Én egy tizennégy éves pécsi lakos vagyok és taxis szeretnék lenni! Gondolom már ismertek a fórumban zajló beszélgetésekből. Sokan nem értik és nem is szeretnék, hogy taxis lenni, ugyanis azt mondják, hogy ez a szakma nagyon rossz, ide csak az jön aki nem tud máshol elhelyezkedni, ez nem lehet életcél és más negatívumokat. De ez engem nem érdekel! Hogy miért szeretnék taxizni? Azért szeretnék, mert engem nagyon vonz az éjszakai élet! Azt gondolom, hogy jó lehet éjszaka a kihalt utcákat járni és várni lesz e fuvar. A másik, hogy nincsen közvetlenül főnököd aki mondja húsz – huszonöt évesen a bölcsességeit. ( Persze van jó főnök is csak úgy hallom a felnőttektől, hogy egyre kevesebb. Sokan csak a pénzre mennek!

Apukám egyik kollégáját például azért elbocsájtották, mert táppénzre ment a törött lába miatt. Mikor levették neki a kötést felhívta az áruházát és mondta, hogy vissza jönne a céghez. Azt válaszolták neki, hogy nem kell, hogy vissza gyere, nincs rád szükség.
A következő pozitívum nekem ebben a szakmában, hogy nincs beosztva „ettől eddig” bent kell ülnöd egy poros irodába és folyatni a szemed a gép előtt míg ki nem pirosodik!
Ahogy hallottam pár normális taxistól akiknek adok a szavára azt mondták, hogy egész jól lehet keresni ezzel a munkával, csak sokat kell ülni. Ez vele jár és aki meg nem bírja az ülést az ne kezdje el! Én már kis korom óta meg barátkoztam a taxikkal. Mikor még Budapesten laktam és jártunk a Ferihegyre a családommal akkor mindig néztem a taxikat, hogy milyen szépek.

Mindig az járt a fejembe, hogy milyen „menők” akik ezeket vezetik és egyszer én is ezt fogom dolgozni. Szerintem még a Mercedes autók iránti nagy rajongásom is a taxiknak köszönhető.
A terveim szerint nekem egy gyönyörű fekete E-osztályos Mercim lesz.


Majd azon a szép napon mikor már a saját taximba ülök, oda megyek azokhoz akik ezt olvassák és majd mondom nektek „tessék megcsináltam”.

Üdvözlettel: Tomika

• Olvasóink küldték