ÓÓÓHHH DRÁGA TESÓKÁM! De nem vagyunk tesókák, hisz te „idegen” vagy. Minden ellen morgolódsz. Morgolódsz a „gurítás” ellen. Nem tetszik a „drosztolás”. Pedig volt már az idén horgászverseny. Rendeznek taxis kispályás foci bajnokságot. Volt taxis nap is, mint több éve minden évben. Ha jól tudom, valaki szervezett kirándulást a taxisok részére talán nem is először, ahova bárki elmehetett. Balatonfüreden rendeztek teniszversenyt. Ez se az első volt. Ja, de minek soroljam. Téged ezek mind csak bosszantottak, mert ez csak arra volt jó, hogy a sok ülőgumót nyelvvel nedvesítők slepjének legyen hol összejönni. Igazam van? (:-))

Hááát... Én úgy toom, hogy a filmet nem hónapokig vetítették telt házakkal, csak egy-két hétig, azután levették a műsorról.-((( A kártya meg nem volt népszerű a taxisok körében, ahogy a egyik kedvezményes akció sem az, ha a taxis adja, de ő nem kap semmit ennek ellenében, és itt sok mindenről beszélhetnénk.

Az a reklám se volt sokkal jobb, mint a film.)))

Minek dohogsz? Lásd a „jó” oldalát a csekk kitöltésének. Neked csak pici kényelmetlenség, hiszen két címet kell felírnod: Indulás — Érkezés. Azután csak oda írd, ahol erre a célra a kipontozott rész van, és persze pontosan. A számviteli törvény alapján az általad kibocsátott „ÁFA”-s számlát szabályosan kell kitöltened. Nem olvastam, hogy a „csekk” ez alól kivétel lenne. (Ennek a módszernek az a nagy előnye, hogy hosszabb távon csökkennek majd a csekkes fuvarok — a magán célra használt. De ettől nem lesz több a telefonos, s egyáltalán nem lesz több a beülős fuvar sem.) Vagy ha aggódsz amiatt, hogy az „Adatvédelmi Ombudsman” esetleg álmatlanul fog aludni, ha a fülébe jut e „3/3-as módszer”, akkor minden csekkre ezt írd rá: „URH: Oda — Vissza”. Így mindenkinek kielégíted a vágyait. (:-)))

AHA! Látom te is tudsz valamit.:)) Én még "aztat" is hallottam, hogy a nyugdijasokat ingyen szállítjuk az SZTK-ba, meg vissza. Sőt a verseny kiélezése végett, aki egy nap háromszor utazik ugyan azzal a céggel, annak befizetünk egy menüre valamelyik kifőzdében. Persze ezt a taxisnak kell majd állnia.:)))

Ne aggódjál rövidesen lépéseket teszünk annak érdekében, hogy több utasod legyen, főleg éjszaka. Első és legfontosabb lépés, hogy már elkészültek a kedvezményes tarifára jogosító „Utas kártyák”. Aki ezt felmutatja, az jogosult a legkedvezőbb tarifára. Sőt, aki legalább három társasághoz érvényes kártyát is fel tud mutatni egyszerre, azokat a „nem használt tarifával”, azaz a „technikaival” kell szállítani. A további lépések megtétele előtt még egyeztetési tárgyalásokat kell folytatni a fejed felett, hogy az utasoknak, és gazdádnak a lehető legjobb legyen. A sikeres egyeztetések esetén reményeink szerint tapasztalni fogod, hogy üresen fognak járni az éjszakai BKV járatok, és mindenhol a taxiállomásokon fürtökben lógnak majd az emberek. De ha nem, akkor legalább 10 méterenként integetnek az elhaladó taxinak. (:-))

Ha nincs utasa kikapcsolja az órát.(:-))

Megtalálta. Csak bent nincs Internet. (:-))

Ebben nagyon igazad van.

Tudod Bao. Valahol egy véleményen vagyunk, és csak a sportolókat hibáztatni, a meg nem nyert aranyért, kicsit túlzás. Akárki lenne most a kormányon, akkor is csak ennyi érmünk lenne, mert ez független a kormányzó, vagy az ellenzéki párttól. Most a világmezőnyben itt helyezkedünk el. A sok „elvonásnak” persze meg van az eredménye. De kiktől vontak el? Nem a fő főemberektől, mert nekik továbbra is meg van a pénzük, hanem akik valóban sportolnak. Az pedig, hogy a nagyobb számú sportolóból a nagy számok törvénye alapján, csak több tehetséget lehet találni, mint a kevesebből, azt ugye te is belátod. Bár előfordulhat olyan csoda is, hogy hat jelentkezőből három világklasszis lesz. Elolvastam az M6-ossal kapcsolatos dolgokat. Meg kell mondjam, hogy ez is engem igazol. Anno 1988-89-ben amikor állítólag a rendszerváltást ünnepeltük, s a „Népköztársaságból” „Köztársaságot” csináltak, már akkor azt mondtam (kérdeztem), hogy most minek örülünk? Igen csak csúnyán néztek rám egyesek akkor is. De sajnos úgy látom, hogy nekem lett (van) igazam. Akkor azt mondtam, hogy nem változik itt semmi. Ahhoz, hogy változzon valami, el kell telnie legalább kettő, de inkább három emberöltőnek. Sajnos kísért a múlt. Anno, amikor az 1970-es években egy tervező intézetnél dolgoztam (akarom mondani töltöttem a munkaidőmet), akkor azokban az időkben Jánosom Kádáru valamelyik pártkongresszuson arról beszélt, hogy spórolni kell a gazdaság költségvetésében. Még mielőtt boldog kaján mosoly ülne ki orcádra, hogy lelepleződtem, ki kell hogy ábrándítsalak. NEM VOLTAM HIVATALOS A KONGRESSZUSRA! Erről a hírről a médián keresztül vettem tudomást. Abból az összes egy televíziós csatornából. Mellesleg, akkor kezdett nálunk is begyűrűzni az első olajválság. Szóval a tervező intézetnél, ahol töltöttem a békés napjaimat, s mellesleg vízlágyítással foglalkoztunk tervezési szinten, ott is megvalósították egyesek a „spórolás” nemes eszméjét. A vízlágyításra azért volt szükség, mert a kazán egy igen kényes szerkezet. Csak megfelelő Ph értékű vízzel hajlandó üzemképesen működni. Finnyásabb a lelkem, mint egy mai mosógép, s hol volt, akkor még a „Calgon”. Tehát a mindenhol kemény vizet lágyítani kellett. Erre egy bizonyos granulátumot használnak, e granulátum regenerálására pedig savat. Hogy hol lehet itt spórolni? Hát a csőhálózat szerelvényein, karimákon, elzáró szerelvényeken, csöveken, stb. Azt ugye nem kell magyarázni, hogy egy savas anyaghoz saválló anyagból készült szerkezeteket kell tervezni. Csakhogy ez igen drága. Igaz utána nem sok gond van vele. A „spórolás” meg abból állt, hogy mindent megterveztünk szépen saválló anyagból, ahogy annak lennie kellett. Ekkor jöttek a „fejesek”, s végrehajtották a „spórolást”. Az összes szerelvényt, csapokat, szelepeket, karimákat, stb. anyagát átjavították sima zománcozott öntöttvasra, ami persze tized annyiba került. Így a mondjuk 10 milliós beruházás rögtön csak 1 millióba került. A „megspórolt” 9 millió forint 15 %-át (1 millió 350 ezer) pedig szét lehetett osztani. No nem a „csúnya pocsékoló” tervezők között, akik a népgazdaság vagyonát herdálják, hanem a fejesek között, akik ilyen eredményesen „spórolnak”. Az igaz, hogy a zománc igen jól bírja a savat, csak nem szereti, ha hajlítási feszültségnek teszik ki, mert akkor hajszál repedezik. A sav pedig kapva kap az alkalmon, és beszivárog a repedésbe, ahol felzabálja a közönséges öntöttvasat. Most két megoldás volt lehetséges. Vagy rendesen meghúzzák a tömítéseket biztosító csavarokat, de akkor nagyobb lesz a repedés a zománcon, ezért hamarabb megy tönkre a szerelvény. Tehát sűrűbben kell cserélni a szerelvényeket, ami nagyon megdrágítja az üzemeltetést. Vagy a másik módszer, hogy nem húzzuk meg a csavarokat, csak éppen hogy. Így nincs akkora repedés a zománcrétegen. Igaz így meg egy kicsit csurog, csöpög minden tömítés. A talaj elszennyeződik, de az kit érdekel. Most cserélik a talajréteget több helyen, ahol megszűnt az üzem. Szerinted ki fizeti mindezt? No biztos nem azok, akik a 9 millió 15 %-át zsebre tették. Most annyi a változás, hogy a beruházás legyen minél „nagyobb”, mert abban van a sok pénz. Ezért kell építeni alagutakat, hidakat, mert egy „egyszerű” úton nem olyan nagy a haszon. Persze, hogy figyelem a híradásokat, és különösen felbosszantanak a „megélhetési sportmenedzserek” nyilatkozatai. Aki azt hiszi a diszkosz sportról, hogy az egy fő helyen meghagyott kosz, amit dísznek hagytak meg. A sporteszköz megújítására pedig azért nem ad pénzt, mert alig veszik meg az „új” diszkoszt, és azok a renitens sportolók rögtön eldobálják. Akkor meg minek vegyünk újat. Keressék meg a „régit”, és tanulják meg becsülni az értékeket. Ne dobálják el állandóan. Persze a maga költségvetését azt nem nyírbálja, mert „neki” fontos dolgokra kell a pénz. És itt jutunk el oda, hogy a költségvetésből mindenki a maga hasznára akar „kivenni” pénzt. Lehetőleg minél többet, mert négy évnél hosszabb időre, alig van esélye rá. Így építünk mindent többszörös áron, stb. stb. Már látom előre, hogy azokban a sportágakban, ahol nem „jött” be a várt eredmény, erre való hivatkozással nagy elvonások lesznek. Ezt érezni lehet a híradások szelének illatából. Bocs, hogy megint hosszú lettem, de „írva” gondolkodtam.