Az első "feljegyzett" étkezés egy almából állt. A következmények ismertek: kiűzettünk a Paradicsomból. Az ember azóta keresi a boldogságot, a szerencsét, és mindent megtesz, hogy megkaparintsa. Az ezzel kapcsolatos babonák főként szilveszterrel és az újévvel kapcsolatosak, és a népi hagyomány szerint ezek szokások összefonódnak. A szokásokban fontos szerepe van az egészségnek és a szerencsének. Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Ne feledjük, hogy tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna". Akinek van almafája, íme egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk férfiasságukkal (mit nekik Viagra), maximum a szomszédok által kihívott pszichiáterrel.

Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek, joggal. Franciaországban a puhára párolt sertésfület felgöngyölítve, hagymás csicseriborsóval tálalják. Németországban bőrös sertéssültet kínálnak balzsamecetes lencsével. Olaszországban tradicionális szilveszteri étel a Zampone con lenticchia, a csülök lencsével. A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények - a köles vagy a rizs - is hasonlóan szerencsét hoznak. Ausztriában hagyományos szilveszteri fogásnak számít a disznóorr lencsesalátával. A rémisztőnek hangzó fogás természetesen csak az orr hátsó részét, a puha húst jelenti, amelyet zöldséges lében főznek meg, és ahol a szalvéta nem az orr, hanem a szájunk törlésére szolgál. Hozzá friss reszelt tormát és tökmagolajos, fokhagymás, ecetes lencsesalátát kínálnak. Szilveszterkor pezsgővel, más alkalmakkor sörrel öblítik le. A főtt - gyakran füstölt - fejhús mustárral és hagymás-ecetes burgonyasalátával körítve szintén közkedvelt, hagyományos újévi fogás.

A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett.
A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, európai ünnepekké váltak.

Közismert szokás az, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúzunk el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jóslással kapcsolatos szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

Néhány tipp a szebbik nemnek, a szilveszter túlélésére.
Igyál sok vizet. Felkelés után rögtön igyál friss citromléből készült limonádét. Az alkohol kiszárítja a bőrt, és dehidratálja a belső szerveket is, ezért fontos a víz pótlása. Ajánlatos már a buliban az italok között egy-egy pohár vizet inni, hogy megelőzzük a kiszáradást. Reggelire egyél zabpelyhet, hogy megszüntesd a vér savasságát, ezzel megelőzöd a pattanások kialakulását. Használj tengeri algát, borókát, ciprust és majoránnát tartalmazó arclemosót, hogy életet lehelj a bőrödbe. Egyél bablevest, mert az helyreállítja a vesék működését, ne érdekeljenek a szelek. Mielőtt görbe estét csapsz, vegyél be B-vitamin komplexet, mert ez csökkenti az alkohol hatását. Egyél lédús gyümölcsöket, zöldségeket, például uborkát és őszibarackot, hogy ezzel is javíts a vízháztartásodon. Hogy bőröd is kiheverhesse a megpróbáltatást, tegyél föl hidratáló arcmaszkot.

És végül, hogy megemlítsük azt is, akiről a buli kapta a nevét:
II. Szilveszter...
II. Szilveszter pápa vezette be annak idején az arab számokat a rómaiak helyére egész Európában! Mint matematikus, kifejlesztett egy speciális számológépet is, (akkoriban az ilyet abakusznak hívták), amin huszonnégyezer (!) műveletet tudott számolni. És még valami: ő vezette be a nullát is a számok közé, a rómaiak ugyanis nem használták. Mint ahogy abban az időben a legtöbb tudós, ő is egyszerre több tudománnyal foglalkozott. Így például csillagászként a Naprendszert modellezte, afféle feltalálóként pedig, elkészítette az első hidraulikus orgonát.

Mindezeken túl van valami, amit csak mi, magyarok köszönhetünk neki: tőle kapta első királyunk, István a Szent Koronát. A legenda szerint a mi Szent Koronánkat eredetileg a lengyel fejedelemnek, Mieskónak készítették. De a lengyel követek érkezése előtti éjszakán Szilveszternek egy angyal jelent meg álmában, azzal az üzenettel, hogy a koronát ne a lengyel, hanem egy ismeretlen országból érkező követeknek adja át. Szilveszter így is tett, így Asztrik főpapunknak, mikor másnap társaival megérkezett a pápához, hogy Istvánnak koronát kérjen, szinte el sem kellett mondania, miért jött, Szilveszter már hozta is a koronát. Ezzel a gesztussal az épp megszülető Magyarországot befogadta a római katolikus vallású Európába, így Magyarország nem a bizánci, hanem a nyugati kultúrához kapcsolódhatott. Felmérni is nehéz ennek a jelentőségét. Egyben azt jelentette, hogy Istvánt független keresztény királynak ismeri el, s ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság.

Forrás: gasztronauta

• Egy csepp kultúra