SZOLGÁLATI RENDTARTÁS forgalmi gépkocsivezetők részére

2005.12.27.

Fővárosi Autótaxi Vállalat -anno 1987
Sajnos nem mondhatom, hogy én ebből tanultam, mert néhány hónappal a könyvecske kiadása előtt léptem be a Főtaxi kötelékébe. De mint, lelkes ifjú titán, biztos szóról-szóra megtanultam annak idején. Most a kezembe akadt, gondoltam érdemes megosztani a nyilvánossággal.

Ha bárki, rendrakás, lomtalanítás okán talál ilyesmit a padláson, pinyóban, akkor szépen kérem ne dobja ki, hanem juttassa el hozzánk! Ime az akkori szabályok:

 

 

 

FŐVÁROSI AUTÓTAXI VÁLLALAT
20/1987. SZ. IGAZGATÓI UTASÍTÁS

SZOLGÁLATI RENDTARTÁS forgalmi gépkocsivezetők részére

Készítette: Szervezési és elemzési'osztály
Budapest, 1987. július 1.

 

 

1.
A VÁLLALAT ISMERTETÉSE

1.1.
A vállalat neve, székhelye és fontosabb adatai:

Neve: Fővárosi Autótaxi Vállalat
Székhelye: 1087 Budapest, Kerepesi út 15.
Típusa: Vállalati tanács általános vezetésével működő vállalat.
Kategóriája: „A"
Ágazati besorolása: Közlekedés
Törvényességi felügyelet gyakorlója: Budapest Főváros Tanácsa VB. Közlekedési Főigazgatósága
Levelezési cím: Budapest, Pf. 43. 1441
Telefon:

222-222 (Taxi rendelés)
188-888 (Taxi előrendelés)
343-199* (Kerepesi úti telefonközpont)
330-560* (Kerepesi úti telefonközpont) Telex: 22-6422

1.2.
A vállalat telepei:

1.21.
Fővárosi Autótaxi Vállalat Taxi Üzletág
Telephely: Budapest VIII., Asztalos Sándor u. 13.
Telefon: 338-550*
URH szerviz: Tel. 131-988

1.22.
Fővárosi Autótaxi Vállalat Teherautókölcsönző Üzletág
Telephely: Budapest XI., Prielle Kornélia u. 45.
Forgalmi osztály: Tel.: 452-550* (Prielle telefonközpont)
Túra egység: 334-334
Tehertaxi egység: 334-334
Teherautó kölcsönző iroda: 851-372
Ergonómiai csoport tel.: 343-199*7109 m., 452-550*/38 m., 61 m.

1.23.
Fővárosi Autótaxi Vállalat Szolgáltatási és Kereskedelmi Üzletág
Telephely: Budapest IX., Könyves Kálmán krt. 24. 
Telefon: 335-520* (Könyves krtjielefonközpont)

1.24.
Fővárosi Autótaxi Vállalat Személyautókölcsönző Üzletág
Személyautókölcsönző osztály
Telephely: Budapest VII., Kertész u. 24-28.
Telefon: 116-116*/14 m., 15 m., 16 m. Közönségszolgálati Iroda
Telefon: 334-334, 343-199*7144 m., 116-116*713 m. Taxi Újság Szerkesztősége
Telefon: 116-116*733 m., 34 m. Jogsegélyszolgálat
Telefon: 116-116*721 m. Munkavédelmi csoport
Telefon: 116-116*741 m., 44 m.

1.25.
Munkavédelmi és Forgalombiztonsági osztály
Cím: 1061 Budapest VI., Liszt Ferenc tér 7.
Telefon: 429-117, 343-199*7112 m., 168 m., 261 m.

1.26.
Idegenforgalmi Iroda
Cím: 1072 Budapest VII., Akácfa u. 20.
Telefon: 228-242

1.27.
FŐTAXI Rep. téri Kirendeltség Ferihegy.
Cím: 1085 Budapest, Ferihegyi Közforgalmi Repülőtér 
Tel.:578-629, 343-199*7161 m. Ferihegy 2.
Tel.: 578-606, 578-618, 578-592

1.28.
FŐTAXI BNV Kirendeltség (időszakos)
Cím: 1101 Budapest X., Dobi István u. 10. HUNGEXPO 11. kapu
Telefon: 833-322, 470-990/537 m.

1.3. Védjegy

A vállalat által használt, törv. védett, az Országos Találmányi Hivatal által lajstromozott védjegyek:

— színes, piros-fehér kocka
— FŐTAXI (a vállalat nevének rövidítése)
— TAXI szabad jelző (vállalati szabvány szerinti)





1.4. A vállalat tevékenységi kőre

1.41. Taxi közlekedés:

— közúti személyszállítás taxival: díjjelző készülékkel ellátott személygép­kocsi (személytaxi) rendelkezésre bocsátása közterületről;
— iránytaxi: előírt útvonalhoz és megállóhelyekhez kötött, meghatározott viteldíj ellenében igénybe vehető, személygépkocsival történő közúti, sze­mélyszállítás, amely lehet rendszeres, vagy alkalomszerű;
— személygépkocsi rendelkezésre bocsátása vezetővel: kilométerszámláló szerkezettel felszerelt személygépkocsival helyközi (távolsági) és helyi, továbbá nemzetközi személyszállítás;
— személyautó kölcsönzés: személygépkocsi bérbeadása külföldi és magyar állampolgároknak, vezető nélkül, belföldi és külföldi igénybevételre.

1.42. Vegyesgépjármüközlekedés:

— tehertaxi rendelkezésre bocsátása: viteldíjjelző készülékkel felszerelt — 4 tonna teherbírásnál nem nagyobb — tehergépkocsival végzett áruszál­lítási tevékenység;
— tehergépjármű (utánfutó, lakókocsi) bérbeadása: tehergépjármű (utánfutó, lakókocsi) használatba adása vezető nélkül, belföldi igénybevételre, magyar állampolgárok és jogi személyek részére;
— tehergépjármű rendelkezésre bocsátása vezetővel: kilométerszámláló szer­kezettel felszerelt tehergépkocsival történő áruszállítás.

1.43. Garázsszolgáltatás:

— gépkocsi bérmosás: magánszemélyek és közületek gépkocsijainak bérmo­sása, a gépkocsi külső részeinek mosóberendezéssel történő vegyszerolda­tos tisztítása.

1.44. Vegyesiparcikk kiskereskedelem:

— használt, forgalomból kivont személy- és tehergépkocsik, valamint saját bontásból származó alkatrészek közvetlen értékesítése magánszemélyek és közületek részére. (A 3 évnél nem idősebb gépkocsikra is kiterjed a vál­lalat jogköre.)

1.45. Egyéb tevékenységek:

— A fővárosi tanácsi szervek ultrarövid hullámú rádió adó-vevő berendezései­nek műszaki ellenőrzése, karbantartása, javítása;
— lakosság részére személygépkocsi javítás, autómosás, hatósági műszaki vizs­gára felkészítés, vizsgáztatás, szerviztevékenység, alváz-és üregvédelem;
— magánszemélyek egyéni és csoportos turista utaztatása belföldön és kül­földre;
— a vállalati tevékenységet biztosító forgalmi, műszaki, gazdasági, ügyviteli tevékenység ellátása;
— a vállalat zavartalan funkcionálásához létszám, eszköz, működési feltétele­ket biztosító tevékenységek ellátása.




2. A VÁLLALAT ÉS A FUVAROZTATÓ JOGAIT, KÖTELEZETTSÉGEIT SZABÁLYOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.01. Fuvarozási tevékenységet szabályozó rendelkezések, utasítások köre.

A vállalat személyszállítási tevékenységének lebonyolítását az idevonatkozó jogszabályok, illetve a kiadott vállalati utasítások szabályozzák. Az utasításo­kat ezen rendtartáson kívül a vállalat igazgatója és az utasítás kiadására felha­talmazott vállalati dolgozók által kiadott rendeletek, szolgálati utasítások és szóbeli rendelkezések tartalmazzák. A szolgálat ellátására vonatkozó rendelke­zéseket a „Rendelet Könyv"-ben is közzéteszik.
A forgalmi gépkocsivezetők kötelesek ezért állandóan tájékozódni az ott megjelent utasításokról és azok tudomásulvételét aláírásukkal igazolni. Telephelyről történő induláskor, valamint minden elszámoláskor a gépkocsi­vezető szolgálatát addig nem kezdheti meg, amíg a Rendelet Könyvben sze­replő új utasításokat nem tanulmányozta át és nem vette tudomásul, illetveezt aláírásával nem igazolta. Utcai váltás esetén a váltóval szóban kell közölni a Rendelet Könyvben foglaltakat. Ebben az esetben a váltó a szóbeli értesítést követő elszámolási cikluson belül, de legkésőbb a rendelet érvénybelépését megelőzően 24 órával köteles annak tudomásulvételét a Rendelet Könyvben aláírásával igazolni.
A szolgálat ellátásával kapcsolatos egyes előírásokat, utasításokat, hir­detményeket (pl.: a szolgálati beosztásra vonatkozóan) az üzletág gépkocsi­vezetői tartózkodójában függesztik ki.
A gépkocsivezetők kötelesek ezeket is részletesen tanulmányozni és a rájuk vonatkozó előírásokat tudomásul venni.
A szolgálat ellátásával kapcsolatosan kiadott, vagy azt érintő valameny-nyi rendelkezést a gépkocsivezető maradéktalanul köteles teljesíteni.
Ez vonatkozik minden egyéb utasításra is, amelyet a forgalom irányítá­sával, ellenőrzésével, szervezésével megbízott vállalati dolgozó ad ki.
Ha a gépkocsivezető a jelen Rendtartással, vagy a KRESZ-szel ellentétes értelmű utasítást kap, köteles az utasítást adó személy figyelmét erre felhívni.
Különleges esetekben, ha a Szolgálati Rendtartással ellentétes utasítást kiadó a végrehajtást ennek ellenére is megkívánja, a gépkocsivezetőnek - le­hetőség szerint -joga van ezt írásban kérni.
A megerősített és írásban adott utasítást a gépkocsivezető köteles az utasítást adó felelősségére végrehajtani, amennyiben az törvénybe, vagy egyéb jogszabályba nem ütközik (pl. KRESZ).
A KRESZ-szabályokkal ellentétes értelmű utasítást csak hatósági jog­körben eljáró személy adhat, az általa adott utasítást a gépkocsivezető köteles végrehajtani, ha az az élet- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Az esetről jelentőlapot köteles kiállítani, ezen fel kell tüntetni az intézkedő személy ne­vét, beosztását, rendfokozatát. (Ezeket az adatokat az utasítás végrehajtásá­nak megkezdése előtt ellenőrizni kell.)

2.02. Személyszállítási szerződés és szabályok kötelező érvénye

A személyszállítási tevékenység lebonyolítására vonatkozó szabályok nem csak a vállalati dolgozókra, hanem a megrendelőre, utasra vonatkozólag is kö­telező érvényűek.
Ennek értelmében a fuvarozásnál ezekkel ellentétes kikötések érvénytelenek és csakis a fennálló rendelkezéseknek megfelelően megkötött megállapodás érvényes.

2.03. Fuvarozási kényszer (szerződéskötési kötelezettség)

A díjjelző készülékkel ellátott személygépkocsi (személytaxi) rendelkezésre bocsátására az üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli. A jelentkező fuvarigényt a vállalatnak ki kell elégítenie, ha
— az vonatkozó jogszabályba, vagy ennek alapján kiadott hatósági, vagy válla­lati rendelkezésbe nem ütközik,
— a szükséges eszközök (gépkocsik stb.) rendelkezésre állnak,
— a megrendelő a személyszállítási szerződési szabályzat és díjszabás feltéte­leit teljesíti (a díjszabás jellemzőit, alkalmazásának módját, a fizetés eszkö­zeit az üzletágak szerinti fejezetek tartalmazzák),
— a fuvarozás személy- és vagyonbiztonság stb. veszélyeztetése nélkül végre­hajtható,
— a fuvarozást nem akadályozzák az időjárási és útviszonyok, vagy olyan kö­rülmények, amelyeket a vállalat elhárítani nem tud.




2.04. Szállításútvonala

A taxigépkocsivezetőnek az utas beszállásakor udvariasan meg kell kérdeznie az úticélt. Ennek ismeretében, a forgalmi viszonyok függvényében, az általa optimálisnak tartott útvonalat ismertetnie kell az utassal, közel egyenértékű választható útvonalak esetén az utas döntését kell kérni. Ezt követően a fuva­rozást az utas által kívánt, egyébként pedig mindig a legrövidebb alkalmas út­vonalon köteles lebonyolítani.

2.05. Szállítási akadályok

A gépkocsi továbbhaladásának valamely körülmény által történő akadályoz­tatása esetén, a vállalat a lehetőségekhez képest gondoskodni köteles az utas és poggyászának továbbszállításáról.
* Ha a fuvarozás folytatása a felmerült akadályok miatt nem lehetséges, illetve, ha az utas a fuvarozás folytatását nem kívánja, a fuvarozás megszaka­dásáig felmerült fuvardíjat a fuvaroztató (utas) megfizetni köteles.
Ha a továbbfuvarozás az eredetileg megállapított útvonalaktól eltérően csak kerülő úton lehetséges és az utas ilyen módon is igényli a fuvarozás foly­tatását, a felmerülő többletköltségeket köteles megfizetni. (A szállítási akadá­lyokat a 4.334. pont 1. alpontja részletesen tárgyalja.)

2.06. Szállításból kizárt személyek

— ha a gépkocsivezető a fuvar vállalása előtt meg tudja állapítani, hogy a je­lentkező utas;
= fertőző betegségben szenved, = közveszélyes elmebeteg,
— kísérő nélküli 6 éven aluli gyermek (6—14 éves korú gyermeket a gépkocsi­vezető csak saját felelősségére fuvarozhat),
— a gépkocsira megállapított utasszámot meghaladó személy (elbírálásánál a KRESZ előírások érvényesek),
— az a személy, aki olyan mértékben ittas, hogy szállítása balesetveszélyt rejthet magában,
— olyan személy, akire vonatkozóan a gépkocsivezető megállapítja, hogy ru­házatával, vagy egyéb módon beszennyezheti a gépkocsit (kivételt képez az az ittas személy, akit rendőri intézkedésre, illetve kísérettel szállítanak).

2.07. Élő állat szállítása

Élő állat csak utassal együtt, és
— Limousinban az utastérben elhelyezve,
— Combiban az utastérben elhelyezve,
vagy külön rögzített ládában, szatyorban, csomagban, kosárban stb. a cso­magtérben elhelyezve szállítható.
A kisebb élő állatok szállítása kötelező, ha ez a gépkocsi belsejének ron­gálása, szennyeződése, valamint a bent ülők testi épségének-veszélyeztetése nélkül lebonyolítható és at)ép kő esi vezetőt a vezetésben nem zavarja.
A kutya csak szájkosárral, nyakörvvel és olyan módon elhelyezve szállít­ható, hogy a gépkocsi utasterét ne szennyezze be. Az állat őrzése az utas köte­lessége !




2.08. Szállításból kizárt tárgyak

Az alábbiakban közölt súlyhatárt meghaladó poggyász. Maximális poggyászsúly (arányosan elosztva):

                                           VAZ 2101,2103,2106,21013                                VAZ 2102

Vezető + 1 utas esetén                           260 kg                                                290 kg
Vezető + 2 utas esetén                           190 kg                                                220 kg
Vezető + 3 utas esetén                           120 kg                                                150 kg
Vezető + 4 utas esetén                             50 kg                                                  80 kg

Barkas B—1000 típusú mikrobusz csomagterében szállítható maximális pogygyászsúly 135 kg.

— az utashoz tartozó olyan tárgy (anyag, berendezés), melynek szállítását jogszabály, hatósági, vagy vállalati rendelkezés tiltja;
— olyan tárgy, amely természeténél, állapotánál, méreténél, vagy csomagolá­sánál fogva személygépkocsin történő fuvarozásra nem alkalmas, mert a gépkocsit bepiszkíthatja, rongálhatja, illetve a közlekedés biztonságát ve­szélyeztetheti. (Ide értendők a gyúlékony, vagy robbanó anyagok, továbbá az erős átható szagú, vagy bűzös anyagok is.);
— töltött fegyver (kivéve fegyveres testületek szolgálatot teljesítő tagjait);
— olyan anyagok, berendezések, amelyek hatósági rendelet folytán csak fel­tételesen fuvarozhatok, kivéve a bádogdobozba csomagolt filmek.

2.09. Poggyászszállítás

Az utashoz tartozó csomagok szállítása, — amennyiben nem esik az előző 2.08. pontban foglalt tilalom, illetve korlátozás alá — kötelező és díjtalan.
A gépkocsivezetőnek jogában áll az utas kézipoggyászát az utas közre­
működésével megvizsgálni, ha alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy
az a szállításból kizárt tárgyakat tartalmaz. -
A gépkocsi utasterébe bevitt kézipoggyász őrzése az utas kötelessége.
A gépkocsi utasterébe olyan csomagot, tárgyat nem szabad elhelyezni,
amely a gépkocsi belsejét (ülését) rongálhatja, beszennyezheti, vagy a gépko­
csivezető bármely irányba való kilátását zavarja, illetve elhelyezése egyéb okból balesetveszélyes.
A személygépjármű utasterében el nem helyezhető tárgyakat a hátsó csomagtartóba kell berakodni, ezt kizárólag a gépkocsivezető végezheti, még­pedig oly módon, hogy a cső magtartó f ed él teljes lezárása akadályba ne üt­közzön.
A zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve.
A gépkocsivezető szükség esetén köteles ezt a lehetőséget felajánlani és alkalmazni, amennyiben a szállítás biztonságosan, a KRESZ előírásainak megfelelően lebonyolítható.
A gépkocsivezető az átvett csomagokat úgy köteles elhelyezni, rögzíte­ni, hogy azok a gépkocsiból, gépkocsiról ki (le) ne essenek, illetve sérülést ne szenvedjenek. A csomagok rögzítése és kibontása során a gépkocsivezetőnek fokozott óvatossággal kell eljárnia, ügyelve arra is, hogy személyi sérülés ne következzék be. Ezért ezen munkafolyamatokban a neki segítő utas mozgását és tevékenységét baleset megelőzése érdekében irányítania kell.
A gépkocsivezetőnek az utastól darabszám szerint kell átvenni a csoma­gokat, olymódon, hogy a darabszámot szóban közli az utassal. A gépkocsive­zető köteles az utas csomagjait a gépkocsi mellől a gépkocsiba berakni, illetve a fuvar végeztével a csomagokat a gépkocsi mellé lerakni és darabszám szerint átadni az utasnak, akinek figyelmét külön fel kell hívni, hogy ellenőrizze nem hiányzik-e valamelyik csomagja. Az utas válaszától függően lehetőséget kell adni, Hogy az utas a csomagtartó részbe, illetve utastérbe betekinthessen.
Segítség nélkül női gépkocsivezető 20 kg-nál, férfi gépkocsivezető 30 kg-nál nagyobb súlyú tárgyak be- és kirakására nem kötelezhető.
A fuvar végeztével a gépkocsivezető köteles a gépkocsit átvizsgálni
és amennyiben idegen tárgyat talál, a jelen rendtartás 4.334.3. pontjában
leírtak szerint eljárni.




2.10. A vállalat felelőssége alkalmazottaiért

A vállalat felelős a személyszállítás végrehajtása céljából általa alkalmazott személyeknek á fuvarozással kapcsolatos cselekményeiért, illetve mulasz­tásáért.
Nem felelős azonban, ha az alkalmazottai a személyszállítási kötele­zettségen kívüli szolgáltatásokat teljesítenek, tehát olyanokat, amelyek ellá­tása nem az üzemben tartó kötelessége (pl.: az úti holmiknak az utas lakásá­ba való felvitelekor előforduló károsodásért).

2.11. Kártérítés

2.111. A megrendelő kártérítési joga a vállalattal szemben

A megrendelőnek a vállalattal szemben kártérítési igénye jelentkezhet, ha
— a személyszállítás a vállalatnak felróható okból hiúsul meg (pl. ha az üzemben tartó a személygépkocsit a szerződésben meghatározón idő­ben, — vagy legkésőbb az azt követő 30 percen belül - nem állítja ki, a megrendelő kártérítésként követelheti a más járműért kifizetett díj­többletet, továbbá a szerződésszegés folytán keletkezett kárát),
— az utaspoggyász (élő állat) a vállalat vétkessége következtében elvész, illetve károsodik,
— az utas ruházata — a vállalatnak felróható okból — beszennyeződik, il­letve károsodik. Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy:
— úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható;
— a gépkocsinak a megrendelésben megjelölt helyre, vagy időben való elő­állítása valamilyen hatósági rendelkezésbe ütközik, vagy a gépkocsi elő­állítását előre nem látható, a vállalattól független körülmény akadályozta;
— ha az útipoggyászt ért kár (sérülés, elvesztés) a vállalat tevékenységi körén körén kívül eső elháríthatatlan ok, az útipoggyász belső tulajdonsága, az útipoggyász csomagolásának hiányossága, vagy az utas vétkessége miatt következik be (pl..a poggyász fuvarozásból kizárt tárgyat tartalmazott, a kár olyan tárgyban keletkezett, amelynek őrzése az utas kötelessége stb.).

2.112. A vállalat kártérítési joga a megrendelővel, utassal szemben

— Aki a szállítási vállalat létesítményeit, berendezési tárgyait, vagy gépjár­művét megrongálja, vagy beszennyezi, köteles a helyreállítás, illetőleg a tisztítás során felmerült költségeket megtéríteni. Szándékos rongálás ese­tén a térítés megfizetésén kívül a rongáló ellen feljelentést is kell tenni.
— Ha a gépkocsiban fertőző beteget szállítottak, vagy a fertőzés lehetőségét magában rejtő beszennyeződés történt, a gépkocsi fertőtlenítéséről a válla­lat köteles gondoskodni.
(A fenti esetekben a gépkocsivezető részéről követendő eljárást a 4.334.5. pont szabályozza.)

2.12. A személyszállítási szerződésből eredő igények elévülése

A személyszállítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el. Az el­évülési idő kezdődik a szerződésből eredő minden követelés tekintetében a szállítás befejezésének napjától, illetőleg attól a naptól, amikor a szállítást be kellett volna fejezni.
Személyszállítási szerződés: a vállalat (mint üzemben tartó) és az utas (mint megrendelő) közötti — a szállítás céljára, idejére, útvonalára, módjára vonatkozó — megállapodás.
A személyszállítási szerződés megkötése történhet írásban (túrafuvar, gépkocsikölcsönzés, esküvői fuvar megrendelése stb.), illetve szóbelileg (tele­fonon történő és közvetlen utcai taxifuvar vállalás).




3. A FORGALMI GÉPKOCSIVEZETŐI SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK FELTÉTELEI, SZEMÉLYI ÉS ANYAGI FELELŐSSÉG

A vállalatnál a személyszállító gépkocsivezetői munkakört csak józan életű, fegyelmezett sjemély láthatja el, akinek a tevékenység ellátását akadályozó káros szenvedélye, vagy. betegsége nincs, tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal ren­delkezik.

3.1. A gépkocsivezetői szolgálat egészségügyi feltételei 3.11. Általános egészségügyi feltételek

Rövidlátó, nagyothalló, színtévesztő, iszákos, vagy a forgalmi tevékenységet károsan befolyásoló egyéb szenvedéllyel rendelkező (kábítószer-fogyasztó) és olyan személy, aki testi fogyatékosság, vagy szervi megbetegedés miatt a forgalom biztonságát,- saját és más testi épségét veszélyeztetheti, gépkocsive­zetői munkakört nem tölthet be. 60 éven felüli férfi és 55 év feletti női gép­kocsivezető vállalati gépkocsit csak üzemorvosi vélemény alapján vezethet. Női gépjárművezetők a terhességük megállapítását követően gépkocsivezetői munkakört nem tölthetnek be. A terhesség megállapítása után forgalmi veze­tőjük felé bejelentéssel tartoznak (terhességüket a terhesgondozási könyv fel­mutatásával jgazolják), hogy megfelelő beosztásuk iránt intézkedés történjen. A 70. életévüket betöltött gépkocsivezetők évente vállalati ergonómiai vizsgá­laton kötelesek részt venni.

3.12. Orvosi vizsgálatokon való megjelenési kötelezettség

A gépkocsivezető egészségügyi alkalmasságát a felvételkor kötelezően előírt orvosi vizsgálatok során állapítják meg. Ezen túlmenően a gépkocsivezető kö­telesmegjelenni:
— az előírt időszakos orvosi vizsgálaton az üzemorvosnál,
— 6 nap, vagy annál hosszabb ideig tartó betegség, illetve 30 napot meghala­dó egyéb távollét után a szolgálatba lépés előtt ellenőrző vizsgálaton az
üzemorvosnál,
— az összes vállalati dolgozó részére előírt — betegség-megelőző orvosi, orvos­pszichológiai alkalmassági — vizsgálatokon (tbc, stb.),
— egyedi esetekben személyi alkalmassági vizsgálatokon.

3.13. Egészségügyi panaszok jelentése

A gépkocsivezető köteles a szolgálata ellátását akadályozó esetleges egészség­ügyi panaszait, minden olyan betegséget, egészségromlást (pszichikai, fizikai, biológiai), mely a szolgálat ellátását és a biztonságos vezetést akadályozza, egységvezetőjének, vagy a forgalmi szolgálatnak, illetve utasításukra az üzem­orvosnak jelenteni.
A forgalmazás közben bekövetkezett minden olyan megbetegedést, tar­tós rosszullétet, vagy átmeneti egészségkárosodást (pl. szembe jutott idegen test, sérült köröm, felkötött kar stb.), amely a szolgálat ellátását gátolja a Forgalomirányító központnak azonnal jelenteni kell és a kapott utasítás sze­rint, — ami kizárólag ellenőri intézkedésre és a gépkocsivezető vezetéstől való eltiltására, a gépkocsi telephelyre történő beszállítására vonatkozhat — kell el­járni. A gépkocsivezető haladéktalanul köteles jelentkezni a vállalati orvosnál még abban az esetben is, ha SZTK orvosnál már volt.




3.14. Eljárás üzemi baleset esetén

A baleset fogalma:

Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következett be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, illetve halált okoz.

Az üzemi baleset fogalma: Üzemi baleset az a baleset:

- amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben,
- munkába, vagy onnan a lakására (szállására) menet közben (úti baleset),
- szervezett társadalmi munka végzése,
- társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Az úti balesetet 24 órán belül be kell jelenteni, ellenkező esetben az üzemi
baleseti jellegből kizárandó.

Nem üzemi baleset az a baleset, amely:

- kizárólag a sérült ittassága miatt;
- engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munka­helyi rendbontás során;
- úti baleset esetén nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során következett be;
- a dolgozót sport és kulturális rendezvény közben érte;v
- öncsonkítás és öngyilkosság folytán következett be. Ha a forgalmi dolgozót munkavégzés közben közúti eseményből adódó (gyorshajtás, ütközés stb.) vagy un. egyéb baleset éri (támadás, elesés, ajtó be­csapódásból eredő uysérülés, csomagemelés stb.) köteles minden esetben el­lenőri intézkedést kérni.

Ha a forgalmi dolgozót a vállalat bármelyik telephelyén belül éri az üze­mi baleset, azt köteles a garázsmesternek jelenteni.
Amennyiben a bejelentés akadályba ütköznék, egészségi, vagy más ok­ból, akkor a dolgozó közvetlen munkatársa köteles a jelentést megtenni. (Az általános megfogalmazáson túlmenően a forgalmazással kapcsolatosan előfor­duló közúti balesetek alkalmával követendő eljárást részletesen a Rendtartás 4.334. pontja tartalmazza.)
Ha a sérült dolgozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, (vagy az ese­ményt később jelenti) a fegyelmi jogkört gyakorló vezetőnek vele szemben fe­lelősségrevonást kell alkalmaznia.




3. 15. Alkohol és kábítószer fogyasztásának tilalma

Nem állhat forgalomba az a dolgozó, aki alkohol, illetve vezetési képességre befolyást gyakorló gyógyszer, kábítószer hatása alatt áll, vagy vele szemben ilyen jellegű gyanú felmerül.
Szolgálat közben alkoholt, alkohol tartalmú italokat, kábítószert, illetve a vezetési képességre hatást gyakorló gyógyszert fogyasztani tilos. Utcán történő váltáskor, ha a gépkocsivezetőnek a váltótárs ittasságára gya­núja támad, a gépkocsit nem adhatja át és a helyszínre ellenőri intézkedést
kell kérnie.
Ha bármelyik vállalati dolgozó szolgálatban lévő, vagy szolgálatba in­duló gépkocsivezető ittasságát észleli, köteles a munkavégzést megakadá­lyozni és haladéktalanul jelentést tenni a Forgalomirányító központ vezető forgalomirányítójának, forgalmi tisztviselőnek, egységvezetőnek, vagy a for­galomirányító ellenőrnek.
A műszak kezdésekor, vagy műszak közben az alkoholszondás vizsga latnak — melyet a forgalomirányító és baleseti helyszínelő ellenőr, társadalmi ellenőr, üzemorvos, forgalmi szolgálat, garázsmester, valamint ellenőrzési jog­gal felruházott személy végezhet — a gépkocsivezető köteles alávetni magát.
Az ittassággal azonos elbírálás alá esik az is, ha a forgalmi dolgozó bár­milyen kábítószert fogyaszt, vagy ilyen hatású gyógyszert szed.
Az ittasság, vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotot, annak megálla­pítása után jegyzőkönyvben kell rögzíteni a bizonyító adatok felsorolásával, a tanúk adatainak felvételével együtt.
A közúti forgalomellenőrzés alkalmával tapasztalt ittasság, vagy hasonló elbírálás alá tartozó fizikai állapot esetén „ellenőri jelentés"-t és „tájékoztató jelentés"-t (alkoholszondás vizsgálatról) kell kiállítani.
Az ittas vezetés bűncselekménynek minősül, ezért az elkövető ellen minden esetben büntető eljárás indul.

3.2. Gépkocsivezetői munkakör szakmai követelményei 3.21. Szakmai képesítés

A gépkocsivezetőnek rendelkeznie kell:
- vagy 1978. márc. 31. előtt megszerzett állásvállalásra jogosító vezetői enge­déllyel,-
- vagy „B" kategóriás vezetői engedélybe bejegyzett PAV. II. alkalmassági
igazolással. A munkakör ellátásához szükséges továbbá:
- a KRESZ, budapesti helyismereti, vezetési gyakorlati felvételi vizsgakö­vetelmények teljesítése;
- felmérő jellegű vállalati ergonómiai alkalmassági vizsgálat;
— jelen Rendtartás, a szolgálat ellátásához kapcsolódó érvényben lévő ható­sági és vállalati rendeletek ismerete (betanító oktatás),
- Budapest területének, közlekedési hálózatának (utcák, terek, fontosabb létesítmények stb.), taxiállomások helyének alapos ismerete.

3.22. Gépkocsivezetők továbbképzése

A vállalat gépkocsivezetői kötelesek évenként ismeretfelújító továbbképzé­sen, illetve szükség szerint továbbképző oktatáson munkacsoportjukka! együtt pontosan megjelenni és annak teljes időtartamán (6 óra) résztvenni
Amennyiben az ismeretfelújító továbbképzés, illetve oktatás teSjes idő­tartamán nem tud résztvenni a gépkocsivezető, egységvezetője vezénylése alapján pótoktatáson köteles résztvenni. A továbbképzésen a gépkocsivezető érvényes gépjárművezetői engedéllyel és oktatási igazolvánnyal tartozik meg­jelenni. Az oktatáson, illetve ismeretfelújító továbbképzésen való eredményes részvételt a forgalmi szakoktató az oktatási igazolványon igazolja. Az igazol­ványt szolgálata közben a gépkocsivezető köteies magánál tartani. A tovább­képzés befejezéseképpen ellenőrző vizsgát kell tenni. A meg nem felelteket pótvizsgára kell utasítani. Amennyiben a pótvizsgán sem teljesítette a megfe­lelő szintet, a gépkocsivezető a vizsga sikeres letételéig forgalmi szolgálatot nem láthat el.
Szolgálat közben okozott sajáthibás balesetet követően mindenkor, egyéb szabálysértés, károkozás esetén a forgalmi egységvezető döntése alapján a gépkocsivezető köteles KRESZ vizsgát tenni.
A vállalat esetenkénti elbírálása alapján a gépkocsivezető alkalmassági vizsgálaton köteles résztvenni, és annak eredményétől függően helyezhető vissza a munkakörébe.
Félévenként minden gépkocsivezető köteles résztvenni a forgalmi munkacsoport-vezető által tartott munkavédelmi oktatáson, illetve évenként köteles a tűzvédelmi oktatáson résztvenni.




3.23. A gépkocsivezetői jogosítvány kezelésére vonatkozó előírások

A gépkocsivezető munkaköre ellátása közben (vizsgán, oktatáson is) érvényes gépjárművezetői engedélyét, 3 db kitöltött betétlappal, pályaalkalmasságot bizonyító egyéb bejegyzés hiányában gépkezelői minősítésével együtt köteles magánál tartani.
Abban az esetben, ha a gépkocsivezető gépjárművezetői engedélyét a hatóság bevonta, illetve az engedély bevonását, vagy „B" kategóriájának idő­szakos érvénytelenségét bírósági végzés elrendelte, a gépkocsivezető 48 órán belül köteles azt az egységvezetőjének írásban jelenteni. (Természetesen gép­kocsit már ebben az időszakban sem vezethet.)

3.3. A forgalmi gépkocsivezetői szolgálat ellátásával kapcsolatos munkafegyelmi, magatartási előírások

A forgalmi gépkocsivezetőnek - tekintve, hogy közfeladatot, lakossági szol­gáltató tevékenységet lát el és munkája végzése során a vállalatot képviseli — a szakmai előírások betartásán kívül a szocialista munka alapját képező tudatos munkafegyelmet kell tanúsítania.
A forgalmi szolgálatnál — tekintettel a gépkocsiközlekedés veszélyessé­gére — különleges fontosságú a munkafegyelem kérdése. A forgalmi dolgozók munkafegyelme nem csak a forgalom zavartalan lebonyolításának, hanem az élet és a társadalmi tulajdon biztonságának is alapvető feltétele.


3.31. Magatartás az utazóközönséggel szemben

A gépkocsivezetőnek az utassal szemben feltétlen udvarias és segítőkész maga­tartást kell tanúsítani, különösen a beteg, idősebb, vagy kisgyermekkel utazó személyekkel szemben. Nem szabad azonban még az utas kérésére sem olyan szolgálatokat felajánlani, vagy teljesíteni, ami összeegyeztethetetlen a vállalat, illetve a vállalati dolgozók közmegbecsülésének követelményeivel. Kerülni kell a hangos vitákat. A nem fizető, vagy garázda részeg utasokkal szemben tettlegességet, vagy durva magatartást tanúsítani nem szabad. Tartózkodni kell a jogos önvédelmet meghaladó reagálásoktól. Az ilyen esetekben rendőri, ellenőri intézkedést kell kérni. Az egyéni és csoportos önbíráskodás semmi­lyen körülmények között sem indokolható, tilos, szigorú felelősségrevonást von maga utáni
A forgalmi gépkocsivezető fuvarozás közben csak az utas beleegyezésé­vel dohányozhat, az utast azonban a dohányzás tekintetében korlátozni nem szabad!
A taxi gépkocsikban a gépkocsivezető a személyi tulajdonát képező rá­diót vagy magnetofont, fuvarozás közben kizárólag az utas beleegyezésével, annak megkérdezése után használhatja. A magnetofonnal felvételt készíteni tilos!
(A készülékek és tartozékaik elhelyezésének, rögzítésének, áramellátásának stb. szabályait részletesen az 1/1983. sz. szakigazgatói utasítás tartalmazza, ilyen irányú igény esetén a gépkocsivezető a lehetőségeket illetően részletesen tájékozódni köteles.)
CB-készülék kizárólag az üzletágvezető engedélyével, meghatározott cél­ra és módon helyezhető el és használható.
A munkaköri kötelezettség teljesítéséért, a fuvarozás lebonyolításának körébe tartozó tevékenységéért a gépkocsivezető sem maga, sem más részére ajándékot, jutalmat, borravalót nem kérhet, nem követelhet (ráutaló magatar­tással sem).
A munkaköri kötelezettség megszegéséért pénzbeli, vagy egyéb előny követelése, kérése, vagy elfogadása egyaránt tilos!

3.32. Munkatársakkal szembeni magatartás

A gépkocsivezetőnek munkatársaival szemben együttműködő és segítőkész, udvarias magatartást kell tanúsítania. A jó munkavégzés érdekében feltétle­nül szükséges, hogy a valódi, vagy vélt sérelem esetén is tartózkodjon a durva szóváltástól, vagy magatartástól, különösen nyilvánosság előtt.
Az ellenőrzési jogkörre*felruházott vállalati dolgozókkal szemben udva­rias, segítőkész magatartást kell tanúsítani, munkájú^ végzésében támogatni kell őket.
Szigorúan tilos a:
- forgalmi előadó, forgalmi ügyviteli csoportvezető,
- pénztáros,
- forgalmi érkeztető, indító,
- garázsmester,
- kocsiátvevő,
- portaszolgálatotteljesítő,
- műhelyi csoportvezető,
- minőségi ellenőr,
- autókölcsönzési forgalmi és műszaki előadó,
- forgalmi ellenőr és baleseti helyszínelő,
- raktárvezető és kinevezett helyettesei,
- URH műszerész,
- munkaelőkészítő szakmunkás,
- raktári anyagkiadó,
- ügyviteli alkalmazott,
- összes gazdasági, forgalmi, műszaki ügyintéző munkakörökben dolgozó,
- illetve a felsoroltaknál magasabb beosztású alkalmazottak részére bármi­lyen formájú és mértékű ajándék, pénz (borravaló) adása.




3.33. Magatartás hivatalos személlyel szemben

A rendőrség, honvédség és a munkásőrség tagjaival, az önkéntes rendőrökkel, valamint minden hatósági jogkörben eljáró hivatalos személlyel szemben ha­tározott, de előzékeny és udvarias magatartást kell tanúsítani, a hatáskörük­ben eljáró személyeket messzemenően támogatni kell.
A hatósági jogkörben eljáró hivatalos személyek, illetve a megfelelő jogkörrel felruházott vállalati dolgozók rendelkezéseit, utasításait — amennyi­ben azok a gépkocsivezető tudomása szerint jogszabályba, illetve vállalati ren­delkezésekbe nem ütköznek, — ellenvetés nélkül végre kell hajtani. Ha az adott rendelkezés ellentétben áll valamelyik előírással, akkor a jelen Rendtartás 2.01. pontjában leírtak szerint kell eljárni.

3.34. Jelentési kötelezettség

Az alábbiakban csak a jelentési kötelezettség azon esetéi kerülnek felsorolás­ra, amelyekre jelen Rendtartás egyéb fejezeteiben utalás nem történik.

3.341. Jelentési kötelezettség népgazdasági és vállalati érdeket sértő cselekmény esetén

Abban az esetben, ha a forgalmi gépkocsivezetőnek tudomására jut, hogy a népgazdaságot, vagy a vállalat érdekeit sértő, tulajdonát károsító, vagy veszé­lyeztető cselekményt követtek el, erről a forgalmi egység vezetőjének, a for­galmi tisztviselőnek, vagy a vezető forgalomirányítónak azonnal jelentést kell tennie. A gépkocsivezető hivatalos szervek felé az azonnali intézkedést igény­lő ügyekben bejelentést közvetlenül is megteheti, ebben az esetben köteles utólagosan tájékoztatni a vállalat fent megjelölt dolgozóit. Ugyancsak köteles haladéktalanul jelenteni a szolgálatban előforduló minden rendkívüli eseményt, tapasztalt, vagy tudomására jutott mindennemű vissza­élést, szolgálati mulasztást, szabálysértést.

3.342. Panaszok, behelentések megtétele

A gépkocsivezető szolgálati ügyekkel kapcsolatos bejelentéseivel, panaszaival,
kérelmeivel közvetlenül egységvezetőjéhez köteles fordulni. Ha az intézkedést sérelmesnek tartja, panaszt nyújthat be a szolgálati út betartásával (forgalmi osztályvezető, üzletágvezető). A döntésig a gépkocsivezető köteles az egység­vezető intézkedését tudomásul venni, illetve végrehajtani.
Abban az esetben, ha a gépkocsivezetőt megbetegedés, vagy egyéb ok akadályozza az előírt időben a szolgálat megkezdésében, köteles ezen tényről egységvezetőjét, — annak távollétében megbízón helyettesét — haladéktalanul tájékoztatni, hogy a forgalmazás zavartalansága érdekében a szükséges intéz­kedés még kiadható legyen.
A távollét okát a bejelentéssel egyidejűleg indokolni kell. Az egységve­zető indokolt esetben szabadnapcserét engedélyezhet.
A gépkocsivezető a személyi adataiban beállott változást (név, lakcím) 48 órán belül köteles írásban jelenteni forgalmi egységvezetőjének.
Mellékfoglalkozású gépkocsivezető az erkölcsi bizonyítvány visszavoná­sát is köteles azonnal bejelenteni.

3.35. Hivatali titoktartás

Vállalati, szolgálati ügyekről illetéktelen helyen és személyek előtt beszélni szigorúan tilos. A vállalatok kívülállók, így az utazóközönség érdeklődésére is csupán a fuvarozással kapcsolatos és az utast érdeklő kérdésekre, ismerte­tésre szorítkozhat a gépkocsivezető, és a legszigorúbban tartózkodni köteles a vállalati rendelkezések bírálatától.


3.36. A vállalat működésével össze nem függő tevékenység végzésea vállalat területén

A vállalat területén, valamint egyéb (pl. gépkocsi, reptér, BNV stb.) szolgálati helyeken, illetve szolgálat közben a vállalat működésével össze nem függő bár­milyen tevékenység végzése (pl. szerencsejáték, pénzgyűjtés, sorsolások rende­zése, hirdetmények kifüggesztése stb.) tilos! Egyes tevékenységek végzésére azonban indokolt esetben az illetékes gazdasági vezető engedélyt adhat.

3.37. Külső megjelenés, vállalati jelvények viselése, a gépkocsivezető személyéhez kapcsolódó kötelező okmányok, használati tárgyak

3.371. Öltözködés

A szolgálat ellátása közben gondozott, tiszta, a közízlésnek megfelelő öltö­zetet kell viselni.
Rövid nadrág használata tilos!
Az öltözéken idegen állam jelzése, katonai rendfokozat stb. nem lehet.
Szakadt, foltos, ápolatlan ruházatban szolgálatot teljesíteni tilos!
A biztonságos vezetés érdekében elől-hátul zárt, vagy pántos cipőt vagy szandált kell viselni.
Fatalpú papucs, vagy ilyen jellegű saru, egyéb lábbeli viselése tilos!

3.372. Haj- és szakállviseletre vonatkozó előírások

A gépkocsivezetőnek tiszta, ápolt hajjal kell szolgálatát ellátnia, férfi gépko­csivezetőknél maximálisan a váll vonaláig érő haj a megengedett. Szakáll, ba­jusz, oldalszakáll viselése engedélyezett, amennyiben hosszúsága, ápoltsága megfelel a közízlésnek és a gépkocsivezető valamennyi igazolványképén, vala­mint a Szolgálati Könyvben lévő fényképen is így szerepel.

3.373. Jelvények viselése

A vállalati munkavégzéssel összefüggő jelvényeken (törzsgárda, balesetmentes közlekedésért, kiváló munkáért stb. adományozott jelvény) kívül más jelvény, embléma viselete nem engedélyezett.




3.374. Okmányok, használati tárgyak

A gépkocsivezető szolgálati ideje alatt köteles magánál tartani:

— vezetői engedélyt mellékleteivel,
— oktatási lap,
— személyazonossági igazolvány,
— taxi menetlevél-tömb,
— nyugta-tömb (indigóval),
— „Elismervény taxifuvardíjról" 3 pld-os tömb,
— Munkaszerződés (mellékállásúaknái),
— URH-kezelői engedély,
— CB-kezelői igazolvány,
— hiányelismervény,
— kisméretű notesz,
— golyóstoll,
— jelentőlap,
— baleseti kárbejelentő lap,
— üzemanyag-költség elszámolási tömb (túra gépkocsivezetőknél).

A 3.37. pontban foglalt előírások be nem tartása esetén a gépkocsivezető forgalomba nem engedhető, illetve a forgalomból beküldendő (beküldhető).

3.38. Fegyelmi felelősségrevonás

Fegyelmi vétséget követ el az a dolgozó, aki a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit, a munkakörére vonatkozó hatósági, vállalati szabályokat, utasításokat, rendeleteket vétkesen megszegi, ideértve azt az esetet is, amikor munkaköréhez nem méltó magatartást tanúsít.
A gépkocsivezető foglalkozási körében, vagy munkavégzésével össze­függően elkövetett szabálysértése, munkafegyelmi vétsége esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi szankciót alkalmazhat, függetlenül attól, hogy ez ügyben valamely hatóság (rendőrség, bíróság) eljárást folytat, folytatott, vagy folytatni fog.
A gépkocsivezetők felett a fegyelmi jogkört a hatályos vállalati „Irány­elvek" figyelembevételével a forgalmi egységvezető gyakorolja. Egyes esetekben azonban a vállalat igazgatója, üzletágvezető, forgalmi osztály­vezető magának tarthatja fenn ezt a jogot.

3.4. A gépkocsivezető személyi és anyagi felelőssége

3.41. A dolgozó által okozott kárén való felelősség 

A gépkocsivezető felelőssége az okozott kárért az alábbiak szerint tagozódik:
- vétkes károkozásért való felelősség,
- hiány miatti, vétkességre tekintet nélküli anyagi felelősség,
- harmadik személynek okozott kárért való anyagi felelősség.
A gépkocsivezető a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megsze­
gésével okozott kárért a vétkesség (szándékosság, gondatlanság) fokától függő
mértékben anyagi felelősséggel tartozik.
A gépkocsivezető személyi és anyagi felelősséggel tartozik a beosztása szerinti szolgálati tennivalók kifogástalan ellátásáért, a reá bízott vállalati esz-»közök és értékek megőrzéséért, kezeléséért, gondozásáért, előírás szerinti használatáért, karbantartásáért.
Ennek keretében — a Munka Törvénykönyvben megjelölt mentesítő kö­rülmény nem létében - anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási, el­számolási kötelezettséggel átvett:
- a telephelyről kivitt, vagy váltótársától átvett gépkocsiban,
- a gépkocsi eredeti, vagy a vállalat által beépített alkatrészeiben és tartozé­kaiban bekövetkezett hiányért,
- a váltótárstól átvett bevételért és egyéb értékekért.
A dolgozó anyagi felelőssége kiterjed az általa harmadik személynek okozott kár megtérítésére is.




3.42. A vállalati dolgozók és a vállalat vagyonbiztosításból eredő jogai és kötelességei

A vállalattal munkaviszonyban álló gépkocsivezetők, akik munkaszerződésben vállalják a vállalat által megkötőn CASCO biztosítás díjához való hozzájárulás fizetését, valamint annak munkabérből való levonását, mentesülnek — a szer­ződésben meghatározott kizáró feltételek hiányában — a gépjárműközlekedés során gondatlan cselekménnyel okozott, a 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet alapján a Hungária Biztosító által a kötelező felelősségbiztosítás köré­ben nem rendezett és a vállalat üzemeltetésében lévő gépjárművekben keletke­zett baleseti (kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás) károk megfizetése alól. A CASCO biztosítás ezen túlmenően balesetbiztosítást is nyújt - ha a baleset a gépjármű üzemeltetésével összefüggően keletkezett — a szerződésben meg­határozott külön feltételek (pl. 28 napot elérő betegállomány, csonttörés stb.) esetén.
Megtéríti a Biztosító a személyfuvarozásból származó, megfelelően (el­sősorban a taxióra által) igazolt bevétel elrablását, ha az erőszakos cselek­ményt a munkavégzés időtartamában, illetőleg a munkaidő leteltét követő két órán belül követik el.
Nem téríti meg azonban a Biztosító az ellopott bevételt, függetlenül at­tól, hogy a lopást azért követték el, mert a gépkocsivezető azt a gépkocsiban őrizetlenül hagyta, vagy azt a munkavégzés során kellően nem őrizte.
Töréskár, az egész jármű ellopása és egyéb lopáskár esetén a Biztosító megtéríti a gépjárműbe Vállalati engedéllyel beépített, a vállalat dolgozójának személyi tulajdonát képező autórádiót (magnós-rádiót) és ezek tartozékait (antennát, hangszórót).
Töréskár esetén a kármegtérítés előfeltétele a kárbejelentés, lopáskár esetén pedig a rendőrségi feljelentés. A gépkocsivezetőnek ezért az esemény bekövetkezésekor a helyszínelő ellenőr figyelmét fel kell hívnia a felsorolt tárgyakban keletkezett károkozásra, illetőleg azok eltűnésére.
Az autórádió (magnós-rádió beépítését az egységvezető a gépkocsi sérü­lési könyvébe bevezeti és külön nyilvántartásba veszi, megjelölve a beépítésre került rádió és tartozékainak típusát.
A casco biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a beépített CB-adó-vevő készülék és tartozékaiban bekövetkezett kárra.




4. TAXIFORGALMAZÁS SZABÁLYAI

4.1. Taxiüzemelésszabályai

4.11. Üzemelési rendszer, üzemelési mód

Az üzemelési rendszer fogalma alatt a taxi üzletágnál a gépkocsivezető és a gépkocsi rendszeresen ismétlődő folyamatos összerendelését kell érteni. Az üzemelési rendszer az üzemelési módok keretein belül szabályozza a munka­erő és a munkaeszköz kapcsolatát. Az üzemelési mód konkrétan meghatároz­za, hogy egy-egy gépkocsin hány fő-, illetve mellékfoglalkozású gépkocsivezet-tő teljesít rendszeresen szolgálatot. A vállalat a taxi üzletágban a forgalmi igé­nyek, eszközellátottság és a gépkocsivezetői létszám függvényében többféle üzemelési módból álló rendszert működtet, így pl.: 1/1,1+m/1,2/1 (taxigép-kocsivezető/taxi gépkocsi).

4.12. Tartalékok biztosítása, telephelyre állítási kötelezettség

Üzletági tartalékállomány biztosítása céljából a szabad műszakokon indokolt esetben bármely gépkocsi telephelyre állítása elrendelhető. Tartalékot elsősor­ban azokból a gépkocsikból kell képezni, melyeken:
- átmenetileg nincs beosztott főállású gépkocsivezető,
- átmenetileg egy főállású gépkocsivezető dolgozik,
- nincs állandó mellékállású gépkocsivezető.
Azokban az egyedi esetekben, amikor a közvetlen, folyamatos ellenőrzés in­
dokolt, a forgalmi egységvezető állandó telephelyre állítási kötelezettséget
rendelhet el.

4.13. Munkaidő-beosztás

4.131. Szabadnap beosztás, napi munkaidő-beosztás

A forgalmi gépkocsivezetők negyedéves munkaidőkeretét, a teljesíthető túl­óra mennyiségét, a felhasználás módját, valamint a napi munkaidő engedélye­zett határait, a szabad- és pihenőnapok kiadásának módját a Kollektív Szer­ződés szabályozza.
(A mellékállású gépkocsivezetők az egyénenként engedélyezett havi munkaórában foglalkoztathatók, napi munkaidejük — főállásban letöltött munkaóra, forgalmazási idő - a 15 órát nem haladhatja meg.)
A Kollektív Szerződés előírásainak figyelembevételével a taxi üzletágra vonatkozóan központilag egységesen számozott szabadnap beosztási rendszer és napi munkaidő-beosztási rendszer készül. Egyéb utasítás, engedély hiányá­ban minden gépkocsivezető köteles a forgalmi egységvezető által konkrétan (számmal) meghatározott szabadnap-beosztás és napi munkaidő-beosztás sze­rint szolgálatot teljesíteni. A szabadnap-beosztás az előírt munkaidőkeret mel­lett negyedéves időszakra kötelezően határozza meg, hogy mely napokon kell szolgálatot teljesíteni. A napi munkaidő-beosztás a munkaidő kezdetének, be­fejezésének, a váltás lebonyolításának lehetséges időpontjait, valamint a telje­sítés módját — folyamatos, vagy megszakítással — határozza meg. A szabad­nap-beosztások és a napi munkaidő-beosztások a gépkocsivezetői várakozóban kerülnek kifüggesztésre. Mivel a gépkocsivezetőnek jogában áll — bizonyos határok, pl. 6—11 óra között — a napi munkaidő hosszát rugalmasan megvá­lasztani, a gépkocsivezető személyesen is felelős az ajánlott havi és az engedé­lyezett (előírt) negyedéves munkaidő betartásáért.

Önvezénylés
Meghatározott minőségi és teljesítménykövetelmények elérése esetén az üz­letági vezetés engedélyével az egy-egy gépkocsira beosztottak Önvezénylés szerint teljesíthetnek szolgálatot. Ebben az esetben nem kell igazodniuk a csoportjukra meghatározott szabadnap- és munkaidő-beosztáshoz. Fokozott egyéni felelősséggel be kell azonban tartani a Kollektív Szerződésből adódó és egyéb szükséges előírásokat, mint:
— a negyedéves munkaidőkeret,
— a havi kötelező szabad- és pihenőnapok száma, azok igénybevételének módja,
— kötelező a havi vasár-és ünnepnapok felén munkát végezni,
— napi minimális és maximális munkaidő,
— a szolgálat vége és következő szolgálat kezdete közötti minimum 9 óra
pihenőidő.
Az Önvezénylés célja: lehetőséget biztosítani a gépkocsivezetők részére az időben változó taxi igényekhez alkalmazkodó munkaidő megválasztáshoz,, a rendelkezésre állás és teljesítmények egyidejű javításához.
Munka közbeni megszakítás
A gépkocsivezetők a szolgálat tényleges kezdési és befejezési időpontja kö­zötti, napi munkaidőn kívüli időt a műszakokon belül egy alkalommal pihe­nésre fordíthatják. A munkaközi forgalmazási szünet (megszakítás) időpontját és helyét a forgalmi igények alakulása függvényében kell megválasztani. Irányelv, hogy a megszakítás ne járjon fölösleges üres km-felhasználással. Megszakítás céljából a gépkocsit tárolni csak Budapest területén szabad.
Délutáni csúcsideji munkavégzés
Amikor a gépkocsi a beosztás szerint — vagy a váltótárs szabadsága, betegsége, egyéb távolléte miatt — egy műszakban üzemel, a gépkocsivezető részére aján­lott és így törekednie kell adélutáni csúcsidőszakban (16-20 óra) szolgálatot teljesíteni (a szükséges pihenőidő betartásával).
VGM munkát végezni - külön szabályozás szerint — a tervteljesítést követően szabadnapokon lehet.
Önkéntes többletmunka vállalás
A főállású gépkocsivezetők az erre irányuló szerződés megkötése esetén a be­osztás szerinti szabad- és pihenőnapjaikon önkéntes többletmunkát végezhet­nek. Többletbérük a többletmunkaidő-minimum követelmény teljesítése, továbbá a fő- és többletmunkaidőben elért együttes teljesítmény alapján komplex értékeléssel kerül meghatározásra a szerződésben rögzítettek sze­rint. A többletmunkaidőben is be kell tartani a napi munkaidő korlátokra, pihenőidőre vonatkozó szabályokat, továbbá a jelen Rendtartás előírásait. A mellékfoglalkozású többlet munkavállalás a munkavégzés szabályait nem érinti, csak a bérezés módját változtatja.




4.132. Telephelyen kívüli tárolás, gépkocsi forgalmazási szünet, utcán vallás szabályai

A gépkocsit a beosztás szerinti szabad műszakokon, valamint a műszak befeje­zése a következő műszak kezdete közti időtartamban tárolni Budapesten, csak az egységvezető által engedélyezett helyeken szabad, a személyes váltáso­kat is ezeken a helyeken kell lebonyolítani.
Túra vonatkozásában a telephelyen kívüli tároláshoz a fuvaroztató többletköltség vállalási nyilatkozata szükséges.
Általános előírások
A taxiállomások kezdetétől és végétől számított 100 m-en belül és általában azokon a helyeken, ahol számottevő fuvarigénnyel lehet számolni (vendég­lők, sportpályák, szállodák stb.) váltani, gépkocsit tárolni, vagy megszakítás céljából tárolni tilos.
A váltás, tárolás helyére való indulás előtt a gépkocsivezető köteles fel­szerelni a „garázsmenet" táblát.
A váltó-tároló helyre haladás közben „garázsmenet" táblával a gépko­csivezető megállhat az útvonalába eső taxiállomás utolsó felfestett várakozó helyén, kifejezetten udvarias formában közölheti a várakozó utasokkal a „ga­rázsmenet" célját és a jelentkező utas esetén elvállalhatja a fuvart, ha az úti­cél és a táró ló-váltó hely közel azonos útvonalon közelíthető meg. Várakozni azonban tilos!
A „garázsmenet"-táblával közúton szabadjelzéssel haladó taxi gépkocsi utas intésére megállhat, a gépkocsivezető megfelelő egyező úticél esetén a fu­vart elvállalhatja, ha kizáró ok nem merül fel.
Az előző esetekben a fuvart (természetesen) díjszabásra állított taxi­órával kell teljesíteni, a fuvar időtartamára, majd a váltó-tárolóhely eléréséig a „garázsmenet" tábla a gépkocsin marad.
Ellenőrzés esetén a gépkocsivezető kétséget kizáróan igazolni köteles a „garázsmenet" tábla használatának jogosságát. Fenti intézkedés az utazókö­zönség, a vállalati és a gépkocsivezető érdekeinek együttes szolgálatát célozza.
A „garázsmenet" tábla használatával való bárminemű visszaélés szigorú felelősségrevonást von maga után. Ha a váltó-tárolóhely megközelítése kap­csán a gépkocsivezetőnek fuvart vállalni nem áll szándékában, vagy erre reális lehetősége nincs, a menet célját a legrövidebb útvonalon a taxiállomások, for­galmas helyek, lehetőség szerinti elkerülésével kell megközelíteni.
A tárolás (megszakítás) kezdetekor a „garázsmenet" táblát le kell sze­relni.
A gépkocsit a tárolás (megszakítás) időtartama alatt, a KRESZ-szabá-lyok betartásán túlmenően úgy kell elhelyezni, hogy rongálásnak, jogtalan használatnak a lehető legkisebb mértékben legyen kitéve.
Telephelyen kívüli tárolás esetén a kormányzár használata kötelező.
Különösen ügyelni kell az URH-s gépkocsik biztonságos elhelyezésére.
A gépkocsiban a gépkocsivezető távollétében bevételt és értéktárgyat (pl. kabátot, bundát, rádiót) bármiféle személyes okmányt (pl. személyi iga­zolvány, menetlevél jogosítvány) tartani nem szabad.
A (lezárt) járműben kizárólag a gépkocsi tartozékai, okmányai és a gépkocsivezető szolgálattal összefüggő, okmánynak nem minősülő, értéket nem képviselő személyes tárgyai maradhatnak.
A gépkocsivezetők a műszak végén, elején, a gépkocsi átadásával, átvéte­lével, a szolgálat befejezésévei-megkezdésével összefüggően ellenőrzési, ad­minisztratív és egyéb feladatokat hajtanak végre.
Váltani a konkrét munkaidő-beosztásban (indítási jegyzékben) előírt in­dulási idők és a napi munkaidők megtartása mellett, illetve a váltótárssal meg­állapodott időben lehet.
Az átadó gépkocsivezető feladata
A gépkocsit belső tisztítás után teljesen feltöltött üzemanyagtartállyal, átvizs­gálás, ellenőrzés után kell átadni, illetve tárolóhelyre állítani. A km-mérő és fuvardíj-jelző készülék adatainak megfelelően le kell zárni, vala­mint a kezdő és végző adatok alapján számfejteni kell a menetlevelet.
Amennyiben személyes váltásnál az átadó gépkocsivezető észleli, hogy a kocsi átvételére jelentkező váltótársa ittas, vagy egyéb ok miatíszolgálat el­látására nem alkalmas, a kocsit nem adhatja át, hanem köteles (garázsmenet táblával) a gépkocsival a telephelyre menni és ott az esetet a forgalmi egység­vezetőnek, vagy megbízott helyettesének jelenteni.
(Az ittasság elpalástolása is fegyelmi vétség.)
Ha személyes váltásnál az átvevő gépkocsivezető a váltás rögzített idő­pontját követő 30 percen belül nem jelentkezik, az átadó gépkocsivezető kö­teles az egységvezetőjének, vagy az ügyelet forgalmi szolgálattevőnek telefo­non jelentést tenni.
Ha az átadó gépkocsivezető fuvarozás, vagy egyéb akadályoztatás miatt váltóhelyén pontosan megjelenni nem tud, úgy tartozik ezt legkésőbb a váltás időpontjáig a Forgalomirányító Központnak telefonon bejelenteni. A vezetí forgalomirányító intézkedik a bejelentkező váltótárs teendőit illetően.
Az átvevő gépkocsivezető feladata
Az átvevő gépkocsivezető a 4.22. pontban részletesen tárgyalásra kerülő el­lenőrzési feladatai elvégzése után egyezteti a váltótársa menetokmányán sze­replő adatokat. Amennyiben társa bevételével is ő számol elr a menetlevél pénztári elismervény szelvényén aláírásával igazolja a bevétel és menetlevél átvételét.
A fuvardíj-jelző és a km-mérő adatai alapján kiállítja saját új menetle­vele kezdő rovatait, leszereli a garázsmenet táblát és megkezdi szolgálatát.
Ha a váltás időpontban az átadó gépkocsivezető a gépkocsival nem je­lentkezik, az átvevő gépkocsivezető 30 perces várakozás után a Forgalomirá­nyító Központba bejelentkezik, majd a vezető forgalomirányító utasításától függően tovább várakozik, vagy telephelyén jelentkezik és másik gépkocsival kezdi meg szolgálatát.
Ha a gépkocsi eredeti, tervezett beosztás szerinti folyamatos Üzemeltetése bármelyik gépkocsivezető betegsége, szabadsága, egyéb ok miatt nem biztosított, az egységvezetőt, ügyeletes forgalmi szolgálattevőt haladéktala­nul értesíteni kell és egyéb engedély, utasítás hiányában a gépkocsit a szabad műszakokon telephelyre kell állítani.
Utcán váltó gépkocsivezetők elszámolási kötelezettsége A ledolgozott műszakok menetlevelével, bevételével az üzletág által meghatá­rozott időpontokban és határidőkig kell elszámolni. (Általában hetenként, továbbá 1-jén 22.00 óráig az összes addig befejezett műszak menetlevelét, bevételét le kell adni.)
A bevétel előírt időre történő be nem fizetése súlyos vétség és fegyelmi eljárást von maga után.




4.2. A szolgálat megkezdésére vonatkozó előírások

4.21. Szolgálatra jelentkezés

A gépkocsivezető szolgálata megkezdésekor tiszta ruhában, gondozott külső­vel, kipihent állapotban köteles megjelenni. Telephelyen történő indulásnál a taxi gépkocsivezető az adott üzletág forgalmi osztályán köteles — a szolgálati beosztás és az indítási jegyzékben meghatározott időpontban - szolgálatra jelentkezni az indítást végző szolgálattevőnél úgy, hogy a forgalomba indulás előkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre. Az indítást végző szolgálat­tevő - amennyiben a gépkocsivezetővel szemben semmilyen forgalomból ki­záró ok nem áll fent — átadja számára az indítási szelvényt és a gépkocsi kul­csait. A gépkocsivezető köteles átolvasni a várakozóhelyen a gépkocsivezetők részére kifüggesztett utasításokat és hirdetményeket, valamint köteles meg­nézni, hogy részéről „láttamozatlan" rendeletet tartalmaz-e a Rendeletkönyv. Ha igen, akkor átolvassa és a tudomásulvételt aláírásával igazolja.

4.22. Gépkocsi átvizsgálása

A gépkocsivezető indulás előtt köteles a tárolóhelyen a sérülés és hiány-nyil­vántartó könyv alapján meggyőződni, hogy a gépkocsin a sérülési könyvben bejegyzetteken kívül új sérülés, hiány van-e.
Ellenőrizni kell: - a gépkocsi külső, belső tisztaságát,
- a gépkocsiban nem rendszeresített matrica, vagy egyéb idegen tárgy nincs-e elhelyezve,
- a taxióra adatai megegyeznek-e az indítószelvény adataival,
- hiánytalanul és épségben vannak-e a viteldíjjelző-készülék és a meghajtó szerkezet plombái,
- az ellenőrzőlap alapján a szemle kilométer és gépkocsi fogyasztását,
- a gépkocsi tartozékainak, szerszámainak és alkatrészeinek meglétét (1.sz. melléklet szerint),
- URH-s gépkocsiknál a készülék üzembiztos működését, sérülésmentes álla­potát, a tartozékok meglétét, álló motor mellett:
- a világító és jelzőberendezések működését,
- a gumiabroncsok állapotát, légnyomását és a vállalati jelzések meglétét,
- a kormánymű holtjátékát,
- a hajtóanyag mennyiségét, az üzemanyagtartály teljes feltöltöttségét,
- a motorolaj szintet,
- a hűtőfolyadék mennyiségét,
- a fékolaj szintjét, valamint nincsen-e valahol hajtó- vagy kenőanyag, illetve hűtőfolyadék szivárgás,
- az akkumulátos savszintjét és a vállalati jelzés meglétét; láró motor mellett:
- a motor helyes működését,
- az olajnyomást,
- a töltést,
- rövid próbamenettel ellenőrizni kell a kormány, a láb- és kézifék, illetve a tengelykapcsoló működését.

A gépkocsival kapcsolatos ellenőrzéseket függetlenül attól, hogy az indulás a telephelyről, vagy utcáról történik, minden esetben végre kell hajtani a szolgá­ját megkezdésekor.
A gépkocsiban akár kívül, akár belül, csakis a vállalat által engedélyezett föliratok, reklámszövegek, zászlók, díszek, különleges tartozékok egységesen történő felszerelése a megengedett.

4 23. Tartozékhiány, sérülés, taxióra e/térés, URH-készülék meghibásodás

Abban az esetben, ha a gépkocsivezető az ellenőrzés során valamilyen hiá­nyosságot észlel, azt a garázsmesternek köteles jelenteni, aki intézkedést tesz a hiány pótlására, illetve a hiba elhárítására vonatkozóan. Ha a sérülés- és hiánynyilvántartó könyvbe sérülést, vagy hiányt jegyeztek fel, ellenőrizni kell, hogy a revizió során pótolták-e a hiányt, kijavították-e a sé­rülést.
Ha a kocsiindítási jegyen feltüntetett és a gépkocsi taxióráján leolvasha­tó adatok között eltérés van, a gépkocsivezető köteles jelentőlapot írni és je­lentkezni az ügyeletes garázsmesternél, aki a különbséget ellenőrzi, illetve iga­zolja. A garázsmester a javításokra vonatkozó előírások szerint kijavítja az in­dítási szelvényen Sévő adatokat az óraadatoknak megfelelően, a javítást szig-' nálja. Ha a garázsmester a különbözetről rezsimenetlevél kiállítását nem látja szükségesnek, a számítástechnikai osztály mindenkor a végző gépkocsivezető menetlevelét javítja, tehát a hiányzó teljesítményt a végző gépkocsivezető ter­hére számolják el.
Amennyiben a gépkocsiba szerelt URH-készülék nern üzemképes, a for­galomba indulni - illetve általában a fuvarozást folytatni - nem lehet addig, míg a gépkocsivezető a meghibásodást nem jelentette az URH-szerviznek (az URH-szerviz telefonszáma: 131-988), majd a továbbiakban a kapott utasítás­nak megfelelően kell eljárnia. A hibás URH-készüléket kikapcsolt állapotban kell tartani.
Utcán váltásnál tartozékhiány, be nem jegyzett sérülés, taxióra eltérés stb. észlelése esetén az átvevő gépkocsivezetőnek a Forgalomirányító központtól ellenőr küldését keit kérnie. A forgalmazást csak az ellenőri intézkedés után, az ellenőr utasításától függően kezdheti meg.




4.24. Forgalomba indulás, telephely elhagyása

Az ellenőrzés befejeztével a gépkocsivezető menetlevelére köteles felvezetni a km-mérő és a fuvardíj-jelző kezdő adatait, az indulás időpontját, valamint a megfelelő rovatokba a gépkocsi rendszámát és saját adatait. A menetlevelet fekete, vagy kék golyóstollat szabad csak kitölteni.
Telephelyről történő induláskor a gépkocsivezető nyitott csomagtartó­val a kijárati porta elé köteles állni és át kell adnia kocsiindítási szelvényt, valamint menetlevelét az ott szolgálatot teljesítő dolgozónak, aki ellenőrzi az okmányon feltüntetett adatok valódiságát, egyezőségét, valamint a társadalmi tulajdon védelme szempontjából ellenőrzi a gépkocsit, a kocsiindítási szel­vényt lerakja és a gépkocsit forgalomba engedi.
A portaszolgálati dolgozók kérésére a gépkocsivezető köteles a motorháztetőt felnyitni, valamint a gépkocsi utasterének átvizsgálását lehetővé tenni.
A forgalmazást a forgalmi szolgálat által meghatározott körzet, illetve a legközelebbi taxiállomás felé indulva célszerű megkezdeni.

4.3. Taxifuvarozásszabályai

Taxifuvarozás a díjjelző készülékkel (taxióra) felszerelt személygépkocsivá! Budapest közterületéről történő személyszállítás.

4.31. Taxigépkocsik igénybevétele

A fuvar kiindulási pontja kizárólag Budapest területére eshet. (Budapest terü­letén kívül fuvart kezdeni csak abban az esetben lehet, ha az ott végző fuvar után, az üresen visszahaladó gépkocsit a jelentkező utas budapesti rendeltetés­sel kívánja igénybe venni.)
Nem köteles a gépkocsivezető a fuvart elvállalni: a „garázsmenet" tábla használata esetén,
az engedélyezett napi maximális munkaidő letelte előtti 30 percen belül, ha a fuvar realizálása a munkaidőben már nem valósulhat meg.
Ha az utas a gépkocsit olyan hosszú ideig veszi igénybe, amely alatt a gépkocsivezető szolgálati ideje lejárna, a gépkocsivezető — egy másik taxi-gépkocsi rendelkezésre bocsátása esetén — felkérheti az utast a fuvar befeje­zésére.
Taxigépkocsi igénybevétele a következőképpen történhet: közúton, szabadjelzővel haladó gépkocsi igénybevétele, taxiállomáson várakozó gépkocsi igénybevétele.
Forgalomirányító Központon keresztül történő fuvarrendelés, a vállalat központjánál eszközölt írásbeli, szóbeli bejelentés alapján történő előrendelés.

4.311. Közúton szabadjelzővei haladó taxigépkocsi igénybevétele

Szabad jelzéssel — fuvarozás céljából — csak olyan sebességgel haladhat (a jobb szélső forgalmi sávban) a taxi gépkocsivezető, hogy az utas jól észlelhető intésére a gépkocsival biztonságosan meg tudjon állni. (Nem fuvarszerzés céljából való közlekedés esetén a „garázsmenet" tábla hasz­nálata kötelező.)
A megállást követően az utas kívánságának megfelelően köteles a fuvart teljesíteni, amennyiben a Rendtartásban felsorolt kizáró okok egyike sem
áll fenn.
Tilos az utas intésére leállni és a fuvart elvállalni, ha a gépkocsivezető egy előzetes megrendelés alapján, tehát díjszabásra állított órával a megadott előállási helyre megy.
Taxiállomások közelében, ha ott utasok várakoznak és az állomásra be­állás (pl. közlekedési) akadályba nem ütközik, tilos az utcán utast felvenni, tehát kifejezetten előnyben kell részesíteni a taxiállomáson várakozó utaso­kat.




4.312. Gépkocsi igénybevételetaxiállomáson

A Fővárosi Autótaxi Vállalat Budapest területén telefonos és fakultatív taxi­állomásokkal rendelkezik. A taxiállomások utasgyűjtő, kocsigyűjtőhelyek, továbbá az URH-készülékkel nem felszerelt gépkocsik a telefonos drosztokon keresztül tartják a kapcsolatot a Forgalomirányító Központtal. Az állomások szerepe nélkülözhetetlen, a budapesti taxiközlekedés szerves részét képezik. A fuvarvégzés helyéhez a legközelebb eső taxiállomás felkeresése, illetve az állomások rendszeres használata általában ajánlott.
A taxiállomáson várakozó gépkocsikat a jelentkező utasok érkezési sorrendben vehetik igénybe. Ha az állomáson több gépkocsi várakozik, az utasnak joga van ezek közül választani.
Ha az állomáson több fuvarrendelő jelentkezik, mint amennyi kocsi ott rendelkezésre áll, az igénybevétel joga sorrend szerint illeti meg az utaso­kat. Elsőbbséget kell azonban biztosítani a szemmel láthatólag betegeknek, testi fogyatékosságban szenvedőknek, állapotos nőknek, 5 éves kornál fiata­labb gyermekkel utazóknak, valamint a beteghez siető orvosnak. Ha hatósági jogkörben eljáró hivatalos személy kívánja igénybe venni a taxigépkocsit, úgy az igénybevételi sorrend megállapítása őt illeti meg.
Ha a taxiállomáson a szabad gépkocsikét meghaladó számú utas tartóz­kodik, kifejezetten és kizárólag csak az első fuvar igénybevételére jogosult utas beleegyezése alapján kerülhet sor az egymástól függetlenül utazók tár­sulására (utastársulás), azaz, hogy az azonos irányba, vagy úticélig utazni kívánó másik utas a lefoglalt gépkocsin utazzon.
Ilyenkor az első utas úticélja felé kell a fuvarozást megkezdeni, majd ennek elérésekor az órát fizetendőre kell állítani, és az eddig felmerült fuvar­díjat az első utasnak kell rendeznie. Ennek megtörténte után az órát szabadra, majd ismét díjszabásra kell állítani és a sorrendben következő utas úticélja felé kell a fuvarozást folytatni. Ez mindaddig megismétlődik, amíg az utolsó utas fuvarja befejezést nem nyert.
Természetesen valamennyi társult utasnak a fuvardíjjelző készülék által mutatott összeget kell fizetnie.
Az utastársítást a gépkocsivezető nem kezdeményezheti, ennek csakis az  utazóközönség kifejezett kérelmére van helye.
Taxiállomáson történő fuvarvállalásnak tekinthető minden taxiállomás­tól távolabb lévő, számottevő fuvarigénnyel rendelkező helyen, — pl. szálloda, vendéglátó egység, intézmény stb. — történő fuvarvállalás is.

4.313. Forgalomirányító Központon keresztül történő fuvarvállalás

A Forgalomirányító Központ a fuvarfeladatokat leadhatja telefonon a taxiál­lomásokra, illetve URH-n a jelentkező gépkocsiknak. A forgalomirányító köz­li a gépkocsivezetővel a megrendelő nevét, a gépkocsi előállás! helyét és pontos idejét. Ugyanakkor adhat a gépkocsivezetőnek a fuvar teljesítésével kap­csolatos egyéb utasításokat is (pl. követendő útirányt, várakozási hely pontos megjelölését stb.).
A gépkocsivezető köteles a vett adatokat feljegyezni, amennyiben szük­séges, visszakérdezéssel meggyőződni arról, hogy jól értette-e azokat. Ugyanúgy köteles tájékoztatást kérni, ha az előállás! cél pontos fekvését, annak eléréséhez szükséges útvonalat nem ismeri.
A megrendelés adatainak vétele után a gépkocsivezető a taxiórát díjszabásra állítva köteles a megadott címre menni.
Amikor a gépkocsi a rendelésben megadott előállási helyre érkezik, és már az utcán várják, köteles megkérdezni a várakozó nevét a megrendelővel való azonosítás céljából. Ha a megrendelőt az utcán nem találja, a gépkocsi-vezető köteles azonnal az előállás után a megadott című lakásba, helyiségbe, vagy a házfelügyelőnek beszólni és közölni előállását.
A gépkocsivezető csak a gépkocsi megfelelő lezárása után hagyhatja el a gépkocsit.
Köteles minden tőle telhetőt megtenni az utas megtalálásáért, a keresés miatti kocsielhagyás azonban 10 percnél több nem lehet. Abban az esetben, ha az utast az előállástól 10 percen belül nem találta meg, úgy díjszabásra állított taxiórával köteles a legközelebbi taxiállomásra (vagy nyilvános telefonál­lomáshoz) menni és a droszton (vagy a 188-888 telefonon) bejelenteni, hogy az utas nem található, továbbá, hogy az előállás fuvardíja milyen összegű (URH-s gépkocsivezető URH-n is beszólhat a Központba) és a továbbiakban a vezető forgalomirányító útmutatásainak megfelelően köteles eljárni.
A Forgalomirányító Központ közli a gépkocsivezetővel a fuvar igazolószámát, amire hivatkozva a gépkocsivezető a felmerült fuvardíjról hiánnyal számol el. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a gépkocsivezető nem a megadott címre állt elő, vagy az utas közben jelentkezett a kocsiért, a gépkocsivezető — a forgalomirányító utasítására — díjszabásra állított taxiórával köteles a meg­adott címre visszamenni. Az előzőek következtében felmerült többlet-fuvar­díjat az köteles megfizetni, akinek a hibájából bekövetkezett (vállalati dolgo­zó, vagy az utas). Ha a megrendelő a szabályszerűen előállított gépkocsit nem, veszi igénybe, az eddig felmerült fuvardíjat köteles megfizetni.




4.3131. Telefonos taxiállomás kezelése

A központi taxiforgalom-irányítás zavartalan, folyamatos bonyolítása érdeké­ben feltétlenül szükséges, hogy a telefonos taxiállomások kezelésére vonatko­zó utasításokat a gépkocsivezetők maradéktalanul betartsák, végrehajtsák. Az állomásra beálló első gépkocsi vezetője a drosztkészüléken köteles beállá­sát jelezni a tárcsa elfordításával.
Az állomásra beálló gépkocsivezető köteles meggyőződni, hogy az állo­máson tartózkodó gépkocsivezetők a készüléket szabályszerűen kezelték-e.
Az állomáson első helyen álló gépkocsi vezetője a drosztház mellett, vagy az időjárástól függően a gépkocsiban tartózkodva köteles a telefonké­szülékre figyelni és a hívó jelzésre azonnal jelentkezni. Jelentkezéskor a taxi­állomás általánosan használt nevét (számát), gépkocsijának rendszámát és sa­ját gépkocsivezetői számát köteles közölni.
(A Forgalomirányító Központ dolgozója saját számát közli a gépkocsi­vezetővel.)
A beszéd, közlés időtartama alatt a készüléken a beszélőgombot állan­dóan benyomva kell tartani. A Forgalomirányító Központ dolgozója a telefo­nos rendelések leadásán túlmenően az állomáson tartózkodó gépkocsik irá­nyítására, más helyre történő vezénylésére vonatkozóan is utasításokat adhat. Az ilyen utasítást az első gépkocsi vezetője köteles társaival közölni és megtörténtéről a küldött gépkocsik rendszámának bemondása mellett tájékoztatnia kell a központot.
Amikor a gépkocsivezető kiállítása konkrét időre, címre, helyre történik, akkor természetesen sem „foglalt" órával (telefonos rendelés), sem „szabad" órával, „garázsmenet" táblával való közlekedés esetén fuvart nem vállalhat.
Amennyiben az irányítás csak javasolt, illetve célpontja csak egy bizonyos körzet - pl. kerület — a gépkocsivezető az útközben jelentkező fuvart köteles elvállalni.
Az irányításban meghatározott helyre érkezés után szükség szerint az ott lévő forgalomirányító ellenőrnél, vagy a Forgalomirányító központnál kell jelentkezni.
A drosztkészülék ajtaja, ha az állomáson kocsi nem tartózkodik, zárva tartandó. A taxiállomást utoljára elhagyó taxi-gépkocsivezető köteles a jelző­korongot 0-ra állítani és az ajtót becsukni.
Az állomás rendjéért, tisztaságáért, a fegyelmezett magatartásért az ott tartózkodó gépkocsivezetők egyetemlegesen felelősek. Minden körülmény között kerülni kell a hangoskodást, az illetlen szavak használatát. A taxiállomá­son és közvetlen közelében szabad vagy foglalt gépkocsit lezárva hagyni tilos.

1 3132. URH-forgalmazás előírásai

URH-készülékkel felszerelt taxi gépkocsival csak a vállalat által kiadott "URH-kezelő engedély"-lyel rendelkező gépkocsivezetők forgalmazhatnak.
Az URH-s gépkocsik a Forgalomirányító Központtal meglévő állandó kapcsolat révén a többi gépkocsira nem jellemző speciális előnyökkel rendelkeznek, éppen ezért a vállalat több irányú kötelezettséget ró az URH-val forgallmazó gépkocsivezetőkre.
Általában a lehető legnagyobb mértékben elő kell segíteni a Forgalomirányító Központ munkáját, különösen pedig a telefonos rendelések kielégítése erdekében — elsősorban a csúcsidőszakban — alternatív választási lehetőség esetén előnyben kell részesíteni a Forgalomirányító Központ által közvetített fuvar felvételét.
Az URH-forgalmazással kapcsolatos tudnivalók részletesen az „URH-berendezések kezelési és forgalmazási ismeretei" oktatási jegyzet tartalmazza (1 sz. függelék).

Alapvető előírások:

Szolgálat közben az URH-készüléket bekapcsolt állapotban kell tartani. Telefonos rendelésre — ha a gépkocsi szabadon a megadott előállás! körzetben tartozkodik — vagy a forgalomirányító hívószám, vagy személy szerinti felszólítására a gépkocsivezető haladéktalanul köteles jelentkezni.
A forgalomirányító első felhívására —"Taxi 4." kocsit keres Déli pályaudvar környékén — "VÉTEL" az "ADÁS" jelző gomb egyszeri benyomásával azok a gépkocsivezetők jelentkeznek, akik a fuvarcím (tarifától függően max. 20,—Ft-os, azaz) kb. 1800 méteres és max. 6 perces előállási körzetben tartózkodnak.

Eredménytelen kocsikeresés esetén a forgalomirányító második felhívá­sára — "Taxi 4." fuvart keres a Déli pályaudvar környékén, II.-es körzetből, „VÉTEL" - a (max. 30,-Ft-os, azaz) kb. 3200 méteres és max. 10 perces előállási körzetben tartózkodó gépkocsivezetők jelentkezhetnek. Tehát I. körzet max. (20 Ft) kb. 1800 méter 6 perc, II. körzet max. (30 Ft) kb. 3200 méter 10 perc.

A forgalomirányító szóban közli a vett hívójelet, majd kétszer ismételve bemondja a pontos címet és a megrendelő nevét. A hívójel újbóli elhangzása után a rendelés teljesítésével megbízott gépkocsivezető az „ADÁS" gomb egy­szeri megnyomásával jelzi, hogy megértette a pontos címet és elindult a rende­lés teljesítésére.
Az URH-készülék a szabályzatokban rögzítettek szerint, csakis a hivatalos forgalmazásra használható.
Forgalomirányító ellenőr az utasok kérésére a körülményektől függően szabad órával gépkocsit kérhet, vagy csapott órával gépkocsit rendelhet a
helyszínre.
A csatorna foglaltságától függően engedélyezett az URH-s gépkocsive­zetők részére a fuvarigényekről a tájékoztatás. Az URH-s gépkocsik vezetői a fuvarfeladatuk végzése közben további taxik igénybevételére vonatkozó ren­delést a Forgalomirányító Központtal URH-csatornán keresztül kérhetik.
A "Taxi 1"-nek bejelentéssel tartozik minden URH-s gépkocsivezető, aki rendkívüli - bár nem a vállalattal kapcsolatos - közúti eseményt, balesetet észlel, vagy a lakosság részéről felmerülő segítséget, kérést továbbít.
A meghibásodott URH-készülékkel a Forgalomirányító Központtól fuvart felvenni tilos.
Az URH-s gépkocsira a taxiállomással kapcsolatos valamennyi szabály módosítás nélkül vonatkozik. Ezen túlmenően a meghibásodott drosztállomáson, vagy fakultatív állomáson várakozó URH-s gépkoci vezetője a Forga­lomirányító Központ igénye szerint a fuvarrendeléseket köteles várakozási sorrendben közvetíteni a többi ott tartózkodó gépkocsivezető részére.
Ebben az esetben be kell diktálni a fuvarfeladatra jelentkező gépkocsi vezetők számát és gépkocsijuk rendszámát.
Az URH-készülékek nagy értékű, pontosan beszabályozott, beállítot berendezések. A berendezések megbontásáért, gondatlan, vagy szándékos megrongálásáért, a vonatkozó rendeletek megszegésével az URH-berendezéssel történő bárminemű visszaélésért az elkövető gépkocsivezető büntetőjogilag is felelősségre vonható!




4.314. Repülőtéri fuvarrendelés teljesítése

A vállalat Ferihegyi kirendeltségén az utasoknak lehetőségük van taxigépko­csi rendelésre. A rendelés leadásakor 80,-Ft előleget kell befizetniük, melyről a szolgálatot teljesítő dolgozó 3 példányos elismervényt állít ki és egy pél­dányt az utasnak ad át, majd a Forgalomirányító Központon keresztül leadja a fuvarrendelést. A megbízást kapott gépkocsivezető a rendelés vétele után díjszabásra állított órával köteles a repülőtérre menni és ott a FŐTAXI kiren­deltségnél jelentkezni. Ebben az esetben a maximális előállási díj 40,- forint lehet. Az ott szolgálatot teljesítő forgalomirányító átadja részére a 80,— Ft-os elismervény két példányát, melyre rávezeti a gépkocsi rendszámát és az utas­hoz irányítja. Az előleg összegét a fuvardíjba be kell számítani, a gépkocsive­zetőnek kötelessége az utas figyelmét felhívni erre.
Elszámoláskor a gépkocsivezető a repülőtéri elismervény mindkét pél­dányát köteles a pénztárnál leadni, értékét az értékjegy rovatban kell feltün­tetni.

4.315. A vállalat központjában eszközölt írásbeli, szóbali bejelentés alapján történő előrendelés

A szóbeli, vagy írásbeli bejelentés alapján történő előrendelésnél a gépkocsi­vezető a fuvar teljesítésére vonatkozó utasítást kaphatja:
— műszak alatt a Forgalomirányító Központtól, vagy a forgalomirányító ellenőrtől,
— forgalomba indulás előtt a telephelyen, vagy váltótársától vagy a forgalomirányító ellenőrtől.
(Ez utóbbinak tipikus példája az esküvői előrendelés.)
Ha szolgálat közben a Forgalomirányító Központtól kapja a rendelést, a gép­kocsivezető által követendő eljárás a 4.313. pontban foglaltakkal megegyezik.
Ha a forgalomba indulás előtt kapja a megbízást — konszignáción — a gépkocsivezető az adott időpontban a rendelési helyre köteles előállni az alábbi eljárás szerint:
A megelőző fuvar befejezése után szabad órával a legközelebbi telefonos taxiállomásra kell menni és onnan telefonon a Forgalomirányító Központnak köteles bejelentkezni és közölni kell, hogy a megrendelt fuvar teljesítésére indul.
A jelentkezésnél a vezető forgalomirányító figyelembe veszi a bejelentkező gépkocsivezető tartózkodási helyét. Amennyiben az előállítási helytől a gépkocsi a tűrhetőnél nagyobb távolságban tartózkodik és mód van közelebbi gépkocsi küldésére, úgy a megbízást a vezető forgalomirányító a gépkocsiveze­tőtől visszavonja és másik gépkocsinak adja át a rendelést. Ha az irányító uta­sítást ad a fuvar megkezdésére, a taxi gépkocsivezető a taxiórát díjszabásra állítja és haladéktalanul elindul az előállás helyére.
A vezető forgalomirányító a gépkocsivezetőnek olyan utasítást is adhat, hogy az útvonal egy részét „szabad" jelzővel, „garázsmenet" táblával, majd a második részét „foglalt"-ra állított órával tegye meg.
(Az előállási díj maximálása érdekében, illetve közelebb tartózkodó sza­bad gépkocsi hiányában kerülhet sor ilyen értelmű utasításra.)
A rádión felvett fuvar esetén a szabályos előállás biztosítása a gépkocsi­vezető kötelessége és felelőssége.
Esküvői fuvar végzésére vonatkozó rendelés esetén — ha az esküvői díszítést is megrendelték — a gépkocsivezető köteles garázsszolgálatánál a díszítő anyagot felvételezni, majd a fuvar teljesítése után azt legkésőbb a mű­szak végéig visszaszolgáltatni.
Ha a műszak előtt kapott megrendelés teljesítése a gépkocsivezető mű­szak végzése utáni időpontra szól, a megbízást váltótársának köteles átadni. Az esküvői fuvar teljesítését megelőzően is - a már rögzítettek szerint - a Forgalomirányító Központba kell bejelentkezni, majd a kapott utasításnak megfelelően kell eljárni. Az esküvői előrendelések teljesítésénél a vezető for­galomirányítónak törekednie kell arra, hogy végső soron az alkalmas körzet­ben tartózkodó gépkocsik kapják meg a fuvarfeladatokat. Általános és kötele­ző szabály, hogy a megrendelés helyén és időpontjában a kiállított taxi vitel-díjjelző készüléke (tarifától függően) 40,-Ft-nál többet nem mutathat. (A díszített kocsiké sem.)




4.32. Fuvardíjszabás

A taxi fuvardíjat a hitelesített fuvardíjjelző készülék (taxióra) alapján kell fel­számítani. A taxi fuvardíj alapdíjból, futásarányos egységdijból és az esetleges várakozási időarányos egységdíjból áll.

Az 1985. március 4-től érvényes taxi díjszabás:

Az alapdíj összege 8,—Ft, mely díjszabásra állítás esetén az első 296,5 méterig számítandó.

Minden további megkezdett 296,5 méter után 2,—Ft.

A várakozás díja percenként 2,—Ft.

A taxióra várakozási díjat csak álló, illetve 18 km/ó sebességhatár alatt haladó gépkocsi esetén számol.
Taxi díjszabás változás esetén a díjszabás összetevőit, a kapcsolódó egyéb tételeket külön utasítás módosítja.

4.33. Fuvarozás bonyolítása

A gépkocsi forgalmazása közben az első két ülésen helyet foglaló személy ré­szére a biztonsági övek használata kötelező.
Ezért a gépkocsivezető a fuvarozást csak a biztonsági övek becsatolása után kezdheti meg, a biztonsági öv szabályszerű használatát megtagadó utast
— az utas felelősségére — sem fuvarozhat.

4,331. Taxifuvar lebonyolításának általános előírásai

A közúton és az állomáshelyen igénybevett taxifuvarnál a fuvardíjjelző készü­léket csak akkor szabad foglaltra állítani, ha
— az utassal kapcsolatban kizáró ok nem merült fel,
— az utas a gépkocsiba beült, utazási szándékát a gépkocsivezetővel közölte és a motor beindítása megtörtént,
— vagy az utas a taxigépkocsit lefoglalja és a várható várakozás idejére meg­felelő összegű előleget adott,
— a gépkocsivezető tudomásul vette a fuvarcímet, a fuvarcél elhelyezkedésé­vel, annak megközelítési módjával tisztában van.
(Szükség esetén a Forgalomirányító Központtól információt kell kérni, a taxiórát csak ezután szabad díjszabásra állítani.)
A Forgalomirányító Központon keresztül, vagy egyéb módon megrendelt taxifuvarnál — ha a vezető forgalomirányító másként nem rendelkezik — pe­dig akkor, amikor a gépkocsivezető az előállási helyre indul.
A taxifuvar tehát a fuvardíjjelző készülék foglaltra állításával kezdődik.
Amikor a taxigépkocsi az utas által megjelölt célhoz ért, a gépkocsive­zetőnek meg kell kérdeznie az utast, hogy továbbra is igénybe kívánja-e venni a gépkocsit. Ha az utas a kocsit elhagyja, de nem fejezi be a fuvart, mert a kocsit továbbra is igénybe kívánja venni, a gépkocsivezetőnek az addig megtett útért járó, valamint az előrelátható várakozási időtartamra eső fuvar­díj előlegezését kell kérnie, az utas kérésére erről elismervényt kell adnia.
A gépkocsivezető köteles ilyenkor az utassal közölni, hogy a várakozás­ra felvett előleg ellenében pontosan mennyi ideig várhat utasára, és hogy a fu­vart befejezettnek tekinti, ha az utas az általa leelőlegezett időn belül nem tér vissza.

200,—Ft fuvardíjat meghaladó hosszú fuvar esetén a gépkocsivezető
200,-Ft körüli összegnél köteles felhívni az utas figyelmét a fuvardíj nagysá­gára és a vállalati előírásokra utalással előleget kell kérni.
Az átvett összearől a nyugta kiállítását köteles felajánlani. Ha az utas a fuvart befejezettnek nyilvánítja, a gépkocsivezető a fuvar­díjjelző készüléket „fizetendőre" állítja — amennyiben a látási viszonyok meg­kívánják, a gépkocsi belső világítását bekapcsolja - és közli az utassal az óra által mutatott fuvardíjat. A gépkocsivezető biztosítani köteles, hogy az utas a fuvardíjjelző által mutatott összegről meggyőződhessen. A fuvardíjjelző csak akkor állítható szabadra, amikor az utas a fuvardíj teljes összegét az enge­délyezett fizetőeszközök valamelyikével már kiegyenlítette.




4.332. Taxifuvar lebonyolítása Budapest közigazgatási határán túl

A taxi gépkocsivezető Budapest 30 km-es sugarú körzetén kívüli fuvart nem köteles elvállalni.
(A körzetet lehatároló helységek jegyzékét a 2. sz. melléklet tartal­mazza.)
Utcán vállalt, taxi gépkocsival végrehajtott, Budapest határán túli „vidé­ki" fuvarozásnál a viteldíjat minden esetben a viteldíjjelző alapján kell kiszá­mítani.
A taxi gépkocsivezető — saját szerzésű — többnapos fuvart nem vállal­hat, továbbá a jelentkező vidéki fuvart akkor vállalhatja el, ha a váltó-átvevő gépkocsivezető munkaidejének kezdetéig ezt teljesíteni tudja. A gépkocsive­zető teljesített napi munkaideje ekkor sem haladhatja meg az engedélyezett felső határt (Kollektív Szerződés).
Ha az utas Budapestre visszatér, a fuvarozás kezdetétől a fuvarozás vég­pontjáig, ha az utas Budapestre nem tér vissza, a fuvarozás kezdetétől a Budapest határáig való visszaérkezésig megtett utat „foglalt"-ra állított viteldíjjelző ké­szülékkel kell megtenni.
A kívánt útvonal, valamint visszafelé a Bp. határáig számolt útvonal vár­ható fuvardíját közölni kell az utassal. Előleget kell kérni, ha a várható fuvar­díj a 200,-Ft-ot meghaladja.
(Az előleg kiszámítása az 1985. március 4. óta alkalmazott tarifával:
8,-Ft + kilométer x 6,75 Ft
A várható fuvardíjat szükség esetén a vezető forgalomirányító közli a gépko­csivezetővel.)
A gépkocsivezető feladatai vidéki fuvar vállalása esetén:
— a gépkocsivezető a közigazgatási határ elhagyása előtt köteles droszton, telefonon, vagy URH-n keresztül a forgalomirányító központba bejelentkez­ni. Nem URH-s gépkocsi vezetője közli nevét, gépkocsivezetői számát, a gépkocsi forgalmi rendszámát, az úticélt (helység), valamint az utas nevét, személyi igazolványának számát. URH-s gépkocsi vezetője csak az úticélt, valamint az utas nevét, személyi igazolványának számát köteles közölni,
— amennyiben a kivezető útvonal mentén nincs reális időn belül elérhető használható droszt, illetve nyilvános telefon, a gépkocsivezető másik szol­gálatban lévő gépkocsivezetővel közölheti a szükséges adatokat, aki viszont köteles a vezető forgalomirányítót a legrövidebb időn belül értesíteni,
— ha az utas nem tér vissza Budapestre, a gépkocsivezető köteles Budapest határtáblájánál az utas figyelmét felhívni a fuvardíjjelző készülék forint ál­lására és közölni, hogy — amennyiben nincs kitérő, vagy várakozás — az addigi fuvardíjhoz az utazási cél eléréséig jelentkező összeg kétszerese fize­tendő (amely magában foglalja a visszaút fuvardíját Budapest határáig),
— ha az utas visszatér Budapestre, a fuvar végeztével a viteldíjjelző által mu­tatott összeget kell fizetnie a korábbi előleg figyelembevételével,
— ha az utas nem tér vissza Budapestre, a célpontig felmerült fuvardíjon felül a Budapest határáig terjedő legrövidebb út fuvardíját kell megfizetni a ko­rábbi előleg figyelembevételével.
(Tehát tilos a gépkocsivezetőnek megfizettetnie a Budapest határtábla és az utazás végpontja közötti - az utas kívánságára előadódó - kitérő útvo­nal, vagy többlet várakozás fuvardíjának kétszeresét.),
— a fuvardíjról a gépkocsivezető az utasnak kérés nélkül is köteles nyugtát adni a nyugta tőpéldány egyidejű kiállításával. A gépkocsivezető a taxiórát csak Budapest közigazgatási határának elérésekor állíthatja szabadra,
— ha az üresen visszatérő taxi gépkocsit útközben újabb utas kívánja igénybe­venni, — akinek az úticélja Budapest — a fuvar elvállalható, ha az útvonal megegyezik a már előre kifizetett útvonallal.
Az utas az igénybevétel kezdetétől a Budapest határáig felmerülő (viteldíj-jelző szerinti) viteldíjkülönbözetet köteles megfizetni. Amennyiben az utas a közigazgatási határ elérése után utazását tovább kívánja folytatni, a taxi­órát fizetendőre állítva rendezni kell az addigi fuvardijat. A fuvarozást a taxióra újabb díjszabásra állításával kell folytatni. A bevételjel való elszámoláskor a visszafuvar forint összege — jelentőlap kísé­retében — a taxi menetlevél „befizet" rovatában, illetve „Egyéb befizetés"-ként kerül rögzítésre. ,
— Budapestre érkezésekor a gépkocsivezető ismét köteles bejelentkezni a for­galomirányító központnál,
— „Vidéki" fuvarozás során új menetlevelet nem kell kiállítani, a bevétel el­számolása a taxi pénztárban történik a szokásos eljárás szerint. A taxi gépkocsivezető által utcán vállalt vidéki fuvar teljesítménye a vállalati statisztikában értelemszerűen taxi teljesítményként jelenik meg.
Taxi-túrán fuvarnak és teljesítménynek csak azt tekintjük, amikor a taxi gépkocsivezető taxi gépkocsival vezénylés alapján olyan túra fuvart teljesít, amelyre a szerződést az Autókölcsönző üzletág forgalmi osztálya kötött.

4.333. Vállalati dolgozók engedélyezett útvonalon „szabad" jelzéssel történő szállítása

A vállalat lehetőséget ad arra, hogy dolgozói egyes indokolt - természetesen egyértelműen szabályozott — esetekben díjmentesen „szabad" jelzéssel igény­be vegyék taxi gépkocsijainkat.

Az igénybevétel kizárólag az alábbiakban felsorolt útvonalakon és mó­don történhet.

A taxi üzletág telephelye (VIII., Asztalos S. u. 13.) és a Keleti pú. kö­zött, az Asztalos S. u. - Kerepesi út útvonalon.
A telephely és a Hungária krt. — Kerepesi út kereszteződése között az Asztalos S. u. — Kerepesi út és a Ciprus u. — Százados út — Kerepesi út útvo­nalon.
A telephely és a Hungária krt. között a Ciprus utcán és a Salgótarjáni úton.
A Központi telephely (Kerepesi út 15.) és a Keleti pu. illetve a Hungá­ria krt. kereszteződéséig a Kerepesi úton.
A felsorolt útvonalakon a szállítás oda-vissza irányban engedélyezett, természetesen a KRESZ előírásainak betartásával (pl. kötelező haladási irány). Egyébként és az előbbiektől eltérő útvonalon a garázsba tartó, vagy ga­rázsból induló taxi gépkocsikat „szabad" jelzéssel vállalati dolgozóink nem vehetik igénybe, tehát a fuvarozás „szabadórás fuvarozásinak minősül.
A fent említett engedélyezett esetben, ha a fuvarozás célpontja a telep­hely, a „garázsmenet" tábla használata kötelező!
Amennyiben a vállalati dolgozó engedélyezett útvonalon történő fuva­rozása nem a telephely felé irányul, a „garázsmenet" tábla használata nem kö­telező. Ha azonban a gépkocsivezető a ,,garázsmenet" táblát nem tette ki, a gépkocsit igénybe venni kívánó személy (leendő utas) intésére köteles megáll­ni és a fuvart elvállalni. Természetesen egyidejűleg fel kell kérni a vállalati dol­gozót a gépkocsi szabaddá tételére.




4.334. Eljárás a taxi fuvarozás közben előforduló rendkívüli esetekben

4.334.1. Fuvarozási akadályok

A gépkocsi továbbhaladásának valamely körülmény által történő akadályozta­tása esetén a gépkocsivezető a lehetőségekhez képest köteles gondoskodni az utasok és poggyászuk továbbszállításáról.

A fuvarozás továbbfolytatásának akadálya lehet:
— a gépkocsi meghibásodása,
— a taxióra meghibásodása,
— gépkocsivezető rosszulléte,
— az eredeti útvonalon váratlan forgalmi akadály,
— a gépkocsivezető munkaidejének vége,
— telefonos rendelésre való előállás akadályozottsága.
A gépkocsi meghibásodása
Ha a fuvarozás közben kisebb javítást kell eszközölni a gépkocsin, a gépkocsi­vezető köteles utasát megkérdezni - jelezve a javítási idő nagyságát -, hogy továbbra is igénybe kívánja-e venni a gépkocsit, mert ebben az esetben a javí­tási idő alatt keletkezett várakozási díj a fuvardíjat emeli.
Ha az utas a fuvarozás folytatását nem kívánja, a viteldíjjelző készülé­ket „f izetendő"-re kell állítani és a fuvart be kell fejezni.
Ha a javítási idő előreláthatóan 10 percnél hosszabb ideig tart, a vitel­díjjelző készüléket „fizetendő"-re kell állítani és az addigi fuvardíjat el kell kérni akkor is, ha az utas a fuvarozás tovább folytatását kívánja.
A hiba elhárítása után a fuvarozást a viteldíjjelző újbóli foglaltra állításá­val kell folytatni. Ha a gépkocsi meghibásodása, vagy valamely más körül­mény a fuvar folytatását megakadályozza, de az utas a fuvar folytatását, kí­vánja, a gépkocsivezető a Forgalomirányító Központon keresztül, vagy sza­bad jelzéssel árra haladó másik taxi gépkocsi leintésével köteles az utas részé­re kocsit biztosítani.
A Forgalomirányító Központ által küldött gépkocsi érkezhet szabad jelzéssel, garázsmenet táblával, illetve díjszabásra állított taxiórával.
Utóbbi esetben a vezető forgalomirányító az előállás! összeget leigazol­ja, a fuvarozást a taxióra szabadra, majd újra díjszabásra állításával kell meg­kezdeni.

Fuvardíjjelző készülék meghibásodása

Taxi fuvarozást csak olyan taxi gépkocsival szabad végezni, amely viteldíjjel­ző készülékének meghajtó szerkezete alumíniumzárral (plomba) van ellátva. Az óraszámlap megvilágításának a látást viszonyoktól függetlenül és folyama­tosan működnie kell, erről a gépkocsivezető gondoskodni köteles. Ha a taxi­óra fuvarozás közben elromlik és az utas az utat folytatni kívánja, a legköze­lebbi drosztra kell vinni, vagy egy arra hatadó szabad kocsit kell a rendelkezé­sére bocsátani.
Az addig felmerült viteldíjat az utassal ki kell egyenlíttetni. Ha a gépko­csivezető a fuvar kezdetekor a taxiórát elfelejtette foglaltra állítani, vagy ha a taxióra elromlását nem veszi észre és az óra kevesebbet mutat, mint amennyi az addig végzett fuvar után fizetendő lenne, a gépkocsivezető kérje udvariasan az utastól a hozzávetőleges fuvardíjat. Az összeg átvételéről az utasnak köteles külön kérés nélkül nyugtát adni.
Kérje el az utas nevét, lakcímét, melyet személyi igazolványából ellen­őriznie kell és közölje az utassal, hogy az esetleges viteldíj-különbözetét a vál­lalat vagy leszámlázza, vagy visszatéríti. Az így átvett és a viteldíjjelző által mutatott viteldíj különbözetével a gépkocsivezető a napi elszámoláskor a me­netlevél „befizet" rovatában számolja el, és az esetről jelentőlapot köteles írni — feltüntetve rajta az utas nevét, a megtett útvonalat, valamint az utastól át­vett összeg nagyságát — és azt a menetokmányhoz csatolni.
A taxióra meghibásodásakor, miután az utas a fuvart befejezte, illetve másik kocsit vett igénybe, a gépkocsivezető köteles szabad viteldíjjelző állás mellett a „garázsmenet" táblával felszerelve azonnal a javítóműhelybe vinni a gépkocsit. Az észlelt meghibásodásról jelentőlapot kell írnia és azt a taxióra javításával, illetve plombálásával megbízott dolgozónak kell átadnia. A taxióra cseréről kiállított „taxaméter szerelési munkalap"-ot a gépkocsivezetőnek a kiállított új menetokmányhoz kell csatolni és elszámoláskor azzal együtt le­adni köteles.
A javítóműhely vezetője a gépkocsivezető jelentőlapján feltüntetett km-értékkel növeli a viteldíjjelző készülék és km-mérő által mutatott ossz. km-t, és ezeket az értékeket rögzíti a forgalmi menetlevél végzési rovataiban, illetve a „taxaméter szerelési munkalap"-on.
A menetlevélen rögzíti a korrekció tényét: - „Spirálszakadás miatt..... km korrekció" aláírás, bélyegző.
Az érkeztető 15 km-nél nagyobb korrekciót csak külön befizetéssel együtt, az osztályvezető engedélye alapján igazolhat.

Az eredeti útvonalon váratlan forgalmi akadály

Ha a továbbfuvarozás az eredeti útvonaltól eltérően, csak kerülő úton lehet­séges és az utas ilyen módon is igényli a fuvarozás folytatását, a felmerülő többletköltségeket köteles megfizetni.

A gépkocsivezető rosszulléte

A szolgálat ellátását, a biztonságos közlekedést gátló rosszullét esetén a gép­kocsivezető a fuvarozást köteles befejezni, utasának továbbfuvarozásáról le­hetőség szerint gondoskodni. A továbbiakban a 3.13. pontban leírtak sze­rint kell eljárni.

A gépkocsivezető munkaidejének vége

Nem köteles a gépkocsivezető a fuvart elvállalni
- a „garázsmenet" tábla használata esetén,
- az engedélyezett napi maximális munkaidő letelte előtti 30 percen belül,
- ha a fuvar realizálása a munkaidőben már nem valósulhat meg. Ha az utas a gépkocsit olyan hosszú ideig veszi igénybe, amely alatt a gépko­csi szolgálati ideje lejárna, a gépkocsivezető - egy másik taxi gépkocsi ren­delkezésre bocsátásával — felkérheti az utast a fuvar befejezésére.
Továbbfuvarozás esetén legkésőbb a munkaidő végéig, illetve a váltás időpontjáig köteles a Forgalomirányító Központba telefonon bejelentkezni, hogy a váltótárs, illetve az üzletági forgalmi szolgálat értesítése megtörténjék.

Telefonos rendelésre való előállás akadályozottsága

Ha a gépkocsivezető a gépkocsit a fenti okok valamelyikének következtében a megadott címre a pontos időben kiállítani nem tudja, haladéktalanul érte­síteni köteles a Forgalomirányító Központot. (Az addig felmerült összeg iga­zoltatása és a másik gépkocsi biztosítása céljából.)




4.334.2. Csomag károsodása, elvesztése, ruhakárosodás

Az útipoggyász elvesztése, megsérülése, az utas ruházatának károsodása ese­tén a körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A fuvardíj előzetes ren­dezése után a gépkocsivezető „foglalt"-ra állított taxiórával köteles az utasát a jegyzőkönyvfelvétel céljából a Közönségszolgálati Irodába szállítani.
(Az utólag felmerült fuvardíjat a vezető forgalomirányító igazolja, az igazolt viteldíjjal a gépkocivezető jelentőlap kíséretében hiányként számol el.)

A kárrendezés ezen lehetőségéről a taxi gépkocsivezetője köteles a ká­rosult utast tájékoztatni.

Közönségszolgálati Iroda
Cím: Budapest VII., Kertész u. 24-28.
Nyitvatartási idő:
hétfő, kedd 6,50-15,40 h
szerda 6,50-19,00 h
csütörtök, péntek 6,50-15,10 h
szombat 8,00-13,00 h

A Közönségszolgálati Iroda zárvatartási idejében a gépkocsivezető köteies a Forgalomirányító Központban bejelentkezni, majd a kapott utasításnak meg­felelően eljárni. Amennyiben az utas későbbi időpontban óhajtja a kárát ren-deztetni, a gépkocsivezető köteies jelentőlapot írni, amelyen rögzíteni kell a fuvar kezdési és végzési helyszínét, időpontját, a keletkezett kár leírását.

4.334.3. Talált tárgyak kezelése

Minden fuvar befejezése után a gépkocsivezető köteles a gépkocsi utasterét és használat esetén a gépkocsi csomagtartó részét átvizsgálni és megállapíta­ni, hogy nem felejtettek-e a gépkocsiban valamilyen tárgyat, vagy pénzt, Ha a gépkocsivezető az utas távozása után idegen tárgyat talál a gépkocsi­ban, amelyről feltételezhető, hogy az utashoz tartozott, köteles azt meg­őrizni és a Forgalomirányító Központnak a legrövidebb időn belül telefo­non jelentést tenni. A talált tárgyat — amennyiben a vezető forgalomirányí­tó más értelmű utasítást nem ad — legkésőbb munkaideje végeztével a beosz­tás szerinti szolgálatban lévő forgalmistának kel! átadni.
A forgalmi tisztviselő a beszolgáltatott tárgyat az átadó gépkocsivezető jelenlétében megvizsgálja és az arra vonatkozó adatokat a talált tárgyak nyil­vántartásába bevezeti és jegyzőkönyvet vesz fei.
Az átvétel igazolására a másolati szelvényt a gépkocsivezetőnek átadja. A Forgalomirányító Központ vezető forgalomirányítója rendkívül sür­gős esetekben utasítást adhat a gépkocsivezetőnek, hogy a kocsiban talált tár­gyat az utas által megadott címre elvigye.
Ilyen esetben a taxi gépkocsivezetőnek díjszabásra állított fuvardijjelző készülékkel kell a megadott címre mennie. A talált tárgyat az átvevő jogosult­ságának megállapítása, a felmerült fuvardíj kifizetése után írásos igazolás ei-lenében át kell adni.

Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell:
— a talált tárgy megnevezését,
— az átvétel időpontját,
— az átadó adatait (gépkocsivezető-szám, név, gépkocsi forgalmi rendszáma),
— az átvevő (tulajdonos) adatait (név, lakcím, személyi igazolvány szám, vagy útlevélszám),
— az átvevő saját kezű aláírását.

Az átvevő személyazonossági igazolványa (idegen állampolgárnál az út­levél) alapján ellenőrzni kell, hogy az elismervényben szereplő adatok a való­ságnak megfelelőek. A gépkocsivezető köteles a talált tárgy visszaszolgáltatá­sának tényéről jelentőlapot írni, melyet az átvételi elismervénnyel együtt — elszámoláskor — a forgalmi tisztviselőnek kell átadni. A forgalmi tisztviselő köteles a talált tárgy nyilvántartójegyzékbe a szükséges adatokat bevezetni és a másolati szelvényt a gépkocsivezetőnek átadni. Az elismervény és jelentő­lap a gépkocsivezető szolgálati könyvében kerül lerakásra. Külön utasítás nél­kül tilos a gépkocsivezetőnek a talált tárgyat, akár munkaidejében, akár mun­kaideje után az utas lakására szállítani, illetve azt az utasnak átadni. Ha a gép­kocsiban felejtett tárgyat egy másik utas, vagy a vállalat valamelyik dolgozója találja meg, és adja át a gépkocsivezetőnek, úgy azt a megtaláló jelenlétében meg kell vizsgálni és az átadó nevét, valamint címét fel kell jegyezni. Bezárt táskát, leragasztott és összekötött csomagot átvizsgálás céljából a gépkocsive­zetőnek kibontani nem szabad. A talált tárgy, vagy pénz be nem szolgáltatása, jogtalan megtartása büntetőjogilag üldözendő cselekmény és minden esetben fegyelmi eljárást von maga után!




4.334.4. Fuvardíj fizetésének megtagadása, vagy nem fizetés

Ha az utas elismeri a viteldíj összegét és fizetési kötelezettségét, de azt azon­nal kifizetni nem tudja, az „Igazolás viteldíjhiányról" nyomtatványt kell ki­tölteni. Az értelemszerűen kitöltött nyomtatványt az utassal, valamint két tanúval, vagy a forgalomirányító ellenőrrel kell aláíratni és ennek felhasználá­sával az összeggel hiányként kell elszámolni.
Ilyenkor közölni kell az utassal, hogy a fuvardíjat postán 24 órán belül befizetheti. A gépkocsivezető egy darab csekket (a vállalat BBRT. 209-18325. számláját rögzítő átutalási postautalványt) az utas részére átad, aki a hiányzó összeget ezzel fizetheti be. (A csekket és nyomtatványt a/gépkocsi­vezető személyes okmányként kapja, azokat munkavégzése során köteles ma­gánál tartani.) A hiány elszámolására rendszeresített nyomtatványon a fuvar jellemzőin (időpont, hely, fuvardíj) és a gépkocsi forgalmi rendszámán kívül olvashatóan és pontosan kell kitölteni a következő adatokat:
— utas neve (leánykori neve),
— születési helve, ideje,
— lakcíme (állandó és ideiglenes),
— anyja neve,
— személyi igazolvány száma, személyi száma, (idegen állampolgárnál az útlevél száma),
— munkáltató neve, pontos címe,
— utas foglalkozása.
Az átadásra kerülő csekkre a gépkocsivezető írja fel a ki nem fizetett viteldíj összegét és a feladóvevény felső részére fel kell írni az összeg rendeltetése ro­vatába: „viteldíj".
A pontatlan, vagy hiányos kitöltés miatt behajthatatlan követelés a gépkocsivezetőt terheli.
Miután a rendtartás 4.331. pontjában leírtak értelmében a „gépkocsi­vezető 200,—Ft körüli összegnél köteles az adott körülményektől függően előleget kérni", 200,—Ft-ot meghaladó hiánnyal nem számolhat el, illetve a vállalat ezt nem fogadja el.
Ha az utas megtagadja a fuvardíj kifizetését, minden esetben a rendőr­séghez kell fordulni a fuvardíj, illetve az utas igazolása végett.
A legközelebbi rendőrkapitányságig (rendőrörsig, hivatalos rendőrjár­őrig) a további utat fizetendőre állított fuvardíjjelző készülékkel kell meg­tenni. (Csak ebben az egy esetben szabad fizetendő órával közlekedni.)

4.334.5. A gépkocsi utas által történő szennyezése, fertőzése, rongálása

A gépkocsinak az utas által történt beszennyezése esetén a gépkocsivezető köteles az utast tájékoztatni, hogy a tisztítással kapcsolatos költségek az utast terhelik. Ezért tisztítási átalányként 150,—Ft-ot kér az utastól, mely összeg­ről az utasnak a gépkocsivezető nyugtát ad, a tőszelvényre külön ráírva, hogy „gk. tisztítási költség". (Ezen átalány megállapításának alapja: az adott hely­színről a mosópályáig számított fuvardíj + mosás ideje alatti várakozási díj + gépkocsivezető kieső idejének költségei + üléshuzat mosási költsége.)
Az eseményről a gépkocsivezető köteles jelentőlapot írni és menetleve­lén 150,—Ft-ot az egyéb befizetés rovatban befizetni.
A gépkocsivezető „szabad" órával és „garázsmenet" tábla használatá­val az erre alkalmas helyen köteles a taxi gépkocsi tisztításáról gondoskodni
(pl. a mosópályán). Amennyiben az utas az átalánydíjat nem hajlandó kifi­zetni, ebben az esetben a helyszínre ellenőri intézkedést kell kérni.
A gépkocsi tisztítási költséggel való elszámolási rendje ekkor is azonos az előzővel.
Amennyiben megállapítást nyer - vagy a gépkocsivezetőben alapos gyanú merül fel,- hogy a szállított utas súlyosan fertőző beteg, a Fővárosi KÖJÁL Fertőtlenítő Osztálya ügyeleti szolgálatánál kell tanácsot kérni az intézkedés módját illetően a következő telefonszámokon:

134-255  
138-875  
338-975

és az itt kapott utasításnak megfelelően kell eljárni. Ha a gépkocsivezető azt az utasítást kapja, hogy a gépkocsit fertőtleníteni kell, akkor hétköznapokon 7—17,30 h-ig, szombaton 7-15,00 h-ig a Fővárosi KÖJÁL Fertőtlenítő Osztályán (Bp. XIII., Váci út 172-174. 1. kapu) egyéb időpontokban pedig a Fővárosi KÖJÁL Fertőtlenítő Osztály Ügyeleti Szolgálatánál (Bp. IX., Gyáli út 7. szám) jelentkezik, ahol a fertőtle­nítést díjtalanul elvégzik.
Ez esetben a gépkocsivezető teendői:
Fuvar végén rendezni kell a viteldíjat, a gépkocsivezetőnek az utast ön­kényesen feltartóztatnia nem szabad! A taxiórát szabadra állítva bejelentke­zik a Forgalomirányító Központba és közli, hogy fertőtleníttetni indul. Ez­után a taxiórát újra díjszabásra állítva a fertőtlenítés helyére hajt és ott a fer­tőtlenítést elvégezteti, majd előáll a Bp. XIII., Gyöngyösi út és Váci út ke­reszteződésénél lévő, illetve a Bp. IX., Üllői úton (Klinikák) lévő drosztos taxiállomásra és az órát csak itt állítja fizetendőre. Ennek megtörténte után a Forgalomirányító igazolószámot ad, esetleg ellenőrt küld a helyszínre a vitel­díj igazolása céljából. Az igazolt fuvardíjjal jelentőlap kíséretében hiányként számol el a gépkocsivezető.
A gépkocsinak az utas által történt rongálása esetén a gépkocsivezető köteles a helyszínre ellenőri intézkedést kérni, és a továbbiakban kapott uta­sítás szerint eljárni.

4.334.6. Ittas egyén detoxikáló intézetbe szállítása

Abban az esetben, ha rendőrségi személy utasítására és kíséretében ittas egyént kell előállítani a kijózanító intézetbe (Detoxikáló intézet, Bp. XIII., Róbert Károly krt. 82—84. Tanács Kórház, oldalbejárat), ilyenkor a gépkocsi­vezető induláskor az órát díjszabásra állítja, az intézethez való megérkezéskor az utas kiszállása után a rendőrrel együtt megnézik a taxióra Ft-állását, azt fel­jegyzik.
Amíg az utas átvétele az intézet részéről megtörténik (ami esetleg hosszabb ideig is tarthat), a taxióra természetszerűleg jelzi a várakozási díjat is. Amikor az utas átvétele befejeződött, az illetékes tisztviselőtől elismervényt kap a taxi fuvardíjról olyképpen, hogy az intézetig felmerült fuvardíj kétsze­res összegét írják az elismervényre (mivel a kísérő rendőrt az indulási helyre vissza kell szállítania a gépkocsivezetőnek), valamint a várakozási díjat (egy­szeres összegben). Ha a beszállítás során az ittas személy a gépkocsit beszeny-nyezte, annak kitisztítása a detoxikáló intézetnél díjtalanul megtörténik. (A tisztítás ideje alatt a taxióra jelzi a várakozási díjat.)




4.334.7. Gépkocsivezetőt ért sérelem, bűncselekmény

A közforgalmi közlekedési vállalat gépkocsivezetője szolgálat közben közfel­adatot ellátó személynek minősül, ezért aki jogszerű eljárásában erőszakkal, vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, eljárása alatt, ille­tőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el. (Btk. 230. §, 229. §.)
Ha a gépkocsivezetőt szolgálatának ellátása közben, vagy azzal kapcsola­tosan megsértik, vagy vele szemben bűncselekményt követnek el, a helyszínre a Forgalomirányító Központtól ellenőr küldését kell kérni. A jogos védelmen túlmenően önbíráskodás minden körülmények között szigorúan tilos!
A gépkocsivezető az esetet haladéktalanul, illetve a legrövidebb időn be­lül köteles írásban, vagy szóban jelenteni egységvezetőjének, aki a jelentést jegyzőkönyvbe foglalja és ezt a forgalmi osztályvezetőhöz terjeszti fel.
Ha a cselekmény hivatalból üldözendő, a Jogi és Igazgatási főosztály­hoz történő átadás után a gépkocsivezető — amennyiben személyes meghallga­tása szükséges - a főosztályon köteles megjelenni.
A becsületsértés cselekményének kivizsgálása magánindítványra törté­nik, a gépkocsivezető ennek előterjesztésére a vállalati jogsegélyszolgálatot veheti igénybe.

Gépkocsivezetők biztonságát szolgáló intézkedések

A biztonságos közlekedés alapvető követelménye a dolgozók személyi vé­delme.
Ez fokozottan érvényes a taxi gépkocsivezetőkre, akik felelősségteljes munkájuk során sok és sokféle személlyel érintkeznek. Ebből következik, hogy egyes esetekben támadás veszélyének is ki vannak téve.
A gépkocsivezetőink sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények megelőzése, vagy megakadályozása, továbbá a taxi-gépkocsivezetők biztonság­érzetének növelése érdekében a taxi-gépkocsik villogó piros színű vészjelző lámpával és vészjelző kürttel vannak ellátva. A villogó piros színű lámpát, vagy vészkürtöt, illetve mindkettőt működtetni csak indokolt esetben, a gépkocsi­vezetőt ért támadás, vagy arra utaló gyanús magatartás, veszélyes fenyegetés esetén szabad.

Egységes értelmezés szerint támadás, gyanús magatartás és veszélyes fe­nyegetés alatt azt értjük, ha az utas a gépkocsivezetőt:
- megüti, megrúgja, fojtogatja, vagy más módon a fuvar teljesítésére 
- a taxi bevétel átadására kényszeríti, illetve veszélyesen megfenyegeti, amiből arra lehet következtetni, hogy várhatóan támadás éri, amit megítélése szerint kivédeni nem tud,
- fegyverrel, vagy más támadásra alkalmas tárggyal megfenyegeti, ami a gép­kocsivezető életére és testi épségére veszélyt jelent, és az elfoglalt helyzet­ből, valamint magatartásból erre konkrétan következtetni lehet.

Ezekben az esetekben a gépkocsivezető köteles a piros színű villogó jelzőt, vagy kürtöt, illetve mindkettőt bekapcsolni. A villogó piros színű vészjelző lámpa, vagy kürt, illetve mindkettő használatának észlelése esetén a gépkocsi­vezetőink részéről követendő eljárás a következő:

URH-val felszerelt gépkocsi:

Ha az URH-val felszerelt gépkocsivezető látja a piros színű villogó vészjelző lámpa működését, vagy hallja a vészkürt hangját, köteles azonnal a jelzést ki­bocsátó gépkocsit követni és URH-n keresztül az eseményről a Forgalomirá­nyító Központot értesíteni. A forgalomirányító központtal közölni kell:
- a jelzést adó gépkocsi rendszámát,
- a gépkocsi színét,
- az útvonalat, melyen halad, illetve irányát,
- a követő gépkocsi rendszámát,
- a követő gépkocsivezető nevét,
- a munkaszámát és
- URH-hívószámát.

A gépkocsivezető köteles a veszélyt jelző gépkocsit követni mindaddig, amíg a Forgalomirányító Központ intézkedésére a rendőrség meg nem érkezik.


URH nélküli gépkocsi:

Ha olyan taxi gépkocsivezető észleli a veszélyt jelző fényt, vagy kürt használa­tát, akinek a gépkocsijában URH-készülék beszerelve nincs, köteles azonnal a Forgalomirányító Központot a 135-273, vagy a 130-242 számú telefonokon, illetve droszton, vagy egyéb módon azonnal értesíteni. Az értesítésnek az elő­ző pontban foglaltakat kell tartalmaznia az URH-hívószám nélkül.
Ha szükséges, akkor a veszélyben lévő gépkocsit követheti, de lehetőség szerint a követést engedje át URH-val felszerelt gépkocsi vezetőjének.
A veszélyjelzést kibocsátó gépkocsit követő URH-val felszerelt gépkocsi vezetője köteles az URH-n keresztül a forgalomirányítót az eseményekről fo­lyamatosan tájékoztatni, különös figyelemmel a haladás irányára. A követő gépkocsivezető is köteles a veszélyt jelző berendezést, vagy berendezéseit be­kapcsolni, hogy a többi gépkocsivezető is lássa, vagy észlelje a követés tényét. Minden veszélyt jelző gépkocsit — a rendőrség megérkezéséig — csak egy taxi gépkocsivezető követhet.
Ha a taxiban utas van, akkor a fuvart azonnal be kell fejezni és udvaria­san közölni kell a veszélyes helyzetet. Ha van rá lehetőség, akkor az utast drosztnál, vagy tömegközlekedési jármű megállójánál kell a kocsiból kiszállí­tani. Az utas még akkor sem maradhat a kocsiban, ha kifejezetten kéri.
A követő gépkocsivezető, ha valahol rendőrt lát, kérje fel, hogy a kö­vetésben vegyen részt és lehetőség szerint intézkedjen. Ilyen esetben a rendőr utasításait végre kell hajtani.
Az intézkedések gépkocsivezetőink biztonságát szolgálják, ezért
- aki a villogó piros színű vészjelző lámpa, vagy kürt bekapcsolásával, illetve használatával visszaél, hatósági, vagy ellenőrzési jogkörrel felruházott sze­mélyt szándékosan félrevezet, fegyelmi vétséget követ el és ellene fegyelmi eljárást haladéktalanul folyamatba kell helyezni, az esetleges kán meg kell térítenie,
- a Budapest közigazgatási határának elhagyása esetén érvényben lévő beje­lentkezési kötelezettség is a gépkocsivezető biztonságát szolgálja.




4.334.8. Eljárás közúti eseménynél

Közúti eseménynél a gépkocsivezetőnek kell elvégezni a helyszíni tennivaló­kat, ha az idegen fél az eseményért való felelősséget egyértelműen elismeri. Az ilyen eseményt a Forgalomirányító Központnak bejelenteni nem kell.

A gépkocsivezető fefadatai ilyen esetekben:
— ki kell töltenie 1 példányban a kárbejelentő lapot, különösen ügyelve az idegenre vonatkozó adatok pontosságára,
— a kárbejelentő lap felelősség elismerésre szolgáló rovatát alá kell íratni az idegennel,
— kérni kell az idegentől egy minden rovatában pontosan kitöltött és felelős­séget is vállaló aláírt betétlapot. (A betétlap felelősségvállaló kérdésére az idegen fél az „igen" választ írja be.),
— át kell adni az idegennek egy szabályosan kitöltött és aláírt saját betétla­pot. (Ez esetben a saját betétlap megjegyzés rovatába „Adatközlési célra kiadva" szöveget kell beírni.)
(A saját betétlap elismeri-e felelősségét kérdésére a „Nem" választ köteles beírni a taxi gépkocsi vezetője.)
A helyszíni feladatok elvégzése után a gépkocsivezető köteles az üzletág telep­helyére menni, ahol a garázsszolgálat, illetve a sérülésfelvevő részére átadja a kárbejelentőt és betétlapot. Ezt követően a kapott utasítás szerint kell eljárni. Az eseményt a Forgalomirányító Központnak be kell jelenteni és bal­eseti helyszínelő ellenőr küldését kell kérni, amennyiben:

- sajáthibás az esemény,
- nincs egyértelmű idegen felelősségvállalás,
- személyi sérüléses esemény történt,
- az összes dologi kár összege meghaladja a 15 000 Ft-ot,
- bűncselekmény (pl. cserbenhagyás) történt,
- egyéb ok (diplomáciai, szovjet, honvédségi stb. gk.) miatt van szükség rendőri intézkedésre,
- kettőnél több jármű ütközött,
- utas által történt károkozás,
- egyéb esemény (gépkocsi feltörés, rongálás, utas általi támadás stb.) tör­tént,
- az idegen fél valamelyik szükséges okmánya hiányzik (személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély).

Személysérülés esetén legelőször a sérültet kell elsősegélyben részesíteni. Ez­után a lehető legrövidebb időn belül orvosi segítséget, mentőt kell, illetve el­lenőri intézkedést kell kérni a helyszínre. A baleset körülményeit tanúsító nyomok megőrzéséről gondoskodni kell, a tanúk adatait fel kell írni. A hely­színelés befejeztével a gépkocsivezető a helyszínelő rendőr, illetve a vállalati baleseti helyszínelő ellenőr utasításainak megfelelően köteles eljárni.
Túra gépkocsik Budapest körzethatárán kívül történt közúti eseménynél — amikor nem kötelező a rendőri intézkedés — a túra gépkocsivezető sa­játhibás eseménynél is önállóan intézkedhet. Ilyen esetben a Biztosítónak szó­ló igazolólapot is a gépkocsivezető köteles átadni az idegennek.
Vidéken történő baleset esetén "R" beszélgetéssel kell a Forgalomirá­nyító Központot értesíteni. Amennyiben vállalati baleseti helyszínelő ellenőr kiküldésére nem kerül sor, a legközelebbi rendőrparancsnokság helyét, vala­mint az esemény során keletkezett kárt közölni kell és ki kell állítani a gép­kocsivezetőnél lévő kárbejelentő lapot. Az eseményt visszaérkezéskor a gép­kocsivezető egységvezetőjének jelenteni köteles.
A gépkocsivezetőnek az esemény alkalmával higgadt, komoly magatar­tást kell tanúsítani. Különleges elbánást igényel az az esemény, melynej< dip­lomáciai testülethez tartozó személy, szovjet fegyveres erők tagja, vagy más, mentelmi joggal rendelkező személy a részese.
Ezen személyek útjának továbbfolytatását megakadályozni tilos, de a rendszámát, a tanúk adatait és egyéb adatokat a látottak, tapasztaltak alapján
rögzíteni kell.
Egyéb esetekben lehetőség szerint udvarias, de határozott fellépéssel az ese­mény másik részesét a helyszínen kell tartani.
A felelősséget el nem vállaló idegen fél — amennyiben az ellenőri, illetve rendőri intézkedést nem várja meg — jogosultság esetén a vállalat hivatalos képviselője által kiállított felelősségvállaló nyilatkozatot utólag a Munkavé­delmi és Forgalombiztonsági Osztályon veheti át.


4.334.9. Eljárás azon esetekben, ha az utas rosszul lesz, vagy meghal

Abban az esetben, ha az utas fuvarozás közben rosszul lesz, a gépkocsivezető köteles azonnal megállni, a helyszínre mentőt hívni, vagy az utast kérésére a legközelebbi kórházba, orvosi rendelőbe vinni és ott orvosi beavatkozást, se­gítséget kell kérni.
Ha az utas feltehetően meghalt a gépkocsiban, a gépkocsivezető köteles
azonnal megállni, a helyszínre mentőt és ellenőrt kérni.
(Fertőző megbetegedés, illetve elhalálozás esetén, amennyiben az intéz­kedő orvos úgy rendelkezik, a gépkocsit fertőtleníttetni kell. A követendő eljárás megegyezik a 4.334.5. pontban leírtakkal.)




4.335. Eljárás honvédségi igénybevétel esetén

A Honvédelmi Törvény és a végrehajtására vonatkozóan kiadott MT. rendelet vállalatunkra is kötelezettséget ír elő. Ennek éneimében esetenként a honvéd­ség, illetve polgári védelem nagyobb számú taxi gépkocsi előállítását kéri. Az igénybevétel speciális jellegéből adódóan e rendkívüli esetekben a gépkocsive­zető a Kollektív Szerződésben rögzített napi engedélyezett maximális munka­időn is túl kötelezhető munkavégzésre.
Ekkor azonban a gépkocsivezető az aznapi munkakezdést követő 15. munkaórában a körülményektől függően kérheti mentesítését, amennyiben — kezdeményezésére — a Forgalomirányító Központ másik taxi gépkocsit küld a helyszínre.
A rendkívüli munkavégzési kötelezettség a vállalat alkalmazásában álló valamennyi gépkocsivezetőre vonatkozik, a Forgalomirányító központ azon­ban lehetőség szerint nem jelöl ki mellékfoglalkozású gépkocsivezetőt huza­mosabb honvédségi feladat végrehajtására.
Honvédségi fuvarnál a korábbi menetlevél lezárása után új menet levelet kell nyitni „Honvédségi fuvar" jelöléssel. Elszámolás előtt az új menetlevélen a pénztári összesítő mező első összesen rovatának négyzethálós része előtti rovatban itt is fel keil tüntetni a hajtóanyagköltség-visszatérítés összegét a honvédségi menetlevélen rögzített összes kilométer alapján, a hajtóanyag költ­ségelszámolási segédlet szerint.
Elszámoláskor a gépkocsivezető a honvédségi menetlevélre járó hajtó­anyagköltséget, VGM munkavégzés esetén a bruttó bevétel teljes összegét — a forgalmi érkeztetőtől kapott hajtóanyag költségelszámolási utalvány és a pénztárbizonylat leadása ellenében - a forgalmi pénztárban készpénzben megkapja.

4.34. Fuvardíj kiegyenlítésének módja, eszközei

A taxi fuvardíj kiegyenlítésének eszközei a következők:

- készpénzfizetés,
- elismervény taxi fuvardíjról (két és hárompéldányos),
- honvédség részéről adott piros harántsávoscsekk,
- igazolás taxi igénybevételről (2 pld. Honvédség),
- taxiutalvány,
- egyéb helyen tárgyalt speciális fizetőeszközök.

Egyéb esetekben tehát, ha az utas a fuvardíj fizetését megtagadja, vagy nem tud fizetni, „Igazolás viteldíj hiányról" nyomtatványt kell kiállítani a 4.334.4. pontban leírtak szerint.

4.341. Készpénzfizetés módja, nyugta kiállítás kötelezettsége, szabályai

A készpénzfizetés forintban eszközlendő és úgy történik, hogy az utas a fuvar befejeztével a taxióra által mutatott fuvardíjat készpénzben fizeti.
Abban az esetben, ha az utasnál csak idegen állam pénze volna, úgy pénzváltás végett a Magyar Nemzeti Bank pénzváltó kirendeltségéhez, illetve pénzváltást végző irodába (OTP, IBUSZ, Cooptourist stb.) kell utasítani.
A viteldíj csak forintban fogadható el. Abban az esetben, ha a pénzvál­tás az adott körülmények között elháríthatatlan akadály miatt nem*lehetsé­ges, a gépkocsivezető „Igazolás viteldíj hiányról" nyomtatványt köteles kiállí­tani, ezt az utassal, továbbá két tanúval, vagy a forgalomirányító ellenőrrel (szolgálatot teljesítő rendőrrel) aláíratni.
Ha az utasnak a fuvardíj forint-készpénzben történő kifizetésekor apró­pénze nincs és a gépkocsivezető sem tud váltani pénzt, úgy a felváltandó pénzt nyugta ellenében az utastól át kell venni, felírva rá, hogy milyen össze­gű pénz került átvételre és milyen összeg jár vissza az utasnak.
A nyugta átadásakor fel kell kérni az utast, hogy közölje címét, ahová a vállalat a visszajáró pénzt részére elküldheti. Amennyiben az utas ezt szemé­lyesen kívánja átvenni, közölni kell vele a telephely címét, amely pénztárnál részére a visszajáró pénzt kifizetik. A gépkocsivezető elszámoláskor az átvett többletet is köteles a pénztárba befizetni jelentőlappal együtt, melyen fel kell tüntetni az utas nevét, címét és a részére visszajáró pénzösszeget.

A nyugtakiállítás kötelezettsége, szabályai
A gépkocsivezető nyugtát köteles adni az általa végzett fuvardíjáról, vagy az
erre adott előleg összegéről:

— ha az utas ezt kéri,
— ha aprópénz hiányában a gépkocsivezető az utastól a fuvardíjnál magasabb összeget vesz át,
— Budapest határán kívüli taxi fuvarozás esetén, ha az utas nem tér vissza Budapestre,
— ha a viteldíjjelző készülék fuvarozás közben elromlott és az utas hozzávető­leges fuvardíjat fizetett,
— ha a gépkocsivezető elfelejtette az órát indítani.

Nyugta csak akkor adható, ha a fuvardíj kifizetését igazoló más okmány nincs, így nem kell és nem szabad nyugtát adni az un. „hitelezett" fizetőesz­közök alkalmazása esetén, amikor ezek egy példánya az utasnál marad, illet­ve hozzá kerül.
(Elismervény, illetve igazolás taxi igénybevételéről, piros harántsávos csekk).
A vállalatot megillető fuvardíjon felüli összegről, vagy meg nem történt fuvarozásról nyugtát adni tilos.
Nyugtát csak az e célra rendszeresített nyomtatványon szabad kiállíta­ni. A nyugta kiállítási módja a következő:

A nyugta lap és a hozzá tartozó tőszelvény alá egy f esté kés részével felfelé álló másolópapírt (indigó) kell tenni, abból a célból, hogy a nyugta­lapra ráírt szöveg a nyugtalap hátoldalán fordított írással jelenjen meg. A nyugtát kék, vagy fekete golyóstollat szabad kiállítani és azon a következő adatokat kell feltüntetni:

— a gépkocsi rendszámát,
— a nyugtázott fuvardíj összegét számmal és betűvel,
— a gépkocsivezető nevét és számát,
— a nyugta kiállításának keltét,
— év, hó, nap, az év számmal, a hó neve betűvel, a nap ugyancsak számjegy­gyei töltendő ki.

A nyugta tőszelvényén a nyugtázott összeget, a kocsit igénybe vevő utas (vállalat) nevét, a nyugta kiadásának keltét, végül a gépkocsi rendszá­mát kell feltüntetni. A nyugta hátlapjára a fentiekben előírtakon kívül a fuvarteljesítés egyéb adatait kizárólag csak az utas kívánságára kell feltün­tetni.

4.342. Elismervény taxi fuvardíjról

Egyes vállalatoknak, közületeknek írásbeli megállapodás alapján „Elismer­vény taxi fuvardíjról" tömböt ad ki vállalatunk. Ilyen esetben az utas fizetés gyanánt a gépkocsivezetőnek átad egy szabályosan kitöltött és cégbélyegző­vel ellátott hiteljegyet a másodpéldánnyal együtt.
A gépjárművezető köteles meggyőződni arról, hogy a hiteljegy szabá­lyosan és olvashatóan van-e kitöltve. Az óra által mutatott fuvardíj összegét számmal és betűvel kell feltüntetni. Az MNB betétszámla számát a megfelelő helyre kell beírni a pontos dátummal együtt. A gépkocsivezetőnek az elis­mervény felső üres részére rá kell írnia a saját nevét, számát és gépkocsija rendszámát.
A taxi gépkocsivezető rendelkezésére bocsátott 3 példányos „elismer­vény taxi fuvardíjról" nyomtatványt a gépkocsivezető tölti ki, a megrende­lő aláírásával és cégbélyegzőjével igazolja a fuvar teljesítését. Kisiparos, kis­kereskedő, gazdasági munkaközösség részére végzett fuvarozás esetén ez a fizetési mód nem engedélyezett, mivel a fuvardíj behajthatósága nem biztosí­tott. Az elismervény két példányával (fehér és zöld) a gépkocsivezető számol el, a harmadik (kék) példányt az utasnak kell átadni. A gépkocsivezető az ilyen módon kiegyenlítésre kerülő fuvarok megkezdése előtt köteles meggyő­ződni a cégbélyegző megfelelőségéről, amelynek tartalmaznia kell a cég ne­vét, címét, számlaszámát. El kell kérni az utas személyi igazolványát és egyeztetni a bélyegzőn feltüntetettet a munkáltató bejegyzéssel. A fuvar be­fejeztével a gépkocsivezető kitölti a Ft, a dátum és a számlaszám rovatokat, valamint a tőszelvényt, az aláírás alá beírja az utas személyi igazolvány szá­mát. Az utas aláírja a nevét és mindhárom példányt lebélyegzi. Elszámolás­kor a gépkocsivezető az elismervény felső üres részére felírja saját nevét, szá­mát és gépkocsija rendszámát. A fuvardíj behajthatatlansága esetén a gépko­csivezetőt terheli a teljes anyagi felelősség, ha a hiány az előírások be nem tartása miatt következett be.
A hiteljegyen az óra által mutatott fuvardíj összegénél nagyobb összeget (borravalót) feltüntetni tilos! A bevételt a menetlevélen „hitelezett"-ként kell rögzíteni.

4.343. A honvédség részéről adott piros harántsávos csekk

Az igénybe vevő személy a fuvar befejeztével a felmerült fuvardíjról lebé­lyegzett, vagy aláírt piros harántsávos csekket ad a gépkocsivezetőnek, mely­re ráírja a taxióra által mutatott fuvardíj összegét, számmal és betűvel. A gép­kocsivezető a csekkre köteles rávezetni nevét és számát, valamint gépkocsijá­nak rendszámát.

4.344. Igazolás taxi igénybevételről

Esetenként a honvédség, illetve polgári védelem nagyobb számú taxi gépko­csi előállítását kéri. A gépkocsivezető a megadott helyre való előálláskor je­lentkezni köteles az illetékes honvédelmi személynél, aki kiállítja az e célra rendszeresített „igazolás" nyomtatványt, az alábbi adatokkal:

— gépkocsivezető neve, száma,
— gépkocsi rendszáma,
— előállás időpontja,
— taxióra km-állása,
— taxióra fuvardíj állása.

A fuvarozási feladat lebonyolítása után az illetékes honvédségi személy a taxióra ugyanezen végző adatait is rávezeti az igazolási nyomtatványra. Az ilyen fuvarokról külön menetlevelet kell nyitni, úgy, hogy ha a gépkocsivezető munkaideje lejárt, beáll a telephelyre és a végzés km-ét a gépkocsi-átvevő igazolja. Ha szolgálata még nem fejeződött be, akkor új menetlevél megnyitásával vehet részt a forgalomban.

4.345. Taxi utalvány

A vállalat az utazóközönség részére 5, 10, 20 és 50 Ft-os névértékben taxi utalványt bocsátott ki, mellyel a fuvardíj kiegyenlíthető a viteldíjnak megfele­lő összegű szelvények átadásával. Az utas részére visszajáró összeget készpénzben kell kiegyenlíteni.




4.35. A gépkocsi üzemeltetése

Közlekedni csak teljesen üzembiztos, a közlekedésbiztonsági előírásoknak és az esztétikai követelményeknek (külső-belső tisztaság) minden tekintetében megfelelő gépkocsival szabad. A gépkocsivezető felelős a szabály maradékta­lan betartásáért, a gépkocsi állapotára egész munkaideje alatt köteles figyelni. Külön figyelni kell a gumiabroncsok állapotára, a féklámpák megfelelő működésére, illetve, hogy a gépkocsi kormánya, fékjei, irányjelzői, általában a világító berendezései megfelelően működnek-e.

4.351. Üzemanyag vételezés, mosatás, motorolaj utántöltés

A szemlék közötti motorolaj pótlást szükség szerint a gépkocsivezetőnek kell a honos telephelyen végezni. Az olaj kimérőhely a Taxi üzletág Aszta­los utcai telephelyén egész nap folyamatosan igénybevehető.
A vételezett olaj mennyiségét a menetlevélen nem kell rögzíteni, ugyan­akkor fel kell vezetni a gépjármű „Ellenőrző lapjára" a kilométeróra állással együtt.
Desztillált víz pótlása
A gépkocsivezető induláskor köteles ellenőrizni az akkumulátor sav-szintjét, szükség esetén a forgalmi telephelyen a desztillált vizet pótolni kell.
A motorolaj és az akkumulátorsav előírt szintentartásáért, a pótlás hiányában bekövetkező alkatrész meghibásodásért a gépkocsira beosztott gépkocsivezetők anyagilag és fegyelmileg egyetemlegesen felelősek.
Hajtóanyagbenzin-vételezés
Hajtóanyagköltség-visszatérítés az egyes műszakokra kiállított forgalmi me­netleveleken rögzített össz. km érték alapján gépkocsivezetőnként külön-külön történik, ezért szükséges a tele tank átadás-átvétel maradéktalan vég­rehajtása. Valamennyi taxi gépkocsit a vállalat tele tankkal bocsátja a leg­először szolgálatot teljesítő forgalmi gépkocsivezető rendelkezésére.
Ezt követően valamennyi gépkocsivezető műszakkezdéskor csak tele tankkal veheti át a gépkocsit, illetve amennyiben ennek elháríthatatlan aka­dálya van, ellenőri intézkedést kell kérni, a forgalmazást csak ezt követően lehet megkezdeni. (Telephelyen észlelt hajtóanyaghiány esetén a gépkocsi átvételévei-átadásával megbízott garázsszolgálat jogosult az intézkedésre.) A gépkocsivezető a fuvarozás befejeztével, műszakja végén a váltóhelyéhez (a munkabefejezés helyéhez) legközelebb eső közhasználatú kútnál köteles a gépkocsit teletankolni, a fizetést készpénzben lebonyolítani, az addigi készpéntes forgalmi bevétele terhére.
(A benzinkútnál ellenőrizni kell a gumiabroncs-levegő nyomását.) Igénybe vehető minden budapesti és vidéki közhasználatú üzemanyagkút, melynél készpénz ellenében hajtóanyag vételezhető. Más forrásból hajtóanyagot vásárolni tilos!
A hajtóanyag-vételezéssel összefüggő műszak végi utolsó üres menetet, majd a váltóhely megközelítését garázsmenet táblával kell végrehajtani.
Átadáskor a váltótársának (illetve a forgalmi telephelyi garázsszolgá­latnak) a gépjárművet tele tankkal kell átadni. A forgalmi menetlevéíen az átvétel igazolása a tele tankkal történő átvétel igazolását is jelenti. Tele tank­nak az minősül, ha a tartályból 0—1 liternél több hajtóanyag nem hiányzik, erről a rendszeresített mérőpálca segítségével lehet meggyőződni.
Az „Ellenőrző lap" vezetése a hajtóanyag-vételezés alkalmával kötelező. Ilyenkor fel kell vezetni a kilométer értékét és a vételezett mennyiséget. A felvételezett hajtóanyag mennyiségét illetően igazolást nem kap a gépkocsi­vezető, ezért az „Ellenőrző lap" erre szolgáló részére a gépkocsivezető nevét kell felvezetni.
A gépkocsi fogyasztását műszakonként ellenőrizni kell. Túlfogyasztás észlelése esetén haladéktalanul jelentkezni kell fogyasztásmérésre a telephely javítóműhelyében, ahol a bemérést, beállítást elvégzik.
A gépkocsi mosatása
A gépkocsivezető a gépkocsit szükség szerint köteles mosatni. A gépkocsi külső és belső tisztaságáért a gépkocsivezető felelős.

4.352. Eljárás a gépkocsi forgalmazás közbeni meghibásodásakor

A gépkocsin fuvarozás közben előforduló, a közlekedés és üzembiztonságot veszélyeztető hiba, vagy rendellenesség esetén, a gépkocsivezető köteles azt - amennyiben itt lehetséges — megszüntetni, illetve ha a gépkocsivezető megítélése szerint műszakilag súlyosabb következményekkel nem jár —javí­tóműhelybe állni (garázsmenet táblával), szükség esetén mentést kell kérni. A műszaki mentést a Forgalomirányító Központtól kell kérni, jelezve a gép­kocsi forgalmi rendszámát, a gépkocsivezető nevét, számát, tartózkodási he­lyét (címét), valamint a meghibásodás jellegét (lehet-e vontatni, vagy csak emelve lehet behúzni).
A gépkocsivezető a menetlevélen javítási időként a mentés kérése és javítás befejezése — beszállítás esetén a gépkocsi átadása - között eltelt időt köteles igazoltatni a mentőszerelővel.
A gumiabroncs meghibásodásánál pótkereket kell felszerelni és azon­nal, vagy a továbbfuvarozás során a kijelölt telephely közelében történő fu­varvégzéskor, de legkésőbb a műszak befejezéséig a gépkocsit javítás céljából telephelyre kell állítani. A gépkocsi műhelybe történő bevitelekor, illetve a helyszíni javításkor a javítás befejezéséig a gépkocsivezető köteles felhelyezni a garázsmenet táblát.

4.353. A gépkocsi javításba adása

A Taxi üzletág Asztalos S. úti telephelyén munkanapokon folyamatosan, szombat és vasárnapokon 6h—18h-ig ügyeleti szolgálat keretében végzik a taxigépkocsik átfutós javítását, illetve a hibaelhárítást.
A gépkocsivezető a bejárati kapunál lebélyegzett indítási jegyet kap. Ezután a műhely-adminisztrátornál jelentkezik, akinek forgalmi menetle­velét leadja, illetőleg munkalap kiállítását kéri.
A munkalapokon a gépkocsi MEO-átvizsgálása után rögzítésre kerül­nek az elvégzendő javítások. A szolgálatban lévő művezető, vagy csoport­vezető eldönti, hogy a javítás időigénye, illetve anyagszükséglete lehetővé teszi a gépkocsi helyben történő megjavítását, vagy nagyobb javítások esetén a gépkocsit a Kerepesi úti műhelybe átirányítja.
Gépkocsi sérülés esetén minden taxigépkocsivezető az Asztalos S. úti telephely garázs-szolgálatánál köteles jelentkezni sérülésfelvétel céljából, ahol a garázs-szolgálat kiállítja a sérüléssel kapcsolatos bizonylatokat, illetve sérülési számot ad és vezet fel a gyűjtő-borítékra.
Amennyiben helyszínelői intézkedés nem volt, és a gépkocsivezető nem rendelkezik az idegen fél által aláírt kárbejelentő lappal és betétlappal és a sérülési nyomból arra lehet következtetni, hogy a sérülés közúti esemény kö­vetkezménye, ellenőrt kell hívni.
A sérülésfelvétel a sérülést okozó vagy szenvedő gépkocsivezető jelen­létében történik. A gépkocsi átvevő által kiállított bizonylatokat a gépkocsi­vezető aláírásával kell elismertetni. A gépkocsivezető kényszertávolléte ese­tén a gépkocsivezető helyett a beszállítást végző gépkocsivezetőnek és az in­tézkedő vállalati helyszínelőnek kell a gépkocsi sérüléséről kiállított bizonyla­tokat aláírnia.
Munkanapokon a Kerepesi úti műhelyben 6-h-tól 15-h-ig történik a részletes sérülés felvétel a normás által (fényképezés stb.). Nagyobb sérülé­sek, későbbi javíthatóság esetén a normás az Asztalos S. utcai telephelyen végzi el a részletes sérülés felvételt. Ezután MEO átvizsgálás során a további elvégzendő javítások, beállítások feljegyzésre kerülnek.
A sérülésjavítás elvégzésével párhuzamosan a műhely az egyéb jayításokat, beállításokat is elvégzi, majd a művezető aláírásával készre-jelenti a gép­kocsit a MEO felé. Amennyiben a MEO üzemképesnek nyilvánítja a gépko­csit, amit a MEO aláírása és pecsétje bizonyít, a gépkocsivezető a munkalapot leadja a diszpécsernek, akitő! átveszi a menetlevelet. A műhely javítási idő­ként a gépkocsivezető menetlevelén max. 4 óra, URH-s gépkocsi esetén max. 6 óra javítási időt igazolhat.
Amennyiben a várható javítási idő az engedélyezettet meghaladja, a gépkocsi le kell szerszámozni. Ilyenkor az URH készülékek kiszerelését az URH szerviz dolgozója, vagy URH ügyelet köteles elvégezni.
A Teherautókölcsönző Üzletág Prielle K. utcai telephelyén végzik a te­hergépkocsik átfutós és sérülésjavítását, valamint szemlevizsgálatát. Munka­végzés kizárólag munkanapokon 6.00—22.00 óráig történik, sérülésjavítás esetén a normás 6.00— 14.50-ig van szolgálatban. A gépkocsivezetők részére itt max. 6 óra javítási időt igazolhat a műhely.




4.354. A gépkocsi szemlére vezénylése

A meghatározott km elérése előtt a gépkocsivezető köteles jelentkezni a te­lephely szemleütemezés meghatározására illetékes dolgozójánál. A taxi üzlet­ágnál a szemle beütemezését az Asztalos S. utcai telephely garázsszolgálata végzi. A szemlét és a vele kapcsolatos karbantartási és javítási munkákat a Kerepesi úti műhely végzi hétköznapokon de. 6-14 és 22—06 óráig az éjsza­kai műszakban. A Teherautókölcsönző Üzletág Prielle K. utcai telephelyén történik a tehergépkocsik szemléje hétköznapokon délelőtti műszakban.

A szemlék közötti km-szám: Személytaxi: 15 000 km ± 500 km
(7500 ± 500 km értéknél szemleközi átvizsgálás) Túra LADA: 15 000 km ± 500 km
(7500 ± 500 km értéknél szemleközi átvizsgálás) Túra BARKAS: 10 000 km ± 500 km Tehertaxi: 10 000 km ± 500 km
A jelentkezések időpontjától, a korábbi időpontok betartásától füg­gően a gépkocsit lehetőleg a gépkocsivezető áital kért napra és időpontra osztják be a szemlére.
A kijelölt időpontban a gépkocsivezető köteles tele tankkal és hiány­talan felszereléssel (alapszerszám, tartozékok stb.) a műhelyben szemlére jelentkezni.
A gépkocsi szemlére való leadása az előző 4.353. pontban meghatározott el­járás szerint történik.
A szemlén való közreműködésért a gépkocsivezető részére 150,—Ft díjazás kerül kifizetésre.

4.355. A hajtóanyag készpénzelszámolással kapcsolatos teendők, ha a taxi gépkocsivezető a gépkocsit műhelybe állítja, illetve a műhelyből átveszi

Amennyiben a taxi gépkocsit leszerszámozzák, vagy feltehetően le kell szer­számozni, a gépkocsivezető köteles minden esetben műhelybe állás előtt a legközelebbi közhasználatú üzemanyagkútnál teletankolni.
A gépkocsivezető a garázsszolgálattól kocsi indítási jegyet kap. A mű-helyi átadás-átvétel tényét a műszaki szakszolgálat a legutolsó forgalmi me­netlevélen igazolja a javítások igazolására szolgáló mezőben. (A műhely a kocsi indítási jegyet a javítás alatt a gépkocsi okmányaival együtt tárolja.) Amennyiben a gépkocsivezető a gépkocsit a műhelybe állításakor objektív okok miatt (pl. gk. sérülés) csak hiányos tankkal tudja átadni, elszámolás­kor a hiányzó hajtóanyag mennyiségének megfelelő összegű külön befize­tési kötelezettség terheli.
A gépkocsi átvételekor a műszaki szakszolgálat mérőpálcával, illetve szükség esetén leszívással megállapítja a hiányzó hajtóanyag mennyiségét, majd a forgalmi menetlevélen rögzíti a hiány tényét „befizetési kötelezett­ség ..... liter hajtóanyag hiánya miatt..... Ft", „aláírás, bélyegző".
A gépkocsivezető a műszaki szakszolgálattól 1 példányban, hajtóanyag befizetési utalványt kap, melyen szerepel a hiányzó hajtóanyag mennyisége és a befizetendő összeg.
A forgalmi menetlevelet azonos módon kell kitölteni, tehát hajtó­anyag költség-visszatérítésként a menetlevél alapján számított összeget kell feltüntetni, ebben az esetben is.
Elszámoláskor a gépkocsivezető a nettó árbevételt köteles a forgalmi pénztárba befizetni, de ezen felül a forgalmi pénztárba köteles befizetni az utalványozott bevételi pénztárbizonylatra a műhely! átvételkor hiányzó haj­tóanyagnak megfelelő költséget készpénzben.
(Abban az esetben, ha a gépkocsivezető taxi-túrán fuvart követően adja le a műhely részére hajtóanyaghiánnyal a gépkocsit, a túrafuvarozás tényét a műszaki szakszolgálattal közli.
A külön befizetési kötelezettségét az autókölcsönző üzletág túra forgalmi pénztárában teljesíti a taxi-túrán bevétel elszámolásával párhuzamosan.)
Abban az esetben, ha közúti baleset következtében az üzemanyagtar­tály megsérült, a helyszínelő ellenőr a tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és az alapján a gépkocsivezető utólag költségvisszatérítést kap.
A műhelybe állított gépkocsit javítás után a műszaki szakszolgálat az átvevő forgalmi gépkocsivezető részére ugyanannyi hajtóanyaggal köteles átadni, amennyivel azt átvette.
Hiányos tank esetén átadás-átvétel alkalmával a tartályban lévő hajtó­anyag mennyiségét a gépkocsivezető kérésére a műszaki szakszolgálat leszí­vással köteles megállapítani.
A tele tankhoz hiányzó hajtóanyag mennyiség ellenértékeként a gép­kocsivezető a következő igazolásokat kaphatja:
— ha eleve hiányos tankkal vette át a műhely a gépkocsit, a hiányzó hajtó­anyag mennyiség ellenértékét rögzítő hajtóanyag költségelszámolási utal­ványt,
— a műhelyben keletkezett hiány ellenértékeként, ha gépkocsimozgás nem volt, hajtóanyag költségelszámolási utalványt,
— a műhelyben keletkezett hiány ellenértékeként, ha emögött gépkocsi­mozgás volt, névre szóló rezsi menetlevelet.
A hajtóanyag-kifizetési utalványokat a forgalmi érkeztetővel igazoltatni kell, ezután a gépkocsivezető az utalványozott kiadási pénztárbizonylat leadása ellenében a forgalmi pénztárban készpénzt kap.
A gépkocsit a legközelebbi közhasználatú üzemanyagkútnál teletankol­ja, majd megkezdi a fuvarozást.
A műhelyi kifizetési utalványra a gépkocsivezető a készpénzt mindig annál a pénztárnál kapja meg, ahol a korábbi „befizetést" eszközölték.
(Korábbi taxi-túrán fuvar esetén az autókölcsönző üzletág pénztárá­ban.)
A névre szóló rezsi menetlevelet a saját követő forgalmi menetlevélhez csatolva kell leadni elszámoláskor. Ilyenkor a követő forgalmi menetlevélen a hajtóanyagköltség-visszatérítés összegének kiszámításakor figyelembe kell vennie a kapcsolódó rezsi menetlevélen feltüntetett km-értéket is.
A forgalmi menetlevél nettó bevételi összegét ennek megfelelően kell meghatározni és felírni.
(A gépkocsivezető tehát a saját követő forgalmi menetlevelén kapja meg a rezsi menetlevél alapján őt megillető visszatérítést is.)




4.4. Érkeztetés a telephelyre, elszámoltatás

A gépkocsivezető a telephelyre tárolás céljából történő beállás előtt köteles közhasználatú benzinkútnál a gépkocsi üzemanyagtartályát teletölteni.
A gépkocsi átadása a garázsszolgálatnak, illetve a gépkocsi átmeneti beállítása a telephelyre az alábbiak szerint történik:

4.41. Gépkocsi tárolás céljából történő beállása

A telephelyen a szolgálat befejezése céljából történő jelentkezés előtt a me­netlevélre a gépkocsivezető köteles rávezetni a km-mérő és taxióra záró ada­tait és a végzési időt. A menetlevelek gépi adatfeldolgozásának elősegítése érdekében a menetleveleket alaki és tartalmi szempontból kifogástalanul kell kitölteni.
A gépkocsivezető köteles menetlevelét ellenőrzésre átadni a kocsiát­vevőnek és az átvételt olymódon gyorsítani, hogy a kocsi tartozékokat át­vételre előkészíti, a csomagtartót kinyitja.
A vállalati kocsik részére „sérülés és hiány nyilvántartó könyv" van rendszeresítve, melyet mindenkora gépkocsi kesztyűtartójában kell elhelyez­ni. A gépkocsivezető beállás előtt köteles jelezni, hogy a gépkocsit tárolás céljából hozta a telephelyre.
A garázsszolgálat ellenőrzi:
- okmányok, alkatrészek, tartozékok meglétét, a gépkocsi sérülésmentessé­gét,
- utolsó forgalmi menetlevél, kilométer mérő és fuvardíjjelző készülék ada­tait,
- a tele tank meglétét.

A teljeskörű ellenőrzés tényét a garázsszolgálat az utolsó forgalmi menetle­vélen és a hozzá tartozó „indítási szelvényen" bélyegzéssel igazolja.
Ha szükséges, a gépkocsivezető mosatni küldi a gépkocsit. A gépkocsi­vezető a mosatást követően, vagy közvetlenül a kocsiátvétel után a kijelölt helyre köteles a gépkocsit állítani és a garázsmenet táblát leszerelni.
A tárolásnál a gépkocsisorok között legalább 80 cm-es, az egyes gép­kocsik között olyan távolságot kell tartani, hogy egy ajtó teljes szélességé­ben nyitható legyen.
A gépkocsit lezárt állapotban, behúzott kézifékkel, a sebességváltó üres állá­sa mellett lehet tárolni, kulcsát a garázsszolgálat számára hozzáférhető he­lyen kell tartani.
Az érkeztető az ellenőrzés, egyeztetés után az indítási szelvényt lebé-lyegzi (második bélyegző). Az indító a kocsikulcsokat csak a két különböző bélyegzővel ellátott indítószelvény kíséretében veszi át. A tárolt gépkocsit a legelőször szolgálatba induló gépkocsivezető a telephelyről csak a két bé­lyegzővel ellátott megfelelő indítószelvény leadása ellenében viheti el.

4.42. Gépkocsi átmeneti telephelyi tartózkodása

A gépkocsivezető a garázsszolgálatnak köteles jelezni, hogy a gépkocsit mi­lyen célból állítja a telephelyre (mosatás, futójavítás, elszámolás stb.).
A garázsszolgálat ellenőrzi:
- okmányok, tartozékok, alkatrészek meglétét, gépkocsi sérülésmentessé­gét.
Az ellenőrzés tényét a garázsszolgálat az utolsó forgalmi menetlevélen bé­lyegzéssel igazolja (az indítási szelvényre bejegyzést nem tesz).
A gépkocsivezető részére (lebélyegzett) kocsiindítási jegyet ad. A gép­kocsivezető a mosatás, javítás stb. elvégzése után a telephelyet csak a teljes-körűén kitöltött kocsiindítási jegy leadása ellenében hagyhatja el.

4.43. Az elszámolás folyamata

Az elszámolás szabályai utcán váltó gépkocsivezetőkre vonatkozóan értelem­szerűen értendők.

4.431. Előkészületek az elszámolásra

A hajtóanyagköltség-visszatérítés összegének meghatározása
A vállalat a gépkocsi műszakonként! futásteljesítményétől függően a hajtóanyagfogyasztási norma és a hajtóanyag hatósági ára alapján térít költséget a gépkocsivezető részére. A vállalaton belül gépkocsi típustól, időszaktól (téli­nyári) és üzletágtól függően különböző elszámolási költségnormákat haszná­lunk az országosan engedélyezett előírásoknak megfelelő hajtóanyagfogyasz­tási normák alapján.
A gépkocsivezető a gépkocsihoz rendszeresített, „segédlet a hajtóanyag­költség-visszatérítés számításához" táblázat és a műszakja alatt teljesített kilo­méterfutás alapján határozhatja meg a hajtóanyag-vásárlás címén számára visszatérítendő összeget.
A menetlevél kitöltésének módja
A menetlevelet a fuvardíjjelző záró adatainak megfelelően kell lezárni (ha a gépkocsi a telephelyen marad, a kocsiindítási szelvényt annak megfelelően kell kitölteni).
A pénztári összesítő mezőt az alábbiak szerint kell kitölteni: „alapdíj" rovatba: alapszorS Ft-nak megfelelő összeget kell írni, „egységdíj" rovatba: az egységszer 2 Ft megfelelő összeget kell írni, „egyéb befizetés" rovatba: a taxi bruttó bevételének az alapdíj és az egység­díj rovatban nem szereplő részét kell írni: (óra rossz, az órát elfelejtette indí­tani, téves elszámolás, visszfuvar, taxiórában nem szereplő összegek).
Az első „Összesen" rovat négyzethálós részébe a taxi bruttó bevétel ér­tékét, azaz az alapdíj, egységdíj és egyéb befizetés összegét kell írni.
Az első „Összesen" rovat négyzethálós része előtti szabad helyre az adott forgalmi menetlevélre járó hajtóanyagköltség-visszatérítés összegét kell írni.
A „hitelezett", „értékjegy", „készpénz" rovatokba a taxi nettó bevétel részletezését kell írni az alábbiak szerint: Hitelezett:
- elismervény a taxi fuvardíjról,
- honvédség részéről adott piros harántsávos csekk, igazolás taxi igénybevételről, »
- viteldíj hiány (igazoló szám, detoxikáló intézet által adott elismervény, igazolás viteldíj hiányról).
Értékjegy: taxiutalvány, repülőtéri 80,—Ft-os elismervény
Készpénz: készpénz.
Abban az esetben, ha a nem készpénzes fizetőeszköz együttes összege meghaladja a nettó bevétel értékét, a nem készpénzes tételeket fel kell vezet­ni a megfelelő rovatokba, a készpénz rovatot nem kell kitölteni.
A második „Összesen" rovatba a taxi nettó bevétel értékét kell írni, amely a taxi bruttó bevétel és a hajtóanyag-visszatérítés értékének a különb­sége.

4.432. Jelentkezés a forgalmi érkeztetőnél

A telephelyen indított, érkeztetett gépkocsivezető menetlevelével a szolgálat befejezését követően a tárolóhelyi feladatai elvégzése után azonnal köteles el­számolni. A gépkocsivezető a bérkártyájával, kitöltött menetlevéllel és a gép­kocsi kulcsaival köteles jelentkezni a forgalmi érkeztetőnél. Az érkeztető ellenőrzi minden egyes menetlevélen:
— a forgalmi rendszám olvasható, pontos kitöltését,
— az „alapdíj", „egységdíj", és az „egyéb befizetés" rovatokban szereplő ősz-szegek helyességét (a helytelen számértéket korrigálni köteles),
— a bruttó bevétel számításának helyességét,
— a megtett összes kilométer és a normaszorzó alapján kiszámított hajtó­anyagköltség-visszatérítés helyességét,
— a második „Összesen" rovatban szereplő nettó összeg helyességét (bruttó bevétel mínusz hajtóanyagköltség). Az érkeztető a menetlevél ellenőrzése után, annak alapján a bérkártyán igazolja a gépkocsivezető munkaidejét, majd a bérkártyát visszaadja a gépkocsivezetőnek, az igazolt menetlevelet pedig az indítószelvény letépése után a pénztárhoz továbbítja. A gépkocsivezető a bérkártyáját az arra kijelölt helyre köteles visszavinni. (Abban az esetben, ha az érkeztetés és indítás külön ablaknál történik, a gép­kocsivezető az indítószelvényt és a kocsikulcsot a pénztárnál való elszámolás után az indító ablaknál adja le.)

4.433. Elszámolás a pénztárnál

A gépkocsivezető a pénztárba a taxi nettó bevétel értékét, tehát a második összesen rovatban feltüntetett összeget köteles befizetni, a pénztárgép ezt a számértéket rögzíti a menetlevél jobb sarkában, a gépkocsivezető erről sí összegről kap igazolást a menetlevél pénztári elismervény szelvényén.
A pénztáros a menetokmányon a számfejtést ellenőrzi, majd annak alapján átveszi a bevételt. A pénztári elismervényt lebélyegzi és kézjegyéve ellátja, majd a menetokmány letépése után a tömböt a gépkocsivezetőneli visszaadja. A gépkocsivezető a tömbben maradó szelvénnyel tudja igazolni t bevétellel való elszámolást. A szelvényt addig köteles megőrizni, amíg a gép teljesítménytablót kézhez nem kapja. A gépkocsivezető a havi munkavégzést
tételesen rögzítő gépi tablón a pénztári befizetéseit utólag részleteiben és összességében is ellenőrizheti.

4.434. A váltótárs bevételével való elszámolás

Abban az esetben, ha valamely gépkocsivezető váltótársát kéri meg az elszá­molásra, a számfejtett, kitöltött forgalmi menetlevéllel együtt természetesen a taxi nettó bevételt kell átadnia. Elszámoláskor a forgalmi érkeztető mind­két dolgozó menetlevelét ellenőrzi, majd a bérkártyákon igazolja a munka­időket. A pénztáros a személyesen elszámoló gépkocsivezető menetlevelének tőszelvényén igazolja mindkét befizetés tényét.




5. TÚRAFORGALMAZÁS SZABÁLYAI

Túrafuvarozás: Kilométerszámláló szerkezettel felszerelt személygépkocsi rendelkezésre bocsátása helyközi (távolsági) és helyi, továbbá nemzetközi személyszállításra, azzal a megszorítással, hogy a fizetett fuvar kiinduló pont­ja (a visszfuvarok kivételével) és végpontja csak Budapesten lehet.

5.1. Túrafuvar megrendelésének módja

A túrafuvart a teherautókölcsönző üzletág forgalmi osztályán lehet meg­rendelni személyesen, írásban, illetve telefonon és telexen.

5.2. A túrafuvarozás formái

— túraútra rendszeresített, túra menetokmánnyal ellátott és telephelyről induló túragépkocsival helyi, helyközi, vagy külföldre irányuló személy­szállítás,
- túrautakra esetenként kirendelt taxi gépkocsival túra-menetokmánnyal végzett, telephelyről induló helyközi és helyi személyszállítás (5.512. pont szerint).
Az utóbbi túrafuvarozási formánál a fuvardíjat nem a taxióra által mutatott viteldíj alapján, hanem a megtett km-ek, illetve fuvarozás alatt eltelt idő alap­ján kell elszámolni.

5.3. Túradíjszabás. Díjtételek 1983. április 1-től:


Barkas 1000:         8,50 Ft/Km  170.-/óra      510.- / nap minimum.

Lada Nova 1500:   8,00 Ft/Km  160.-/óra       480.-/ nap minimum

Lada 1200,1500:   6,50 Ft/Km  130.-/óra       390.-/ nap minimum

Díjszabás változás esetén a díjszabás összetevőit külön utasítás módosítja.

5.32. Túrafuvardíj kiszámítása

A túragépkocsi által telephelytől telephelyig megtett km-teljesítményt meg kell szorozni a kilométerdíjjal, illetőleg az igénybevétel idejét az óradíjjal. A két szorzat, illetve a legcsekélyebb napi fuvardíj közül a legmagasabb össze­gűt kell figyelembe venni. (Minden megkezdett óra, illetve km, egész órának, illetve km-nek számít.)

5.33. Megrendelőt terhelő egyéb költségek

A megrendelő köteles megfizetni:
— a készpénzben felmerülő kompdíjat, parkolási díjat és minden egyéb — a fuvarozás érdekében szükséges és hasznos, nem a túragépkocsi üzemelte­tésével kapcsolatos - költséget.
A túrafuvarozás során felmerülő vidéki szállásköltség megtérítése mellett a megrendelő a gépkocsivezető szálláshelyéről is köteles gondoskodni. Túragép­kocsin útipoggyászért, kutyáért és más kisebb élő állatért fizetni nem kell.

5.34. Az üzembentartót terhelő költségek

A gépkocsi fuvarozás közben történő meghibásodása miatt felmerült javítási költségek, üzemeltetési költségek a szolgáltatót terhelik. A gépkocsi meghibá­sodása, vagy más a fuvarozást akadályozó körülmény esetén a fuvar folytatá­sáról a megrendelő kívánságának megfelelően a túraforgalmi részleg lehetőség szerint köteles gondoskodni.

5.4. Túraforgalmi gépkocsivezető munkaidő-beosztása

5.41. Munkaidőkeret, szolgálati beosztás

A gépkocsivezetők negyedéves, illetve napi időkeretét a Kollektív Szerződés szabályozza. Szolgálatot a túraforgalmi osztályon készített szolgálati beosztás alapján kell teljesíteniük. Külön szerződés alapján lehetőség van önkéntes többletmunka vállalásra. VG M munkát végezni - külön szabályozás szerint -szabad és pihenőnapokon lehet.

5.42. Több napi fuvarozás esetén a gépkocsivezető pihenőidejének, szállásának, ellátásának biztosítása

Többnapos túra útról 24 órával előbb értesíteni kell a gépkocsivezetőt.
Több napra terjedő túrafuvarozásnál a gépkocsivezető részére az egyik napi fuvarozás befejezésétől a következő napi fuvarozás megkezdéséig leg­alább 9 órai pihenőidőt kell biztosítani és a napi fuvaridő a 15 órát nem ha­ladhatja meg.
Több napos túrafuvarozásnál a gépkocsivezető részére az utas biztosít szállást, ha ez nem történne meg, a gépkocsivezetőnek magának kell szállást keresnie.
A szállás csakis az aznapi fuvarvégzés helyének területén (község, város) lehet.
A gépkocsivezető által szerzett szálláshely költségéről számlát kell kér­nie, amivel Budapestre történő visszaérkezése után azonnal el kell számolnia.
A számlán a gépkocsivezető nevének szerepelnie kell. Ha a gépkocsive­zető a szerzett szállásának díjáról számlát nem tud felmutatni, úgy egységesen szállási napok szerint 10 -Ft számolható el részére.

5.5. Túrafuvarozás lebonyolítása

5.5 7. Fuvarfeladat kiadása a gépkocsivezetőnek

5.511. Túra-gépkocsivezető értesítése a fuvarfelvételről

A túraforgalmi tisztviselőnek a fuvarba indulást megelőző napon értesítenie kell a gépkocsivezetőt. Közölnie kell, hogy másnap hány órakor köteles je­lentkezni a forgalmi irodán, közli továbbá a fuvarmegrendelő nevét, címét, a megrendelt fuvar várható időtartamát. A gépkocsivezető jelentkezésekor átveszi a fuvar megrendelési konszignációit, és ez alapján felvételezi a szükséges felszerelést, valamint a gépkocsihoz kiállított túramenetlevél tömböt.

5.512. Fuvar kiadása túraügyletre vezényelt taxi gépkocsivezetőnek

Amennyiben a Forgalmi Igazgatóság elrendeli, a taxi munkacsoportok egy­mást váltva kötelesek túraügyeletet tartani. Amennyiben a túraforgalmi osz­tály a jelentkező igényeket túragépkocsikkal nem tudja kielégíteni, úgy a taxi üzletág értesítésével kéri a taxi gépkocsivezetők és gépkocsik átirányítását.
Több napos túraútról, illetve több napos átirányításról a gépkocsiveze­tőt 1 héttel előbb kell értesíteni. A kijelölt taxigépkocsivezető a taxi üzletág telephelyéről való indulás előtt a lezárt taxi menetlevelét a garázsmesterrel ellenőrizteti, igazoltatja.
A gépkocsivezető ezután szabad óraállással, garázsmenet táblával köte­les a túraforgalmi osztályon jelentkezni oly időpontban, hogy a túrafuvaro­zásra indítás zavartalanul megtörténhessen. A túraforgalmi tisztviselő ellenőr­zi az óraállást és ennek tényét a garázsmester aláírása alatt igazolja aláírásával.
Az összes km-ben lévő 6 km-nél nagyobb eltérés esetén jelentőlapon a gépkocsivezetőnek az eltérés okát indokolnia kell.
Az óraadatok alapján kerül kiállításra a túramenetokmány. A gépkocsi­vezető ezek után megkapja a rendelés konszignációját, felvételezi a szükséges felszerelést, előleget, valamint annyi túra-menetlevelet, ahány napra a túra­megrendelés történik. Az előleg összege az elszámolási időszakban végrehaj­tott fuvarfeladatokra biztosítja:
— az üzemanyagköltséget,
— az élelmezési költséget,
— a szállás és az egyéb felmerülő költségek fedezetét.
Ha a kirendelt taxi gépkocsira valamely oknál fogva már nem tartanak igényt, az indító üzletág és az autókölcsönző üzletág közötti útra rezsi-menetlevelet állítanak ki.




5.52. Teendők a fuvarozás megkezdése előtt

A gépkocsivezető a fuvarozás megkezdése előtt a rendtartás 4.22. pontjában foglaltaknak megfelelően köteles átvizsgálni a gépkocsi állapotát. A gépkocsi­vezető a fuvar teljesítését csak üzembiztos, üzemanyaggal feltöltött, az út le­bonyolításához szükséges felszereléssel - szerszámkészlet, javítási jegy, téli időjárásnál hólapát, téli köpenyek - el látott gépkocsival kezdheti meg.
A fuvarozás megkezdése előtt a gépkocsivezetőnek előleget kell vételeznie. Az előleg összege az elszámolási időszakban végrehajtott fuvarfeladatokra biztosítja:
— az üzemanyagköltséget,
— az élelmezési költséget,
— a szállás és az egyéb felmerülő költségek fedezetét.
A fuvarozás tartama alatt a gépkocsivezető a fuvarozással kapcsolatban felme­rülő és a vállalatot terhelő kisebb költségeket (pl. az 5.55 pontban szabályo­zott javítási költség) megfelelő nyugta ellenében köteles kifizetni.
A gépkocsivezető elszámolási űrlapot kap, melyen köteles a kiadásokat részletesen feltüntetni, illetve összesíteni.
Nem jár napidíj, élelmezési költség, ha a dolgozó ellátásáról a megrende­lő a kiküldetés helyén természetben, térítés nélkül gondoskodik.
Előállás után az utas megkeresésére az előrendelt taxi gépkocsikra ki­adott előírások vonatkoznak.

5.53. A gépkocsivezető hozzátartozóinak szállítási tilalma a fuvarozás alatt

A gépkocsivezető az általa teljesített túrafuvarozásnál a gépkocsit saját maga, vagy hozzátartozói részére még akkor sem veheti igénybe, ha ehhez a kocsi utasai hozzájárulnak. A gépkocsivezetőnek szállására, vagy étkezés céljából étkezőhelyre mennie a gépkocsival csak az utasok engedélye alapján lehet.

5.54. Üzemanyagvételezés, a gépkocsivezető kötelessége a fuvarozás alatt

A gépkocsivezető köteles a rendelkezésre bocsátott túra gépkocsit az előírá­soknak megfelelően üzemeltetni, menetlevelét hitelt érdemlően vezetni.

5.541. Motorolaj-utántöltés

A túra gépjárművek motorolaj-utántöltésének végrehajtása a gépkocsin szol­gálatot teljesítő állandó gépkocsivezető kötelessége, ennek elmulasztásából adódó bárminemű műszaki meghibásodásért egyértelműen felelős. Motorolaj-vételezést a szükséges gyakorisággal az autókölcsönző üzletág olajkimérő-helyén kell bonyolítani. A vételezett olaj mennyiségét a menetlevélen nem kell rögzíteni, ugyanakkor fel kell vezetni a gépjármű „Ellenőrző lap"-jára is a km-óra állással együtt. Mivel a túragépkocsik többségükben rendszeresen hosszú időtartamú vidéki fuvarfeladatokat bonyolítanak le, szükség esetén másfél literes kiszerelésben vételezhetnek olajat.

5.542. Hajtóanyag-vételezés, gépkocsi átadás-átvétele

Valamennyi túra gépkocsit a vállalat tele tankkal bocsátotta a lege­lőször szolgálatot teljesítő forgalmi gépkocsivezető rendelkezésére. Ezt követően valamennyi gépkocsivezető a fuvarozás kezdetekor csak te­le tankkal veheti át a gépkocsit. Telephelyen észlelt hajtóanyaghiány esetén a gépkocsi átvételével-átadásával megbízott garázsszolgálat jogosult az intézkedésre. Utcán észlelt hajtóanyaghiány esetén ellenőri intézkedést kell kérni. Fuvarozás közben a gépkocsivezető lehetőség szerint minden műszak végén a legközelebbi közhasználatú üzemanyagkútnál köteles a gépkocsit teletankolni, a rendelkezésre bocsátott készpénz előleg terhére. Fuvar végén az autókölcsönző üzletág Prielle K. utcai telephelyére tele tankkal kell beáll­ni, ahol a km-óra és a menetlevél adatok egyeztetésével egyidejűleg az üzem­anyagtartály töltöttségét is ellenőrizni kell. Az üzemanyagkutaknál az ellen­őrző lapra fel kell vezetni a vételezett hajtóanyag mennyiségét a km-óra ál­lással együtt.
A gépkocsi fogyasztását műszakonként ellenőrizni kell. Túlfogyasztás észlelése esetén haladéktalanul jelentkezni kell fogyasztásmérésre a javító­műhelyben, ahol a mérést, beállítást elvégzik.
Hosszú időtartamú vidéki túra-fuvarozás közben észlelt jelentős túlfo­gyasztás esetén a gépkocsivezető (javításkor) szokásos eljárás szerint az AFIT javítóműhelyekben fogyasztásmérést, beállítást is kérhet.

5.543. A gépkocsivezető kötelezettsége fuvarozás alatt

A fuvaroztató fuvarozással kapcsolatos rendelkezéseinek eleget kell tenni, amennyiben az nem ütközik K RÉSZ-szabályba, illetőleg vállalati utasításba. Több napos fuvarozás esetén a gépkocsivezető köteles a napi igénybe­vétel után menetlevelét teljeskörűen kitölteni, lezárni, utasával igazoltatni és a következő napra — a kezdő adatok feltüntetésével — az új menetlevelet kiállítani. Köteles továbbá a gépkocsit biztonságos helyen, a KRESZ előírá­sainak megfelelően elhelyezni.

5.55. Eljárás fuvarozás közbeni gépkocsi meghibásodás esetén

Budapesten bekövetkező gépkocsi meghibásodás esetén a rendtartás könyv 4.352. és 4.353. pontjában foglaltak szerint kell eljárnia a gépkocsiveze­tőnek.
Amennyiben vidéki fuvarozás közben következik be műszaki meghibá­sodás és azt a gépkocsivezető nem tudja megjavítani, akkor gondoskodnia kell a gépkocsi megjavításáról, vagy a vállalat telephelyére történő bevonta-tásáról.
Ha a meghibásodás helyének közelében van a vállalatunkkal szerződé­ses viszonyban álló állami javító vállalat (VOLÁN, AFIT), akkor a javításo­kat ott kell elvégeztetni, a túraszolgálat által induláskor rendelkezésre bocsá­tott 3 példányos javítási jegy igénybevételével.
A 3 példányos igazolt javítási jegy egy példányát a gépkocsivezető a túraforgalmi szolgálatnak leadja, akik ezt számlaegyeztetés céljából az üzletág műszaki osztályára továbbítják. Egy példány a felmerült munkák elvégzése után, azok igazolásául visszakerül a gépkocsivezetőhöz.
Ha nincs az előbbiekben említett javítási lehetőség, akkor a szükséges munkálatokat egyéb állami, vagy szövetkezeti javító vállalattal, illetőleg 3000 Ft-ig terjedő összegben magán kisiparossal is elvégeztetheti. Az elvéq-zett munkáról hivatalos számlát kell kérnie. A gépkocsivezető a fuvarozás be-fejeztekor köteles jelentőlapot írni arról, hogy a gépkocsi javítására miért volt szükség. Alkatrészcserénél a cseredarab leadásának tényét is fel kell tün­tetnie.
A jelentőlapot, illetve a javítási jegyet igazoltatni köteles az üzletág mű­szaki szolgálatával. Amennyiben a meghibásodást idegen javító vállalattal nem tudja a gépkocsivezető kijavíttatni, abban az esetben köteles a Forgalomirá­nyító Központot értesíteni, ahol a műszaki mentésre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket megteszik.
A kilométerszámláló szerkezet meghibásodása esetén a fuvardíjat a mindenkori legújabb kiadású úthálózati térkép távolsági adatai alapján kell ki­számítani, ezért ilyenkor a gépkocsivezető köteles a fuvarozás útvonalát a menetleveleken megfelelő részletességgel feltüntetni.
Meghibásodott km-mérő szerkezetet (vagy taxiórát) idegen vállalatnál javíttatni tilos!
Fuvar befejeztével a gépkocsivezető a Kerepesi úton az óraműhely veze­tőjénél jelentkezni köteles a gépkocsival.
A túra gépkocsik szemlére vezénylése a Szolgálati Rendtartás 4.354. pontjában leírtakkal egyező módon történik.




5.55. A hajtóanyag készpénz elszámolásával kapcsolatos teendők, ha a túra gépkocsivezető a gépkocsit műhelybe állítja, illetve a műhelytől átveszi

Amennyiben a túra gépkocsit leszerszámozzák, vagy feltehetően leszerszámozzák, a gépkocsivezető köteles minden esetben műhelybe állás előtt a leg­közelebbi közhasználatú üzemanyagkútnál teletankolni.
Amennyiben a gépkocsivezető forgalmazás közben, tehát elszámolás előtt állt be a műhelybe, a műhely az átadás-átvétel tényét a legutolsó forgal­mi menetlevélen igazolja, azután a gépkocsivezető menetleveleivel a túra for­galmi osztályon elszámol.
Amennyiben a gépkocsivezető a gépkocsit forgalomból történő műhely­be állításkor objektív okok miatt (pl. gépkocsisérülés) csak hiányos tankkal tudja átadni, elszámoláskor a hiányzó hajtóanyag mennyiségének megfelelő összegű külön befizetési kötelezettség terheli.
A gépkocsi átvételekor a műszaki szakszolgálat leszívással megállapítja a hajtóanyag mennyiségét, majd az utolsó forgalmi menetlevélen rögzíti a hiány tényét, „befizetési kötelezettség..... liter hajtóanyag hiánya miatt..... Ft."
Aláírás-bélyegző
A gépkocsivezető a műszaki szolgálattól 1 példányban hajtóanyagbefizetés utalványt kap. Elszámolás előtt a forgalmi menetleveleket (és az úti elszámo­lási lapot) a korábban leírtakkal azonos módon kell kitölteni.
Az előleg-elszámolás az általános szabályoknak megfelelően történik, de a gépkocsivezető a túraforgalmi tisztviselőtől kapott külön bevételezés! pénztárbizonylattal a túraforgalmi pénztárában köteles befizetni a műhelyi átvételkor hiányzó hajtóanyagnak megfelelő költséget készpénzben.
Abban az esetben, ha a közúti esemény következtében az üzemanyag­tartály megsérült és a hajtóanyag elfolyt, a helyszínelő ellenőr azt jelentésé­ben rögzíti. Ilyenkor a műhelytől kapott hajtóanyagbefizetési utalvány alap­ján a gépkocsivezető a hiányzó hajtóanyag költségét teljes egészében befizeti és az ellenőri jelentés alapján utólag költségvisszatérítést kap.
A műhelybe állított gépkocsit javítás után a műszaki szakszolgálat az átvevő forgalmi gépkocsivezető részére ugyanannyi benzinnel köteles átadni, amennyiben azt átvette. A tele tankhoz hiányzó hajtóanyag-mennyiség ellen­értékeként a gépkocsivezető a következő igazolásokat kapja:
- ha eleve hiányos tankkal vett át a műhely a gépkocsit, a hiányzó benzin­mennyiség ellenértékét rögzítő hajtóanyag-költségelszámolási utalványt kap az átvevő gépkocsivezető,
- a műhelyben keletkezett hiány ellenértékeként, ha gépkocsimozgás nem volt, hajtóanyag költségelszámolási utalványt kap az átvevő gépkocsi­vezető.
- a műhelyben keletkezett hiány ellenértékeként, ha emögött gépkocsi­mozgás volt (névre szóló) rezsi menetlevelet kap az átvevő gépkocsive­zető. (A gépkocsivezető száma a menetlevélen kijelölt rovatban lesz feltüntetve.)
A hajtóanyag kifizetési utalványokat a forgalmi érkeztetővel kell igazoltat­ni, ezután a gépkocsivezető az érkeztetőtől kapott utalványozott pénztári kiadási bizonylat leadása ellenében a túra pénztárban készpénzt kap. A gép­kocsit a legközelebbi közhasználatú benzinkútnál teletankolja, majd meg­kezdi fuvarozását.
Rezsi menetlevelet a követő forgalmi menetlevelekhez csatolva kell le­adni elszámoláskor.
A rezsi menetlevélen külön ki kell számítani a rögzített km alapján a hajtóanyagköltség visszatérítés összegét és ezt a menetlevél pénztári összesí­tő része alatt kell feltüntetni. Fuvarozás után a hajtóanyag visszatérítés összegébe bele kell számítani a rezsi menetlevélen rögzített összeget is, ilyen módon a gépkocsivezető erre is készpénz visszatérítést kap.

5.57. Túrafuvarozásbefejezése

5.571. Fuvardíj átvétele az utastól

Ha a fuvaroztató a fuvart befejezettnek nyilvánítja, a gépkocsivezető köteles
számfejteni a fuvardíjat, készpéntes fizetés esetén.
A gépkocsivezetőnek át kell vennie a fuvardíj és esetleges egyéb költsé­gek összegét. A fuvardíj kiegyenlítésébe be kell számítani az utas által már ki­fizetett előleg összegét. A menetlevél kiállításakor a tőpéldány és másodpél­dány közé indigóval egy üres lapot kell behelyezni. A pótpéldány képezi a nyugtát, melyet elszámoláskor a pénztárnak kell leadni.
Ha a fuvardíj kiegyenlítése nem készpénzzel történik, a gépkocsiveze­tő átadja a menetlevelét a gépkocsit igénybevevő személynek, aki az elbocsá­tás helyének és idejének, valamint kilométeróra állásának bejegyzése után aláírásával és bélyegzővel igazolja az igénybevételt az erre kijelölt helyen. A gépkocsivezető köteles meggyőződni az utas által bejegyzett adatok helyes­ségéről, a számlaszámot tartalmazó bélyegző használatának jogosságáról.
Fuvar végeztével a gépkocsit a telephelyre feltöltött üzemanyagtartály-lyal kell beállítani.

5.572. Érkezés a telephelyre

A gépkocsivezető a kocsiátvevő szolgálatnál igazoltatni köteles az érkezési időt, a km-óra állást, a tele tankot, átveszi a kocsiindítási jegyet, majd beállít­ja a gépkocsit a tárolóhelyre. A gépkocsi átadás-átvétel tényét a menetlevélen (legutolsó) igazoltatni kell.
Ezt követően a gépkocsivezető a menetokmánnyal és az egyéb okmányokkal elszámolásra köteles jelentkezni.

5.573. Elszámolás

A gépkocsivezető a lezárt és a készpénz fizetés esetén számfejtett menetlevél­lel a kitöltött „Hajtóanyagköltség elszámolás", „Úti elszámolás" nyomtat­vánnyal, kocsiindítási jeggyel, konszignációval és bérkártyájával köteles jelent­kezni a forgalmi előadónál. A forgalmi előadó ellenőrzi az okmányokat és a bérkártyán igazolja a gépkocsivezető munkaidejét. Ellenőrzi az elszámolási la­pokat, az ott feltüntetett költségek jogosságát, majd az el lenőrzés tényét alá­írásával igazolja.
A túraforgalmi tisztviselő az egyes tételek egyeztetése, ellenőrzése után a megfelelő adatokat, költségösszetevőket menetlevelenként felvezeti a gépko­csivezető előlegnyilvántartó lapjára. Kiállítja az elszámoláshoz szükséges pénz­tári bizonylatokat és átadja a gépkocsivezetőnek. A gépkocsivezető átveszi az érkeztetőtől az előleg bevételi pénztárbizonylatot, az aláírt és igazolt úti elszá­moló lapot, a hajtóanyagköltség elszámolási utalványt és az utalványozott el­lenőrzött kiadási pénztárbizonylatot (ez utóbbi tartalmazza a hajtóanyag költséget, az élelmezési költséget, egyéb költséget és ezek összesen]ét)
Ezen elszámolási okmányok leadása alapján a pénztár a gépkocsivezető részére kiadott előlegből fel nem használt összeget visszavételezi.
A gépkocsivezető ezután a konszignációval és menetokmányokkal köte­les jelentkezni a forgalmi előadónál, aki ellenőrzi, hogy a gépkocsivezető az el­számolást hiánytalanul végezte-e, a végző adatokat bevezeti a Túranaplóba és a gépkocsivezető további szolgálatára vonatkozóan intézkedik.




6. EGYÉB TUDNIVALÓK A GÉPKOCSIVEZETŐI SZOLGÁLATHOZ

6.1. Közlekedésbiztonsági szabályok

6.11. Közlekedésbiztonsági szabályok betartásának fontossága

A gépjárműközlekedés veszélyes üzemnek számít, ezért a munkát mindenkor gondos és körültekintő módon, az idevonatkozó szabályok szigorú betartásá­val kell végezni. E szabályokat elsősorban a KRESZ, továbbá az egyéb közle­kedésbiztonsági rendelkezések tartalmazzák. Ezek ismerete és betartása a forgalmi szolgálat helyes ellátásának legfontosabb előfeltétele. Itt utalunk az udvarias vezetésre, mint a gépkocsivezetők egyik legfontosabb magatartási kö­vetelményére, és a defenzív vezetési technikára. Az alábbiakban néhány alap­vető közlekedésbiztonsági szabályra külön is felhívjuk a figyelmet.

6.12. A biztonsági övek használata

A biztonsági övek használata a taxi és túra gépkocsikban a KRESZ előírásai­nak megfelelően kötelező.

6.13. Az útviszonyok, az úttest minőségének hatása a közlekedés biztonságára

A közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a gépkocsivezető figyelembe ve­gye az útviszonyokat.
Balesetveszélyt rejt magában a különböző útburkolatok (keramit, koc­kakő, aszfaltburkolat, betonút) eltérő tapadási jellemzője. A havas, jeges és csapadékos időjárás jelentősen fokozza a megcsúszás veszélyét. Különösen ve­szélyes az esős időszak elején az útfelületen kialakuló csúszós, nyálkás réteg. Figyelembe kell venni az úttest egyenetlenségeit, a részleges útlezárásokat, a parkoló és kényszerűen várakozó járműveket, egyéb forgalmi akadályokat.
Óvatos vezetést igényel az útvonalakon tapasztalható szintkülönbség, különösen az útpadka és az útburkolat között.
A balesetveszély elkerülése végett mindig csak az útviszonyok által megenge­dett sebességgel szabad közlekedni.
Az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozást semmilyen körülmények között nem szabad átlépni.


6.14. Az időjárási viszonyok hatása a közlekedés biztonságára

Köd, sűrű hóesés, vagy eső, különösen a vidéki utaknál előforduló porfelhő a látási viszonyokat hátrányosan befolyásolja, azért ilyen esetekben csak meg­felelően csökkentett sebességgel és kellő óvatossággal szabad vezetni. Hirtelen csökkenti a látási lehetőséget a szembe jövő gépjármű fényszórója, a gépko­csivezető szemébe csapódó porszem, cigarettahamu stb. A hirtelen megválto­zott körülmények természetesen szükségessé teszik a sebesség csökkentését.

6.15. A gépkocsiba való beszállás, illetve onnan való kiszállás

A gépkocsivezető köteles figyelemmel lenni arra, — illetve az utast szükség esetén figyelmeztetni —, hogy a gépkocsiba be-, illetve onnan kiszállni kizáró­lag a közutak gyalogjáró felőli oldalán szabályszerű.
A mozgásban lévő gépkocsi ajtaját sem az utas, sem a gépkocsivezető nem nyithatja ki!
A gépkocsival úgy kell megállni, hogy ajtajának nyitása balesetveszély (kocsisérülés) nélkül történhessen.
Indulás előtt a gépkocsivezető köteles meggyőződni arról, hogy az aj­tók zárása megfelelően történt-e.

6.16. Biztonsági előírások a gépkocsi közúton történő leállásakor

A gépkocsi őrizetlenül csak akkor hagyható el, ha az forgalmi akadályt nem okoz, a gépkocsivezető a motor működését megszüntette, valamint gondosko­dott arról, hogy a gépocsiba illetéktelen személy be ne hatolhasson és el neindíthassa.
A közúton elromlott gépjárművet az úttest jobb szélén úgy kell elhelyezni,hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Ha lakott területen kívül romlott el a gépkocsi és ezért az úttesten, vagy leál­lósávban áll, elakadást jelző háromszöggel kell megjelölni olyan módon, hogy a többi jármű vezetője időben észlelhesse az akadályt.

6.17. A gépkocsi vezetésének átengedése

A gépkocsvezető gépkocsija vezetését vállalaton kívüli személynek nem en­gedheti át.
Vállalati személynek is csak akkor engedheti át a gépjármű vezetését, ha az illető érvényes jogosítvánnyal rendelkezik és intézkedési hatáskörrel rendelkező személy erre utasítást ad. A gépkocsi átadásának minden esetben álló helyzetben kell történnie.


ZÁRÓRENDELKEZÉS

A jelen „Rendtartás"-ban foglaltak maradéktalan betartása tárgykörben ki­adott újabb módosító rendelkezésig, valamennyi taxi és túra szolgálatot ellá­tó forgalmi gépkocsivezető számára a nyomtatott példány kézhezvétele nap­jától, vagy az erre vonatkozó oktatást követően kötelező érvényű.
Az általános szabályok a tehertaxi gépkocsivezetőkre értelemszerűen vonatkoznak, a speciális előírásokat külön utasítás tartalmazza. A Rendtartás ugyanakkor nagymértékben meghatározza, szabályozza a forgalom irányításá­val, szervezésével, ellenőrzésével, ügyintézésével megbízott, illetve kapcsolódó területeken munkát végző vállalati dolgozók tevékenységét.
A Rendtartás alapos ismerete hiányában új felvételes gépkocsivezető alkalmasnak nem minősíthető, forgalmi gépkocsivezető munkát nem végez­het.
A Rendtartást teljes egészében, illetve részleteiben és véglegesen csak a vállalat igazgatója módosíthatja. Értelemszerűen e tárgykörben kiadott vala­mennyi újabb utasításnak hivatkoznia kell a Rendtartás megfelelő, módosí­tásra kerülő fejezeteire.
A Rendtartás gépkocsitartozék, a gépkocsivezető köteles szolgálat közben és egyébként a gépkocsiban tartani, kérésre, vagy szükség esetén bete­kintés céljából az utas, vagy az intézkedésre jogosult, hatósági jogkörben el­járó hivatalos személy rendelkezésére bocsátani.
Ezen Igazgatói Utasítás 1987. július 1-én lép hatályba.
Ezzel egyidejűleg a 8/1981. sz. Igazgatói Utasítással kiadott „A Fővárosi Autótaxi Vállalat forgalmi gépkocsivezetőinek szolgálati rendtartása", vala­mint az azt módosító 23/1981. számú, 6/1983. és 7/1983. számú Igazgatói Utasítások hatályukat vesztik.

Budapest, 1987 július 1.

Balázs József sk. igazgató



1. sz. melléklet

GÉPKOCSIOKMÁNYOK. SZERSZÁMOK. ALKATRÉSZEK. TARTOZÉKOK
(ÁTADÁS-ÁTVÉTEL ALKALMÁVAL ELLENŐRIZENDŐ)

1. Okmányok
Forgalmi engedély
Sérülés- és hiánynyilvántartó lap
Üzemanyag „Ellenőrző lap"

2. Szerszámok Szerelővas Kerékanyakulcs Emelő Csavarhúzó Indítókar

3. Tartozékok Rendtartás Térkép
„Garázsmenet" tábla
Biztonsági öv + felhívás (1 db automata, 1 db állítható) Elakadást jelző háromszög Mentődoboz Seprő Lapát
Üléshuzatok (2 első + 1 hátsó) Matrica

4. Alkatrészek Pótkerék
Tartalék izzó és biztosító-készlet Hamutartók (3 db) Dísztárcsák (4db) Gumiszőnyegek (3 db) Visszapillantó tükrök (VÁZ-2101 2 db, VÁZ-2102 3 db)

Túra gépkocsiknál fentieken kívül: Rádió, Gyári teljes szerszámkészlet
URH-s gépkocsiknál fentieken kívül: Antenna, Adó-vevő készülék, Kezelőegység.


 

Fővárosi Autótaxi Vállalat

SZOLGÁLATI RENDTARTÁS 1. sz. függelék

URH-berendezések kezelési és forgalmazási ismeretei

BEVEZETÉS

A városi személyszállítási igények növekedésével új feladatok jelentkeztek a taxiforgalmazásterületén is.
Az utazóközönség gyorsabb, gazdaságosabb szállítása érdekében szük­ségessé vált a forgalomirányítás korszerűsítése, a technikai berendezések mo­dernizálása.
Ennek jegyében szerelték be 1973-ban az első URH-berendezést taxi-gépkocsijainkba. Vállalatunknál ekkor már többéves múltra tekintett vissza az URH-forgalmazás, az ellenőri és a műszaki mentő gépkocsik körében. Az URH-berendezések használata, legfőbb előnyként a fuvarozási teljesít­mények növekedésében, a gépkocsi kihasználásának javulásában és a fuvaro­zási színvonal emelkedésében jelentkezik.
Természetesen azoknak a gépkocsivezetőknek, akik URH-berendezéssel fognak a jövőben dolgozni, szükséges, hogy a berendezés helyes kezelését és az URH-forgalmazással kapcsolatos tudnivalókat elsajátítsák. Ebben a munká­ban kíván segítséget nyújtani ezen oktatási jegyzet.
Az anyagnak nem célja, hogy az URH-berendezést részletekbe menően ismertesse, csupán helyes kezelésének és szabályos használatának elsajátításá­hoz kíván segítséget nyújtani. Ezen kívül nélkülözhetetlen forgalmazási isme­reteket és előírásokat tartalmaz, melyek elsajátítása, illetve betartása fontos az eredményes és szabályos URH-forgalmazás érdekében.

1. ÁLTALÁNOS ISMERETEK

A rádiós rendszer olyan adó- és vevő egységekből áll, melyek vezeték nélkül, rádióhullámok útján továbbítanak (sugároznak), illetve fognak fel üzenete­ket. Az igénybevett rádióhullám hosszúságától függően megkülönböztetünk: hosszú-hullámú közép-hullámú rövid-hullámú ultrarövid-hullámú (URH) rádiózást.
Az üzenetsugárzás és vétel helyileg összerendelt adó-vevő készülékkel történik, tehát a kapcsolat nemcsak egy, hanem több irányban is létesíthető, rádióhálózatról beszélünk.
A helyileg összerendelt adó-vevő egységeket állomásnak nevezzük.
Az adó-vevő berendezésekkel az egyes állomások között mindkét irány­ban létesíthető kapcsolat.
Az egymással kapcsolatban álló rádióállomások rendszere alkotja a rádióhálót.
A vállalati URH-forgalmazás (üzenettovábbítás) négy rádióhálón (csa­tornán) történik.
A rádióháló áll: egy vezető (irányító) állomásból és egy, vagy több tag­állomásból. A vezetőállomás feladata, hogy a csatorna rádióforgalmazását és ezen keresztül munkáját irányítsa.
URH-forgalmazás esetén az URH-rádióhullámok terjedési sajátosságai miatt (fényszerű terjedésű, tehát az útjába kerülő akadály árnyékolt területet hoz létre) a domborzati viszonyok és a nagy távolságok vételminőség romlá­sát, un. átjátszó állomások üzem be helyezésével lehet elkerülni. Átjátszó állomás esetén az adókészülékek jelét az átjátszó állomás fogja fel és (egy má­sik frekvencián) sugározza tovább a vevőberendezések számára.

2. A VÁLLALATI URH-S RENDSZER FELÉPÍTÉSE

A vállalati URH-s rendszer négy egymástól független csatornával rendelkezik. Ezek:  

1. csatorna: vezető forgalomirányító
2. csatorna: forgalomirányító
3. csatorna: forgalomirányító
4. csatorna: forgalomirányító

Minden egyes csatorna vezető-állomásának feladatait a csatorna forgalomirá­nyítója látja el. A tagállomások és a vezető állomás forgalmazási kapcsolatát a csatorna átjátszó állomása biztosítja.
A vállalati URH-s rendszer állomásait három csoportba osztjuk:

— fix (álló) telepítésű,
— mozgó telepítésű
— és átjátszó állomások.

Fix telepítésű állomások találhatók:

— Forgalomirányító Központban (vezető állomások),
— Forgalombiztonsági Osztályon,
— URH-szervizben,
— BNV-n (időszakos)
— Ciprus u. telephely.

Mozgó telepítésű állomások (mobil):

— belszolgálati,
— taxigépkocsik,
— tehertaxik.

Átjátszó állomások:
— az 1., 2., 3. és 4. csatorna számára a Szabadság-hegyen települt.


3. ATAXIGÉPKOCSIK URH-S BERENDEZÉSÉNEK RÉSZEI, FUNKCIÓI

A gépkocsiban való elhelyezésüket az alábbi ábra mutatja be:



A mozgó telepítésű URH-berendezések öt főbb műszaki egységből állnak:
— antenna
— adó-vevő berendezés
— kezelőpult
— kézibeszélő (mikrofon)
— hangszóró erősítő

3.1. Antenna

Az antenna fogja fel, illetve sugározza ki a rádióhullámokat. Minden gépkocsi­nak az URH-berendezéséhez hangolt antennája van, amelyet a gépkocsi tetejé­re szerelnek fel.

3.2. Adó-vevő berendezés

Az URH-be rendezés legfőbb egysége. Ez a szerkezeti egység alakítja át a rá­dióhullámokat beszédhangokká és fordítva. Vétel esetén a rádióhullámokat
— elektromos jellé — beszédhanggá, adás esetén a beszédhangokat — elektro­mos jellé - rádióhullámokká alakítja át.
A készülék a gépkocsi csomagtartójában, a hátsó ülés támlájához van felszerelve (combi gépkocsi esetén a csomagtér jobb hátsó oldalához rögzítve). Ugyanitt található — az adó-vevő egység mellett — a ki-, bekapcsoló gomb is.


3.3. Kezelőpult

A gépkocsi műszerfalába a műsorvevő rádió helyére süllyesztetten van szerelve.
Az előlap részen találhatók:
a: Kétállású kapcsoló ( kint üzemi csatorna/ bent információ )
b: Üzemi csatorna jelző lámpa (zöld)
c: Információs csatorna jelző lámpa (sárga)
d: Mikrofon csatlakozó
e: Adásjelző lámpa (piros)
f: Hangerőszabályozó

 

 


3.4. Kézibeszélő

Tuhel csatlakozóval csatlakoz­tatható a kezelőpulthoz, az le­hetővé teszi a kézibeszélő cse­rélhetőségét meghibásodás ese­tén.
Az URH forgalmazási fegyelemsértőktől adott időre el lehet venni a kézibeszélőt. A kézibeszélőn felül van az adásgomb, amivel a forgalma­zás lebonyolítható.
1. Mikrofon
2. Adásgomb
3. Kábelvezeték
4. Tuchel csatlakozó
7. Mikrofontartófül
8. Kábeltartó



3.5. Hangszóró erősítő
A műszerfal alá, a baloldali sárvédő (kuplungpedál mellé) van felszerelve, ál­tala megfelelő minőségben és hangerővel hallható a csatorna forgalmazása.



4. ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS ÉS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Az URH-berendezés üzemeltetése közben csak az antennával és a kezelő­berendezéssel kapcsolatban vannak tennivalók.
Az antennának jelentős szerepe van az adás-vétel minőségének kiala­kításában. Minden gépkocsinak saját antennája van. Tilos kicserélése, alakí­tása, mert műszeresen hangolták be ahhoz az URH-berendezéshez, amellyel üzemei.
Az antennára díszek (golyók, babák, zászlók stb.) felszerelése tilos! Az URH-berendezés használata közben figyelemmel kell kísérni a készülék helyen működését. Ebben alapvető szerepe van az adásjelző lámpának. Minden esetben, amikor a berendezés kifelé sugároz, tehát adásban van, a lámpának világítani kell.
Az adás végeztével ki kell aludnia, ha továbbra is égve marad, azt jelen­ti, hogy a berendezés meghibásodott. (Pl. a mikrofon adásgombja beragadt.) Ekkor a készüléket azonnal ki kell kapcsolni!
A kikapcsolásra azért van szükség, mert rövidzárlat és ebből eredhető tűz keletkezhet, valamint az adásban maradt készülék gátolja (megfogja) a csatorna forgalmazását.
Akkor is ki kell kapcsolni a készüléket, ha a lámpa egyáltalán nem jelez. Ennek oka az lehet, hogy az izzó kiégett, éppen ezért a berendezés meghibá­sodását nem tudja jelezni.
A kezelőpulton és a mikrofonon található adásgomb kezelésére vonat­kozóan gyakran helytelen magatartás tapasztalható. Egyes gépkocsivezetők úgy vélik, hogy a gombok erőteljes megnyomásával, folyamatos ütögetésé-vel, hosszantartó nyomvatartásával eredményesebben tudnak bejelentkezni a csatorna forgalomirányítójának, amikor az fuvarfeladatot ad (címet mond). Ez a kezelési módszer helytelen és csak a berendezés rongálásához vezet, ezért kerüljük az ilyen kezelési formákat.
A gépkocsiban felszerelt URH-berendezés igen jelentős értéket képvisel, ezért megóvása és a szabályos kezelése a szokásosnál nagyobb figyelmet igényel. Munka végeztével és minden olyan esetben, amikor a gépkocsivezető el­hagyja a gépkocsit:
- az URH-berendezést ki kell kapcsolni,
- az antennát le kell szerelni,
- a gépkocsival olyan helyre kell állni, ahol a körülményekhez képest a leg­kisebb a feltörés, vagy a lopás veszélye,
- a gépkocsit gondosan be kell zárni (koímányzárat is) és erről meggyőződ­ni, ezután lehet távozni a gépkocsitól,
- mosáskor az antennát szintén le kell szerelni.
Amennyiben az URH-készülék meghibásodik, azt haladéktalanul az URH-szerviznek be kell jelenteni. Ez történhet személyesen a Taxi Üzletág Asz­talos S. utcai telephelyén, vagy telefonon, a 131-988-as számon.
Az URH-szerviz kijelöli a javítás időpontját, addig a készülékkel for­galmazni tilos, a gépkocsi úgy üzemel, mintha URH-nélküli taxi lenne. A gép­kocsivezető semmiféle javítást nem végezhet az URH-berendezésen (még biz­tosíték cserét sem!). Az illetéktelen javításból, valamint a nem rendeltetés­szerű használat miatt keletkezett károkért az anyagi felelősségen túl, a gép­kocsivezető büntetőjogilag is felelős.




5. AZ URH-FORGALMAZÁS SZABÁLYAI, GYAKORLATA

A megnövekedett fuvarfeladatok teljesítése megköveteli az URH-s gépkocsin dolgozó munkatársainktól, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelemmel és az éterfegyelem maximális betartásával járuljanak hozzá a három forgalmi csa­torna gördülékeny, gyors, kulturált és mindenekelőtt szabályos forgalmazá­sához.
Ennek alapvető feltétele, hogy a csatornán az irányító és az utcán dol­gozó gépkocsivezető munkája, különösen a csúcsidőszakokban, jól összehan­golt, a forgalmazási szabályoknak rugalmasan megfelelő legyen.
A következőkben a forgalmazásnak, az általános és speciális taxis sza­bályokra épülő gyakorlatát ismertetjük:
Az URH-forgalmazás részletezését, a könnyebb érthetőség kedvéért az adáskezdeményező szempontjából végeztük el. Az adáskezdeményezés gyakorisága alapján az alábbi sorrendet lehet megállapítani: — A csatorna forgalomirányítója.
A címleadás miatt feltétlenül a legtöbb adást ő kezdeményezi.
- A gépkocsivezető.
A fuvarfeladatok teljesítése során jelentkező problémák és egyéb, a taxi­forgalmazás körébe tartozó események miatt kezdeményez adást.
— Egyéb adáskezdeményezésre jogosult dolgozók.
Ezek részletezése a későbbiekben.
Mielőtt rátérnénk a forgalmazás gyakorlatának részletes leírására, egy min­denkire vonatkozó alapvető rádiózási szabályt kell ismertetni.
Ez a szabályos bejelentkezés!
Ehhez tudni kell, hogy minden URH-állomásnak (nemcsak a taxinál) a KPM Posta Főosztály által engedélyezett hívójele van.
A Taxi URH-állomások hívójele a „Taxi" szó és egy azonosító szám. Pl.: „Taxi 1.", „Taxi 20.", „Taxi 3011." stb. A szabályos bejelentkezés mindig a hívójel bemondásával történik!

5.1. Hívójelek

A vezető forgalomirányító hívójele:   "Taxi 1"


A 2. csatorna forgalomirányítója:      "Taxi 2"
A 3. csatorna forgalomirányítója:      "Taxi 3"
A 4. csatorna forgalomirányítója:      "Taxi 4"

Az 1. csatorna tehertaxi forgalomirányítója:    "Taxi 10"

A Forgalombiztonsági Osztályon telepített állomás hívójele:  "Taxi 20"
Ideiglenesen telepített állomás a Budapesti Nemzetközi Vásárterületén, hívójele: „Taxi 11" és „Taxi 12"
Az URH-szerviz hívójele: „Taxi 50"
Az ellenőri gépkocsik hívójele a „Taxi" szó és egy kétjegyű szám (pl. „Taxi 16", „Taxi 22").

A taxigépkocsik hívójelei:

2-es csatorna „Taxi 20-01 "-tői „Taxi 22-76"-ig, 276 db URH-s gépkocsi.
3-as csatorna „Taxi 30-01 "-tői „Taxi 32-80"-ig, 280 db URH-s gépkocsi.
4-es csatorna „Taxi 40-01 "-tői „Taxi 42-61 "-ig, 261 db URH-s gépkocsi.

A forgalmi csatornák száma:

2-es csatorna, a forgalomirányító mindig „Taxi 2".
3-as csatorna, a forgalomirányító mindig „Taxi 3".
4-es csatorna, a forgalomirányító mindig „Taxi 4".

Az adók azonosíthatósága érdekében függetlenül attól, hogy a központ­ban az adáskezdeményező hívójele megjelenik, mindig bejelentkezéskor köte­lező a hívójelek teljes szövegének pontos bemondása. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a forgalomirányító központban olyan sok a rendelés, hogy a forgalomirányító csak a címleadás mennyiségének rovására tudná ezt az igen fontos szabályt betartani. Pl.: „Taxi 3. kocsit keresek II. kerület Vörös Had­sereg útja nagy számaihoz". Ez a mondat a csúcsidőszakban címtorlódáskor így hangzik: „Kérek második Vörös Hadsereg. . .", tehát az előző mondat­nak csak a töredéke hangzik el. Annak ellenére, hogy ez nem felel meg a sza­bályos adáskezdeményezésnek, gyakorlattá vált az ilyen címleadás, mert így elérhető az óránkénti 150—180 fuvarfeladat közvetítése a taxigépkocsiveze­tők felé és már rövid URH-s taxis gyakorlat után is könnyen érthetővé válik az ilyen rövidített formában leadott cím megértése.
Ha a központba kevesebb rendelés érkezik telefonon és azáltal egy-egy csatornán a címleadás is ritkább, természetesen a kezelőre is vonatkozik a szabályos adáskezdeményezés.




5.2. Az URH-forgalmazás rendje

Az adáskor bemondott közleménynek mindig érthetőnek, rövidnek és a lé­nyegre törőnek kell lennie. Az adás szövegében vállalati dolgozók sem veze­ték, sem keresztnév szerint nem említhetők. A fennálló KPM és BM rendelke­zések alapján az URH-készülékre, valamint a vállalati URH-hálózatra vonat­kozó mindennemű felvilágosítást illetéktelen személyek részére meg kell ta­gadni.
URH-s gépkocsival csak olyan dolgozó forgalmazhat, aki megfelelő ok­tatásban részesült és érvényes URH-igazolvánnyal rendelkezik!
Az URH-forgalmazás zavartalansága és fegyelmezettsége érdekében tilos:
- hallózni,
- bármilyen formában köszönni,
- magánjellegű ügyeket tárgyalni,
- más állomások adását közbeszólással, hívójel adásával zavarni.
— a készüléket Budapest közigazgatási határán belül szolgálat közben kikap­csolni (kivéve, ha a gépkocsivezető elhagyja a gépkocsit),
— a mikrofont adásra kapcsolva rádió, vagy magnetofon hangszórójához ten­ni és így zenét vagy szöveget közvetíteni,
— a készülék kezelését bárkinek átengedni (kollégának sem!),
— a készüléket próbálgatni (ez a szerviz feladata),
— az URH-n hallott baleset, vagy sérülés helyszínére menni (segítségkérés ki­vételével),
— a telephelyen (garázsban) műhelyben forgalmazni,
— bármilyen itt fel nem sorolt ténykedés, amely a forgalmazás rendjét za­varhatja.
Tilos Budapest közigazgatási határán kívül forgalmazást bonyolítani, kivéve, ha az élet- és vagyonbiztonság forog veszélyben!

5.3. Az URH-forgalmazás gyakorlata

5.3.1. Ha a forgalomirányító kezdeményezi az adást

A forgalomirányító által, az előbb említett módon közölt fuvarcím elhangzása után azok a gépkocsivezetők jelentkeznek, akik a fuvarcím 20 Ft-os, azaz kb. 1800-2000 méteres előállás! körzetében tartózkodnak. Ha a gépkocsi-keresés eredménytelen, a forgalomirányító második felhívására, amelyben már szere­pel a „2-es körzetből" megjegyzés is, azok a gépkocsivezetők jelentkezhetnek, akik 30 Ft-os, azaz kb. 3200-3500 méteres előállás! körzetben tartózkodnak. (Tarifamódosításkor természetesen ezek az értékek változhatnak.)
A fuvarcímre történő jelentkezés a kézibeszélőn lévő „adás" gomb egy­szeri, rövid ideig tartó benyomásával történik.
A forgalomirányító a kiíró berendezésen először megjelenő hívószámot mondja be, azaz a bemondott hívószámú gépkocsivezető számára fogja elmon­dani a címet. A jobb érthetőség kedvéért a forgalomirányító a címet kétszer mondja el, amelyet ajánlatos írásban rögzíteni. Mindenki a saját maga számára kialakított célszerű rövidítésekkel rögzítse a kapott címet. A cím másodszori elhangzása után a forgalomirányító ismét bemondja a hívószámot, majd a gép­kocsivezető az adásgomb egyszeri megnyomásával jelzi, hogy azt tudomásul­vette.
Előfordulhat az az eset is, hogy a kiíró berendezésen olyan szám jelenik meg, ami az adott forgalmi csatornán nem létezik, vagy olyan gépkocsivezető hívójele, aki az adott címre nem jelentkezett.


Ennek az az oka, hogy ha egy címre több gépkocsivezető jelentkezik, akkor a járműazonosító a több egyszerre érkező kódból nem tudja kiválasztani az elsőt, ezért a kódkiírón vagy nem jelenik meg semmi, vagy a már említett kevert hí­véjelet közvetíti a forgalomirányító felé. Ekkor a forgalomirányító újból kér jelentkezőt az előbb bemondott címre.
Igen fontos tudnivaló, hogy az a gépkocsi, amelyiknek vezetője a köz­ponttól fuvarfeladatot kapott, foglalt taxinak minősül, még akkor is, ha a címtől távolabb van és egy bizonyos távolságot szabad órával és világító sza­badjelzővel tesz meg (rágurul a címre). Ezért lényeges, hogy URH-s gépkocsi­vezetőink az átlagosnál is nagyobb helyismerettel és a címek megközelítésének pontos ismeretével rendelkezzenek. A kapott fuvarcímet három esetben lehet a központ részére visszaadni, hogy azt másnak adják át:
— közúti esemény, vagy baleset miatt,
— műszaki meghibásodás miatt (defekt nem műszaki hiba),
— az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében teendő intézkedések meg­tétele miatt.
Szintén fontos tudnivaló, hogy a leadott cím a gépkocsivezető visszajelzése után a központ részéről teljesített fuvarnak minősül, annak ellenére, hogy az utas csak ezután fogja igénybe venni a rendelt taxit, hiszen a forgalom­irányító a konszignációt félre téve a következő fuvarfeladat leadását kez­di meg.
Az előbbiekből következik, hogy címfelvételkor a gépkocsivezető­nek nincs szüksége a mikrofon használatára, mert a jelentkezéskor és a visszajelzéskor is csak az „adás" gombot kell megnyomnia. Előfordul azon­ban, hogy külső zavaró tényezők hatására a gépkocsirvezető nem érti, vagy nem hallja pontosan a címet, ekkor a visszajelzés helyett a cím megismétlé­sét kéri (pl. „Kérem a taxi kettőt, hogy a címet ismételje meg", vagy „Ké­rem, a nevet szíveskedjék megismételni") és a megismételt cím után jelzi an­nak vételét.
Figyelmetlenül és szabálytalanul forgalmazó gépkocsivezető az, aki a visszaigazolás után 5—10, vagy akár még több perc elteltével kéri a forga­lomirányítót a cím, vagy annak egyes részei megismétlésére. Ahhoz, hogy a kapott fuvarfeladatot a gépkocsivezető megkezdhesse, sok fontos tényezőt kell figyelembe vennie. Ezek közül néhány, nem fontossági sorrendben:
— a leadott cím és a pillanatnyi tartózkodási hely közötti távolság,
— az adott forgalmi körülmények (pl.: csúcsforgalom),
— a központ által az utasnak ígért idő,
--- a fuvarcím megközelítési lehetősége, a címen, vagy a cím közelében lévő megállási lehetőség ismerete,
— előzetes érkezési idő és Ft-kalkuláció az esetleges várakozást és utaskere­sést is beleértve (címre érkezéskor azonnal keresni kell az utast) stb. Adást kezdeményezhet a forgalomirányító a fuvarfeladat közlésén kívül a forgalmazással kapcsolatos információk közvetítésére, vagy ilyen informá­ciók kérésére, ezen kívül egyes gépkocsivezetők hívószám szerinti megkere­sésére, amikor is vállalati, vagy fontos magánügyben üzenetközvetítés miatt droszthoz, vagy telefonhoz kéri. Felelős az URH-csatorna fegyelméért, szabá­lyos használatáért, ezért a forgalomirányító köteles szabálytalan forgalmazás észlelésekor figyelmeztetést adni.




5.3.2. Ha a gépkocsivezető kezdeményezi az adást

Az alábbiakban azokat az okokat fogjuk részletezni, amelyek miatt a gépko­csivezető köteles bejelentkezni, illetve amelyek miatt lehetősége van adás­kezdeményezésre.
Címmel kapcsolatos jogos reklamáció
A kapott fuvarcímmel kapcsolatos reklamáció akkor jogos, ha a gépkocsive­zető megfelelő időben és megfelelő Ft-összeggel érkezik a címre, majd (a kö­rülményektől függően) minden tőle elvárhatót megtett, hogy legyen utasa, ennek ellenére a várakozási idő letelte után utas nem jelentkezik. Ekkor sza­bályosan vételre kéri a forgalomirányítót és közli, hogy milyen címen tartóz­kodik, mennyi ideje van ott és mit tett addig az utas megkérése érdekében. A forgalomirányító a már félretett konszignációk közül kikeresi a jelzett cí­met, majd a központ egy másik dolgozója (fuvarfelvevő, általában, aki az adott csatorna mellett dolgozik), természetesen a további hívások rovására, visszahívja az utast. Amennyiben a visszahívás sikertelen és a fuvarfeladat meghiúsult, az előállás! díjat leigazolja, így az előállás! összeget elszámoláskor nem kell befizetnie. Ha kapott cím 200 m-es körzetében nyilvános telefon, vagy droszt található, akkor a gépkocsivezető ezen köteles a reklamációt a központtal közölni, kivéve azt az esetet, amikor a központba érkező hívások száma olyan kevés, hogy ezzel a csatorna forgalmazását a legcsekélyebb mér­tékben sem tartja fel.

Esemény jelentés
Mivel intézkedési lehetősége csak a vezető forgalomirányítónak van, ezért bár­milyen eseményt a Taxi 1-esnek jelentünk, olymódon, hogy szabályos beje­lentkezés után a csatornán dolgozó forgalomirányítótól kérjük vételre a Taxi 1-est. Itt is igen fontos, hogy a közvetlen életveszély kivételével mindig a for­galmazás zavarása nélkül jelentsünk eseményt, azaz telefonon, vagy droszton. A Taxi 1-esnek a következő adatokat kell bediktálni:
rendszám, gkv.-szám, pontos helyszín, mit kérünk (ellenőr, mentő,
rendőrség).
Műszaki mentés kérése esetén a hiba feltételezhető okát, hogy olyan jellegű és felszereltségű mentőgépkocsit küldjenek számunkra.
Amennyiben harmadik személy (pl.: idegen gépkocsik ütközésénél tör­tént személyi sérülés esetén) részére kérünk mentőt (ilyen esetben közölni kell a vezető forgalomirányítóval a sérültek számát, állapotát, pl. vérzik a feje, eszméletét vesztette stb.) azt a helyszínen mindig meg kell várni és csak a Taxi 1. engedélyével lehet elhagyni a helyszínt.
Vidékre vállalt fuvar bejelentése
Budapest közigazgatási határán túlra történő fuvarozás esetén minden gépko­csivezető köteles a Forgalomirányító Központba bejelentkezni. Az URH-ké-szülékke] felszerelt gépkocsik vezetői a forgalmazás zavarása nélkül (tehát ak­kor, ha a központba kevés hívás érkezik a lakosságtól), napszaktól függetle­nül a bejelentkezést URH-n keresztül is megtehetik. Ennek módja eltér a droszton való bejelentkezéstől, mivel kevesebb adatot kell bediktálni a forga­lomirányítónak. Ezért a bejelentkezés a következőképpen zajlik le:
a gépkocsivezető szabályosan, hívószáma bemondásával vételre kéri a forgalomirányítót. Ezután közli, hogy vidéki fuvart vállal. Ha a forga­lomirányító felkészült az adatok rögzítésére, engedélyt ad azok be­mondására. Lényeges, hogy a következő sorrendben diktáljuk az ada­tokat:
- hová távozik (a helyséa neve)
- kit visz (utas neve)
- igazolványszám (általában személyi igazolvány, de igen gyakori az
útlevél, vagy katonai igazolványszám is).
Budapest közigazgatási határához való visszaérkezéskor szintén szabályos be­jelentkezés után a forgalomirányítóval közölni kell a visszaérkezés tényét. URH-készülékkel nem rendelkező taxigépkocsivezető számára is be lehet je­lenteni a vidéki fuvarvállalást, amennyiben annak közvetlen környezetében, vagy a kifelé vezető út mentén nyilvános telefonállomás, vagy működő droszt nincs. Ekkor a fentiekben leírt módon kell bejelentkezni, de az utas adatai előtt az URH-nélküli gépkocsi rendszámát és a gépkocsivezető számát is be kell diktálni.
Kocsirendelés fuvarfeladat elvégzésére
Taxifuvarozás közben gyakran előfordul, hogy a várakozó, már foglalt gép­kocsi vezetőjénél utazási szándékkal jelentkeznek. Ilyenkor a leendő utas részére gépkocsit lehet rendelni a Központ közreműködésével. A pontos helyszín bemondása után a forgalomirányító kijelöli azt a hívószámú gép­kocsit (mint egyéb cím leadáskor), aki a fuvart végre fogja hajtani. A kijelölt gépkocsivezető visszajelzéskor bediktálja a gépkocsi rendszámát és azt, hogy hány perc múlva érkezik a megadott címre. Célszerű, hogy az a gépkocsive­zető, aki a kocsit rendelte, a helyszínen maradjon, mivel előfordult már olyan eset is, hogy a megrendelt gépkocsi az adott helyen nem talált utast (az utas szabad kocsival elment.) Ekkor az előállás! díj a taxit rendelő gépkocsivezetőt terheli.
Tájékoztatás
Ebben a fejezetben elsősorban a gépkocsivezető által adott és kért tájékozta­tást tárgyaljuk. Ezért itt a tájékoztatások zöme két alapvető témakörre kor­látozódik. Ezek: az utasforgalommal, illetve a fuvarozási lehetőségekkel kap­csolatos tájékoztatás, valamint címekkel kapcsolatos tájékoztatás.
Mielőtt e témaköröket részleteznénk, szükséges előrebocsátani, hogy a tájékoztatás a taxi URH-forgalmazásának egyik leglényegesebb része.
Mivel a kézibeszélő használatának szükségességét a forgalmazás terüle­tén, a korábban már tárgyalt esetekben, pontosan be lehet határolni, azaz könnyen meghatározható, hogy mikor, mit, miért és hogyan közlünk, ezért az előbb említett esetekben csupán a forgalmazási szabályok pontos és fe­gyelmezett betartására van szükség. A tájékoztatás során elhangzott infor­mációk szükségességének és indokoltságának megítélésében viszont a tájé­koztatást adó és kérő gépkocsivezetőnek rendelkeznie kell magasfokú hely­ismerettel, a reális fuvarozási lehetőségek pontos felmérésével, az adott for­galmi szituációk ismeretével, kulturált, a felesleges körülírásokat mellőző, szabatos, tömör forgalmazási készséggel és egyéb olyan emberi és szakmai tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a tájékoztatás jogos­ságát és fontosságát eldöntse.
A fuvarozási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás időszerűségét pontosan meghatározni nem lehet, alapvetően azonban azokra az időszakokra korlátozódik, amikor viszonylag kevesebb gépkocsi van az utcán (éjszaka), valamint ha az utazási igények és a fuvarszerzési szándékkal szabadon közle­kedő taxik — e szolgáltatás sajátosságaiból eredően — nem találkoznak. Ilyen információk adásánál figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy azt az adott forgalmi csatornán dolgozó URH-s gépkocsik vezetői hallják, ami a napközben utcán dolgozó ossz taxi-létszámnak mintegy 10%-a csak, bele­értve a VOLÁN-taxisokat és a magántaxikat is. A fuvarcímekkel kapcsolatos tájékoztatás szükségességét minimálisra korlátozza, ha a gépkocsivezető rendelkezik megfelelő helyismerettel, valamint a gépkocsihoz rendszeresített Budapest térképpel, a vállalat által kiadott közérdekű címjegyzékkel és a na­gyon hasznos, de saját beszerzést igénylő Budapesti utcajegyzék című kiad­vánnyal, amely tartalmazza az utcákon kívül majdnem minden közintézmé­nyünket.
Ezért a címekkel kapcsolatban csak nagyon indokolt esetben kérjünk tájékoztatást, és kizárólag a csatorna forgalomirányítójától. Amennyiben a forgalomirányító sem ismeri a címet, akkor kijelöl egy olyan kollégát tájé­koztatásra, aki megfelelő információt tud adni.
Az egyéb tájékoztatásokat, mivel nem a gépkocsivezető az adáskezde­ményező, a következőkben tárgyaljuk.

5.3.3. Ha a Taxi 1. az adáskezdeményezö

A vezető forgalomirányító bármelyik forgalmi csatorna munkájába közvetle­nül be tud kapcsolódni kocsirendelés, kocsiirányítás, információ adás és kérés, valamint egyéb, a taxi-forgalmazással kapcsolatos feladatok elvégzése céljából. Az alábbiakban a Taxi 1. leggyakoribb adáskezdeményezéseit ismertetjük.
Soron kívüli kocsirendelés
Legtöbbször kórházakhoz és szállodákhoz: a jelentkezés módja azonos a for­galomirányító által leadott címekéhez, azzal a különbséggel, hogy általában a kocsi rendszámát és a címre érkezés időpontját is közölni kell.
Malév üzenet
A fuvarfeladatra a szokott módon jelentkezünk, majd bediktáljuk a gépkocsi rendszámát és a saját gépkocsivezetőszámunkat, majd rögzítjük az átadandó üzenetet. A feladat végeztével a Taxi 1-nek jelentjük, hogy mit intéztünk, aki igazolószámok ad 78 Ft-ról.
Időjárás-jelentés
Gépkocsivezetőink napjában többször kapnak információt a várható időjá­rásról, fronttevékenységről és a közutak állapotáról.
Címtovábbítás orvosi ügyelet részére
Az orvosi ügyeletben fuvarfeladatot végző gépkocsivezető részére bediktálja a beteg címét, ahová az ügyeleti szolgálatban lévő orvost kell vjnnie. Az ese­tek többségében a beteg életkorát, és a betegség, vagy rosszullét tüneteit is közli.
Egyéb, pl.
— gépkocsikőrözés
— forgalomirányítás
— szabálytalan forgalmazás miatt figyelmeztetés és a csatorna kikapcsolása.

5.5.4. Ha a Taxi 1. az adáskezdeményezö, a Ferihegyi repülőtér forgalmával kapcsolatban

Kettős feladatra van: tájékoztatás az utasforgalomról és a kintlévő kocsik számáról, valamint fuvarközvetítés. Ez utóbbi mindig a forgalomirányító közreműködésével történik és a gépkocsivezető, aki a rendelést megkapta, közli a gépkocsija rendszámát és, hogy hány perc alatt ér oda.

5.3.5. Ha a Taxi 20. az adáskezdeményezö

A Forgalombiztonsági Osztályon telepített állomás, amely általában az 1-es csatornán forgalmaz. Lehetősége van, hogy a rádió közlekedési műsorai számára információszerzés céljából a többi csatorna forgalmazásába bekap­csolódjon. Ez a következőképpen történik:
„Taxi 20. információt kér a rádió számára."
Azok a gépkocsivezetők, akik közérdekű információt tudnak adni az akkori forgalmi állapotról, esetleg balesetekről, lámpahibákról, útlezárásokról és egyéb, a fővárosi közlekedést befolyásoló lényegesebb eseményekről, a for­galomirányító által kijelölt sorrendben rövid, pontos helymeghatározással közlik azt.

5.3.6. Ha a forgalomirányító ellenőr kezdeményezi az adást

A forgalomirányító ellenőrök adáskezdeményező szerepe elsősorban a kocsi­irányítás területén jelentkezik, amikoris különböző célra gépkocsit, vagy gépkocsikat rendelnek. Ilyenek: kocsirendelés színházakhoz, kocsirende­lés sérült taxi utasának átvételére és egyéb esetekben. A kocsiren­delés mindig a forgalomirányítón keresztül történik a gépkocsive­zetők ugyanúgy jelentkeznek, mint egyéb fuvarcímek esetén, hozzá­téve a gépkocsi rendszámát és az odaérkezési időt is. Adást kezdemé­nyezhet a forgalomirányító ellenőr kocsiirányítás céljából általános jelleggel is, pl.: „Taxi 16. Közlöm a kollégákkal, hogy a Keleti pályaudvarra megérke­zett az ORIENT Express, az érkezési oldalon több kocsira váró utas van."
Ekkor a közelben tartózkodó gépkocsivezetők kötelesek a megadott hely­re menni. Amennyiben az utasok az adott helyen elfogytak, a taxiellenőr a következőt mondja: „Taxi 16. Tájékoztatom a kollégákat, a Keletiben az utasok elfogytak, több kocsira egyenlőre nincs igény".

5.3.7. Ha a Taxi 50. (URH-szerviz) az adáskezdeményező

A Ciprus utcai telephelyen üzemelő URH-szervizben dolgozó műszerész a következő szöveg bemondásával jelentkezik be az adott forgalmi csatorná­ra: „Taxi 50. vagyok, érdeklődöm, milyen az adásom és mit ír ki a készü­lék?" A bejelentkezésre a forgalomirányító a megfelelő felvilágosítást meg­adja.

5.3.5. Időszakos fix telepítésű állomások adáskezdeményezése

A tavaszi és őszi nemzetközi vásárok alkalmával a BNV területén lévő taxi­pavilonnál telepített állomás hívójele: Taxi 11 és Taxi 12.
Feladata, hogy a vásár időtartama alatt az utazási igényekről tájékoz­tatást adjon, illetve utasok részére kocsit rendeljen. A kocsirendelés mindig a forgalomirányítón keresztül történik és a visszaigazoláskor közölni kell a gépkocsi rendszámát és az oda érkezés idejét is.

5.4. Az URH-forgalmazás során elhangzó különleges megjelölések

Jelentkezési szám
A Budapesti Közlekedési Vállalat a hónap végén és elején történő pénzszál­lításaihoz a bérletpénztárak részére rendszeresen taxigépkocsikat vesz igény­be. Ilyenkor a forgalomirányító a cím bemondása után nem a megrendelő, nevét, hanem egy un. jelentkezési számot mond, amit a gépkocsivezető a bérletpénztárhoz érkezésekor a személyzettel közölni köteles.
Vérszállítás
A kórházak a sürgős vérszállításhoz rendszeresen vesznek igénybe taxigépko­csit. A forgalomirányító az egyéb fuvarcímekhez hasonlóan jár el azzal a ki­vétellel, hogy a cím után közli a vérszállítás tényét. Erre azért van szükség, hogy az adott címhez valóban a legközelebb lévő (lehetőleg 2—3 perces) gépkocsi jelentkezzen. Fontos figyelmeztetés: mivel a taxigépkocsi nem meg­különböztetett jármű, ezért a vérszállítás során is ugyanúgy be kell tartani a KRESZ-szabályait, mint egyéb fuvarozás során.
A sürgősség arra értendő, hogy az adott kórházhoz leggyorsabban oda érő taxit tudják kijelölni.
Kocsirendelés reklamálásra
Előfordul, hogy az utas címére a korábban megrendelt gépkocsi a központ, vagy a gépkocsivezető hibájából nem érkezik meg. Ilyenkor az utas ismételt telefonhívására (reklamálásra) a forgalomirányító újabb gépkocsit kér. A cím után természetesen hozzáteszi, hogy a rendelt gépkocsi reklamálásra megy. Erre azért van szükség, hogy az adott címre lehetőleg közelről és időben gyorsan érjen a taxi. Az ilyen címre érkező gépkocsivezetőnek előzékeny és udvarias magatartással kell ellensúlyozni a késés okozta esetleges kellemet­lenségeket.


6. AZ URH-FORGALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB TUDNIVALÓK

Cím visszaadás:
Az URH-forgalmazás egyik alapvető követelménye, hogy az URH-s gépkocsi­val dolgozó gépkocsivezető a kapott fuvarfeladatot minden körülmények kö­zött teljesítse.

A korábbiakban már említettük, hogy az a gépkocsi, amelyik a köz­ponttól címet kapott, foglalt taxinak minősül, következésképpen az utcán jelentkező fuvarigényt nem tudja kielégíteni. Ezért fontos, hogy a forgalom­irányító által bemondott címre csak azok jelentkezzenek, akiknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális távolságot kell üresen megtenniük. Vitára és utaspanaszra adhat okot, ha egy szabad jelzéssel közlekedő taxi várakozó utasokkal teli droszt mellett elhalad, vagy az,utas intésére nem áll meg.
Ha fuvarfeladatot (címet) utassal veszünk fel, ezt csak abban az esetben tegyük, ha egyértelműen tisztáztuk a fuvar befejezésének helyét. Sokszor elő­fordul, hogy azzal az indokkal adják vissza a gépkocsivezetők a kapott címet, hogy az utas meggondolta magát és nem végez a megadott helyen. Ez ugyan­olyan szabálytalan, mint a leintés miatt, vagy a kapott cím rossz ismerete mi­att történő cím visszaadás.
Cím visszaadásra három esetben van lehetőség (a korábban leírtak sze­rint, de fontossága miatt megismételve):
- ha közúti esemény, vagy baleset miatt nem tudunk a kapott címre menni,
- műszaki meghibásodás esetén (defekt kivételével), amikor a taxi javítására műszaki mentést kell kérni,
- ha az élet- és vagyonbiztonság megóvása ezt kívánja.
A forgalmazás rögzítése, dekódolás
A forgalomirányító központban olyan négysávos rögzítőberendezés üzemel, amelyen bármikor visszahallgatható a négy csatorna forgalmazása. A masr.ó-hoz kapcsolt dekódoló berendezés pedig ugyanúgy kiírja a hívószámokat, mint a forgalomirányító előtt lévő kódkiíró.
URH-bizottságok
Az URH-forgalmazás állandó ellenőrzése, folyamatosságának biztosítása, az éterfegyelem megszilárdítása, és a forgalomirányítók munkájának segítése céljából mind a három forgalmi csatornán gépkocsivezetőkből álló URH-bi-zottságot hoztak létre.
Az URH-bizottsági tagok kötelessége a forgalmazás folyamatos figye­lemmel kísérése. Jogukban áll a szabálytalanul forgalmazókat figyelmeztetni, természetesen figyelembevéve, hogy mindezt az utazóközönség is hallja, va­lamint durva éterfegyelemsértés esetén a Taxi 1-esen keresztül az adott mű­szakra ki kapcsoltatni (forgalmazástól eltiltani) és a bizottsági ülésekre, vala­mint helyismereti vizsgára berendelni az éterfegyelem sértőit.
A gépkocsivezetők kötelesek az URH-bizottsági tagok utasításait be­tartani, azokat megjegyzés nélkül tudomásul venni.
Véletlen bejelentkezések
A véletlen bejelentkezések elkerülése végett .célszerű a mikrofont az eredeti helyén tartani. A mikrofontartó olyan kiképzésű legyen, hogy arról sem kanyarodás közben, sem rázós úton leesni ne tudjon. Többször előfordul, hogy a központban kiírt hívójelet a forgalomirányító bemondja, tehát vála­szol az adáskezdeményezésre, mire az illető kolléga valamilyen kitalált in­dokra hivatkozva véletlennek minősíti a bejelentkezést. (Ilyen magyarázato­kat hallani leggyakrabban: . . .leesett, .. .kanyarodtam,. . .gödör volt,. . .az utasom hozzáért, . . .ráültem,. . .csak takarítok stb.)
Az URH-s rendszert a vállalat nagy anyagi erőfeszítések árán hozta létre. Ez a rendszer biztosítja, hogy a szabad URH-s gépkocsik hatékonyan, gazdaságosan és nagy tömegben tudják a felmerülő fuvarigényeket kielégí­teni.
Az URH-n leadható — azaz teljesíthető — fuvarok száma nagymérték­ben függ a forgalmazási szabályok betartásától. Minden olyan URH-n leadott közlemény, amely nem a fuvarfeladat elvállalását jelenti (tehát a gépkocsive­zetők összes szóbeli közleményei) csökkenti a fuvarfeladat leadására jutó időt, tehát csökken a leadott fuvarok száma.
A gépkocsivezetők indokolatlan szóbeli közleményei a többi gépkocsi­vezető fuvarvállalási lehetőségét - és ezen keresztül gazdasági munkáját -rontják, csökkentik az egész URH-s rendszer hatékonyságát.
Minden URH-s gépkocsival forgalmazó gépkocsivezetővel szemben kö­vetelmény a magasszintű helyismeret, a fuvarcím és a név pontos regisztrá­lása, hogy.a csatorna forgalmát visszakérdezéssel, tájékozódással ne zavarja.
Az URH-s rendszer gazdaságos üzemeltetése, a forgalmazási szabályok az éterfegyelem betartása mindannyiunk közös érdeke.

 

 


Közösségi kapcsolatok

 

fiam étterme! :-P

 
 
 
 
 
 

Top fórumok

Legfrissebb 100 Fórumtéma

Dugófigyelő

2024.11.23.
www.utv.hu

Utoljára feltöltött képek

Linkcsere

4Dimenzió Fixshuttle
Taxi 314
Szentendre		 Rókalyuk
Tokio 170
Rádió Taxi
Szeged		 Új Taxi
Tatabánya 
Eurotravel   TAXI 3000   
Sziget taxi TaxiCentrum
Pannon Volán
Taxi, Pécs 		MB Vip Service
taxi.lap.hu  
   
   

Hírlevél

Email marketing by NeoSoft

Legutóbbi fórum hozzászólások

2024.11.13. 06:34
AKIKTŐL BÚCSÚZUNK
2024.08.27. 13:17
Taxis Gokart bajnokság
2024.07.31. 07:52
Best Taxi
2024.07.28. 23:33
Font-os kérdés...

Impresszum

HALLOTAXI.HU Online taximagazin
Minden ami taxi, nem csak taxisoknak!

Kiadó: Majercsik Tamás Ev.
1025 Bp. Ruthén utca 19

Kiadásért felelős:    Majercsik Tamás

Felelős szerkesztő: Majercsik Tamás
Email: majercsik@hallotaxi.hu

Tel: +36 20 457 48 46

Adatkezelési nyilvántartási számunk: NAIH-88024/2015.

Közösségi kapcsolatok

Design By: NeoSoft