Az alábbiakat Szőke Antal kollégánk írta Lengyel Sanyinak válaszképpen.
Az alaptörténet annyi, hogy a Szunomár összehozott egy kérdéssort, amelyet megszavaztatna a taxisokkal, és erre a Lengyel Sanyi beájult, hogy micsoda profi munka... Hát, ehhez volt némi hozzáfűznivalója:

Őszintén érdekelne, hogy mitől profi munka a Főtaxi, illetve Szunomár Tibor kérdésözöne?
Jön egy ember, aki lassan már a taxisok megmentőjeként akar feliratkozni a történelem lapjaira, és teszi fel a kérdést, hogy akarunk-e hatósági maximált, vagy hatósági rögzített árat, miközben ő maga nem is oly régen különbséget sem tudott tenni a kettő között.
Álkérdésekkel operál, amire egyetlen választ adhat egy olyan taxis, aki alapvetően a szolgáltatása ellentételezéseként a kilométerdíjat számolhatja fel.
Úgy megjelenítve ezeket a tarifákat, mintha azoknak a mértéke mindenható, ugyanakkor a hozadéka semmitmondó lenne.
Mire is gondolok itt: - a verseny folyamatosan éleződött a fuvarközvetítő cégek között, és ezt a harcot látszólag győzelemre vitték az alacsony árakat kiajánlók, lévén megrendelőt gyártani nem lehet, tehát az egyetlen eszköze a piacfoglalásnak az árak letörése volt. A sikerük szinte teljesnek mondható. (legalábbis egy jól behatárolható megrendelői körben) Erre válaszként a nagy múltú cégek a piaci pozíciójuk megőrzése érdekében kitalálják a hagyományostól, természetestől eltérő szolgáltatásokat (ld. rendelettervezet főbb elemei) annak reményében, hogy a konkurens fuvarközvetítők, illetve azok " alvállalkozói " nem bírják teljesíteni az anyagi megfelelőséget.

Megjegyzem, érdemes lenne elelmélkedni azon, hogy ki-kinek az alvállalkozója......vagy, hogy miként lenne az kívánatos. Kitalálják, nyomják, préselik a rendelettervezetet. Azt a szabályrendszert, aminek a megszületéséhez is a taxisok egyre elmélyülő nyomorúságán át vezetett az út, és annak az ilyen formájú életbelépése után csak tovább mélyül a szakma és a taxisok egyéni válsága. De, tartsunk egy közvélemény-kutatásnak látszó közvélemény-befolyásolást!? Álkérdések, amelyekre előre kiszámítható válaszok fognak születni, mert egyetlen, a reális és szabályoknak megfelelő tarifát alkalmazó taxis sem lesz, aki gátat akarna szabni a vágyainak. Legalább gondolkodjunk, és legyünk kritikusak. Kinek használ a 550/290/72 forintos tarifa? Használ-e egyáltalán a taxistársadalomnak, vagy csak egy pontosan körülírható szolgáltatónak? Legyen ekkora mértékű az áremelés...sőt legyen ennél is nagyobb.

De úgy lenne korrekt, ha a megszavaztatott taxisok azt is láthatnák, hogy ennek mik a lehetséges hozadékai. Az bátran kimondható, hogy lesz piacvesztés, legfeljebb annak a mértékén érdemes vitatkozni. Lehet azt állítani, hogy egy részéért nem kár, de addig, amíg a szükségesnél nagyobb létszámban vagyunk az utcán, és ebből adódóan a sűrű fillérekből kell a forintokat összerakni, addig minden utasvesztés a taxisok kárát növeli. A piac beszűkül, és ezzel a fuvarközvetítők szerepe tovább nőhet, mivel már így is a markukban tartják a megrendelők mintegy 90%-át.

Akár az is előfordulhat (borítékolható), hogy ezt a részt több pénzért fogják számunkra áruba bocsátani (megtehetik, és meg is fogják), mert a taxisnak munka "kell". Miközben, ha a létszámszabályozással foglalkoznánk, és érnénk el eredményt, akkor a fuvarszervezőnek kellene a taxis, és ehhez felkínálná a munkát. A tisztességes mértéket nem meghaladó áron.

De, nézzük tovább. Várhatóan 6 millió forintra fog emelkedni az áfa alanyi mentesség határa. 240 forintos kilométerdíj áfa mentesség mellett többet hoz a konyhára, mint a 290 (228 Ft/km lenne) forint az áfa-körrel. Ezt is illene a kérdések közt a taxisok elé tárni. Egyéni vállalkozóként nem tudunk olyan mértékű áfa - visszaigénylést elérni, mint a gazdasági társaságok egy másfajta foglalkoztatási rendszert működtetve, tehát az elvesző árelőnyünk az ő malmukra hajtja a vizet. Ebbe is bele van kódolva a végzetünk. Vállalkozóként. Alkalmazottak még lehetünk, csak kérdés akarunk-e?

Sőt, kérdés - vajon ők akarnak-e mindannyiunkat alkalmazottnak, vagy elegen leszünk-e kevesebben is a fogyatkozó munkához? Megint mi álljuk a veszteséget. Ezt is illenék a taxisok elé tárni, mint lehetséges forgatókönyvet. Meg kell említeni a Bősz Péter által jogosan felvetett problémát is, miszerint egy hirtelen mértékű, és a média által úgy is szélsőséges módon tálalt áremelés magával hozhatja a másodlagos piac erősödését, amely, mint pszeudo taxi életre kel majd a fővárosban. Bátran borítékolható. Az informatikai fejlettség legkevésbé sem akadály, sőt...szolgálja. Ez sem kifejezetten a taxisok érdekében van. És akkor még elrugózhatunk egy olyan képleten is, miszerint a Főtaxi sikeresen bekebelezte a repteret, ott áll egy létszámát tekintve állandó, vagy akár növekvő, viszont összetételét tekintve zömmel változó, de mindenképpen fizetőképes utazóközönséggel. A szolgáltatási szerződését nem szeretné veszélyeztetni, viszont lassan alig talál taxist a nyomott áraihoz, ezért milyen jól jönne egy áremelés, amire hivatkozva ő is emelhetne a beszállítási árain. Mindjárt találna taxist is hozzá -egy probléma kihúzva- és többletbevétele lenne a szerződőktől befolyó pénzekből, amire nyilván szüksége van. -második probléma is kihúzva- csakhogy kérdés, hogy a reptér milyen mértékben képezi le a fővárost, mint taxi piacot? Szerintem semennyire. A taxisok többsége könnyen válhat vesztessé. Ezt is illett volna leírni. Kár erre a rendelettervezetre - ami magán hordozza a Főtaxi tenyérlenyomatát - úgy tekinteni, mint a megváltásra. Bőven elég lenne, ha életben hagyna bennünket.

Szándékosan megkerüli az egyik legfontosabb kérdést, meg sem említve azt, hogy akarunk-e létszámszabályozást, ami növelhetné a hatékonyságunkat, ugyanakkor csökkenthetné a heti 7 napos, és sokak esetében naponta 10 óránál hosszabb munkaidőt.

Elvarázsolja a lónak a farát, és a fejét, csak hogy ne vegyük észre, amikor fordítva ültetne fel rá.

Az 5. kérdés, ha nem lenne érthető

- ha az általam javasolt ár bevezetésre kerül, akkor támogatom-e a magasabb szolgáltatási színvonal bevezetését?

 - teszi fel a kérdést. Ha-ha-ha...

Szemérmetlen csúsztatás. A kérdés az, hogy bevállalok-e egy hatalmas anyagi teherrel járó kötelezettséghalmazt egy homályos ígéretért, amit fix tarifának hívunk.
Vegyük már észre, ha Szunomár Úr nem is látja, hogy a taxissofőr szolgáltat. Az autó csak eszköz ebben a mesében.
Magasabb szolgáltatási színvonalat egy kipihent, jó kedélyű, művelt, tájékozott, a gondoktól nem agyonnyomott, és viszonylagos anyagi jólétben élő ember tud nyújtani.
Aki ezeknek a bizonyos anyagiaknak a birtokában képes karbantartani az akár 10 évesnél is idősebb autóját. Amit aztán lecserélhet egy jóval fiatalabbra, ha a vállalkozása végre jövedelemtermelővé válhat. Ezzel eleget téve mindenféle rendeletnek.
Biztos megélhetést nyújtó, ebből következően értéket képviselő taxiengedély, illetve annak végleges elvesztésének az esélye már magában önmérsékletre késztetne minden taxist. Még azt is, ki egyébként hajlamos a csibészségre. Már meg is oldódna az ellenőrzés egy része. Ráadásul eleddig minden szigorításnak csak a levét ittuk. Ez kell? Részletezzem?
Mire jó ez a törekvés a rettentően egységes megjelenésre?
Aki az utcán dolgozik, az a bőrén tapasztalja az abszurdumot, aki az íróasztalnál ül az viszont úgysem érti.
Meséljek történeteket arról, amikor például a taxiállomás elejére beálló rendőrautóba akart beszállni az utas, mert valamit látott a tetején. Vagy, például állok egy bizonyos helyen, és a hatóság nagyeszű képviselője engem küld a taxiállomásra várakozni, miközben a tőlem néhány méterre álló zöld színű Twingo, tetején pizzataxi felirattal nem is érdekli…

Szőke Antal

Tisztelt Címzettek, Tisztelt Szőke Antal Kolléga!

A magam részéről nagyon köszönöm a részletes, szinte mindenre kiterjedő őszinte írást.
Becsülendő dolog az őszinte szó, nélküle - mint az eltelt közel két év rendeletalkotási folyamata mutatja - csak olyan megoldás születhet, ami képtelen rendezni jobb sorsra érdemes, tisztességes kollégáink további boldogulását. Hogy ez a jobb sorsra érdemes és tisztességes kategória jelző hány embert takar az 5600 drosztengedéllyel rendelkező közül, erről szerintem egyikünk sem rendelkezik pontos információval.

Azt sem sikerült máig meghatározni, hogy a mintegy 40 milliárdos éves forgalmú fővárosi taxipiac hány fő taxis szolgáltató tisztes megélhetésének biztosítására alkalmas, és azt sem, hogy a tisztes megélhetés egy főre vetítve mit is kéne hogy jelentsen pontosan. Ilyen alapfogalmak tisztázása nélkül nekilátni a "rend"rakásnak szerintem több mint felelőtlenség.

Tehát Szőke kolléga írásában nagyon pontosan tapint rá a leglényegesebb kérdés máig halogatott tisztázásának hiányára. Ez pedig a létszám kérdése.
Hibás, a problémák lényegét szőnyeg alá söprő hozzáállással úgy rendeletet alkotni, hogy nem vesszük számításba a rendezni kívánt terület eltartó képességét.
Hibás ma a létszámkérdést elbagatellizálni egy 1994-es Alkotmánybírósági határozatra hivatkozva, amikor a mintegy 1500 férőhelyet biztosító taxiállomás rendszer hármas szorzóval sem képes 4500 taxigépkocsinál több befogadására. Amiért a taxisok évről évre többet kénytelenek fizetni. Természetesen erre nem az a megoldás, hogy az illetékesek gyorsan mázolnak meg tábláznak a peremkerületekben még vagy ezer férőhelyet. Viszont a fővárosi taxisok létszámának szabályozásához csakis a drosztférőhelyek számának figyelembe vételével vezet az út.
Most nem kanyarodnék nagyon messzire vissza a tisztánlátás miatt arra, hogy melyik taxicég milyen motivációval vetette bele magát a rendeletalkotási folyamat részleteibe, ezen belül ki, mit harcolt ki REND címén, de azt őszintén megmondom, ha magamnak kellett volna rendeletalkotóként eligazodnom az ezernyi érdek dzsungelében mindenfajta piacismeret nélkül, én se lettem volna többre képes.


Profi munka!
Igen, le kellett, hogy írjam, el kellett, hogy ismerjem, hogy ahhoz képest, hogy kedden 9-től 14 óráig, javában ismét a semmi ragozásával telt a BKIK szervezésében bonyolított újabb egyeztetés, ahol Szunomár úr ígéretet tett arra, hogy meg fogja kérdezni a taxisokat, három nap elteltével csak elkészült a kérdőív, egyébként számomra logikus kérdéssorrenddel. Ezt a gyors kivitelezést és a tartalmat neveztem profi munkának. Nekem azzal sincs semmi bajom, hogy ezt a lépést egy frissen érkezett szereplőhöz köthetjük. Ebbe a több mint két évtizedes áporodottságba (talán jobb szó a posvány) ami szakmánkat jellemzi, időnként nem árt a kívülről jövő friss energia. Azt sem gondolom, hogy Szunomár úr "nem lát a pályán", ne tudná, hogy mit is akar.
Ha én tudok olyan - a Főtaxi kötelekében - reptéri szolgáltatást végző vállalkozásokról, ahol 2 órában bejelentett taxisofőrök számára szigorúan előírja munkáltatója, hogy havonta 70 ezer forintnál egyetlen fillérrel se merjen többet a taxiórába engedni, erről biztosan van tudomása a cég vezérigazgatójának is. És nyilván törekszik arra, hogy ez a patinás, majd száz éves cég végre a Széll Kálmán tervben vázolt gazdaságkifehérítési törekvésekben mind eredményesen vegye az akadályokat. Elmondta, hogy kiszámolta, hogy ez az 550/290/72 fix ár már gazdaságos működést eredményez a vállalkozásoknak. Hogy milyen létszám mellett, arra nem kaptam választ.
Gondolom - nem tudhatom - hogy a reptérről dolgozó egyéni vállalkozó és alkalmazottat foglakoztató fanchise partner főtaxisok már nagyon várják azt a pillanatot, hogy a fenti tarifa bevezetését követően végre beléphessenek az ÁFA körbe, hogy azután megnyugodva, kifehéredve tegyenek eleget adó és járulékfizetési kötelezettségeiknek. De igazságtalan lenne részemről, ha csak a Főtaxin rugóznék ebbe a témában. Szép számmal akadnak ilyen problémák a többi taxicégnél is.
És erre a problémára sem a fixtarifa - legyen az bármilyen mértékű - sem a maximált ár nem nyújt megoldást. Viszont a magamfajta adófizető vállalkozás számára, (talán még vagyunk vagy 3000-en) tényleg valós veszély az 550/290/72 tarifa mértékéből adódó esetleges többletbevétel, mivel úgy leszek kénytelen ÁFA körbe lépni, hogy a vállalkozásom szinte semmilyen üzemeltetési költségből (gépjárműbeszerzés, üzemanyag, szerviz,stb) nem tudom a jelenlegi szabályozás alapján visszaigényelni az Áfát.
Mondjuk ennek kevés esélyét látom. Egyfelől, ha tényleg bevezetik biztosan megjósolható az igénybevétel, ezáltal a bevételek erős visszaesése, másfelől ha a városvezetés valóban felvállalja az általa A és B verzióban szerepeltetett, "rendrakásnak" gondolt szigorításokért cserébe az áremelést, azt majd nekik kell a sajtón keresztül a választók, a lakosság, a "zemberek" felé megmagyarázni.

Összefoglalva: én, mint kamarai tisztségviselő, és mint egyéni vállalkozó több levélben reklamáltam a BKIK VI-os osztály elnökénél, hogy ezt az egyezséget, ennek az újabb fix tarifának az eredetét pontosítsuk, ki, hol, mikor, kivel, miben is állapodott meg. Szerencsére jegyzőkönyvben szerepel, így, mikor kvázi zsarolásra került sor, hogy hát "te nem akarod, hogy a Taxis jobban keressen" egyszerűen nem volt módomban tovább kekeckedni. Hát hogy a viharba ne akarnám, taxis vagyok én is.

Üdvözlettel:

Lengyel Sándor

Természetesen, az ügy fontosságát megértve a hallotaxi.hu segít, hogy a kérdéssor minél több emberhez jusson el mihamarább.

Ezért a lap jobb oldalán, (kicsit kibővítve ugyan) lehet válaszolni a konzultáció kérdéseire.

A szavazások eredményét természetesen megküldjük mi is az illetékeseknek.

• A Főváros és a többiek... tárgyalásainak eredménye