Kezdjük a sort az asztali számítógépek területén bekövetkezett változásokkal, hiszen nagy valószínűséggel ezek érintik a szélesebb közönség legnagyobb részét. Itt egyértelműen az ikermagos processzorok vitték a prímet, hiszen bár az első fejlesztések már 2005-ben megjelentek, az elterjedés komolyabb fázisa idén játszódott le. A csúcskategóriából szép lassan leszivárogtak a két processzormagot magukba foglaló példányok, tovább növelve a teljesítményt, valamint lejjebb szorítva a hagyományos felépítésű elődök árait. Az AMD esetében mindez átfogó foglalatcserével járt együtt, aminek eredményeként végre támogatni kezdték a DDR2 memóriát.

AMD Athlon X2 5200 - az Intel ellen ez is kevés

Az Intel eleinte a már kiöregedő Pentium és Celeron családdal folytatta a versenyt, de már gőzerővel dolgozott a következő generáción, amely kiérdemelte az új nevet. A Conroe kódnéven, majd Core 2 Duo hivatalos megnevezéssel érkező sorozat olyan jól sikerült, hogy több év után ez minősült az első valóban komoly válasznak az AMD felől érkező kihívásra, amely éppen a K8-architektúra által erősödött fel. A nagyobbik processzorgyártó azonban igencsak előreszaladt és már a négymagos utódokon, valamint a gyors technológiai váltáson törte a fejét, miközben riválisa picit lemaradni látszott.

Az órajelek nem sokat változtak, nagyjából 2-2,5 GHz között stagnáltak. A hangsúly - amint azt sejteni lehetett - a magok számára és a csíkszélességre helyeződött át. Itt megint az Intel ragadta magához a vezetést, mégpedig a 65 nanométer gyorsított bevezetésével, nagyarányú beruházásokkal, valamint az új technológiák - DDR3, PCI Express 2.0 - korai, jövő évre tervezett - támogatásával. Az év második felében bemutatták az első négymagos processzort, a 45 nanométeres chipet, miközben az AMD is lerántotta a leplet négymagos Opteronjáról. Elbúcsúzott viszont a Pentium és Celeron család, amely jövőre végképp eltűnik a kínálatból.

A konzolok piaca az év első felében az Xbox 360 lassú térhódításától, valamint a nagy vetélytárs állandó késlekedésétől volt hangos. A Microsoft üdvöskéje eleinte minden ellenállás nélkül nyomult előre, a Sony legfeljebb szavakkal tudott visszavágni, mígnem novemberben végre elrajtolt a PlayStation 3, illetve a Nintendo Wii. A Microsofttal és a Sonyval ellentétben ez utóbbi nem a teljesítményre és a minden eddiginél jobb grafikára helyezte a hangsúly, hanem az él­mény­re, amit az újszerű vezérlőre alapoztak. Eddig bejött az elgondolás, hiszen míg a PS3 esetében jelentős hiány tapasztalható, az olcsó Wii - amelyen ráadásul a Nintendo már most szépen keres, tekintve a 160 dolláros előállítási költséget - szinte mindenhol kielégíti a vásárlói igényeket.

Előtérbe került viszont a kiegészítők, valamint az online szolgáltatások fejlesztése, amelyet mindegyik fél igyekszik a maga javára fordítani. Redmondban az Xbox Live megújításán dolgoznak, a Sony saját megoldását fejleszti, az eddigi tartalmak mellett pedig megjelentek a mozifilmek, előzetesek, illetve a zenei anyagok, miközben a kommunikációt is igyekeznek megkönnyíteni a játékosok számára. Itt több terület találkozhat, és nagyobb hangsúlyt kaphat a konzolok kiegészítése, legyen szó akár új optikai meghajtókról, vagy egyéb kiegészítőkről.

Az idei évre visszatekintve nem mehetünk el szó nélkül az akkumulátorproblémák mellett, amelyek következtében alig néhány hónap alatt mintegy 10 millió készüléket hívtak vissza a különböző gyártók. A fiaskó a Dell bejelentésével kezdődött, majd rövidesen csatlakozott a sorhoz az Apple, a Toshiba, a Fujitsu, a Panasonic és több más cég is. A Sony által lefolytatott vizsgálatok során arra következtetésre jutottak, hogy a kapkodás vezetett a sorozatos meghibásodásokhoz, miután túlságosan gyorsan akarták kielégíteni a nagyobb üzemidővel és jobb teljesítménnyel kapcsolatos igényeket.

Kiderült tehát, hogy a lítium-ion technológia határait a végsőkig feszítették és a jövőben komolyan számításba kell venni az egyéb megoldások tökéletesítését. A jelöltek már felsorakoztak: az üzemanyacellákkal évek óta kísérletezgetnek, míg a lítium-polimer akkumulátorok jövőre juthatnak el a megfelelő szintre. A technológiai váltás tehát 2007-ben kezdődhet meg, a folyamat azonban a kevésbé optimista jóslatok szerint akár 10 évig is eltarthat. A legnagyobb problémát a teljesítmény és az élettartam jelenti, itt ugyanis a jelenlegi megoldások egyelőre verhetetlenek.

A grafikus vezérlők területén az nVidia ütős válaszával telt el az év, amely a jól sikerült 8800 GTX és GTS egyelőre kihívó nélkül vezetik a mezőnyt, az ATI még adós a visszavágással. Utóbbi azonban már az AMD részeként készülhet erre, ami sok érdekes megoldást eredményezhet jövőre. Ezek közé tartozik a Fusion névre keresztelt hibrid platform, amely a hagyományos grafikus vezérlők és központi processzorok ötvözésén alapul. Az extrém igények kielégítéséről eközben a négyszeres SLI, valamint a CrossFire rendszerek gondoskodnak, a vastag pénztárcájú fanatikusok körében.

A kijelzőknél folytatódott a néhány éve zajló trend, az LCD-monitorok gyorsuló ütemben szorítják ki a katódsugaras elődöket, és az otthonokban is megszokottá válik a lapos készülékek látványa. Az egyre alacsonyabb válaszidő, a jobb megjelenítési technikák, valamint a szép lassan ereszkedő árak még inkább vonzóbbá teszik az új generációt és a váltást kritikusan szemlélők közül is egyre többen adják be derekukat. Európában már vezetnek az LCD-televíziók és az ünnepek előtt és alatt is sokan tervezik a beruházást.

A tárolóknál az új optikai formátumok harca egyelőre nem sokat vizet zavar, legalábbis az átlagfelhasználók szemszögéből nézve. Elsőként a Toshiba üdvöskéje rajtolt el, a Sony itt is sokat késlekedett, a hibrid megoldások hiánya azonban óvatosságra inti a vásárlókat, akik nem szívesen kötelezik el magukat egyik vagy másik tábor mellett. Az elemzők jó része is kivárást javasol, ami a hagyományos DVD csak lassú, fokozatos kiszorítását eredményezheti. Ez utóbbi formátum 2012-re szorulhat végleg kisebbségbe, bőven van még tehát időnk dönteni. Jókora késlekedés után ugyan végre megérkeztek az első Blu-ray lejátszók is, a nagyüzem azonban itt is csak jövőre indulhat be.

A merevlemezeknél zajlik az 1 TB-os álomhatár ostromlása. A technológia megszületésének 50. évfordulóján a kapacitás növelése mellett a gyorsítás is szerepet kapott, mégpedig hibrid fejlesztések révén. A Samsung és a Hitachi flashmemóriával oldaná meg a kérdést, míg a Seagate akár a 2,5 TB-os kapacitást is elérhetőnek tartja a merőleges adatrögzítés révén. Egyelőre azonban még az 1 TB-nál járunk, ezek a monstrumok ezekben a hetekben jelennek meg a boltokban.

Az összefoglalóból kiviláglik, hogy az elmúlt év több szempontból is átmeneti időszaknak minősül. Kétségtelenül történtek fontos bejelentések és váratlan lépések, de több nagy területen is a következő évre maradt a döntés. 2007 lesz a négymagos processzorok bemutatkozásának éve, miközben körvonalazódik majd a konzolverseny kimenetele, beindul a nagyüzem a Blu-ray/HD DVD versenyben, és megjelennek a DirectX 10 technológiát támogató további grafikus kártyák. Választ kaphatunk több korábban felmerült kérdésre, és kiderül hogyan birkóznak meg a gyártók a fontos technológiai váltásokkal a laptopoktól kezdve a memóriákon át az illesztőszabványokig - nekünk már csak arra kell majd figyelnünk, hogy mindezt minél kevesebb kiadással vészeljük át.

Forrás:

• NetCafé

• HARDVER SZOFTVER! Mit tegyünk a géppel, ha...?