Kérdés az autójogászhoz

Zsíros tételsor
Májustól jön a közigazgatási bírság

A kormányzat illetékese szerint évente ezerkétszázan halnak meg és harmincezren sérülnek meg közlekedési balesetben. Ezért nem engedhető meg, hogy az üzemben tartó kibújjon a felelősség alól azzal, hogy nem köteles terhelő nyilatkozatot tenni hozzátartozóira (évente százezer gyorshajtás és egyéb közlekedési szabálysértés miatti feljelentésnek nem lehetett érvényt szerezni).

A közlekedési törvény indokolása szerint
„A közúti ámokfutókkal, a gyorshajtókkal, az ittasan vezetőkkel és zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát kell hirdetni. Már az idén olyan közlekedési igazgatási bírságot vezetünk be, ami a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját) teszi felelőssé a kocsijával elkövetett szabálysértésekért.
Megteremjük annak a jogi lehetőségeit, hogy az autópályákon és a díjköteles autóutakon a matricaellenőrző kamerák sebességet is mérhessenek, és lehetővé tesszük az önkormányzatok számára, hogy a leginkább balesetveszélyes helyeken ők is felállíthassanak helyi traffipaxokat, radarokat.”

Bár a törvény már 2008. január 1-jén hatályba lépett, közigazgatási bírságot fizetni csak a május 1-je után elkövetett szabálysértésekért kell, addig a tulajdonos csupán tájékoztató levelet kap arról, hogy a szabályszegése mennyibe kerül majd.

2008. május 1-től közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértések:

A közúti közlekedésről szóló törvény alapján: a gépjármű üzemben tartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

1. a megengedett legnagyobb sebességre,
2. a vasúti átjárón való áthaladásra,
3. a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
4. a járművel történő megállásra és várakozásra,
5. az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
6. a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
7. a természet védelmére vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.

Ki fizeti a bírságot?

Ha ezeket az előírásokat megszegik, az üzemben tartóval szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Van azonban néhány eset, amikor az üzembentartó helyett más személy lesz köteles a bírságot megfizetni:

1. Az üzembentartó nem felel a szabályszegésért, ha a jármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából (pl. ellopták) és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását (azaz feljelentést tett). Ilyenkor a bírságot a gépjármű eltulajdonítója fogja megfizetni, persze ha a kilétére fény derül.

2. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba (két tanú előtt) foglalt nyilatkozatával igazolja, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni. A nyilatkozatot a hatóság azonban csak abban az esetben fogadja el, ha az tartalmazza

• a gépjármű hatósági jelzését,
• az üzemben tartó és a használatba vevő személy nevét, születési idejét, helyét, lakcímét,
• a használatba vevő személynek a gépjármű vezetésére jogosító engedélye számát,
• azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

3. A menetlevél vagy fuvarlevél vezetésére kötelezett gépjárművek esetében a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni, ha a menetlevélből, fuvarlevélből megállapítható

• a gépjármű hatósági jelzése,
• az üzemben tartó és a használatba vevő személy neve, születési ideje, lakcíme,
• a használatba vevő személynek a gépjármű vezetésére jogosító engedélye száma,
• azon időszak megjelölése, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

4. Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle behajtani sem lehet, a bírság megfizetésére végül mégis az üzemben tartót kell külön határozattal kell kötelezni. Ilyenkor az üzemben tartó pl. polgári peres eljárásban követelheti vissza a pénzét.

Eljárási szabályok, határidők:

A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a rendőrség jogosult, a bírságot a szabályszegést követő 60 napon belül szabja ki. Ha az üzembentartótól a járművet ellopták, vagy azt szabályos nyilatkozattal használatba adta, vagy a járművet fuvarlevél, menetlevél alapján más vezette, ezt a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézbesítését követő 8 munkanapon belül igazolhatja a bírság alóli mentesülés érdekében. Ha ilyen igazolást nem nyújt be, a bírságot automatikusan neki kell megfizetni. Ellenkező esetben a bírság a megjelölt személyre száll, de ha nem tudják behajtani rajta, azt mégis a gépjármű üzemben tartójának kell fizetni. (Érdemes lesz tehát megfontolni, hogy kinek adjuk kölcsön a járművünket, és erről nyilatkozatot is készíteni). A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, az eljáró rendőrhatóság részére befizetni.

A szabályszegést követően a szabálysértési eljárás és a közigazgatási bírságra irányuló eljárás párhuzamosan folyik. A törvény szerint a szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Tehát ha lehetséges, a lényegesen magasabb összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni, a párhuzamosan zajló szabálysértési eljárásban az érintett pénzbírsággal már nem sújtható, de egyéb joghátrányok alkalmazhatók vele szemben, pl. a vétkes büntetőpontokat kaphat, és adott esetben a vezetői engedélyét is bevonhatják. Amennyiben nem állapítható meg, ki vezette a kocsit, az üzemben tartó csak a közigazgatási bírságot fizeti meg, büntetőpontot viszont nem kaphat.

Nincs mérlegelés és méltányosság

A bírság összegének megállapításánál egyébként a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, a jogszabály egyértelműen meghatározza az egyes szabálysértések miatt kiszabandó bírság összegét, ebből semmilyen indokkal nem lehet „alkudni”.

410/2007. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletei a bírság összegéről

Vélemények, ellenérvek:

Markáns vélemény, hogy miután a gyorshajtók össznépi játékává vált visszaélni a jogi kiskapukkal, logikus lépés ezeket a kiskapukat becsukni. Ez a rendszer nem magyar találmány, több európai államban is sikerrel alkalmazzák. A másik fontos érv mellette, hogy ne üljünk fordítva a lovon, azaz mielőtt elkezdenénk kritizálni a szigorát, szögezzük le: aki magatartásával nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, azt ezután sem fenyegeti semmilyen büntetés.

Rendőri vélemény, hogy az igazi visszatartó erő az, ha a szabályszegést minél nagyobb arányban, kikerülhetetlenül követi a bírság, és senki sem közlekedhet abban a tudatban, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, mert úgyis képes kijátszani azokat. Jelenleg tehát ezzel a szabályozással kell a közlekedés résztvevőinek számolniuk, bár a konstrukciót sokan (közlekedési szakemberek, bírák, ügyvédek, érdekképviseletek) és sokféle megközelítésből támadják. Ezek közül a leglényegesebbek:

Vitatják a mérlegelési, méltányossági lehetőség hiányának jogszerűségét, azt, hogy a jogszabály ugyanazt rendeli kiróni egy milliárdosra, mint egy négy gyermeket nevelő munkanélküli özvegy apára (amíg előbbinek ez nem tétel, utóbbinak összeomolhat miatta az élete). Sérül az ártatlanság vélelme is, hiszen a jogszabály a tényleges felelősség vizsgálata nélkül szankcionál, még arra sincs tekintettel, hogy a jármű vezetője vétkesen szegte-e meg az előírásokat.

A jogbiztonság megkövetelné, hogy a tényállás és az elkövető személyének felderítése, majd a bizonyítás a hatóságokat terhelje, és ezt ne hárítsák át az eljárás alá vont személyre, különösen nem objektív felelősség alkalmazása útján. A kormányzat elsődleges célja inkább a pénzbeszedés, és a közlekedésbiztonság javítása csak eszköz. A közigazgatási bírság bevezetésével ugyanis a pénz mindenképpen befolyik, viszont a rendőrség nem lesz motivált arra, hogy kiderítse, ki a tényleges elkövető. A növekvő bírságra való tekintettel pedig megnő a korrupció veszélye.

Talán a jövőben ezek mentén a kritikus pontok mentén számíthatunk majd a jogszabályok módosítására.

• SZIGORÚ SZANKCIÓK A BIZTONSÁGUNKÉRT    ZSARU Magazin