In memoriam BUDATAXI

2008.11.07.

 

Szubjektív nekrológ egy cégért, ami valamikor nekem, magát a taxizást jelentette.

2008.11.08. 06:00-kor végleg lekapcsolják a Buda központban a villanyt.


Fura érzés a BudaTaxiról nekrológot írni.

Az első „maszek cég” a Buda volt, ahol a szárnyaimat próbálgattam. Sokat kaptam, a Pipás Lacitól, és a Gyányi Pistitől. Itt (ott) tanultam meg taxizni (többek szerint nem túl jól)
Budás szívem volt.
Nagyon jó hangulatú cég, a „város legjobb társasága” stb-stb.
Persze tudom, maga a taxizás volt más. Mások voltak a tulajdoni viszonyok, az érdekeltségek. Fel se merült, hogy a „cég” a diszpécserek, ne a taxis érdekét tekintsék mindennekelőtt valónak.
Aztán jöttek a „Pásztorok” és velük a Buda Hotel szervíz. Akkor úgy éreztem vége a Buda Taxinak, mert ezeket csak a fehér puposok érdeklik, mi csak arra vagyunk jók, hogy behordjuk a tagdíjat.
Nem tudom az akkor éppen mennyi volt, de tengerbe hordott víznek éreztem, így hát leléptem.
De figyeltem. Mindig figyeltem, mi van a Budával.
Végeredényben nem volt igazam. A Buda túlélte a Hotel szervízt. A Buda mindent túlélt.
Túlélte a Tele5 „bekebelezését”, túlélte a Taxi4 megszülését. Igaz, már nem volt a „város legjobb társasága”, de élt, létezett.

És most itt a vége.
Állunk nem létező sírja mellett, merengünk a fényes múlton, és gondolkodunk, mi adhatta fel az utolsó kenetet, a város első magántaxi társaságának.

A BudaTaxi mégsem élt túl mindent.
Nem élte túl a fejlesztést, a Letti Taxit, a tulajdonosok viszályát.
A BudaTaxit megölték.

 


NYUGODJ BÉKÉBEN!

Emléked lelkünkben örökké élni fog!