Hoppá

2006.07.21.

Mesél a pesti taxi
E könyv előkerülése, újabb könyvespolci motyózásom eredménye. Én annak idején nagyon élveztem. Most újraolvasva furcsa érzés, hogy már akkor is úgy beszéltek a múltról, mint valami csodálatos soha vissza nem térő aranykorról, pedig még nem sejtették, mi minden vár ránk. Szösszenetek:

- Huszonöt év körüli fiatalember lehetett, aki fuvar befejeztével megkérdezte tőlem: - Nem hozná föl a bőröndömet a harmadik emeletre? - Örömmel - válaszoltam. Felcipeltem a hatalmas bőröndöt és az illető két forinttal „honorálta" a munkámat. Erre fogtam és elindultam a bőrönddel vissza, a földszint felé. A csomag tulajdonosa kétségbeesve kiabált utánam: - Hova viszi a bőröndömet? Mondom: - Le a földszintre! Ott aztán letettem a kapualjba és a tetejére helyeztem a kétforintost. Majdnem kis büszkeséggel távoztam, mert úgy éreztem, hogy népnevelői munkát végeztem.

Tovább>

Folytatjuk...

 

 


 



E könyv előkerülése, újabb könyvespolci motyózásom eredménye. Én annak idején nagyon élveztem. Most újraolvasva furcsa érzés, hogy már akkor is úgy beszéltek a múltról, mint valami csodálatos soha vissza nem térő aranykorról, pedig még nem sejtették, mi minden vár ránk.
Számomra, a könyv születésének ideje volt az aranykor, hiszen én akkor voltam ifjú titán, a könyvben szereplők számára, viszont magam voltam a felhígulás, a tömegesen, már szinte akadálytalanul beözönlő ifjuság!
És hol volt még a rendszerváltás,  a munkanélküliek tömege....?