Nem olvastam, és nem is értesültem mostanában olyanról, hogy egy-egy taxist a munkavégzése miatt megdicsértek volna. Pedig tudom, hogy létezik ilyen cégeken belül. Nálunk is volt ilyenre példa, a Főtaxinál, sőt, anno a Rádiótaxinál is emlékszem ilyenre.

Általában a kifejezetten hálás utasok szoktak tollat ragadni és igen megható levelet írni egy-egy kollégánk kiemelkedő emberséges viselkedése után. Biztos jóval több napi jócselekedet történik, mint amiről bent a központban értesülnek, de kevés jut el a cégvezetőkig. Természetesen, amikor kivetkőzünk a mogorva álarc mögül, akkor nem is azt hajt minket, hogy majd ezért megveregessék a vállunk, de azért jólesik az embernek amikor visszajelzés érkezik arról is, hogy emeltük cégünk jó hírét és nem csak a negatívumokat említik meg.

Pedig elhihetitek, sok kis hősünk van kint az utakon. Baleseteknél, kismamák segítségére sietők, láttam olyat is, hogy a 3 sávos úton lerobbant egy autó és az egyik Tele5-ös (sajnos a kódját nem láttam) félreállt és kitolta a lerobbant autót…a taxis…pardon…”A” Taxis, aki különben mindenkinek csípi a szemét.


Az, akiről most teszek említést, egy Citys kollegina. Kollégái biztos ismerik és nem csak a kódjáról: 653

Kombi (ha jól láttam Skoda), furcsa dizájnnal a műszerfalon + egy kosár.

Néztem a hölgyet, amint láthatóan jókedvűen szemléli a környezetét és pakolászik a kincsei között. Tipikus, még a droszton sem tud kényelmesen hátradőlni, átadva magát az édes semmittevésnek.

Utasok tűntek fel a láthatáron. Három egészséges ember és egy tolókocsis illető. Kiszúrták, hogy áll a droszton egy kombi és meg is célozták a mögöttem álló Citys hölgyet. Ő, amint érzékelte a helyzetet, kipattant, pár kedves szó (ezt onnan tudom, hogy félig hallottam, na meg az arcmimikából kivettem), majd úgy bepakolta az egész bandát, hogy mire azok feleszmélhettek volna, már utazópózban ültek az autóban.

Ez eddig mondhatni még szokványos…báááár…na mind1, szóval eddig semmi extra. Viszont, amint visszaült a kollegina, még indulás előtt a műszerfalon elhelyezett kosárkából (igen-igen, egy igazi, valódi, fonott kosárkából) egy kis ajándékkal kedveskedett az utasainak, amit azok meglepődve, de mosolyogva fogadtak.
Igen, így is lehet. Kiszállva, segítve, egy kedves gesztussal indítva és ezzel megalapozva az egész út hangulatát. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden férfi kollégám helyezzen el a műszerfalán egy fonott kosarat és abból osztogasson cukorkát, de ha mást nem, azt a segítőkészséget, amit a kollegina tanúsított az utasai iránt, nyugodtan eltanulhatnánk tőle.

Én szeretném neki, a magam, és minden olyan kollégám nevében megköszöni, akiknek számít még valamit ennek a szakmának a  pozitív megítélése.

Köszönjük!