Lassan vége az évnek. A 2006-os év is sok kihívással telt, megoldandó problémák tömkelegével, így a végéhez közelítve kifejezetten jó volt egy kis lazítás, egymás megismerése munkán kívül. Írhatnék én most sok nagyon okos meg szép hivatalos dolgot, de nem szokásom, hanem inkább kicsit lazábbra veszem a figurát, mint ahogy egy ilyen eseményen illik is.

Kedd este 19 órára lett megbeszélve a gyülekező a Kerepesi úti székházban. Az etikások már ott voltak, mert nekik gyűlés van ezen a napon. Nekünk, ellenőröknek kellett csak 19 órára befutni. Siettem rendesen, hogy a korrekt dokumentálás érdekében időben érkezzek, ne maradjak le semmiről.

Nem is késtem el, mint ahogy azt Csaba Peti megállapította, amikor jóval a megnevezett időpont előtt a székházban bolyongva kerestem a többieket. Mivel láttam, hogy bőven van még időm, így kimentem elszívni egy cigit, ekkor érkezett meg a 1020 és a 1021, akit egyébként kisfőnöknek kell szólítanom, vagy Red Bullt vinni neki. Mivel a Red Bull nem egy olcsó dolog, így inkább kisfőnöknek szólítom.

Szép lassan befutott mindenki. Csicsáék már munícióval érkeztek, így a hangulat megalapozása már bent megkezdődött.

Jó volt érezni, hogy most nem a munkáról lesz szó, bár sokan egy ideig nem tudtak a szerepükből kiesni, hiszen a poszt, amit betöltenek, megkívánja a megfelelő viselkedést. Szerencsére azonban, mire elértünk a Trófeába, ennek már nyoma sem volt.

Szegény pincérek mikor meglátták hogy kik is érkeztek, élen az ellenőri brigáddal, már érezték, nem néznek könnyű este elé. Ebben legalább nem tévedtek.

A két Gyuri (1039-1040) azonnal átrendeztette velük a fél éttermet, igaz, jogos volt a kérés, hiszen az asztalok elég rosszul voltak elhelyezve. Eltelt vagy 10 perc, mire a kedélyek megnyugodtak és végre helyet tudtunk foglalni és valamelyest a társaság is megtalálta a helyét. Én, mint megtudtam, a legelitebb társaság közé ültem be. A sziget1 csoportja és az 1050-es Lajos társaságába. Persze próbáltam mindenhol jelen lenni, de ez nem mindig sikerült.

Nem akarom hosszúra nyújtani a beszámolót, mert a képek majd úgyis mesélnek helyettem, de egy-két mozzanatot meg kell említenem. Ilyen például az, hogy Pista testvérünk (1016) 1 mps alatt tud meginni ½ liter sört, hogy az Attila (1044) 1 perc alatt tudja eltűntetni egy nagyobb menza somlói adagját.

Hogy Zsóótttii ( 1021) 2 Wiskytől igen kedélyes hangulatba tud kerülni, na és Lajosról már nem is beszélve - aki külön megkért, hogy sok képen szerepeljen és azt sem bánja, ha a képeket szöveggel egészítem ki – mert Lajos igazi ínyenc, ami az étkezést illeti. Sajnos a többiektől elég messze ültem, így a sziget2-es csoportról csak annyi jutott el hozzánk, hogy hihetetlen mennyiségű pezsgőt nyittattak ki Zoli nevű pincérükkel, aki a végére már nagyon leamortizálódott. A véletlenül eltört poharak számáról már nem is beszélve.

A kajálás is egy élmény volt, mert amikor az ÁNTSZ brigád beindult, akkor a szakácsok aggódni kezdtek, hogy a mennyiség, amit mára kalkuláltak, bizony kevésnek tűnt.

Persze voltak hivatalos mozzanatai is az estének. Ilyen volt például az is, amikor Miklós megköszönte az egész éves munkánkat. Ez sem sikerült igazán tradicionálisra, nem voltak megemlítve a jövőre néző elvárások stb…, hanem inkább tényleg egy ilyen – talán mondhatom – baráti hangvételűre sikeredett.

Az esti programhoz tartozott még, hogy mi is megköszöntük Miklós egész éves munkáját, és névnapja alkalmából felköszöntöttük. Ez így egyszerűen hangzik, de mivel ezt megszerveztük, így már sokkal bonyolultabbra sikeredett. Biotérkép, aki a Stuff Tibi (1020) szerint, ha nem figyelünk rá az étteremben eltévedt volna, félrehívott, hogy elmondja nekem mi is a terv.

Felköszöntjük Miklóst a névnapja alkalmából, majd ő 2 kollégájának személyes ajándékkal kedveskedik, ami rejtett politikai jellegű megfedés volt, majd ismét Miklós fog következni, akinek egy emberes pezsgő kíséretében megköszönjük az egész éves munkáját, majd amikor szegény már azt hiszi, hogy a sok köszöngetést megúszta, akkor majd egy meglepetés torta érkezése zökkenti ki a kellemes merengésből.

Szerencsésen megtörténtek ezek az események, még Miklós is megmenekült a tortán szikrázó-égő tűzijáték veszélyétől. Még kicsit ettünk, ittunk, Memit csendesítettük és éjfélkor távoztunk. Volt aki haza, de a társaság egy része a Víg sörözőt célozta meg, tovább folytatva a kis összejövetelt.

Itt muszáj megemlítenem, hogy én mivel nem fogyasztottam alkoholt, a taxis szerepébe estem vissza és három kedves kollégámat szállítmányoztam. Gabi (1012) – aki különben Lajoshoz hasonlóan kérte, hogy sok fényképen szerepeljen majd – végig kritizálta az útvonalat, és fenyegetőzött, hogy betelefonál a központba és panaszt tesz.

Erről a szándékáról akkor tett le, amikor - igaz később indultunk, mint a többiek – elsőként érkeztünk a Vígbe.

Itt trópusi éghajlat fogadott minket (volt vagy 35 fok a kocsmában), de hamar intézkedtünk, aminek következtében elég jelentősen megcsappant a körülöttünk lévő más vendégek létszáma.

Talán így ennyi elég is lesz az írásból, hiszen egy ilyen esemény hangulatát visszaadni különben sem egyszerű és hálás feladat, de szerencsére sok kép készült, így majd azok beszélnek helyettem. Meg persze a képen szereplő emberek.

A képgalériát itt tekinthetitek meg.

Köszönet: Külön köszönet Fox úrnak, a képek elkészítéséhez nyújtott segédletben, ami a technikai háttér biztosítását illeti.

Köszi!

• Főtaxi nyert
• Főtaxi horgászverseny 2006
• Felvétel a Főtaxihoz
  
  

  ---