Erősen havazott. Két ittas fiatalembert fuvaroztam Máriaremetére. A fuvar vége felé lehavazott mellékutcába kellett behajtani. De nem akárhogyan. Tudtam, hogy amennyiben behajtok, a friss mély hóban biztosan elakadok. Mondom is az utasaimnak, hogy innen nem megyek tovább, mert biztos az elakadás. Erre az egyik borízű hang megszólal: „Nem az anyád istenit!" S pillanatok alatt kipattintja rugós bicskája pengéjét, melyet a hátam közepéhez nyom. Nem szúrt, de a folytonos nyomást éreztem a kabáton keresztül is. Láttam, hogy az utasaim ittasak, de nem annyira, hogy mindkettővel elbánjak. Mit tehettem?
Behajtottam a mellékutcába. Mintegy húsz métert tehettünk meg, mikor a kis Moszkvics úgy leült a mély hóban, mintha lebetonozták volna. Mondtam utasaimnak, hogy segítsenek kitolni. Erre kitérő választ kaptam sőt, elsétáltak.
Éjjel két órakor ott álltam a bús magyar éjszakában egyedül és reménytelenül. Lezártam a kocsit és elindultam gyalog a hűvösvölgyi Balázs vendéglőhöz, hogy mentést kérjek. Útközben jutott eszembe, hogy nem engedtem le a hűtővizet. Ezért vissza kellett fordulnom vízteleníteni az autót, mert ugyancsak kemény mínuszok röpködtek. Hajnali négy órakor érkezett meg a vállalati autómentő. Vezetője szabadkozott, hogy ily nagy havazásban rengeteg volt a munkája. Az elfogadhatóan járható útra húzott és 50 forint borravalót kapott tőlem.

Folytatjuk...

• FÓRUM - Egy éjszaka a hiénákkal
• FÓRUM - Mikor ébren vannak a patkányok  E könyv fóruma
• FÓRUM - BEZZEG AZ ÉN IDŐMBEN 1969. SZEPTEMBER.12.

• Egy éjszaka a hiénákkal TV2 Napló 2006.03.19. 19.45
• Az ellenőrzésről
• Mesél a pesti taxi
• Régiségek
• Misibácsi meséi

E könyv előkerülése, újabb könyvespolci motyózásom eredménye. Én annak idején nagyon élveztem. Most újraolvasva furcsa érzés, hogy már akkor is úgy beszéltek a múltról, mint valami csodálatos soha vissza nem térő aranykorról, pedig még nem sejtették, mi minden vár ránk.
Számomra, a könyv születésének ideje volt az aranykor, hiszen én akkor voltam ifjú titán, a könyvben szereplők számára, viszont magam voltam a felhígulás, a tömegesen, már szinte akadálytalanul beözönlő ifjuság!
És hol volt még a rendszerváltás,  a munkanélküliek tömege....?