülhetetlen volt a bukása. A taxisblokád még feltáratlan területe a történelmünknek. Az nem kérdéses, hogy provokátorok vegyültek az emberek közé és szították a hangulatot.

Az is eléggé nyilvánvaló mára, hogy az SZDSZ vezetői közvetlen kapcsolatban álltak a provokátorokkal és a háttérből irányították az eseményeket.

– A külföldi behatás a taxisblokádnál is megjelent?

– Ez jóval komolyabb dolog volt annál, minthogy kizárólag az egykori állambiztonsági hálózatot sejtsük a törvényesen megválasztott magyar kormány megbuktatásának kísérlete mögött. A taxisblokádba már a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán nekik állt leginkább érdekükben a nemzeti érdekképviselet gyengítése.

Úgy gondolom, hogy a CIA fedőszervezetei jelen lehettek a taxisblokád idején és szították a hangulatot, manipulálták az embereket.

Ne feledjük a média, a televízió és az írott sajtó szerepét se! A posztkommunista garnitúra a rendszerváltozáskor lényegében érintetlen maradt, az előző rendszer megbízható és megfuttatott emberei foglalták el a legfőbb pozíciókat jóval ’90 után is.

LMBTQ-tüntetés a Sándor-palota előtt 2021. június 16-án (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)

– Mi lehetett a külföldi titkosszolgálatok célja?

– A nyugati tőke gazdasági érdekei és a szuverenitásra törekvő, nemzeti érdekeket képviselni igyekvő MDF-kormányzat között éles ellentét húzódott meg. A pénzhatalmi központok úgy gondolhatták, hogy a szovjet iga alóli felszabadulás után ők következnek „gyarmatosítóként”. Sikerrel is jártak, az Antall-kormánynak kevés mozgástere volt. Gyakorlatilag ma is ugyanez történik, nem csak Magyarországon!

Ha megnézzük napjaink „színes forradalmait”, akkor azt láthatjuk, hogy mind-mind provokált és tudatosan gerjesztett akció.

Az utcán, a semmiből megjelenő „mozgalmak” nem spontán társadalmi igények alapján jönnek létre. Ezek a felszínen tartott témák valójában lényegtelenek és igen távol állnak az emberek hétköznapi problémáitól.

Ezek mögött, a látszólag szabadság- és egyenlőségi küzdelmek mögött nem áll valódi elnyomás, ez nem más, mint tudatosan gerjesztett hangulatkeltés,

melynek célja, hogy a nemzeti szuverenitást meggyengítsék, és az országokat a globális tőke számára kiszolgáltathassák. Ebben az elmúlt harminc évben nincs változás.

Tóth Gábor

E nélkül el sem tudjuk képzelni New York utcáit – így hódított a sárga taxi

Közel 300 villanytaxi kerülhet a magyar utakra

Kisebb lelkesedés

Míg a lakossági és céges pályázat kapcsán arról számoltunk be, hogy órák alatt elfogyott a keret, a taxis pályázat sokkal kisebb érdeklődés mellett folyik. A lakosságihoz hasonlóan, hivatalosan itt is 2021 június 14 – 2022 június 1 között lehetett pályázni, és itt is 3 milliárd forint állt rendelkezésre, most mégis eredményt hirdetett az IFKA, a nyertesek listáján pedig első szakaszról beszélnek, így valószínűleg ez csak részeredmény. A pályázati felületre belépve még most is létrehozhatunk pályázót/pályázatot, így aki még szeretne élni a lehetőséggel, az nem késett le, és a jelek szerint még maradt 1,1 milliárd forint is a kasszában.