Mivel már 11 óra volt, bátyámmal azonnal kocsiba ültünk és elindultunk az új családtagért.
Ahogy kiértünk a menhelyre (sajnos) rengeteg kutya fogadott minket. Egyik aranyosabb volt, mint a másik, de a legaranyosabb egy fekete, fehér mellényes kutya volt. Dugta ki a kis fejét a rácson, megállás nélkül osztotta a puszikat és nézett rám azzal a gyönyörű, meleg barna szemével, hogy vigyem haza. Nem bírtam ellen állni (nem is akartam), csak azért az kicsit aggasztott, hogy tiszta seb volt a pofája és a teste is néhol, meg hiányzik az egyik fülének a fele.

De annyira de annyira aranyos volt, hogy úgy döntöttem, mind ezek nem érdekelnek Őt választom. A dolgozók próbáltak lebeszélni róla, hogy inkább egy kölyköt vigyek, de nem hagytam magam.
Ő egy 2 éves közepes méretű keverék kutyus volt, Zsabónak hívják. Ott azt mondták, hogy gyönyörűen sétál pórázon, bár ezt először nem akartam elhinni, mivel mikor odaadtam a pórázt az egyik dolgózónak, hogy ki tudja hozni, akkor majdnem végig szántotta vele a menhelyet.

Mikor hazaértem vele és anyukám megláttam egyből azt mondta, hogy mennyire összeilletek! Milyen jól néztek ki együtt! Jó volt ezt hallani. Mikor beértünk a lakásba akkor körbejárta az egészet, mindent megnézett, szétnézett, felmérte a terepet. Olyan bizalommal nézett rám! Mintha érezte volna, hogy ez mostmár végleges. Hát ha rajtam múlik akkor az is!


Miután mindent körbe járt, úgy döntött, hogy ő megjelöli a területét és erre lepisilte anyukám táskájat. Hát nem kell mondanom, hogy mennyire "örült" neki anyukám. De hát ezek az első percei voltak nálunk, még ő is biztos zavarban volt. Teljesen szobatiszta, már a menhelyről is így hoztam el. Mindezek után alaposabban elkezdte körbenézni a lakást és megtalálta Spurit a hörcsögömet. Nah egyből megpróbálta megölni, szegény kis állatomat, kaparta a rácsot, ugatta, mindent megpróbált annak érdekében, hogy elkapja Spurit amíg közbe nem avatkoztam, úgyhogy Spuri megmenekült.

Később lementünk sétálni, az első sétánkra. Nagyon élveztük! Annyira vágytam már erre! Séta közbe találkoztunk Fannival (ő egy 4 éves husky kutyus) és mondta a gazdája, hogy engedjem el, had játszanak. Hát mondom nem kellene mivel ma hoztam a menhelyről. Lajos (a gazdi) megígérte, hogy fut majd velem, ha Zsabó szökni próbálna, de had játszanak. Hát jó, elengedtem. Nem volt semmi baj, szépen visszajött ha szóltam, eljátszottak, amíg egyszer csak kattant neki valami és elkezdett futni. Mi meg persze utána. Szerencsére nem futott messzire csak az első padon ülő szerelmes párig, felugrott közéjük a padra és elkezdte nyaldosni a fiút. Mi megpersze rohantunk ahogy tudtunk, mikor odaértem sűrű elnézések közepette leszedtem Zsabót róluk és elsétáltunk.

Azóta persze nem csinál ilyeneket és első szóra sűvít vissza hozzám. Már több, mint egy éve az enyém és nagyon megszerettem. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy őt választottam (vagy ő választott engem?) és mindent megteszek azért, hogy boldog legyen.

Kata         

Forrás: Kutyafáját.hu

Kérünk mindenkit, hogy pénteken 16.00-ig támogassátok szavazatotokkal kedvencemet:-)

SZAVAZÁS

Kicsit megbonyolódott az élet, ezzel a szavazólappal:-(

Amikor azt írja, hogy válasszon várost, akkor a lap legeslegtetején, középen van egy kis ablak amit lenyitva ki kell választani SZEGED-MAKÓ-t!
És akkor aztán uccu:-))

Köszönöm!

Sok sok kávéval jövök nektek:-)))