Az alábbi esettanulmány A piacszabályozás nem várt következményei és hatásai című kutatási program keretében készült. Magyarázatra szorul, ha piacszabályozás nem várt következményeinek illusztrálására egy olyan rendeletet választunk – annak előzményeivel együtt -, amely az anyaggyűjtés megkezdésekor lépett életbe, és teljes körű alkalmazására csak a tanulmány befejezése után kerül sor.
Honnan tudjuk már most, hogy az új szabályozásnak lesznek nem várt következményei? 

/Példák a szabályozások nem várt következményeivel foglalkozó irodalomból: 1. Kiderült, hogy azokra a
betegekre, akiknek (olcsó) biztosításában felső korlátot szabtak a gyógyszerfogyasztásra, összességében többet költött a biztosítójuk, mint azokra, akikre ilyen korlát nem vonatkozott (Hsu, 2006)
2. Az alacsony fogyasztású autók gyártásának állami ösztönzése miatt kevesebb jutott az üzemanyagadóból fedezett útkarbantartásra (Goulder, 2009) 3. A szeszes italok reklámjának tiltása akár növelheti is az alkoholfogyasztást, mert csökkenteni lehet az árakat a reklámköltséggel. (Nelson (2000), 17. old)/

Természetesen ezt nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy esetünkben egy piac szokatlanul
mélyreható átalakításáról van szó: egy addig alig szabályozott piacon /3 Bekken (2003) adatai alapján Budapest a legkevésbé szabályozott piacok egyike volt Európában. /  nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően szigorú, a versenyt erősen korlátozó szabályozást vezettek be. A rendeletalkotást ugyanakkor nem előzték meg hatástanulmányok, az új szabályozást maguk a szabályozók is az ismeretlenbe való merész ugrásként élték meg / 4 „Valóban elég durva ez a rendszer: csak egy tarifa létezik és pont. De azt mondtuk, most először legyen rend, aztán – és ezt Tarlós is megígérte – a jövő évtől lehet begyűjteni a javaslatokat, és elkezdődhet a finomítás.” (Interjú szakhatósági középvezetővel) „Meglátjuk, hogy az élet próbáját majd a rendelet, ha alkalmazásra kerül, kiállja-e.” György István főpolgármester-helyettes a taxis rendelet módosításáról folyó fővárosi közgyűlési vitában, 2013. június 12. (Fővárosi Közgyűlés (2013. június), 36. old.) /

Az alábbiakban először áttekintjük a taxi-szabályozás elméleti irodalmát, különös tekintettel arra, hogy vajon miért is tanúsít kitüntetett érdeklődést a közgazdasági elmélet a taxi-piac iránt.
A továbbiakban a hazai szabályozás történetét mutatjuk be, összekapcsolva a nemzetközi
tendenciákkal. Részletesebben tárgyaljuk a 2010 után intenzívebbé vált szabályozóalku
folyamatát és a 2013. áprilisi fővárosi taxi-rendelet megalkotásának körülményeit. Végül
jelezzük az új szabályozás már megmutatkozó illetve várható hatásait.

1. A BÉRKOCSIZÁS ÉS A SZABAD VERSENY
A taxizás – vagy általánosabban a bérkocsizás - látszólag ideális terep a szabad verseny
kibontakozására. A piacra könnyű belépni: kevés tőke, minimális vállalati méret (akár
egyszemélyes cég) szükséges; a kereslet egyszerűen fölmérhető, nincsenek technikai akadályai a hozzá való gyors alkalmazkodásnak; minden egyes ügyletnél lehetőség van szabad áralkura. Mégis, a bérkocsizás az első ágazatok egyike, ahol a korlátozásmentes szabadpiac már nem sokkal az iparág kialakulása (a XVII. század közepe) után kudarcot vallott. Az elszaporodó – gyakran üresen száguldozó - bérkocsik - tönkretették a londoni utakat, forgalmi dugókat okoztak, nem alakult ki egyensúlyi ár, sőt, üzemszerű volt az utasok lehúzása. Londonban, Párizsban már a XVII. századtól szabályozták, a bérkocsi-piacot5: korlátozták a piacra lépést, a piaci szereplők számát, a bérkocsisokat az árak kifüggesztésére kötelezték, hatósági árat szabtak meg. Ezeket az eszközöket – újabbakkal kiegészítve. mint a műszaki és az üzleti paraméterek -, azóta is koronként, városonként különböző arányokban keverték, regulációs és deregulációs korszakok váltották egymást.
Változott a reguláció célja is: kezdetben a fogyasztót védte szűkebb és tágabb értelemben (a túlszámlázástól illetve a közutakat a fölösleges használattól), később, főként a 20. században, egyre inkább a már a piacon lévők érdekeit a potenciális új szereplőktől.
Mindez együtt aranybánya a piaci szabályozás tanulmányozásához, elméleti következtetések levonásához, amit a 19. század közepe óta kutatók meg is tettek.

Folytatás:  A teljes tanulmány PDF formátumban érhető el
ide kattintva.

Kapcsolódó anyagok:

Jogászvilág:

Az Uber, a taxi és a munkaerőpiac