Jól olvasom, hogy ennyi az egész?

Hiába vonult ki az Uber, vadászik a NAV a sofőrökre

A magyar adóhatóság Hollandiából kért részletes adatokat az Ubernek dolgozó sofőrökről, és a kormányközeli lapban lehozott sztori szerint most összevetik a számokat az érintett sofőrök magyar adóbevallásaival.

Megkapta a holland adóhatóságtól a magyar hivatal a korábban az Uber személyszállító cégnek dolgozó hazai sofőrök adatait; az előzetes eredmények alapján a magyarországi sofőrök 2015-ben együttesen egymilliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolítottak le, az átlagos érték pedig megközelítette az egymillió forintot – írta keddi számában a Magyar Idők a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkárára hivatkozva.

Tamásné Czinege Csilla elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagyjából kétezer tételből álló adatcsomagot kapott Hollandiából arról, hogy 2014-ben és 2015-ben hány magyar sofőr dolgozott a cégnek, s hogy az érintettek mekkora forgalmat bonyolítottak le.

Bár az Uber kivonult hazánkból, az okostelefonnal elérhető, személyszállítást kínáló társaság ügye korántsem zárult le. A NAV még az év elején kereste meg a holland hatóságot, jelezve: a honi adóigazgatás szeretné megkapni azon magyar sofőrök nevét és jövedelmi adatait, akik az Ubernek dolgoztak. A cég külföldön volt bejegyezve, a NAV csak így juthatott érdemi és pontos információkhoz.

A holland hatóság nemrégiben úgynevezett többoldalú ellenőrzés keretében eljuttatta a NAV-hoz az adatokat, ezek alapján pedig megkezdődött az érintett sofőrök beazonosítása. A magyar adóhivatalnokok a holland adatokat összevetik az érintett sofőrök magyar adóbevallásaival, és kiszűrik azokat, akik feltehetően eltitkolták bevételük egy részét – közölte a helyettes államtitkár.

Tamásné szerint akár toplistát is felállíthatnának az adójukat eltitkolókról, és a kétes lista első helyén egy olyan vállalkozás állna, amely több sofőrt is alkalmazott, hetvenmilliós forgalma volt, adót viszont csupán kétmillió forint után fizetett be.

Fontos ugyanakkor, hogy az érintettek még most is pótolhatják mulasztásukat. Elkészíthetik a hiányzó adóbevallásokat vagy – úgynevezett önellenőrzéssel – korrigálhatják korábban leadott nyomtatványaikat – üzente az Uber-sofőröknek a helyettes államtitkár.

Bukarest taxisai rájöttek, hogyan küzdhetnek az Uber ellen

Figyelő Online - Csepi Lajos 2016.09.23  10:38   
Bukarestben egyre többen használják az Ubert taxi helyett. Mi több, más, hasonló app-ok is megjelennek a piacon. A bukaresti taxisok sok utast elveszítettek azóta, hogy a népszerű fuvar-megosztó applikáció, az Uber 2015 tavaszán belépett a helyi piacra. Elhatározták azonban, hogy nem hagyják annyiban és megnehezítik az Über-sofőrök életét.

Sok taxis elkezdte használni az Uber-app-ot, hogy segítse a rendőrséget az Uber-sofőrők elfogásában, írja a Stirileprotv.ro. Az eljárás egyszerű: a taxis rendel egy Uber-fuvart, beül az autóba és Bukarest egy központi pontjára viteti magát. Időközben megadja kollégáinak az autó rendszámát, akik gondoskodnak arról, hogy a megadott helyszínen az Über-sofőrt rendőr várja.

Az Uber-sofőrök komoly büntetést kockáztatnak, ha rajtakapják őket, hogy pénzért fuvaroznak valakit. A román taxi-törvény ugyanis engedélyhez köti a pénz ellenében történő személy-fuvarozást, az Uber-sofőröknek pedig ilyen engedélyük nincs. Ha második esetben lebuknak, az Uber-sofőröknek 1-5 ezer lej büntetést kell fizetniük. (1 lej = 69,04 Ft).

A taxisok arra panaszkodnak, hogy körülbelül 1 200 Uber-autó dolgozik Bukarestben, amelyek ellopják az ő ügyfeleiket és a tömegközlekedés utasait anélkül, hogy adót fizetnének.

Az Uber viszont azt állítja, hogy sofőrjei nem szállítási szolgáltatást ajánlanak pénz ellenében, hanem „fuvart osztanak meg.” Ez azt jelenti, hogy a sofőrök megosztják autóikat másokkal, akik hozzájárulnak az utazás költségeihez (az autó fenntartásához és az üzemanyag-költségekhez). Az Über képviselői azt állítják, hogy a taxisok követnek el joggal való visszaélést.

A vitás helyzet valószínűleg fennmarad, mivel Bukarestben egyre többen használják az Ubert taxi helyett. Mi több, más, hasonló app-ok jelennek meg a piacon, mint a Taxify, az Uber pedig kiterjesztette szolgáltatását Kolozsvárra is.

A rendőrség azt állítja: nem tudja kiszűrni a forgalomból az Uber-sofőröket, mivel nem ismeri fel őket. Az Uber-autókon nincsenek olyan megkülönböztető jelek, mint a taxikon, így az azonosítás egyetlen módja, ha az ügyfél maga hívja a rendőrséget.

A libsi! :-)

Jezsuita tartományfőnök: ahol félelem van, ott nincs szabadság

Ember Zoltán

újságíró. 2016. 09. 20. 13:57

Mit gondolnak a menekültkérdésről és a népszavazásról a jezsuiták? Mit jelent kereszténynek lenni most? Milyen ember Ferenc pápa? Mik a menekültválság okai? Milyen a magyar állam és az egyház viszonya? Forrai Tamással, a magyarországi jezsuiták tartományfőnökével beszélgettünk.

A jezsuita rend a menekültválság kezdete óta többször is hallatta hangját a hazai nyilvánosságban. Milyen alapvető problémáik vannak a népszavazási kérdéssel?

A jezsuiták szeretnék jobban, mélyebben megérteni a kialakult helyzetet és annak okait. Veszélyesnek érezzük azt, hogy egy nagyon összetett kérdést leegyszerűsítünk. A leegyszerűsítés megnehezíti a menekültválságról szóló gondolkodást, az értelmes párbeszéd lefolytatását. Maga a referendumi szöveg jogi értelmezése is vitatott, és a népszavazásnak lehetnek nem szándékolt következményei is.

Mire gondol?

Aggaszt minket a félelem növekedése. Magyarországon mintha a valós, de felnagyított félelmeken alapuló értelmezés kapott volna igazán teret.

De mi marad az emberekben, ha az őszi eső lemossa a plakátokat? Az érzelmi túlfűtöttség hol fog később plusz nehézséget okozni?

Ahol félelem van, ott nincs szabadság. A félelem növekedése negatív hatással lehet a társadalmi békére és bizalomra. Komolyan befolyásolhatja például a magyar–cigány együttélést, a Nyugaton munkát vállaló magyarok helyzetét, a magyarság egészének nemzetközi megítélését is.

Lényegében azt mondja, hogy a migránsellenes kampánynak súlyos következményei lehetnek. Uniós szinten milyen veszélyeket hordoz ez a népszavazás?

Jogi munkacsoportunk szerint problémás, hogy ennyire eltérnek a szakmai vélemények magáról a népszavazás jogi értelméről. Úgy véljük, a kérdés jogtechnikailag nyitott kapukat dönget. Aggasztónak találjuk, hogy a népszavazás hosszabb távon akár az EU-ból való kilépés kérdését is felvetheti. Erről azonban ma nincs párbeszéd, nem tudjuk, milyen lenne az életünk az EU-n kívül. Mi Magyarországot az Európai Unióban képzeljük el.

A Brexit után szerintünk nem érdemes a tűzzel játszani.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Névjegy

Forrai Tamás Gergely (52) a Jézus Társasága szerzetesrend magyarországi tartományfőnöke. Budapesten született, katolikus családban nőtt fel. Történelem-latin szakot végzett az ELTE-n, utána 1990-ben lépett be a rendbe. 1986-ban harmadéves tanárszakosként, világiként kezdte a katolikus teológiát az akkori Pázmányon. „A lelkiségi megújulási mozgalmak erősen formáltak. Ekkor jöttem rá, hogy nem a latin-történelem, amit tovább szeretnék adni, hanem a hitem”, mondta a 24.hu-nak. Jezsuitaként filozófiát tanult Münchenben, teológiát Dublinban. 1998-ban Budapesten szentelték pappá, 1999-től a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója. 2010-től választották jezsuita tartományfőnökké. Hatéves ciklusa idén télen jár le, a rendalkotmány értelmében nem lehet újraválasztani. Kérdésre válaszolva, hogy elképzelhető-e számára egy vatikáni karrier, azt mondta, erre sem igénye, sem képessége nincsen. „Egyelőre néhány hónapos pihenésre, feltöltődésre megyek. A következő feladatomat már az új tartományfőnök fogja számomra kijelölni, várhatóan Magyarországon”, mondta.

A magyar miniszterelnök nemrégiben kezet fogott a pápával, máskor a kontinens keresztény gyökereinek megvédéséről értekezett, amolyan “végvári szellemben”. Ön hogyan értékeli a magyar állam és a katolikus egyház viszonyát manapság?

A keretek világosak. Az állam és az egyház alkotmányjogilag világosan el van választva egymástól, ugyanakkor egymásra utaltak is. Nehézség talán az, hogy a kormányzat néha olyan erőt tulajdonít az egyháznak, ami szerintem nincsen meg. És nehézség az, hogy ehhez a formálódó, új együttműködéshez képest szerintem kevés a kormányzati egyeztetés.

Sem a vasárnapi boltzárról, sem a menekültekről, sem az oktatás átalakításáról, sem a keresztényüldözés-elleni államtitkárságról nem hallottam előkészítő megbeszélésről, valódi párbeszédről.

Az oktatás talán most a legérzékenyebb téma. Látható, hogy bár az állam az egyházi arányt még növelné, de az egyházak több oktatási feladatot már nem tudnak vállalni. Olyan nagyságrendű iskolarendszer került át egyházak fenntartásába, ahol néhány százalékos normatíva csökkentés megrendítheti a fenntartókat.

Létezik-e vallásháború keresztények és muzulmánok között, vagy valamiféle civilizációk összecsapása?

Azt hiszem, hogy igaza van Ferenc pápának, amikor azt mondta, ez nem vallásháború. Az iszlámot sem hajlandó azonosítani a terroristákkal, illetve tagadja, hogy az Iszlám Állam a valódi iszlámot képviseli. A menekültválság szerintünk sem egy keresztény-muszlim ellentét, hanem legalább annyira az iszlámnak és a modernitásnak robbanásszerű találkozása. A feszültségeket felerősíti, hogy az iszlám egyháztörténetileg egy olyan állapotban van most, mint a kereszténység volt több száz éve. Az iszlám még nem folytatott le a tisztázó beszélgetéseket, nincsenek eszközei arra, hogy a modernitással való találkozását, a kulturális sokkot teológiailag kezelni tudja. De ez nem jelenti azt, hogy ez a civilizációk összecsapása lenne. Hozzáteszem: optimistán látom Magyarországot, ez valamilyen szinten még mindig a béke szigete, hiszen sok más hellyel ellentétben nem történt atrocitás, erőszak az ide érkezettekkel szemben!

A félelem, a bezárkózás, a mások iránti gyűlölet ugyanakkor veszélyesen erősödik a magyar társadalomban, ami nyilván nem lehet egyetlen kormányzat célja sem.

A jezsuiták szerint, mik az okai a migrációnak?

A menekültválságot elsősorban a globális kapitalizmus válságának tartjuk. Ez egy hosszú történelmi folyamat, olyan fájdalmas előzményekkel, mint a gyarmatosítás. A politikai és gazdasági érdekek globális láncolata ma már az egész világot kontrollálatlanul és önpusztítóan átfonja. Az ebből fakadó problémákat – ökológiai katasztrófák, menekültválság, szociális válság – már nem lehet pusztán nemzeti szinten kezelni. A menekültválság így csupán következmény.

Vagy más problémákkal együtt és másokkal közösen sikerül kezelni a menekültválságot, vagy sehogy.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Azt mondta, válságban van a kapitalizmus. Mi jöhet utána?

A jezsuiták számára az a kérdés, hogy lehet-e újfajta, keresztényibb, önkorlátozóbb, azaz kevesebbet fogyasztó életvitelt behozni a fejlett világba. Ez egy új kapcsolatot jelent a harmadik világ felé is. Tehát nemcsak nekünk kéne kevesebbet fogyasztani, és mondjuk Afrikának többet adni, hanem egy egészen új kapcsolatot felépíteni.

Egy hírhedt, jobboldali publicista szerint, Ferenc pápa “vagy egy demens vénember vagy egy gazember”. Hogyan éli meg a rend a pápa személyét ért igaztalan támadásokat?

Fájdalmasan. Ferenc pápa egyszerű, közérthető lelkipásztori nyelvezettel beszél. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért akarják félreérteni. A támadásoknak sok személyes oka is lehet. Talán az is közrejátszik, hogy egyeseknek nehéz elfogadni azt, hogy a pápa nem politikai ideológiát művel, és hogy őt nem lehet beskatulyázni, még a menekültkérdésben sem.

Hozzáteszem: az, akit megbotránkoztat az, hogy a pápa menekültek lábát megmossa, olvassa el az Evangéliumot.

A pápával egyet kell-e értenie a katolikus hívőnek?

Nem kell mindenben. Ebben a kérdésben is teljesen világos az egyház tanítása, amikor megkülönböztetjük a hitbeli és a nem hitbeli kérdéseket. Nem hitbeli kérdésekben a zsinat tanítását követi a pápa, így nem akarja megmondani, ki hogyan szavazzon, és nem szól bele abba, hogy Európa hány menekültet fogadjon be. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, ha megszólal. Véleménye nagyon fontos a hívőknek, mert evangéliumi alapon álló, prófétai iránymutatást ad.

Ferenc pápa jezsuita szerzetes is. Milyen lelkiséget hozott a pápa az egyházba?

Egyszerűséget, közvetlenséget, jókedvet. Az egyszerűség nem valamiféle szegénységideológia, hanem egy hosszú, szerves folyamat része, amely a II. Vatikáni Zsinattal kezdődött. Ferenc pápa többször mondta, hogy amikor a püspöki vendégházba költözött a pápai rezidenciáról, akkor azt nem ideológiai alapon teszi, hanem a saját maga elszigetelődését szeretné megakadályozni, hiszen ő szerzetes, és a közösség valóságában éli az életét. A pápa egy mély jezsuita gondolkodást képvisel: egy Jézus-centrikus, Szentírásból kiinduló, és a konkrét valóságot néző, nem az ideológiákban gondolkodó szemléletet.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Ferenc pápa egy tág perspektívából látja az európai kereszténységet, ami egy egészséges távolságvételhez segíti.

Ahogy ő mondja, Európa olyan, mint egy megújulásra képtelen nagymama.

Teológiailag a zsinat józan tanítását képviseli: nem megy el egy tradicionalista hókuszpókuszba, de nem is enged meg mindent. Nagyon mély összeszedettségben és személyes formában tudja ünnepelni a szentmisét.

Kik a jezsuiták?

Jézus Társasága egy világszerte elterjedt szerzetesrend a katolikus egyházon belül. Tagjai a jezsuiták, akik papok vagy testvérek. A tizennyolcezer jezsuita tagot számláló társaság valamennyi földrészen tart fenn intézményeket. Magyarországon hatvan szerzetessel működnek, amely magyar viszonyok között nagynak, más jezsuita tartományok között kicsinek számít. Négy nagyobb bázisuk van: Budapest, Szeged, Marosvásárhely és Miskolc. A jezsuiták a hármas hagyományos szerzetesi fogadalom mellett (szegénység, tisztaság, engedelmesség) felajánlják szolgálatukat Róma püspökének, a pápának mint Krisztus helytartójának. Krisztus katonáinak így voltaképpen nincs sajátos munkaterületük, a pápa oda küldi őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Illetve minden munka jezsuita feladatnak számít, amely küldetésüknek megfelelően a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása. A jezsuiták külön fogadalommal erősítik meg, hogy nem törekszenek egyházi címek, méltóságok és elismerések megszerzésére, pápai felkérésre azonban elfogadhatnak ilyet. Jézus barátai nem viselnek szerzetesi ruhát, és nem vonulnak el a világtól (legalábbis nem hosszabb távra), ennek megfelelően nem monostorokban, illetve kolostorokban élnek, hanem ún. rendházakban. Krisztus katonái, missziós rendként nagy hangsúlyt fektetnek a hit védelmére és terjesztésére. A lelkipásztori tevékenység mellett a lelkigyakorlatok, meditáció, az oktatás, a párbeszéd kultúrájára való nevelés, a kommunikáció és a médiaszolgálat a rend további meghatározó feladatai. Jelmondatuk: Ad majorem Dei gloriam, azaz Mindent Isten nagyobb dicsőségére! Egy jezsuita a haláláig jezsuita marad – sírkövén három dátum szerepel: a születéséé, a haláláé és az a dátum, amikor belépett a rendbe.

A jezsuiták mit javasolnak a menekültválság megoldására, valamiféle integrációt?

Mit értünk integráció alatt? Egészen különböző dolgokat. Szerintem a magyar történelem egyik sikertörténete, ahogy a különböző történelmi pusztítások után a betelepülteket sokáig integrálni tudtuk. A hungaricus név alá befért a magyar zsidóság, a magyar svábok kettős identitása is. Ez akár minta is lehetne számunkra.

Mi azt látjuk, hogy a nyugati tömeges integráció megbicsaklott. Ugyanakkor „tömegesen” látunk egyéni integrációs sikereket.

Figyelemreméltónak tartjuk például, ahogy keresztény családok fogadnak be menekülteket Franciaországban. Mi Magyarországon elsősorban az állam által befogadott családok segítésén és gyerekek iskoláztatásán keresztül szeretnénk modelleket kialakítani, másokkal együtt keresve azt, hogy hogyan is működhet az integráció a gyakorlatban. Keresve, azaz nincsenek kész megoldásaink!

A Jezsuita Menekültszolgálat tavaly júliusban kezdte meg működését. Fő feladatuk a menekültek segítése. Mik az eddigi tapasztalataik?

Ma sokkal komplexebbnek látjuk a helyzetet, de több is mind a tapasztalat, mind a segítő partner. Egy év alatt formálódott ki, hogy merre is menjünk. Ma két nagy területet látunk. Az egyik a direkt szociális segítségnyújtás az állam által befogadott családoknak. A másik a nevelésen keresztüli integráció. Úgy gondoljuk, hogy ha a menekültek gyermekei magyarul tanulnak, magyar iskolába járnak, magyar barátaik lesznek, akkor a szüleik is jobban be fognak illeszkedni.

Én magam egy budapesti és egy győri családot is ismerek, akik befogadtak a házukba menekülteket. És nálunk, a pesti jezsuita rendházunkban is lakik egy iraki kurd muzulmán család, négy gyerekkel, amíg nem tudnak elindulni saját lakás felé.

A probléma az, hogy a magyar szociális ellátórendszer sajnos nagyon gyenge. Akik megkapják a magyarországi menekült státuszt, azok az utcára kerülnek, ugyanúgy, mint a magyar hajléktalanok, akiket szintén segítünk. Ezért van szükség segítségre, ez következik a keresztény hitünkből.

Képzeld mit kapnék otthon?!? :-)

Manci néninek és Putyu bácsinak is mondom, akik ott csápoltak Nógrádi, Bayer, Kövér, Lázár, Kósa és a brancs népbutító lakossági f*szverésein

Fotó: Index

Miközben

• Kósa Lala fergetes viccel (2035, Budapest, Keleti pályaudvar. Egy jól öltözött úr odalép a büféshez és azt mondja: „Allarakahammarahah Coca-Cola.” Erre a büfés: „Bocsánat, egy jéghideg micsodát?”) hergelte a debreceni nyugdíjasokat a migránsok ellen és buzdított az október 2-ai kamunépszavazásra;
• a csepeli Fidesz az önkormányzati lakásokból való utcára kerüléssel riogatja a helyieket;
• Kövér Lászlótól Kubatov Gáborig, Lázár Jánostól Simicskó Istvánig a Fidesz vezérkara mindenkori legaljasabb formáját hozza az általános félelem- és pánikkeltésben (a bármikor bekövetkező terrortámadással bezárólag);
• Nógrádi celeb-tanárúr a tűzparancsban látja a menekült-hullám megfékezésének lehetőségét és ezzel a produkcióval lép fel itt-ott-amott;
• a Szijjártó nevű külügyminiszter a világ előtt égeti Magyarországot az európai no go zónáival, amikből mi nem kérünk;
• és Bayer Kurvaanyátok Zsolt 2 milliárdos afrikai-ázsiai népvándorlással, pénzes, potenciális terroristák Európába szállításának összeesküvés-elméletével veri a frászt a teltházas vidéki művelődési házak falaiba,

a 444 írja: a magyar kormány és kiemelten a bahreini konzul a NewAfrican magazin legfrissebb nyomtatott számában, kétoldalas hirdetésben toboroz migránsokat. Nem is akármilyen felütéssel:

„Szerezzen állandó lakhelyet önmagának és családjának az Európai Unióban!”

Fotó: via 444

A Garamvölgyi Balázs tiszteletbeli konzul meséjével színezett, letelepedési kötvény vásárlására buzdító, ínycsiklandozó, csalogató hirdetés pontosan az, aminek látszik: a többszörösen tetőfokára hágott migránsellenes, kamunépszavazásos, gyűlöletkeltő kampány hevében a kormány közép- és felsőkategóriás afrikaikat toboroz szájbatekert fizetett hirdetésben. Úgy árulja nekik Magyarországot és az Európai Uniót, mintha nem lenne holnap, mintha nem egy párhuzamos rémálomban élnénk már másfél éve.

Amit ígérnek, az konkrétan egy főnyeremény: mindössze 300 ezer euróba kerül, már 4 ezren jól jártak vele. Akinek ennyi pénze van, az hozhatja a pereputtyát is, ahányan vannak, nekik is jár a tartózkodási engedély. Az egész buli egy hónap alatt megvan (korábban fél évet kellett várakozni), ráadásul az sincs megszabva, hogy hány napot kell az országban tölteniük, nem kell ingatlannal sem rendelkezniük, megy minden, mint a karikacsapás – így Garamvölgyi, aki annyira befolyásos ember, hogy korábban elintézte: a Tiborcz-Orbán páros a bahreini energiaügyi miniszterrel csokikázzon, kávézgasson és a két országot érintő ügyekről diskuráljon.  Nem zárójel, ezt most muszáj idetennem, sosem volt időszerűbb:

Naszóval akkor vegyük át ezt a gennyes, tetves, hányásszagú, pofánkba szarós hihetetlen agyfaszt! Kérdezni szeretném: mekkora szellemi agónia uralkodik abban az országban, ahol a falig elvitt migránsellenes hisztéria és agymosás kellős közepén ezt meg lehet csinálni? Mennyire kell kreténnek lennie emberek szignifikáns sokaságának ahhoz, hogy ezt a kutyakomédiát el lehessen játszani velük? Kik ezek a Nógrádi-Bayer-félék stand-up-os fellépésein homályos szemmel szájtátó zombik, akik most sem értik, hogy több embert engedtek be letelepedési kötvénnyel Európába, mint ahány nyomorult menekült miatt milliárdos népszavazást írtak ki? Aminek a következményéről semmit nem hajlandó elmondani a pocakos, mert nincs kedve.

Magyarország kormánya egy tetves bevándorlót nem hajlandó befogadni, de fizetett kormányhirdetésben árulja az Európai Uniót afrikaiaknak. Igen, pontosan tudom, hogy hasonló konstrukciók máshol is vannak (ilyen sehol máshol nincs), de kíváncsi lennék, mit szól hozzá Brüsszel, hogy a magyar kormány a megkérdezésük nélkül telepít Európába harmadik országbeli, nem minden esetben feddhetetlen egyéneket. (Az remélem mindenkinek megvan, amikor a TEK fővezéréről erőszakkal levakarják az újságírót, midőn bűnözőknek árusított letelepedési kötvényekről próbálja faggatni.)

Miért nem hallottam még egyszer se a Bayerek, és a teljes Fidesz-vezérkar óbégatását, hogy pénzes, idegen kultúrájú egyéneknek reklámozzák az Unióban való szabad közlekedést/letelepedést? Ja, hogy azért, mert a Rogán-Habony-féle államkötvényesdi automatikusan elmossa a kulturális különbségeket? Ezektől az idecsábított kőgazdagoktól nem rázza a hideg Kubatovot, Tuzsont, Semjént, Harrachot és a többi gátlástalan gazembert és nem félti a kölykeit, unokáit tőlük? És Bayer Zsoltot sem zavarja, hogy van a bankszámlájukon pénz? Ezek tisztelik a kultúrátokat, gecik? Ezek között nem lehet potenciális terrorista? Ezek nem hordoznak fertőzéseket? Ezek nem erőszakolják meg a feleségeiteket? 300 ezer euró elmos minden különbséget jó és rossz között? A magyar kötvénytől minden migráns rendes emberré válik, aki nem öl, nem erőszakol, nem terrorkodik? Ráadásul úgy, hogy ezt a pénzt kölcsönadják a geciknek, a kamatokat viszont mi fizetjük vissza öt év múlva.

Két rettegés között tisztázzuk: ezek a tárt karokkal várt népek meghitelezik a magyar államot. Nem elköltendő pénzük kell hogy legyen, hanem néminemű tőkéjük, ami öt év alatt fial is, mint az állat. Arról beszéljetek kamunépszavazási ügynökök, hogy a letelepedési kötvény, amit kínáltok boldognak és boldogtalannak, az állampapír. Ezek az emberek nem vesznek letelepedést az unióban, hanem ajándékba kapják azt. A magyar kormánytól, amelyik a saját polgáraival fizetteti ki önnön nagylelkűségét. Kamatostól. Ebben a sztoriban az öt – Rogán maffiózó-gyanús bűnöző által kijelölt, kötvénykereskedéssel foglalkozó – cégen kívül (amiből 4 offshore) senki más nem jár jól.

Tehát Manci néninek és Putyu bácsinak is mondom, akik ott csápoltak Nógrádi, Bayer, Kövér, Lázár, Kósa és a brancs népbutító lakossági f*szverésein: azért fizet minden egyes magyar állampolgár – Manci nénit és Putyu bácsit is beleértve -, hogy gazdag arabok, afrikaiak jöjjenek az Unióba szabad közlekedés céljából, lakni és üzletelni és szaporodni. Azért van ez az egész, hogy ezen az elmés üzleten (ahol nem a kliens fizet, hanem a kurva) a Rogánok és Habonyok jól megszedjék magukat.

Natehát akkor további kérdéseim vannak, hogy a lényegről beszéljünk: ha nemzetbiztonságilag semmiféle kockázatot nem jelentenek ezek az emberek, akkor a TEK jól fizetett f*szfeje miért köpi szembe a magyarokat, amikor nem hajlandó a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolni? Ha a kormány már oda süllyedt, hogy afrikai színes magazinokban reklámozza az európai megélhetést, akkor nem ördögtől való azt feltételezni, hogy az ISIS és más terrorszervezetek simán áldozhatnak egy kis kölcsönpénzt arra, hogy jól képzett terroristákat, tök legálisan bejuttassanak az EU területére? Azoktól miért nem tetszenek rettegni, Manci néniék, Putyu bácsiék?

Az afrikai virágzó demokráciák és fejlett piacgazdaságok korrupciós szintjére való tekintettel nem tudom, kik lehetnek egyébként azok, akik gond nélkül összekapartak 300 ezer eurót és költöznének a nagy magyar fairytale-be. És amennyiben mégis összekaparták, vajon teljesen legálisan tették? De ha legálisan tették, akkor mi a fenéért akarnának elköltözni onnan, ahol egyébként jó nekik még ha mindenki másnak szar is? Akinek azzal lehet Európát eladni, hogy ott nem ellenőriznek a határon, azzal kapcsolatban nekem inkább fenntartásaim vannak, mint nincsenek.

Szóval akkor az van, köcsögök, hogy ha gazdag muszlim, vagy afrikai néger erőszakol meg magyar nőket, akkor semmi gáz, akkor nem siratjátok a kultúrátokat és nem óbégatjátok, hogy nem tisztelik a vallásotokat? Ezek a pénzes emberek, akik esetenként 20 családtagjukat is magukkal hozzák, ezek kötelezően agysebészek, mérnökök, informatikusok és tengerbiológusok, nem? Csak az Aleppóból érkező szír haszontalan, írástudatlan here mind? Ha víritja a zsetont, akkor anyagyilkos is lehet felőlünk, mert ki nem szarja le?

Akinek van ennyi pénze, ti álnok, megosztó, gyűlöletkeltő politikai hazárdjátékosok, az másként is le tud telepedni Nyugat-Európában, mint magyar letelepedési kötvénnyel. Nekem olybá tűnik éppen ezért, hogy ez a maffiózó-gyanús egyének által kitalált konstrukció legfőképpen gyanús, kétes egyének érdekeit szolgálja, akik egyébként nem igazán juthatnának uniós papírokhoz.

Hányingerek vagytok egytől egyig. Miközben járjátok vidéket, keltitek a feszültséget, szítjátok a gyűlöletet, hazugságokkal butítjátok az embereket, keresztény értékekről halandzsáztok, de hányjátok az epét, párhuzamosan kiárusítjátok az országot és az Európai Uniót. A bevándorlással emelkedő terrofenyegetettség érve most vált igazán röhejessé. Pénzért még az anyátokat is eladnátok. Ha valaki megvenné.

khmmm...   ha mindenkit megölelgetnék aki véletlenül eltalálja szarva közt a tőgyét, mást se tennék egész nap -)

Baónak viszonylag ritkán adok igazat, de most nagyon! :-P

Ínnye!

Ez eddig senkinek nem tűnt fel?!? :-)

Veled ellentétben én éltem felnőttként is a kerítésen belül.   Melynek átlépéséhez a párttitkár aláírása is kellett ...  többek között.
Sőt.  Elméletben még őriztem is azt a kerítést.
Ettől függetlenül nem érzem a kerítést bajnak.  Sokkal inkább azt a rengeteg kérdést, amit a kutya tett itt fel alternatív szavazólapnak.  Ha azokról nem lehet szavazni, akkor itt most a semmiről minek???