2009.03.08.
Délmagyar.hu
A gazdasági válság a szegedi taxisokat sem kímélte. Ugyanúgy fuvarhiánnyal küzdenek a társaságba tömörültek, mint a magánzók, s a különféle akciók, kedvezmények sem érik el céljukat. Körkérdésünk során kiderült, hogy alig nyitja rájuk valaki kocsijuk ajtaját. Egyikük – Ábrahám László – reggel kilenctől este kilencig hiába állt a droszton.
Bőven van idejük beszélgetni, újságot olvasni vagy keresztrejtvényt fejteni a szegedi taxisoknak, mivel alig akad fuvarjuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a gazdasági válság mennyire hat ki munkájukra, ők is érzik-e negatív hatásukat. – Folyamatosan egyre kevesebb az utas. A szakmát 1995-ben kezdtem, s azóta csökken a fuvarszám. A válság hatására pedig az a kevés is, ami megmaradt, tovább fogy – mondta Krisztin Tamás. A Tempó Taxi munkatársa kiemelte: bevételük csökken, viszont kiadásuk ezzel szemben nő. Kezdetben – egyéni vállalkozóként – összesen 3 ezer forintnyi járulékot kellett fizetnie, ez az összeg mára 37 ezerre emelkedett.
– Csütörtök este nyolctól éjfélig dolgoztam, s ezalatt egyetlenegy fuvarom volt, amelyért 745 forintot fizetett az utas. A jellemzők a rövid távú, vagyis 1000 forint alatti utak, ezért 350 forintról indul az óra, különben nem éri meg a kiszállás – folytatta Krisztin.
A Taxi Pluszos Segesvári Csaba is úgy értékelte, visszaesett a forgalom, de szerinte ennek csak egyik oka a válság. A másik az, hogy Szegeden egyre több a kocsi, sok olyan család van, ahol egynél több járműt használnak. A 24 éve személyfuvarozó férfi elmondta: 12–14 órát dolgozik néha naponta, de csak elvétve akad munka. Állítása szerint napi 15 fuvar kellene ahhoz, hogy megérje kiállni a drosztra. Ábrahám László is hasonló ideje taxizik, de egyik társaságnak sem tagja, hanem magánzó. Nála a csúcs nyolc és fél óra volt, vagyis ennyi idő alatt egyetlenegy fuvar és 1000 forint jött össze. A taxizás nála mellékállás, mert főállásban fuvaros. Azonban a munkahelye hamarosan megszűnik, így marad a személyszállítás.
– Nemrég beszállt hozzám egy utas. A célnál az óra kinyomtatta a számlát, de nem téptem le azonnal, és nem adtam a kezébe. Erre előhúzta fogyasztóvédelmis igazolványát, és megbüntetett 200 ezerre. Fellebbeztem, de elutasítottak, így jelenleg perben állok velük – tette hozzá.
Bobkó Attilától, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési osztályának elnökétôl megtudtuk: Szegeden összesen hat taxis társaság üzemel. A magánzókat is beleszámítva 315–320 engedélyt adtak ki. Ezzel szemben egy 160 ezres városban elegendő lenne 200–220 bérkocsi is. Az elnök is úgy látja, a válság miatt visszaesett a forgalom, s elképzelhető, hogy többen is visszaadják engedélyüket, mert már nem éri meg nekik ez a vállalkozás.
Rendelet maximalizálja a díjakat
A város közgyűlése a megyei kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, valamint a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséggel és a szolgáltatásban közvetlenül érintett érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével megállapította a személytaxi-szolgáltatás legmagasabb hatósági árait. Normál tarifában a város közigazgatási határán belül – munkanapokon reggel 6-tól 22 óráig – az alapdíj 500 forint, a távolsággal arányos egységdíj pedig 300 forint kilométerenként. Emelt tarifa esetén a városban az alapdíj szintén 500 forint, a távolsággal arányos egységdíj viszont 330 forint kilométerenként.
Kormos Tamás
2009.03.08.