Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A kormányzati beavatkozás kereteinek kijelölése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá

b) a hatósági ár megállapítójára.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki:

a) a jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára;

b) a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra;

c) a hegyközség által megállapított termőhelyi védőárra;

d) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján megállapított árakra.

(3) E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltatási tevékenység folytatása.

Általános rendelkezés

2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve - állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.

Bejelentési kötelezettség

3. § A Kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogszabályban előzetes bejelentési kötelezettséget írhat elő, ha a terméket előállító vállalkozó a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben megfogalmazott kritériumok alapján az érintett piacon gazdasági erőfölényben van.

4. § A vállalkozó köteles a Gazdasági Versenyhivatalhoz előzetesen bejelenteni, ha a Kormány által jogszabályban meghatározott, saját gyártású termékeinek árát emelni kívánja, továbbá ha korábban többféle árat alkalmazott, és az új vevő részére az addig érvényesített legmagasabb árnál magasabb árat kíván érvényesíteni.

5. § (1) A bejelentésben fel kell tüntetni a tervezett áremelés mértékét, időpontját, indokát és a termék tervezett forgalmát.

(2) Ha a bejelentés elbírálásához az (1) bekezdésben felsoroltakon felül további adatokra is szükség van, azokat a bejelentő a Gazdasági Versenyhivatal felhívására nyolc napon belül köteles annak rendelkezésére bocsátani.

6. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentés vagy a pótlólag rendelkezésre bocsátott adatok kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a tervezett áremelést határozattal - részben vagy egészben - megtiltja, ha az emelt ár a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénybe ütközne.

(2) Az ár legfeljebb a bejelentésben foglaltak szerint emelhető, ha a Gazdasági Versenyhivatal - az (1) bekezdésben előírt határidőn belül - határozatával az áremelést nem tiltotta meg, vagy e határidőn belül nem nyilatkozott. Az emelt ár érvényesítéséhez ez esetben is a szerződő felek megállapodása szükséges.

(3) A bejelentési kötelezettség alá tartozó termékekre csak akkor lehet felemelt árral szerződési ajánlatot tenni, ha a Gazdasági Versenyhivatal az áremelést nem, vagy csak részben tiltotta meg, vagy az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem nyilatkozott.

Hatósági ármegállapítás

7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.

(2) A termék hatósági árát a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat az állami költségvetés támogatja.

(3) A taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékes területi felügyelete és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) a képviselő-testület - a helyi körülmények mérlegelésével - legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg.

(4) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályait jogszabályban megállapítsa.

(5) E törvény Melléklete II. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” fejezetében található „40.30.90.0 Távhőszolgáltatás csatlakozási díját és lakossági távhőszolgáltatás díját” a települési önkormányzat - fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének beszerzését követően.

8. § (1) A legmagasabb árat - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(2) A továbbfeldolgozók vagy továbbértékesítők részére értékesített egyes energiahordozók ára a külpiaci árak szintjén is meghatározható.

(3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is.

9. § (1) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.

10. § (1) A hatósági ár megállapítása - ideértve az áralkalmazási feltételeket is - hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója - mindkét esetben - további adatokat kérhet.

(2) A hatósági ár megállapítójának megkeresésére az országos gazdasági kamara tájékoztatást ad a kérelemmel érintett termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalmi és árviszonyokról.

(3) A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni vagy a kérelem elutasításáról a kérelmezőt értesíteni.

11. § (1) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé - közös megegyezéssel - eltérhetnek, a szerződésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával.

12. § Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben

a) a legmagasabb árnál magasabb árat és

b) a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat

érvényesen nem lehet kikötni.

13. § Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

14. § A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kikötött áron kell teljesíteni.

15. § A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár érvénybelépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.

16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,

c) a 7. § (3) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén az 1997. évi CLV. törvény 48. §-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezhető.

17. § (1) A hatósági ár megállapítójának a 16. §-ban szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A hatósági ár megállapítójának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól keresettel kérhető a határozat felülvizsgálata.

(3) A hírközlési szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Nemzeti Hírközlési Hatóság végzi, az ezzel kapcsolatos eljárásra az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(4) A gazdasági és közlekedési miniszter árhatósági jogkörébe tartozó energetikai termékek és szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi, az ezzel kapcsolatos eljárására a villamos energiáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

18. § (1) Ha a határozat felülvizsgálatát nem kérték a bíróságtól, a hatósági ár megállapítója a határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.

(2) Ha a határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól, és a bíróság a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértését megállapította, jogerős határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.

Vegyes rendelkezések

19. § A gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása esetén a Kormány - legfeljebb hat hónapra - az árakra vonatkozóan rendelkezhet a nem hatósági árak körében is.

19/A. § (1) A Kormány a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében elrendelheti, hogy a humán törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek (a továbbiakban együtt: gyógyszerek) esetében a gyártó és a forgalmazó közötti, az e bekezdés szerinti rendelet kihirdetésekor hatályos szerződésekben szereplő árat - ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat - a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc hónapig nem lehet emelni, illetve a gyártók és a forgalmazók ennél magasabb áron a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc hónapig nem tehetnek egymás felé szerződési ajánlatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti árnál magasabb ár akkor alkalmazható, ha ehhez az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kérelem alapján hozzájárul. A hozzájárulás akkor adható meg, ha

a) az adott gyógyszer az adott betegség kizárólagos, első vonalbeli kezelésére szolgáló készítmény, és

b) a gyártó vagy a forgalmazó bizonyítja, hogy az adott gyógyszer előállításának költsége az (1) bekezdés alkalmazása esetén érvényes legmagasabb árnál magasabb.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemről kilencven napon belül kell határozatot hozni. Rendkívül nagy számú kérelem esetén ez a határidő egy ízben további hatvan nappal meghosszabbítható, amelyről a kérelmezőt értesíteni kell.

20. §

21. § Az e törvényben foglaltak nem érintik a külön jogszabályok szerinti polgári jogi igény érvényesítésének, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.

Hatálybalépés; átmeneti szabályok

22. § (1) Ez a törvény az 1991. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a)

b)

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (2) bekezdésének utolsó mondata, valamint (4) és (5) bekezdése;

- a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése;

- a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 301. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 302. §-ának (2) bekezdése;

- a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51. §-a;

- a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény 3. §-a;

- a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendelet 15. §-a (2) bekezdésének második mondata;

- az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 130. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja;

- a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 5-6. §-a, 44. §-ának (4) bekezdése, valamint a 45. §-ának (1) és (2) bekezdése;

- az árszabályozásról szóló 38/1984. (XI. 5.) MT rendelet és az azt módosító 43/1987. (X. 13.) MT rendelet, 24/1988. (IV. 8.) MT rendelet, 74/1988. (X. 25.) MT rendelet és 137/1989. (XII. 22.) MT rendelet;

- a tisztességtelen ár megállapításáról szóló 42/1987. (X. 13.) MT rendelet;

- az Országos Árhivatal feladatáról és hatásköréről szóló 23/1988. (IV. 8.) MT rendelet, és az azt módosító 138/1989. (XII. 22.) MT rendelet;

- a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 1014/1985. (III. 20.) MT határozat módosításáról szóló 139/1989. (XII. 22.) MT rendelet;

- a belföldi beruházási célú fővállalkozás ár- és pénzügyi feltételeiről szóló 35/1982. (VIII. 1.) PM-ÁH rendelet;

- az egyes árszabályozó rendelkezések módosításáról szóló 16/1990. (VIII. 17.) PM rendelet;

- az üvegpalackok és az öblös (konzerves) üvegek betétdíjáról és forgalmáról szóló 4/1980. (XI. 11.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 2/1981. (I. 19.) ÁH rendelkezés, 13/1982. (VI. 26.) ÁH rendelkezés, 4/1986. (V. 6.) ÁH rendelkezés és 7/1989. (VIII. 24.) ÁH rendelkezés;

- az energiahordozók, ipari alapanyagok és félkésztermékek külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzéséről szóló 11/1983. (XII. 10.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 6/1984. (VI. 26.) ÁH rendelkezés, 15/1984. (XI. 5.) ÁH rendelkezés, 14/1986. (XII. 10.) ÁH rendelkezés, 12/1987. (X. 15.) ÁH rendelkezés, 9/1988. (XII. 20.) ÁH rendelkezés és 13/1989. (XII. 28.) ÁH rendelkezés;

- a tervezett árváltoztatás egyes gazdálkodó szervezetek közötti közléséről szóló 9/1984. (VI. 26.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 9/1986. (IX. 17.) ÁH rendelkezés és 1/1989. (II. 26.) ÁH rendelkezés;

- a fogyasztói áremeléssel kapcsolatos lakossági tájékoztatásról szóló 10/1984. (VI. 26.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 3/1985. (V. 11.) ÁH rendelkezés;

- az árellenőrzés egyes kérdéseiről szóló 11/1984. (IX. 1.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 4/1988. (VII. 20.) ÁH rendelkezés;

- az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 5/1985. (VII. 20.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 8/1986. (IX. 17.) ÁH rendelkezés, 8/1987. (IX. 24.) ÁH rendelkezés és 6/1989. (VII. 10.) ÁH rendelkezés;

- az árkonzultációról szóló 9/1987. (X. 15.) ÁH rendelkezés;

- a tervezett áremelés előzetes bejelentési kötelezettségéről szóló 2/1988. (VI. 10.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 11/1988. (XII. 27.) ÁH rendelkezés, 12/1989. (XII. 28.) ÁH rendelkezés;

- a helyi árhatóságok hatásköréről szóló 3/1988. (VII. 20.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 13/1988. (XII. 27.) ÁH rendelkezés, 5/1989. (VI. 30.) ÁH rendelkezés;

- a haditechnikai termék, hadfelszerelési cikk és hadiipari szolgáltatás áráról szóló 5/1988. (VII. 20.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 3/1989. (VI. 22.) ÁH rendelkezés;

- az árformákról szóló 12/1988. (XII. 27.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 4/1989. (VI. 30.) ÁH rendelkezés, 11/1989. (XII. 28.) ÁH rendelkezés;

- egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1990. (III. 12.) ÁH rendelkezés;

- az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékek árformájáról szóló 18/1989. (XII. 30.) MÉM rendelet;

- az ország honvédelmi felkészítése keretében végzett tartalékolási tevékenység során érvényesíthető árakról szóló 1/1987. (ÁT. 10.) ÁH utasítás.

(4) E törvény mellékletében a hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő szövegrész 2004. január 1-jén hatályát veszti:

401010-ből A villamosenergia-termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítésének ára gazdasági miniszter.


23. § A törvény hatálybalépése nem érinti a mellékletben felsorolt termékekre vonatkozóan korábban kiadott hatósági ármegállapítások érvényességét.

Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez

Hatósági áras termékek

I. Legmagasabb ár

A) Termékek